Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

1961. ÁPRILIS 7, PÉNTEK ^ßrrltiD JLss ü&<smi púrtmunku új lehetőségei Ipari termelésünk az utóbbi néhány évben rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül, és ez nagyobb követelményeket támaszt az üzemi pártszerve­zetek munkájával szemben is. A párt helyi képviselői­nek kell szorgalmazni a fej­lett munkaszervezés megva­lósítását. a saját erőből tör­ténő műszaki fejlesztést, ne­kik kell bátorítani az újító­kat és merész kísérletezőket, nekik kell képviselni azt az álláspontot, hogy soha, sem­milyen eredménnyel ne le­gyünk elégedettek. mindig többre és mindig tökélete­sebbre törekedjünk. Elsősor­ban nekik kell meglátni azo­kat a reális lehetőségeket a gyáron belül, amelyeknek ka­matoztatása akár csak egy kicsivel is előbbre viszi fej­lődésünket. Nagy erő a lelkesítő szó és s kommunista 'példamutatás, de ma már nem elégséges. Szükséges és fontos, hogy a pártszervezetek a dolgozókkal A kormány Tájékoztatási Hivataln közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott- Kádár János éllamminiszter beszámolt a varsói szerződés politikai ta­nácskozó testületének ülésé­ről. Apró Antal, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese, beszámolt a vezetésével Indi­ában járt kormányküldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. időnként megbeszéljék a fon­tosabb külpolitikai eseménye­ket, az is jó dolog, hogy tö­rődnek az emberek ügyes- bajos dolgaival, és a rászoru­lóknak igyekeznek segítséget adni. A pártoktatás szerve­zése. és a párt politikáját ma­gyarázó és népszerűsítő agi- tációs munka ugyancsak nagy- jelentőségű. Korántsem lehet lebecsülni a pártszervezeti-te- ! vékenység úgynevezett klasz- szikus elemeit, de most az a követelmény, hogy ezt a te­vékenységet — amelynek köz­vetett hatása eddig is volt a termelésre —. olyan módsze­rekkel bővítsük, amelynek közvetlen hatása azonnal érezhető. Egyszóval: növel­nünk (kell a pártmunkának a termelésre gyakorolt haté­konyságát. Üzemi pártszervezeteinknél sok helyen tapasztaltunk olyan törekvést, hogy céltu­datos irányítással befolyá­solják a termelést. A Diósdi | Csapágygyár pártszervezete | például sikeres erőfeszítése- j két tesz annak érdekében, hogy az üzem gépeit saját I A Minisztertanács megtár­gyalta a közlekedés- és pos­taügyi miniszter jelentését az idegenforgalom múlt évi ered­ményeiről és a továbbfejlesz­tésére irányuló ez évi tervek­ről. A kormány az Országos Vízügyi Főigazgatóság veze­tőjének előterjesztése alapján, elfogadta a vízgazdálkodási társulatokról szóló tv. r. vég­rehajtási rendeletet. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. erővel megvalósítható auto­matikus elemekkel, a ter­melékenységet emelő beren­dezésekkel szereljék fel. A Csepel Autógyár pártbizott­ságának igen nagy része van abban, hogy a finomková- csolás. a precíziósöntés, a hi­degfolyatás és több korsze­rű technológiai eljárás meg­született és bevezetésre ke­rült a gyárban. De így van ez kisebb üzemeinkben is. A Szentendrei Papírgyár párt­titkára is magától értetődő­nek tartja már. hogy egy- egy időszakra újítási feladat­terv készítésével, helyes irányba tereljék az újítók és az ésszerűsítők figyelmét. Lehetne még sorolni több üzemet, ahol jó eredmények­kel büszkélkedhetnek a párt­vezetőségek, de Itt csak azt szeretnénk kiemelni, ami ezekben :i törekvések l»en kii/ös. ami jellemző, azaz végső so­ron ami a pártmunka haté­konyságának növekedését bi­zonyítja. A legfontosabb — és az előző évekhez viszonyítva je­lentős fejlődésnek számító —, hogy az említett párt- szervezetek nem általános­ságban hirdetik a termelé­kenységemelés, . vagy a gaz­daságos termelés fontossá­gát, hanem céltudatos, konkrét munkát fejtenek ki ennek érdekében. Hogy csak a Szentendrei Papírgyár pél­dáját említsük: mennyivel in­kább hatékonyabb az a párt­munka, amikor a gazdasági vezetőket arra szólítják fel, I hogy jelöljék meg azokat a I műszaki feladatokat. ame­Á Minisztertanács ülése Nem hiányzik már az építőanyag a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) lesz. S ha már az utalványok- i ról van szó. - itt szeretném el­mondani : újításként bevezet­tük. hogy a megyei vállalatok a tüzelőutalványokat a helyi TÜZÉP-telep vezetőknél is át­vehetik, nem kell emiatt a pesti központot felkeresni, s akár két napot is elveszte­getni. — A másik kefeskedelmi árujuk az építőanyag. Itt is akad probléma szépszámmal. Szeretnénk olvasóinkat tájé­koztatni, mit várhatnak? — Jelentős javulást. Szinte j valamennyi építési anyagból megszűnt a krónikus hiány. Ilyen volt például a mész, ami az építtetőknek és a falusi gazdasszonyoknak egyaránt sok bosszúságot okozott időn­kénti eltűnésével. Ebben az évben három ­százharminc vagonnal több jut közfogyasztásra. Szerződést kötöttünk a nagy­kovácsi és a pilisvörösvári tsz-ekkel, amelyek négyszáz­harminc vagon égetett meszet adnak át. — A másik nagyon kelendő cikk a-cement. Eibből négyszáz vagonnal többet juttathatunk a közfogyasztásba. Ez a meny- nyiség már fedezni fogja a kis­fogyasztók igényeit, tekintve, hogy a közületi építkezés vala­mivel kisebb lesz az elmúlt évinél. — Üjításnak szánjuk — re­méljük jól beválik a gyakor­latban — azt az eljárást, hogy a családi házak építőit jó előre felkérjük, telepein­ken egy erre a célra szol­gáló nyomtatványon je­lentsék be anyagigényü­ket. A telep így áttekintheti a reá­lis igényeket és a szükséges építőanyagot vagontételben meghozathatja, amit kevesebb szállítási díj terhel. Túrára már ezzel a módszerrel vit­tünk tizenkét vagon téglát. — Bármerre járunk a me- , gyében, mindenütt szinte új ! utcasorok épültek a szebbnél I szebb családi házakból. Van-e Készülnek a négyzetes kukoricavetésre (Folytatás az 1. oldalról.) tönzést is biztosít a traktoro- j soknak a gépállomás: holdan- j ként öt forint prémiumot. Ezt azonban csak az a traktoros kapja meg, akinek kukorica­vetése valóban négyzetesen kelt ki. Ilyen ösztönző meg­oldást talán a tsz-ek is talál­hatnak a kisegítő munkaerők­nek a helyileg alkalmazott munkaegység elszámolásnál. Az Érdi Gépállomás területe nehéz a négyzetes kukorica­vetés szempontjából. Mind a gépállomásnak, mind a tsz-ek- nek itt kell a leggondosabban felkészülniük a vetésre s vé­gezni majd a munkát. Az abo- nyi és a ceglédi gégállomások e tekintetben jobb helyzetben vannak, ott viszont nagyobb területen vetnek négyzetes ku­koricát. A Gépállomások Pest megyei Igazgatóságán Kusza Béla főmezőgazdászt is meg­kérdeztük: mi a helyzet me­gyei viszonylatban? — A megyében összesen mintegy 15 000 katasztrális holdra szerződtek a gépállo­mások, de további ötezer négy­zetes kukoricavetést el tudunk végezni. Minden gépállomáson van elegendő vetőgép, a tan­folyamokon jó eredményt elért traktorosok vehet­nek csak részt a négyzetes vetésben. Ugyanezek az emberek végzik később az általuk vetett terü­leten a gépi növényápolási munkát is. Ez is ösztönzi őket a jó vetési munkára, mert a gépi kapálást a szabályosan kelt kukoricaföldeken majd könnyebben végezhetik. így va­lósítjuk meg a megyei párt- bizottság kezdeményezését, hogy a traktorosok a maguk­vetette földeknek mintegy patronálóivá válnak. Mert vé­gül is — mondja befejezésül — a gép úgy dolgozik, ahogy a hozzáértő ember irányítja. Végezetül a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Pre- zenszki Gábor megyei főagro- nómus válaszával egészül ki a négyzetes kukoricavetésről al­kotott kép: — A kalibrált vető- ! magot biztosítottuk. Jöhetnek a meleg tavaszi na­pok, a jól kiválasztott és elő­készített földekbe az arany­sárga magvakat elvettetik — a gondos emberek. Ferencz Lajos adata arról a TÜZÉP-neSk, hány házhoz szállítottak építő- j anyagot a múlt évben? — Háromezerötezáz teljesen1 új ház épült és körülbelül ugyanennyi építési engedélyt adtak ki átépítésre, . hozzátol- dásra, fürdőszoba, satöbbi cél­jára. — A házhoz azonban nem­csak tégla kell, hanem cserép, gerenda, ajtó, ablak. E tekin­tetben mi a helyzet? — Hosszú idő óta először teljesen kielégítő. Amíg két- három évvel ezelőtt az építte­tők legnagyobb gondja volt a tetccserép, ma már minden i fajtából bőséges a választék. Raktárunkban csak palá­ból negyvennyolcezer négyzetméter fekszik. Tessék kiszámolni, egy családi házhoz kétszáz négyzetméter kell. Ugyancsak jól állunk elő­regyártott vasbetongerendák­kal és bélés testekkel. Tavaly az év első két hónapjában négyezerkilencszáz folyómé­tert adtunk el belőle, idén ugyanezen idő alatt ezeröt- százkilencven méterrel többet, amit a típusterveknek megfe­lelően különböző méretekben árusítunk. Hosszú évek óta keresett cikk. Bevált, olcsóbb, gyorsabb és tartósabb, mint a fa. De fennakadás nélkül szállít­hatjuk az úgynevezett TRB vastetőszerkezetet, amelyek ugyanolyan jó­tulajdonsággal rendelkez­nek, mint a vasbetonele­mek. Ma már igen sok építtető ez­zel a megoldással dolgozik. — Jelenleg fűrészárunk is van elegendő. Jóminőségű par­kettet tárolunk ceglédi, mono- ri, érdi, váci, nagykátai tele­pünkön. Kell is, mert ma már az újonnan épített falusi csa­ládi házakban is ezt használ­ják. A hajópadló iránt csök­kent az érdeklődés. A mű­anyagborítású padlótól még idegenkednek, de szabad for­galomban nem is igen kapható. Ajtót, ablakot az NDK-ból ho­zatunk, igen szépek. ízlésesek, több variációban készülnek. Áruk is mérsékelt, az ajtó nyolcszázötven, a modern, több szárnyú ablak ezerötszáz- negyven forintba kerül. — Az elmondottak alapján — fejezte be tájékoztatóját Ipacs László — az idén a me­gye tüzelő- és építőanyagellá­tása kielégítő lesz. K. M. lyeket szeretnének az újí­tókkal megoldani, mint az, ha általánosságban biztatják az újítókat, hogy újítsanak, akármit, csak újítsanak. Az újítás mindig hasznos, de a leghasznosabb akkor, amikor azt a gyár azonnal haszno­sítani is tudja. Az is helyes, ha a gyárban kifüggesztett felad atterveken az is szere­pel. hogy egyik vagy másik probléma megoldásáért meny­nyi pénzt lehet kapni. Az előbb említett pártszer­vezetek gyakorlatának másik jellemző vonása, hogy nem a termelésbe való közvetlen be­avatkozással. hanem a párt­munka sajátos eszközeivel igyekeznek megoldani a fel­adatokat. Hogy az említett példáknál maradjunk: nem a papírgyár pártvezetősége ké­szítette el az újítási feladat­tervet, hanem ,,csak” szorgal­mazta annak elkészítését. A Csepel Aulóiívárban és Diósdon sem a pártbizott­ságok dolgozták ki a műszaki, a technológiai fejlesztés prob­lémáit, hanem a pártkongresz- szus útmutatásai alapján kö­rülnéztek saját területükön, beszélgettek a műszakiakkal, javaslatokat tettek, hogy mi­lyen területen lehetne techno­lógiai változtatást végrehaj­tani. Mikor pedig megegyeztek a műszakiakkal, attól kezdve figyelmük a megjelölt felada­tokra irányult és segítettek a nehézségek elhárításában is. Az is megtörtént nem egyszer, hogy elakadt egy-egy kísérlet. A pártbizottság ilyenkor vagy tapasztalatcserét szervezett jj más gyárral — esetleg a kül- % földdel —. vagy műszaki an- £ kétot hívott össze a probléma :; megoldására. Ezek a módsze- \ rek azok, amelyekkel a párt-; j szervek nem lépik át a gazda-; j sági vezetés hatáskörét és: j mégis hatékonyan befolyásol- j ják a termelés fejlődését. Nagy j segítség az új módszereket | kutató kísérletező műszakiak:: és munkásújítók számára az is, hogy mögöttük áll az üzem pártszervezete. Az elmondottak tekinteté- \ \ ben jelenleg még az útkere- sés szakaszában vagyunk, : nincs minden üzemre érvé- j nyes munkamódszerünk. Azért ;; fordul elő, hogy egyes párt- :: vezetőségek rosszul értelme- í zik ezt a feladatot és a gaz- £ dasági ‘vezetők hatáskörébe tartozó termelési feladatokat í oldanak meg. Egyes helyeken \ anyagbeszerzéssel foglalkoz- £ nak és a titkár járja a mi- nisztériumokat, felsőbb párt- £ szervezeteket öntvények biz- ^ tosítása miatt, másutt a tag- ^ gyűlés vagy a pártvezetőség ^ olyan termelésre vonatkozó ■? határozatokat hoz, hogy azt alig lehet megkülönböztetni £ egy minisztériumi utasítástól. ^ Ezt a hibát egyik-másik já- ^ rási pártbizottság is elkövette ^ és ez természetesen a járás j üzemeiben is gyorsan elter- jedt. A - párt konkrét beavat- £ kozása a gazdasági vezetők ^ munkájába — minden jó ^ szándéka mellett is — f koiuoly hibákra vezethet és sérti az egyszemélyi veze- ^ tés elvét. Véleményünk szerint % ezek a hibák abból szármáz- £ nak, hogy a termelésben azo- £ nos célok állnak a párt- és | a gazdasági vezetés előtt és g egyesek nem látják, hogy az t azonos célért többféle mód-1 szerrel is lehet harcolná. A | gazdasági vezetés utasítások- 2 kai, rendelkezésekkel, a párt-1 szervezet pedig kezdeménye-§ zéssel, lelkesítő szóval és a ^ gazdasági vezetők beszámolta- « tásával. A munka akkor lesz J jó, ha ugyanazért a célkitű- ^ zésért mindkét fél harcol. ^ A termelés hatékony segí- ^ tése a pártszervezetek részé- ^ ről a termelést megvalósító ^ emberekkel való foglalkozást £ is jelenti. A jó munkaszel- £ lem, a szakmai és politikai ^ továbbképzés, az általános j műveltség emelése közvetve ^ ugyancsak a termelés — és az ^ ebből származó jólét — nőve- ^ lését jelenti. Ha népünk jól ^ él, akkor jókedvűen, vidáman ^ megy a munka és még jobb ^ termelési eredményeink lesz- ^ nek. Ennek érdekében van szükség a pártszervezetek ha- ^ tékonyabb munkájára. ^ Lovász Vince ^ Négy kilométernyi utat építenek az idén a százhalombattai erőmű építkezéséhez A Duna menti Hőerőmű épitleezéséhez az idén elsősorban az út- és vasútvonalat, a felvonulási épületeket építik meg, s megkezdik egyes üzemi épületek alapozását, összesen körülbe­lül négykilométeres új útszakaszt és háromkilometeres vasút­vonalat építenek az idén. Az útépítők az alapokat nagy terüle­ten lerakták, s rövidesen megkezdik az út aszfaltozását. ; ______________________________ 3 H atalmas tábla jelzi az országút mentén, hogy új gyár épül a százhalombattai földeken. Billenő tehergépkocsi szórja a követ az útalapra. Nagy mennyiségű kő érkezett a százhalombattai állomásra, amelyet rakodógép rak a szállító dömperekbe. Balról: kü­lön aszfaltgyártó gépet szerelnek össze. Útépítő munkások. (MTI Foto: Szilágyi Pál felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents