Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-29 / 100. szám
A SZÉP H JR ÓL J A jól kikefélt hajat, ameny- £ nyiben szükséges, becsavar- £ hatjuk, de kössünk le éjszakára ^kendővel, legfeljebb haj hajlóval védjük. A kendő nem j óvja jobban a frizurát az | összenyomástól, mint a haj- j háló, de a természetes szel- jlőzést gátolja. Nappalra álta- | iában a haj szabadon marad, j kivéve azoknál, akiknek fog- j lalkozása, munkaköre a haj ^ bekötését megkívánja. £ £ Többször hangsúlyoztuk, j hogy az ápolás legfontosabb j tényezője a rendszeres tisz- j táikodás. Ezt az egész testre j vonatkozólag mindenki elis- j meri. Csodálatos zűrzavar ^ uralkodik azonban a hajmosás területén, megkérdezünk II. Ha három , legalább nőt ötféle véleményt hallunk. Az egyik hetenként, a másik háromhetenként, a harmadik pedig hárocnhóna- ponként mossa a fejét, állítólag azért, mert megfázhat a feje. Legalább lesz egy, aki minden szappanféleségét bűnnek minősít, mert megszürkül tőle a haja, a másik viszont csak a. szappan mellett kardoskodik, mert attól lesz steép és tiszta, fényes a haja. Próbáljunk rendet teremteni ebben a zűrzavarban. Elsősorban tudomásul kell venni, hogy a haj és a fejbőr éppúgy piszkolódik, mint a test többi része. Viszont piszkos, poros munkánál kendő- ! vei, vagy mással védhetjük. a j mindennapi1 fésüléssel, kefé- j léssel e szennyeződés egy ré- ; szét eltávolíthatjuk, és végül > maga a ruganyos, sisakszerű ; hajkorona is némi védelmet • nyújt. Na meg aztán nem len- i ne nagy öröm a mindennapi í hajmosás után a hullámokat ! gon dósán visszarakni a he- í lyükre és végül, de nem ! utoljára, kinek volna ideje : mindennap a hajszárításra. ; Ezért egyezzünk Aeg abban, ■hogy elegendő egyszer heten- j ként hajat mosni. Ha azon- < ban valaki nem végez na- ; g.ycn piszkos munkát, rend- j szeresen és lelkiismeretesen ! ápolja a haját és nagyon ; nagy terhet jelent a heti j hajmosás, még egy hetet rá- j adhat. Kéthetenként mos- Json fejet. Azért is ajánljuk a J hetenként egyszeri rendszeres hajmosást, mert az élet j általában ‘ ritmikusan ■ folyik j és a szeivezet évek folyamán í meg tudja szokni az ütemes - £ séget, például azt, hogy a ; frizura éppen egy hétig tart. } A heti ritmika njár azért is j jó,' mert be tudja osztani \ időnket és nem fogunk a í hajmosás után nagymosást 5 vagy nagytakarítást végezni, j Természetesen néha megtör- J lénket, hogy az ütemet meg- í töri valamilyen rendkívüli j piszkos, időközbeni munka, járni megköveteli a sűrűbb j hajmosást, vagy egy olyan \ esemény, amikor csincsabbak j akarunk lenni. Nyugodtan j megtehetjük ezt, mert a haj í gyakori mosása nem ártalmas. Í! j Mivel és hogyan mossunk? í A szappan nem szürkíti a j hajat. Ha valaki kemény Víz— ^ ben mosakszik, akkor a víz j keménységét adó mészsók a í szappan egy részével oldha- tatlan csapadékot képeznek, Virágok a szobában Az emberiség legmaradan- tíóbb, legelterjedtebb kedvteléseinek egyike a virágkultusz. Legalább is a rajongók tábora ezt bizonyítja. Virággal foglalkozni hálás dolog. A virág az öröm, a ragot adnak egymásnak az j emberek ünnepélyes alkal- j makkor. A virág beletarto- j zik életünkbe és elkísér j bennünket hétköznapjainkba is. f A vidéki parasztházak ab- / lakaiban ott virítanak a pi- j ros muskátlik, a városi há- j zak erkélyeinek faládáiból í kidugják, fejüket a színes \ petúniák és szobáinkban cse- j népben, vázában ott látjuk í a tulipánt a jácintot, a hó- í virágot, az ibolyát, a táti- ; kát, a rózsát, a szarkalábat í és a krizantémot. Minden év- í szak meghozza a maga virá- : gát, a mi teendőnk csak í az, hogy a neki illő vázába : tegyük. Mert nem mindegy, j hogy virágainkat mibe . tesz- ; szűk. Majdnem azt mond- \ hatnánk, ahány virág, any- ; hyi váza. Rövid szárú hó- ; virág nem mutat az ala- ; csony fehér vázában, mint ; ahogyan rózsát, szegfűt sem \ tehetünk szűknyakú, ala- • csony vázába. Nem a virág ; fajtájától függ a díszítés; szépség, a frisse'-ég, a fiatalság illúzióját adja. Hálás a gondoskodásért, virágot hoz, színeivel melegít a téli hidegben és a közelgő tavaszi megújulás Ígéretét hordozza. Az ember nem is elégedett meg azzal, hogy csak a kertben legyenek virágai, a lakásába is behozta őket. Persze, nem mindegyiket, csak amelyik a szobaéletre alkalmas. Asztalt virággal díszíteni már a régiek is szerettek. A rómaiak lakomáin a házigazda egyik büszkesége az volt, ha asztalára minél különlegesebb virágokat helyezhetett. A nagy bankettek, ünnepi vacsorák asztalát virág nélkül el sem lehet képzelni. Virágkoszorú díszíti a győztesek homlokát, a menyasszonyi fátyolt, viszépsége, hanem attól a módtól, ahogyan a virágot elrendezzük, elhelyezzük. v\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\w,.\v.v s ez a hajszálakra szürkés ré_ tegben lerakódik. Tehát a fejmosáshoz nyugodtan használhatunk szappant, de csak lágv vízben szabad hajat mosni. Ott, ahol kemény a víz. gyújtsunk esővizet a hajmosáshoz, vagy lágyítsuk meg szódabikarbónával, vagy felfűzéssel. A kamillateát csak világos hajúak használják, mert sárgít. Ha mindezek után alaposan leöblítjük ecetes vagy citromos vízzel, akkor a jól alkalmazott szappanos mosás után tényleg szép tiszta és fényes lesz a haj. A szappan évszázados uralmát kezdi megdönteni a modern vegyipar. A .samponok, melyeknek nagy része a lassan közismertté váló zsíral- kohol-szulfonátok különböző fajaiból készülnek, a folyékony és olajos samponok mind kitűnően beváltak a haj mosásánál. A. hajmosáshoz szorosan hozzátartozik az a kérdés is, hogy a száradó haj szénaboglyához hasonlitson-e vagy pedig frizura legyen belőle kiszáradt állapotban. A szé- nabogiya elleni harc első állomása a kifésülés. A nedves haj teljes kibontása és kifésülése ytán akár a természetes. akár dauerolt hullámú hajat be kell rakni. A berakás legegyszerűbb technikáját a fodrász — akihez rendszeresen járunk — meg fogja mutatni. A már végig becsavart és hajtűkkel rögzített hajat akkor kell lekötni. amikor megszáradt. Amint említettük, a befülledés miatt kendőt ne használjunk, különösen éjszakára, hanem haj hálót. Nem hullámos és nem dauerolt, tehát sima hajnál Gófark, copf, konty), nem rakjuk be hajunkat, hanem kifésülve, levegősen szárítjuk. Akinek azonban természetes, vagy mesterséges hullámos haja van, óvakodjék a berakás nélküli szárítástól. Nagyon szép látvány lehetett a német legendák Loreley nevű rajnai sellője, amint egy sziklán ülve arany-haját fésülte, valószínűleg hajmosás után, hisz feltételezhető, hogy egy sellő a folyóból mászott a sziklára. Olyan szép volt ez a látvány, hogy a hajósok el- bűvölten csak őt nézték, nem pedig a sziklákat és összetörték hajójukat. Ha megvárták volna, amíg a sellő haja megszárad — elment volna tőle a kedvük! Mert a berakás nél_ kuli szárítás után haja csak kócos, göndör bogivá lehetett. rj^ivalleuéí a bázisokról |V edves Évám! — Pontosan meghatározni, hogy egy JA kislány, jelen esetben húgod, mikor lép át a ser- dűlő-, a csitri-. vagy ahogy német eredetű meghonosodott szavunkkal mondjuk: a bakfis korba — nem lehet. Az orvostudomány szerint rohanó évszázadunkban lányoknál és fiúknál egyaránt hamarabb következik, el a serdülés kora. mint akár a mi. vagy anyáink, nagyanyáink idejében. Különösen áll ez a nagyvárosi gyermekekre! A serdülőkor élettani és lelki változásokat eredményez. Az eddigi kislány félig felnőtté válik, ugyanakkor még gyermekes tulajdonságokból is sokat megőriz. Ez a testi-lelki változás nem egyszerre me&y végbe. A nagy- lányos öltözködésre való áttérés a változást viszont még- jobban kihangsúlyozza, tudatosítja és a serdülőlány öntudatát. magabiztosságát is növeli. Amikor tizenöt éves múltam, akitor kaptam az első nagylány-ruhát. Barátnőmmel együtt vasárnap délután moziba indultunk. Az utcán három nagyfiú és egy harminc éves férfi is kezétcÁókolommal köszöntött bennünket. Pedig ennek a férfinak néhány héttel ezelőtt még mi köszöntünk kezétcsókolomot! Az új ruha varázsa és az a tudat, hogy a felnőttek engem is nagylány számba vesznek — kimondhatatlan örömmel töltött el. Lélekben pillanatok alatt átalakultam. Húgaim hiába hívtak azután játszani, bármennyire kedvem lett volna hozzá, ezt már méltatlannak éreztem nagylány mivoltomhoz, f'-vikérn! — Mindezt azért vromn meg Neked, hogy ezzel is érzékeltessem: a bakfisoknál az öltözködés megváltoztatása nem egyszerűen „egy” új ruha felvételét jelenti! A szülőknek, az idősebb lánytestvéreknek kell elsősorban érzékelniük azt aé időpontot, mikor engedhetik meg lányaiknak, húgaiknak az első nagylányos ruha telvételét. Ezt az időt sok körülmény együttesen dönti el; az iskola, a barátnők öltözködése, a kislány testi-lelki fejlettsége. A nagylányos, bakfis öltözködésre idő- elött áttérni éppen olyan hiba. mint az öltözködés túl késői megváltoztatása. Az egyéniség szorosan vett meghatározásába csak testi és lelki tulajdonságok tartoznak Ugyan, a ruha azonban ezeket a tulajdonságokat elfedheti. vagy kiemelheti. Kedves Évám! — Hugód számára levelemhez csatoltan küldök néhány csinos balffís-modellt Egy fiatal „hölgynek" — egy-két nyári kartonruhával kiegészítve — egész ruhatárát adhatja ez a modell. Ölel barátnőd: Anna 1. Fiatalos tavaszi ruha spriccelt szövetből, vagy barettből. Kisbőscgű szoknyája derékban puha berakásokkal. 2. Csíkos mosóanyagból készült egyszerű, de mutatós ruha, nagy fehér gombokkal. Szoknyája enyhén húzott. 3. Minden alkalomra hordható kosztüm, pasztell színű szövetből, shantungbói, vagy sima selyemből. Pettyes, élénk színű blúz és bélés egészíti ki a csinos darabot. Fehér tropikálból is ajánljuk. 4. Alkalmi ruha fiatal hölgyek szamára. Nagymintás selyemhői. nylonból, vagy ripszből készülhet. Szoknyája kissé hordószabású. (Tervezte és írta: Velty Györgyné és Forgács Anna) ,^V^AX^X^XX^X^>NX^^^^NA^XN^AA^VX\V\^^XV^X^X>^ŰV^XNX^XV\NX^NXVNV^NNNNNX^^X^XVNX^VNV^XVVVV• Pajtások! Mai rejtvényünkben egy csokorra, való szép virág rejtőzik. Gyüjtsétek össze ezeket a virágokat. 1 2 i k 5 6 ? á s ü * ü tí IZ Vt ü s n H 19 ZO 121 22 11 23 Zo . Vízszintes: l. Kardlilionrmak is hívják, mintegy i80 fajtája ismeretes, ejcyik szebb, mint a másik. 8. Előjött a rejtekhelyéről. 9. Fele fele?! 10. Azon a helyen. U. S. L. 13. Még fordítva is jó! lö. Az elején gyakorol! 11. Elek Henrik. !©. Gyorsan növő fa. 21. £ngol fiúnév. 23. Attilaeskn. 2** Hagymás dísznövény. »6. Futott. Függőleges: J 1. Kétéves növény, szép kék / szinti virága van. z. Termetes.^ з. Szövetet készít (az első koc- £ kába kettős betű) 4. Sarkantyús í virágú évelő növény. 5. Jaj. de ^ nagyon csúnya! 6. /C kérődzők £ gyomrának egyik része. 7. Ma- ^ .ior Tamás. 12. E. G. 14. A liliom- £ félékhez tartozó, szép hagymás ^ dísznövény. w. Mezőgazdasági í szerszám, névelővel, is. Macska-J féle ragadozó. 20. Átnyújt — re- ^ giesen. 22. A mamlasz közepe. 5; 25. I. L». Pajtások! A rejtvényben szc. £ replő virágok neveit írjátok lej egy levelezőlapra, és 1961. má- £ jus 8-ig küldjétek be a szerkesz-J tőséghez. A helyes megfejtők J részt vesznek 8 május havi juta- í lomkönyv-sorsolásban. J Az április 15-i rejtvényünk he- ljres megfejtése: Mount Everest, Mont Blanc, Cotopaxi. Április havi jutalmazott megfejtők: Vas József, Vecsés. Eötvös u-. 30. — Rég er Margit. Nagykőrös. VI., Dévai u. 2. — Pásztpr Ferenc, Gödöllő. Bercsényi u. 5. — Zimonyi József, Ipolydaniásd. £ — Szabó Mihály. Zsám’oék. Pető- J fi S. ú. 3. — Irházy Mária. Cég- £ léd. Alkotmány u. 20. — Szene- J györgyi Babi, Aporka. Petőfi S. и. 75. — ifj. Kárpáti Károly, Szent- £ endre Középhegy u. 1. J A könyveket postán küldjük el. ^ B OLDOGFA L VA MÁJUSFÁJA Sok öreg ember él még Boldogfalván, aki jól emlékszik arra az időre, amikor a falut Veszekedőfalvának, sőt Szegényfalvának nevezték. Mert a kettő együtt járt. Hogyisne nevezték volna így. hiszen lakói folyvást marakodtak, perlekedtek egymással. A lányok a tarka, him es vállkend,őt, a fiúk a kopogós csizmát irigyelték el egymástól. És ugyan ki járt jól ebből a nagy háborúságból? Bizony. nem más, mint Szipoly úr, a földbirtokos, aki még szította is a falusiak veszekedő kedvét, nehogy egymás segítségére siessenek, ha kevesebb napszámot fizet nekik. Történt egyszer, hogy a falu legcsendesebb legénye ’ — Hosszú János — elunta a perpatvarokat és útnak indult világot látni. Anyja vajas pogácsát, foszlós kalácsot sütött az útra. Ö pedig a közeli erdő felé vette útját. Amint ment, mendeqélt. egyszerre csak látta, hogy lába előtt az úton apró galacsin- hajtó bogár veszködik egy nagy-nagy gombolyaggal. Akármennyire is erőlködött, bizony nem sikerült az apró, de testéhez képest hegynyi golyót tovább gurítania. Egyszerre csak másik bogárka mászott melléje, majd utána egy harmadik. Amit az elsőnek nem sikerült, azt hárman játszi könnyedséggel megoldották. Jót nevetett János a bogarak ötletességén, aztán tovább ballagott. De bizony nem juthatott messzire. Üjabb érdekes látnivalója akadt. Ezúttal hurokba került nyulacska nyöszörgőn a földön — tőle alig pár lépésre. Bizony, alaposan megfeszült rajta a kötél. Észre sem vette Jánost nagy-ruigy szomorúságában. Alig telt el néhány pillanat, megérkezett az egész nyuszi- család. Lehettek vagy nyolcán. Mindannyian szerettek volna a bájban levőn segíteni. Húzni kezdték a zsinege t. Csák nem akart sikerülni. Búsan vonultak hát el, de nemsokára mezei egerek hadával tértek vissza. Azoknak aztán sikerült elrágníuk a kötelet. Ú. de vígan ugrált tovább az egész csapat a kiszabadult nyuszi nyomában. Harmadszorra medvével találkozott János. Nagy fa odva felé settenkedett éppen. Láthatólag meg akarta dézsmálni a méhecskék kincsét. Igen ám. de a méhek éberek voltak. Hiába is volt olyan hatalmas állat a mackó, ügy össze-vissza csipkedték őkéimét, hogy örökre elment a kedve a mézlopástól. — Hát az állatok okosabbak volnának, mint mi? — gondolta magában János. — Lám, ők tanítanak meg rá. hogy könnyebb együttesen birkózni a bajokkal. Mi pedig örökké csak egymással veszekedünk. Azon nyomban Visszafordult, hogy elmesélje Veszekedöfalva népének, amit az úton tapasztalt. Május első napja volt éppen, amikor hazaérkezett. Nosza. nem is vesztegelte sokáig a drága időt, hanem össze- híma a falu apraját-nagyját a. közeli réten, — Ó, be vakok is voltunk mi eddig — így kezdte mon- dókáját és azután elmesélte mindazt, amit látott. — Ha ti ** úgy gondoljátok, próbára tehetjük az erőnket — fejezte be végül. — Kezdjük azon, hogy tanítsuk meg Szipoly urat kesztyűbe dudálni El is indult utána a falu apraja-nagyja és olyan alaposan helybenhagyták a földes- urat. hogy menten világgá futott. No. nagy mulatságot csaptak ezután. A falu főterén hatalmas májusfát állítottak a győzelem örömére. Csak úgy lobogott a szélben a so*c- sok pántlika. Táncra is kerekedett körülötte az egész falu népe. A gonosz Szipoly sohasem mert többé visszatérni. Örökre a maga gazdája lett a falu, amelyet Boldogf alvónak neveztek ezután. Azóta közös májusfa áll minden esztendőben a. boldogjaid piacon. Török Júlia GYMKREJTY&y Tavaszi virágok
