Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

■ r/fcST MEGY cJíírlaD 1961. ÁPRILIS »9. SZOMBAT A megváltozott falu változó arca Reális, megvalósítható tizenöt éves távlati tervet készítenek a községek Ez év' végéig az ország . minden községének el kell ké­szítenie tizenöt éves távlati fejlesztési tervét. Hol, mire van szükség, azt ; legjobban persze mindenütt a község maiga tudja, de hogy mire telik, azt mái' feljebb tudják jobban. Megjárja hát a ter­vezet a járási, a megyei ta­nácsot, elkerül végül a Mi­nisztertanács titkárságára, más minisztériumokba, hiva­talokba, amíg jóváhagyják. Hogy pedig a közvetlen fe­lettesek, a járási, meg a me­gyei tanács egy-egy község távlati tervével minél beha­tóbban foglalkozhasson, nem egyszerre készül mindenhol a távlati terv. Ez idő szerint például járásonként csak né­hány községet hívtak fel, hogy lásson hozzá elkészíté­séhez. Nézzük meg, hogyan készül a távlati terv egy községben. — Mi mindenesetre a tár­sadalmi szervekkel együtt kezdtünk hozzá — • mondja az inárcsi tanácsházán Sza­bó Pál, a v. b. elnöke és ki­teregeti a távlati ten', egye­lőre még jóvá nem hagyott tervezetének vaskos, köíeg- nyi papírjait. — Sok megber szélés eredménye ez. Állan­dóan javítgatunk rajta, va­lamit kihagyunk, mást meg hozzáteszünk. A tanácstagok körzeti be­számolóikon állandóan érdeklődnek a lakosság kívánságai iránt, tehát pontosan tudjuk, mi kell a községnek. E szerint állítjuk össze a táv­lati tervet, amelyet különben a legközelebbi jövőben már tárgyal a tanács. Ha azután a tanács már elfogadta, a ta­nácstagok körzeti beszámo­lóin az egész lakossággal megismertetik, s az elhangzó javaslatok, kifogások alap­ján esetleg még újabb ta­nácsülésen- -módosítjuk. De nem hiszem, hogy erre szük­ség lenne, nagy gonddal ál­lítjuk össze a tervet. Nézzük meg tehát, mit ter­vez Inárcs tizenöt éves táv­latban. Legelsősorban vegyük tudomásul, hogy a község határa 3976 katasztrális hold, amiből 3251 hold a külterü­let, 725 hold pedig a belte­rület. Ezen azonban sók te­lek beépítetlen. Ma 2580 em­ber él a községben, 1975-re minden valószínűség szerint a lakosság száma háromezer főnél magasabbra emelkedik, és a mostani 645 családból több mint nyolcszáz család lesz. A meglevő házak közül egynéhány eresen megviselt. A 672 lakás közül harminc- kettőt le kell rövidesen bon­tant, a többi azonban gaz­daságosan felújítható. Számí­tásba véve tehát, hogy a csalódok száma megnöveke­dik, tizenöt éven belül szá­mukra is kell lakásról gon­doskodni. Erre már eddig is gon­doltak, s nemrég kisajá­tította a tanács házhe­lyek számára az úgyne­vezett Állomás-telepet, amelyből 42 telek ala­kítható ki. Ezek közül kettőn már áll a ház, a többinek, tr.ég’ nincs gazdája. Az új telep mellett a Breznai-dűlőn is házhelye­ket alakítanak ki rövidesen és így összesen 120 új telek ke­letkezik. Ezenkívül a Honvéd utcában van harminc ház­hely. Tehát az új családok számára 150 új telek már most biztosítottnak látszik. Ez ugyan valamivel kevesebb az előre látható szükséglet­nél, de a falu házsoraiban még sok a beépítetlen ház­hely. Középületekre is gondol a távlati terv.. Meg szeretnék valósítani, hogy a falu köze­pén, a Dózsa téren egyetlen nagy emeletes épületben kap­jon otthont a pártszervezet, amelynek jelenlegi helyisége a tsz irodaépületének egyet­len szobája, valamint az ösz- szes tömegszervezet, ugyanide kerülne a rendőrőrszoba, s keskenyfilmes mozi. Szeré­nyen azzal is beérnék. Az épület mellett építenék fel a bölcsödét negyvennyolc cse­csemő számára. Ez idő szerint egyáltalán nincs, s nagyon hiányzik a bölcsőde Ináreson, amióta termelőszövetkezeti község lett. Nyilvánvaló te­hát, hogy a bölcsődét a má­sik nagyobb épületnél hama­rabb szeretnék megépíteni. . Sok gondot indítanak a távlati tervben a gversne- kekre. A most csupán harmincöt főre berendezett óvodát 96 főre akarják megna­gyobbítani. Kóttermes napközi otthont és hét új iskolatermet kell épí­teni, tekintettel az iskolás­korú gyermekek számának várható növekedésére. Tervbe veszik a meglevő bolthálózat bővítését is, sza­kosítani kívánják a vegyes­boltokat. Külön ruházati, ve­gyesipari, vegyi és háztartási boltok mellett zöldség-, gyü­mölcs-, tejboltot tartanak szükségesnek, s persze élelmi­szerüzleteket, továbbá községi mosodát. Ugyancsak bővíteni kíván­ják a szomszédos Kakuccsal közös vasútállomás hivatali és váróhelyiségeit. Ennek az ál­lomásnak napi utasforgalma már most eléri a kétezer főt. Űj rakodóvágány is kell, mi­vel már jelenleg is havonta kétszáz vagon az állomás áru­forgalma. Ez pedig a távlati terv időszakán belül növe­kedni fog.' Űj postaépület, meg gyógy­szertár is kell, valamint állat­orvosi rendelő, ennek előké­szítése azonban már folyamat­ban van. — Kulturális távlati terv: művelődési otthon, szabadtéri színpad a sportpályán. Ugyan­ott kézilabda- és futópálya. Játszótér a községben a gyer­mekeknek. A község belterületén az utak portalanítása, a jár­dák megépítése és az ut­cák fásítása szinten szere­pel a távlati tervben, valamint két autóbuszmegál­lónál váróhelyiség építése. A jelenleg hét kilométer hosszú villanyhálózatot további négy kilométerrel kell tizenöt éven belül bővíteni. Az utcai vilá­gítást pedig 87 lámpáról 150 lámpára növelni. A jól működő inárcsi Már­cius 21 Tsz fejlesztésével is foglalkozik a távlati terv. Legnagyobb jelentőségű a szőlők felújításának terve, amit 419 holdon a Szilfai dűlőben akarnak megva­lósítani. Ugyanekkor a jelenlegi tizen- kétholdas gyümölcsöst har­minc holdra kívánják növelni. Meg k-ell építeni a tsz-tanya- központból a bekötőutat. A tsz földjeinek talajjavítására pe­dig a Rókás-mccsárban meg kell kezdeni a tőzegtermelést. Ennyi mindent akar tehát Ináres megvalósítani tizenöt év alatt, de a távlati terv en­nek ellenére is szerénynek mondható. Nemcsak szüksé­ges, de lényegében másfél év­tized alatt valóban meg is valósítható mindez. Nem fel­legekben járó tervezgetés, ha­nem a lehetőségekkel számoló reális terv. Az inárcsi tárdati terv csupán kiragadott példa. Azok a községek, amelyek most készítik a maguk távlati tervét, szintén mértéktartás­sal dolgozzák azt ki. És ez a helyes tervkészítés. Szokoíy Endre Földalatti csónakázás Középkori katakombák - Épülő lakónegyedek Pest megyei fiatalok Csehszlovákiában A felesleges készleteket keresett külföldi iparcikkekre cseréli ki a kereskedelem Ki csónakázott már a föld alatt? Olvasóink közül bizo­nyára sdkan hitetlenkedve ve­szik tudomásul, hogy ilyen is van: földalatti csónakul. Pedig van. S a válaszadásra, ha nem is többen, de éppen ötvenen jelentkeznének. Nős, éppen, ennek az ötven jelent­kezőnek az útjáról szeretnék beszámolni. Ötven fiatal él­ményeiről, akik pár nap le­forgása alatt évszázadok, év­ezredek. sőt. évmilliók törté­nelmi útját futották be képze­letben, miközben több száz méter mély barlangok nyir­kos járatait, a nehéz levegőjű várbörtönök celláit. majd büszke templomtornyok lép­csőit, erdőkoszorúzía hegve­ket és modern nagyvárosokat jártak be élményre Vágyó szemekkel és hűséges fény­képezőgéppel. amely rögzíti, őrzi. hogy mindez valóság, s mindezt láttuk.* Ütvén Pest megyei KISZ- fiatal indult el. Jöttek csak­nem valamennyi ipari üzem­ből, a Csepel Autógyárból, a Prékóból, a Pomázi Posztó­gyárból, a Budakalászi Tex­tilművekből, a Pest megyei Kézműipari Vállalattól, " a Pest megyei Semmehveis-kór- házból, s még sok-sok munka- hely rój. A túrát a Koromu- nista Ifjúsági Szövetség Pest megyei Bizottsága és az Ex­press Ifjúsági Utazási Iroda szervezte. A csoportot Kovács István a megyei KlSZ-bizott- sag szervező titkára vezette és Havas Frigyes idegenvezető kalauzolta. Még ki sem világosodott, amikor az első kellemes meg­lepetésben lehetett részük azoknak, akik bírták az éj­szakai utazást és nem nyomta el őket az álom. Komárom után,^ magyar nyelven beszé­lő fiatalok keresték a csopor­tot, a hosszú nemzetközi szerelvényen. Benyus János prágai egyete­mista és Dömök János bratis- lavai egyetemista a csehszlo­vákiai fiatalok képviseleté­ben utaztak elénk több száz kilométerre, hogy a négy nap során baráti vendégszere­tetükből és igazán kellemes, alapos idegenvezetői képessé­gükből adjanak ízelítőt. A Hotel Moravában elfo­gyasztott reggeli után a vá­rosba- kívánkozott mindenki. Végiglátogattuk' az évezre­des múlttal rendelkező Brnó híres épületeit, templomait, s a történelmi emlékeken túl, elénk tárult a városháza tor­nyáról az európai hírű ipar­telep, amely messze körülve­szi a várost, s akkora kiterje­désű. hogy a legtávolabbi gyárkémények már a ködbe vesznek. A legmegx-ázóbb él­mény Spilberk várának ka­takombáiban érte a csoportot. Hazánkban is sok börtön és sok kírizóeszköz emlékeztet bennünket az elnyomatás év­századaira, de a spilberki ka- i takombák minden képzeletet | felülmúlnak. Ezek a földalatti börtönök, ahol hét évszázadon 1-feresztül a bűnözők mellett haladó gondolkozású emberek is élvé kerültek sírba, az em­beriség történetének legszé- gyenteljesebb emlékei közé j* tartoznak. Itl raboskodtak mindazok, akik az osztrák ön­kény ellen felemelték szavu­kat. Olasz karbonárik. ma­gyar szabadságharcosok, len­gyel szabadsághősök, majd morva jobbágyok, cseh bá­nyászok, és a második világ­háború idején az a nyolcvan- ezer meghurcolt, aki több-ke­vesebb ideig itt tartózkodott. A nácik, .mint az emberi sö­tétség .modern bajnokai, gáz­kamrákká alakították át a katakombákat, hogy meg­gyorsítsák az amúgy is el­kerülhetetlen pusztulást. Ter­vüket 1945 áprilisában a szov­jet ’ csapatok előrenyomulása hiúsította meg... S azóta a sok szenvedés színhelye törté­nelmi emlék, kirándulók za­rándokhelye. így vált valóra Vincenzó Gioberti jóslata, aki 1843-ban ezt írta levelében a Spilberfcen raboskodó Silvió Pellicó olasz költőnek: „Nem lesz már Spilberk sem az élők pokla, seam az évszázadunk szégyene, hanem a vérta­nú honszeretet emlékműve, amelyhez a felszabadult nemzedékek zarándokolnak majd...” A bmói tartózkodás máso­dik napján felejthetetlen ki­ránduláson voltak a Pest me­gyei fiatalok. Az út a Morva Gyöngye völgyben vezetett 25 kilométeren keresztül a Néhány év óta a magyar belkereskedelem rendszeres árú- és választ ékcsere kap­csolatot tart fenn a baráti de­mokratikus országok kereske­delmével. A fogyasztói keres­lettől és az ipari termeléstől függően az idén is összeállították azoknak az árucikkeknek a listáját, amelyekből a nagykeres­kedelemnek túl nagy készletei vannak. Ezeket az árucikkeket a bará­ti országokkal olyan termé­kekre cserélik, amelyek ná­lunk keresettek. Az idén hét országgal, a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Romániá­val, Bulgáriával, Kínával, az NDK-val és a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal cserélik ki a belkereskedelem felesleges készleteit. A legtöbb országgal már meg is állapodták abban, hogy az idén milyen árucik­keket adunk át, milyeneket kapunk. Legutóbb a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kereskedelmi küldöttei­vel tárgyaltak a Belkereske­delmi Minisztérium vezetői. Ennek eredményeképpen 1961-ben 7,4 millió régi ru­bel-értékű árúcikket cserél­nek ki. Többek között 1500 Jawa motorkerékpárt, renge­teg alkatrészt, több százezer méter villámzárat, lámpákat, gyermekágyakat és automata háztartási mosógépeket ka­punk. Megegyeztek ezenkívül, hogy a választék növelé­se érdekében kölcsönö­sen 100 000—100 000 pár cipőt is kicserélnek még az cv végéig. A Szovjetunióval az idén is jelentős összegű fölös áru­készletet cserél ki a kereske­delem. A Szovjetunióban köz­kedvelt magyar konfekció­ruhákért, cipőkért, játékokért és kereskedelmi gépekért cse­rébe például a nálunk kere­sett rakéta-gyártmányú por­szívót, villanyborotvát. táska­varrógépeket és kerékpárt küldenek. Romániától az árú- és választékcsereakcióban töb­bek között tűzifát, súrolósze­reket, fa!i- és kon-yhacsempé- ket és nylon-méterárukat kap [ Punkva barlanghoz, amely | európai hírrel rendelkezik. A 350 millió éves barlangrend­szert a völgyön végigfutó bú­vópatak vize alakította ki. s cseppkőképzodményei csodálatosai?. A kifogástala­nul kiépített és világított bar­langrendszer legérdekesebb idegenforgalmi nevezetessége a közel egykilométeres föld alatti csónakút, amely sok he­lyen 35—40 méter mély, alul­ról reflektorokkal megvilágí­tott búvópatakon vezet végig. A villanymotorra] hajtott, ha­talmas motorcsónakok nesz­telenül siklanak a derengő mélységek fölött és minden fordulónál szebbnél szebb képződmények tárulnak az „alvilági csónakospk” szeme elé. Mi volt a legszembetűnőbb Bratisfavaban? Az az óriási méretű lakóházépítkezés, amely a mi edzett, szemünk­nek is szokatlan. Nálunk is épülnek új városok és új vá­rosnegyedek. de ilyen arányú építkezést, mint Bratislavá- ban van. ritkán lát az ember. S ami a legszembetűnőbb, az építkezések gépesítése. Egy- egy háztömbön 15—18 daru is dolgozik, s ember alig nyúl az építő­anyaghoz. Más helyeken pedig hatalmas méretű betonkeve­rő berendezések működnek, automatikus szállítással. A ha­barcsot kiterjedt csőhálózaton keresztül, sűrített levegő jut­tatja az épülő falakhoz. Szép volt a négy nap, él­ménydús és hasznos. Hasznos, de nemcsak azért, mert öt­yen fiatal egy darabkát meg­látott a körülöttünk zajló vi­lágból, szomszédaink életéből, hanem azért is, mert az út részvevőit' közelebb hozták egymáshoz a közös élmények és baráti kapcsolatok terem­tődtek, amelyek itthon sem szakadnak szét. A kirándulá­son részt vett fiatalok baráti kapcsolatát bizonyítja, hogy egyhangú felkiáltással megál­lapodtak: május 13-án talál­koznak a budapesti Partizán Székházban. S a találkozás bi­zonyára feleleveníti a négy napot, mert a legfőbb prog­ram: fényképcsere. Tenkely Miklós hatatlan kórusa hangverse­nyez. Két horgász ül egymás mellett. Az idősebb motor­kerékpárral érkezett. Tökéle- tes felszereléssel; bambusz­bottal, nylonzsinórral és ra­vasz orsóval. A másik vi­szont fiatal ember. Csaknem gyerek még. A botot maga vágta az erdőben, a zsinórja olyan, mintha mindig éppen már elszakadna. Orsót talán most lát közelről először éle­tében. Nem beszélnek. Némán ver­sengnek egymással. A fiú mellett egV uborkásüvegben nyolc-tíz hal ficánkol. A pes­ti embernek eddig még nem kedvezett a szerencse. Mozdul a víz tükre. Mind­ketten kirántják a horgot. A pesti ember semmit sem fo­gott. ■ Elfojt egy káromkodást. A fiú pedig elismerően füty- tyént. Ritka fogás. A horgon ha­lálraítélten két keszeg ficán­kol. CSŐK ÉS GICCS — Megcsókollak ... — Azt már nem! — Miért ellenkezel? A szí­ved már úgyis az enyém... Mintha ez a párbeszéd zaj­lana le a tarka népviseletbe öltözött porcelánlegény és lány között. Apró szobor mindkettő. A legény heve­sen csókolná a lányt, miköz­ben egy szívet tart a kezé­ben, szerelme azonban tilta­kozik.. Mindez Cegléden, a Sza­badság téren az Üveg-, Por­celán-. Műanyagüzlet kiraka­tában látható. Harcolunk a giccs ellen. Minden eszközzel és módon, ízléses iszoló előadással és el­riasztó kiállítással. Hasznos mindkettő, Giccs-parádét azonban ne az üzletek kirakatában ren­dezzenek. Ugyanis, nem ez az egyetlen ízléstelen porcelán­figura az üzletben. Mi más a kis porcelán cukrászinas is? A kezében kuglóf. A fe­jén pedig tollas vadászkalap. ORGONAVIRÄGZÄS ÉS RÖVIDZÁRLAT Rohan az autó az országúton. Már elhagyta Monort, Gombá­hoz közelít. A Petőfi Színpad fáradhatatlan művészeit vi­szi az előadásra. Tarnay József igazgatóhe­lyettes kinéz az ablakon és ezt mondja: — Feltérképeztük már az egész megyét... Valami emlé­keztet bennünket minden vá­rosra és községre... — Gomba milyen emléket idéz? — Szép orgonát kaptunk. — Kinyílt-e már a gombai orgona? — kíváncsiskodik An­tal Ila. — Virágzik már Pesten is — válaszol Tarnay József. — Valószínűleg kinyílt már Gombán is, mert a község délre fekszik a fővárostól... — Másról is híres még Gom­ba — mondja Puskás Tibor. — Minden előadáson legalább háromszor fordul elő rövid­zárlat ... A villanyóra nem bírja erős lámpáinkat... Orgonavirágzás vagy rö­vidzárlat? Ezt találgatják egész este a színészek. Az op­timista?« szerint lila orgona lesz, a pesszimisták szerint rövidzárlat. Ezúttal az optimistákat iga. zolta Gomba. Sikert aratott a Kilóg a lóláb című zenés falusi komédia, nem mondta fel a szolgálatot a villanyóra sem. Az előadás után pedig az öltözőben egy csokor orgo­na várta a színésselcet. Ki hozta? Ki küldte? Senki sem sejti. Ismeretlen szín­házrajongók csempészhették az öltözőbe. Gomba hű a hagyományok­hoz. AUTÖ ÉS FUTBALL Kis úttörőcsapat poroszkál hazafelé. Valahol a pilisi hegyekben túrázhattak. Liba­sorban menetelnek. Autók suhannak az országút beton­szalagján. Zöld Skoda dudál. — Ezt állítsuk meg — kiált, a cingár zászlóvivő. Pufók pajtása leinti: — Nem jó ... majd én szó­lok öregem... Kávészínű Volga jön. A kanyarban lassít. A pufók in­teget: — Ez a jó. . antennája van — mondja pajtásának és lá­zasan kiált a vezetőnek — tessék megállni. Fékez a kocsi. A tarka in- ges vezető kutatóan kihajol: — Elfáradtatok? Autóstop­pal akartok tovább menni? — Köszönjük, nem. Csak * azért állítottuk meg, mert látjuk, hogy antennája van ... Mi a végeredmény a német— magyaron? — 2:0 — mosolyog a vezető és a kis csapat megállíthatat­lanul menete] tovább. Bár­csak labdarúgóink is igy jut­nának Chilébe. Molnár Károly r a kereskedíelem. Amint a Bel- ! kereskedelmi Minisztérium- i ban elmondták, az idén a cse- ! rére kínált cikkekből árú- ; bemutatót rendeztek, hogy az ; illető ország kereskedelmi ; szakemberei könnyebben . vá- j laszthassanak. A Csehszlovák j Szocialista Köztársaság bel ke- ! reskedelmével az idén még I egyszer tárgyasa magyar ke- | reskedelem. Júniusban újból í megvizsgáljál? a további árú- ! és választék-csere, lehetősé- | geit. (MTI) SZÍV ÉS MÁMOR Vasárnap dél. Tizenkét óra 45 perc. Cigányok hegedűje szól. Nem muzsikál, csak cin- cog. De szól. A piliscsabai Víg vájár kisvendéglőben. Bizonytalan léptű atyafi éneivel a pult előtt. Rekedt és elkeseredett hangon: — Mámorral gyógyítom a szívemet... Pohár a kezében. Hörpint ég énekel. Körülötte közö­nyös emberek. Minthg ter­mészetes lenne, hogy valaki részegen kornyikál vasárnap 'délben. És a cigány is cincog hozzá. Mi lesz a piliscsabai atya­fival éjszaka 12 óra 45 perc­kor? NYLONZSINÖR ÉS HOR­GÁSZSZERENCSE Hivogatóqn csillog Tinnye mellett a Garancsi-tó tükre. A parton autók, motorkerék­párok vesztegelnek. Jótékony csend, csak a békák fárad-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents