Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-29 / 100. szám
1581. ÁPRILIS 29. SZOMBAT tf EC» El yfirliro 1500 szakembert kaptak az idén a termelőszövetkezetek Már több mint 12 000 szakemberrel rendelkeznek A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium az utóbbi években több fontos intézkedést hozott a termelőszövetkezetek vezetésének megszilárdítására, szakember-ellátásának megjavítására. Az intézkedések első eredményéiről érdekes képet nyújt a minisztériumban most készült felmérés. A termelőszövetkezetekben jelenleg kereken 12 600 szakember dolgozik. Körülbelül egyharmaduk elnöki tisztséget tölt be. Az elnökök jelentős részének nincsen I ugyan magasabbfokú iskolai végzettsége, de gazdag gyakor- j lati tapasztalataik, s részben j egyéni tanulmányaik alapján is i joggal tartoznak a szakembe- j rek kategóriájába. A mezőgazdászok száma megközelíti a négyezret. Igen tanulságos ezt az adatot összehasonlítani a néhány év előttiekkel. 1957-ben a szövetkezeteknek egyharmsda, 1959 végén pedig a szövetkezetek feie rendelkezett csak mező- gazdasági szakemberrel. Most mindössze tíz százalék azoknak a szövetkezeteknek a száma, ahol nem dolgozik képzett agronó- mits. A termelőszövetkezetek szakember-ellátásának javulásában nagy része van az állam közvetlen anyagi segítségének is: a szakemberek 40 százalékának — több mint ezer elnöknek, 2500 mezőgazdásznak és 1300 könyvelőnek — javadalmazásához az állam nyújt támogatást. A szövetkezetek csak ebben az évben 1500 új szakembert kaptak, akik — a 3004-es és az 1006-os kormányhatározat alapján — három szövetegy, két, illetve évig dolgoznak a kezetekben. A Földművelésügyi Minisztérium a közelmúltban lehetővé tette, hogy a szövetkezetek nyugdíjas mezőgazdászokat és könyvelőket is alkalmazzanak. A szövetkezetek eddig ötven idős szakemberrel kötöttek 2— 3 éves szerződést, akik az államtól továbbra is nyugdíjat, a szövetkezettől pedig munkaegység szerinti javadalmazást kapnak. (MTI) Egy hét közlekedési baleseti krónikája Ceglédbercel határában, a 63-as kilométerkő közelében, Sajben Pál 31 éves nagytar- csai lakos a 13-as AKÖV tehergépkocsijával vontatás közben összeütközött a Ceglédi Gépállomás vontatójával, amelyet Sebők Mihály 24 éves ceglédi lakos vezetett. A vontató pótkocsiján álló Hu- dók István cegléli lakos az összeütközés következtében az úttestre zuhant. A mentők súlyos sérülésekkel a ceglédi baleseti kórházba szállították. A teherautóban és a vontatóban közel hatezer forint kár keletkezett. A balesetet Az aibertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben sokat kísérleteztek már a segédüzemágak munkájával. Különösen sok gondot okozott, hogy az épitőbrigád tagjai hogyan kap7 jak a jövedelmet, hogyan mérjék a munkájukat? A' normakönyv sok segítséget ad, de a szövetkezet vezetői azon fáradoztak, hoi'y a legmozgósítóbb, legserkéntőbb módot válasszák ki, nrttéif egyatánt-wiégfelelö-a közösnek, de az építőknek is. A legutóbbi kísérletezés szerint az építők állandó részmunkaegységet kaptak óránként, tehát órabérért dolgoztak. Ez semmiképpen nem jó, ezért maguk az építőbrigád tagjai kezdeményeztek egy új elszámolási rendszert. A jövőben a normakönyv alapján felmérik, hogy egy-egy építkezési munka, egy-egy új épület hány munkaegységet igényel, s az építőbrigád tagjai ezért elvállalják a munkát, de aztán tőlük függ, hogy mennyi idő alatt építik fel a szóban forgó épületet. Ha jobban szervezik a munkát, vagy naponta több órát fordítanak az építésre, hamarább r végeznek, jobban keresnek. Mivel munkájuk állandóan van, a feladat elvégzése után újabb tennivalóhoz láthatnak, s ugyanannyi idő alatt, mivel többet , végeztek, többet is keresnek. Az eddigiek szerint ez a módszer látszik legjobbnak, mind a közös, mind a tagok szempontjából. Sajben Pál figyelmetlensége okozta. Gyömrő belterületén Danasz Diamadisz, 41 éves agronómus, a Monori Gépállomás motor- kerékpárjával nekiütközött a menetrend szerint közlekedő GA 19—95 forgalmi rendszámú autóbusz hátsó részének. Danasz Diamadiszt a mentők súlyos sérüléseivel a budapesti Szövetség utcai kórházba szállították. A balesetért a motorkerékpár vezetőjét terheli felelősség, mert az autóbusznak nem adta meg az elsőbbséget. Verseg belterületén Dóra Lajos 25 éves erdei munkás Pannónia motorkerékpárjával belefutott az előtte szabálytalanul haladó Nagy Lajos 37 éves vérségi lakos kerékpárjába. A kerékpáros az úttest menetirány szerinti bal oldaláról jelzés és körültekintés nélkül akart az út másik oldalára áttérni. Dóra Lajos és a motorkerékpár hátsó ülésén utazó felesége könnyebb sérüléséket szenvedett. A balesetet előidéző kerékpáros sérülés nélkül úszta meg az összeütközést. Ceglédőercel határában Tóth János cegTédbercélí Tökös. 26 éves mozdonyvezető, ittas állapotban fényes nappal elaludt motorkerékpárján és az úttest padkájának ütközött, majd* felborult. A mentők könnyebb sérülésekkel a ceglédi baleseti kórházba szállították. A statisztikusok befejezték a munkát és a sok-sok részeredményből kiikerekedett a megye iparának 1960. évi munkája. A statisztikai jelentés alapján a megyei párt-Végrehajtóbizottság értékelte az elért eredményeket, ennek alapján levonta a szükségés következtetéseket és megfelélő határozatokat hozott az ipari termelés továbbfejlesztése érdekében. Ennek az értékelésnek az alapján három írásban tájékoztatjuk olvasóinkat megyénk iparának múlt évi számadásáról. Ipari üzemeink tevékenységét’ pártunk VII. kongresszusának határozatai szabták meg 1960-ban. Ennek alapján a gazdaságosabb termelésre, műszaki és technológiai fejlesztésre, a termelésnek főképp a termelékenység fokozása révén való növelésére törekedtek. Ezek a törekvések sok jó eredményre vezettek. A megye szocialista ipara 105,8 százalékra teljesítette 1960. évi tervét, amelyet ha 1959- hez viszonyítunk, 114 százalékot jelent. Az egész megyei ipar tervtéljesítéséből a minisztériumi ipar 105,3 százalékos tervtéljesítéssel 86 százalékban, az állami helyi ipar 109.2 százalékos tervtel- jesítéssel 10.3 százalékban, a szövetkezeti ipar pedig 108,4 százalékos; tervteljesítéssel 3,7 százalékos arányban részesedik. I A.z összkép teliát jó. i Részleteiben vizsgálva a j munkát, azt is örömmel ve- I hétjük tudomásul, hogy egy J év alatt 10,3 százalékkal nö- | vekedett gyáraink exportja. ! Ez nem véletlen* Kézenfekvő, hogy csak akkor növelhetjük az árukivitelt, ha jót gyártunk. A rossz, a silány terrnék”öfeenkirftSfr --^Sém kell. Márpedig ha egy megye ipafa egy év alatt több mint tizedével több árút szállított külföldre, a mögött dicsérendő munka áll. Különösen öt vállalatunk; a Csepel Autógyár, a Diósdi Csapágygyár, a Budakalászi Textil- művek, a Nagyltőrösi KonSZÁMADÁS i. Amiről a megyei ipar termelési mutatói beszélnek A kisipari zervgyár és a Ganz Áram- mérőgyár tett sikeres erőfeszítéseket az exportáruk minőségének javítása, a gyártmányok korszerűsítése érdekében. A ..Csepel” teherautók nem egy nemzetközi versenyen, ahol jó néhány teher- ■autó-világmárka is képviseltette magát, első díjat nyert. A diósdi csapágyak finomsági megmunkálásában a nem. zetközileg meghatározott legmagasabb szintre emelkedtek. Nem véletlen, hogy a csapágyak őshazájába, Svédországba is exportálnak már Diósáról. A Ganz Árammérőgyár legújabb típusú mérőórái nemcsalt egyszerűbbek, de sokkal jobbak is, mint a régiek. A Forte-gyár filmjei, a Dunai Hajógyár termékei sikeresen versenyeznek a világpiacon. Konzervgyáraink exportja 1958- hoz képest gyümölcskonzerv- ből két és félszerese, fő- zelékkonzervből 84 százalékkal emelkedett. Exportáló vállalataink közül egyedül a Keményfémipari Vállalat termékeinek minősége kifogásolható. Ha az 1960-as eredményekről szólunk, ezeket úgy is vizsgálnunk kell, mint a hároméves terv utolsó esztendejének eredményeit. A statisztika elmondja, hogy megyénk szocialista ipara az országos 40 százalékkal szemben 42,2 százalékkal termelt többet 1960-ban, mint 1957- ben. Bár ilyen tekintetben túlhaladtuk az országos átlagot, a termelékenység növelésének teltin telében, a három évet tekintve, elmaradtunk mögötte. Amíg a termelékenység országos átlagban 20 százalékkal, megyei átlagban csak 14 százalékkal növekedett. A viszonylagos elmaradást az okozta, hogy egyes minisztériumi vállalataink és a tanácsi ipar termelése inkább a munkaigényes gyártmányok irányába tolódott el, a korábbi, főként anyagigényes gyártmányok rovására. A tanácsi ipar például 91,4 százalékos termelékenységi mutatóval dolgozott 1960-ban, 1957-hez viszonyítva. szövetkezetek termelékenységi mutatója sem mondható kielégítőnek, ktsz- eink termelési szerkezete nem változott lényegesen. Ezt csak súlyosbítja az a körülmény, hogy a lakosságnak végzett javító-szolgáltató munka részaránya alig emelkedett. A hároméves terv során 25,6 százalékkal nőtt a munkások száma megyénkben, a munkás átlagkeresete 5,4 százalékkal lett magasabb ezen idő alatt. Hasznára vált vállalatainknak. hogy a profilírozás és a jobb munkaszervezés következtében csökkent az alkalmazottak arányszáma. Amíg a hároméves terv első évében minden ezer munkásra 272 alkalmazott jutott, addig 1960-ban már csak 250. Az önköltség ta következőképpen alakult a hároméves tervben: Minden száz forint termelési értéket 93 torint 70 filléres költséggel állítottak elő vállalataim 1957-ben. Tavaly már 85 forint 80 fillérre csökkent, ami azt jelenti. hogy ha százforintosokra váltanánk be az egész megye iparának termelését, minden százforintos után hét forint kilencven fillér nyereséget kapnánk, ami több milliárdos termelési értéknél már tetemes összegre rúg. Említésre méltó változás, hogy az iparban foglalkoztatott nők aránya a munkásoknál 1.6 százalékkal, az adminisztratív munkakörökben 6 százalékkal, a műszakiak között pedig 1,1 százalékkal nőtt a hároméves terv során. Az azonban már nem olyan örvendetes, hogy a műszakiak (a művezetőket is beleértve) negyven százalélcának, az adminisztratív dolgozók 57 százalékának. nincs meg a szükséges iskolai végzettsége. Az 1960-as terv teljesítésében és túlteljesítésében jelentős szerepe volt a szocialista munkaversenynek. Dolgozóink összesen 235 millió forint értékű vállalást tettek, ezzel szemben 396 millió forint értékű a munkaverseny- vállaldsok teljesítése. 161 millióval több a vállalt összegnél. Az anyagtakarékossági —, az export- és a minőség javítására tett vállalások jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy 10 százalékkal nőtt ipari kivitelünk és gyártmányaink önköltsége is számottevően csökkent. A tavalyi jó gazdasasi eredmények elérésében jelentős szerepet töltöttek be pártós tömegszervezeti szerveink. A VII. pártkongresszus útmutatásai nyomán a pártmunka sokkal közelebb került a napi termelési feladatokhoz és jól segítette azok maradéktalan végrehajtását. A budai, a váci, a gödöllői és a szenténdrei járási pártbizottságok gazdasági szervező és irányító tevékenysége különösen jól érvényesült. Üzemi pártszervezeteink —. elsősorban a legnagyobb vállalatoknál — jól tevékenykedtek a kongresszuson a gazdaságos termeié« és e termelés színvonalának további javítása érdekében hozott határozatok végrehajtása érdekében. Konkrétabbá vált üzemeinkben a termelési agitáció. A legtöbb helyen például nem elégedtek meg azzal, hogy egyszerűen csak hangoztassák a termelékenység növelésének fontosságát. hanem azt is megbeszélték a dolgozókkal, hogy nz ő gyáraikban. üzemükben mi mindent kel] tenni a feladat végrehajtása érdekében. Amint az ismertetett termelési mutatók igazolják, ennek már számottevő eredményei vannak. Következő írásainkban a termelékenység és az önköltség alakulásával foglalkozunk. Farkas István gek? Elégedettek-e sorsukkal? Kapnak-e fizetést vagy más javadalmazást ? A főápoló felel az első kérdésre, aztán már jegyezni is alig tudom az egymást váltó válaszolókat. — Ki-ki a tehetsége szerinti csoportban dolgozik. Munkájuk értéke csekély, kényesebb munkát csak kevesekre lehet bízni. A permetezésben nem vesznek részt, nehogy a méreg, amivel dolgozunk. kárt tehessen bennük. Egyik-másik ügyesebbre már metszést is rábízhatunk, persze felügyelet mellett. — Ami a sorsukat illeti — mondja Vaszilkó Ferenc —, mindenki képessége szerint dolgozik és szükséglete szerint részesedik, ellátásukat kórházi színvonalon biztosítjuk. — Sőt, zsebpénzt is kapnak. Igaz, ez egyénenként különböző. Van, aki havi kétszáz forintot, de olyan is akad, aki csak tíz-húsz-harmánc forintot kap. Ez végzett munkájuktól függ. — Mire költik? — Nehéz volna elsorolni — veszi át a szót Pásztor Lajos. — Cukorra, dohányra, újságra, lottóra, <ie van olyan betegünk is, akinek tizenhárom- ezer forintja van takarékban. — Előfordult mái’ hogy valaki innen gyógyultan távozott? I — Igen, volt rá példa. Most Is hat rehabilitálás alatt álló emberünk van. Ók norma szerint dolgoznak már, a legjobb úton Jialadnak ahhoz, hogy visszakerüljenek a társadalomba. Később, amikor a „fektetőt” is megtekintem (ezt másutt jól berendezett munkásszállásnak is mondhatnák), találkozom egy korábban rehabilitált, azaz társadalomképessé tett intézetben kezenyomával. A kultúrhelyiség célját is szolgáló ebédlő ‘ fő falát élénk színű freskó díszíti, amelyet a művészi hajlamú ápolt eltávozása előtt készített. Kísérőm megemlíti, hogy azóta már többször érdeklődött műalkotásénak állapota Iránt. Itt találkozom B. Gyurival, aki súlyos tüdőgyulladása ellenére is igen aktív és jól alakító szereplője volt a múlt évben Pomázon bemutatott Moliére-tíarabnak, a Kányes- kedőknek, és itt ismerkedem össze Plautus A hetvenkedő katona című színművének főszereplőjével, aki civilben teológus volt. Ez utóbbit a raktárban találom, éppen az esedékes könyvelést végzi. (Humorért nem kel! a szomszédba menni...) Következő állomásunk a Duna-parü üzemegység. Ez a lóként konyhakertészeti gazdaság teljes permanenciában van. Már messziről látni a vízágyú magasba törő sugarát, nem távol tőle traktor pöfög vidáman. A nyeregben S. József s az általa vontatott palántaültető gép farában négy tarkaruhás asszony üldögél, ugyancsak ápoltak. Karalábét ültetnek. Mögöttük kellő távolságban egészségügyi felügyelőjük lépked, inkább kötelességszerűen, semmint különösebb szükségből. — Ügyesek valamennyien — mondja róluk az üzemegység vezetője. Kivált a traktorvezető. aki Jcülöntoem ápolt. — Ügy hallottam — vetem közbe —, hogy ők gérppel nem dolgozhatnak... — Valóban úgy lenne szabályos. De próbálja csak le- küldeni onnan, meglátja, milyen randalirozást csinál! Nézze csak, milyen büszkén ül a nyeregben. Pedig süketnéma az istenadta. De élhal a gépért, munkáját pedig végtelen precizitással látja el. Magam is követem a palán- tázógépet s jóleső érzéssel figyelem az asszonyokat, akik látható örömmel helyezik a gyenge szálakat a forgó tárcsalapok közé. — Jól haladnak, asszonyok? — szólítom meg őket. Kórusban igeneinek, imponál nekik munkájuk iránt tanúsított érdeklődésem. A szélről ülő testes asszony meg is toldja: — Jól bizony. Keveset ültetünk, de sokat termelünk! Tréfának szánt válasza megnevetteti valamennyiüket. A palántaágyásokná! egy nagyobb csoport ültetésre készíti elő a zsenge növényeket. Az egyik nő izgatottan kotorász köténye zsebében, aztán egyszer csak kifakad. — Már megint eltűnt a holmim! Én nem is maradok itt,' elmegyek eg.v rendes helyre... Ebben a hónapban már sfeázr harminchét forint öt ven fillér értékű holmim lopták el! A többiek rá se hederítenek a zsörtöíődőre. de az úton magasra tartott fejjel sétáló, álllg köpenybe burkolózott férfi hirtelen visszafordul. Ültetésre készítik elő a palántákat. Eddig komor arcán kágyúl az értelem fénye és kedélyeskedve rászól a méltatlankodóra: — Ne mérgelődjék, jó asz- szony! Árt a szépségének... — Még megvárja szavai derűt fakasztó hatását, aztán visszahelyeződik előbbi pózába. Foiytaja sétáját. Katonaköpenyét öv szorítja derekára, az övön pedig sűrűn egymás mellé varrva a szivárvány minden színében pompázó gomb-sor díszeleg. Találkozóin D. bácsival is. azaz a fenséges úrral, ahogy magát, mint .Ferenc József unokáját tituláliatja. A főág-- ronómus szokásos élcelődését nem veszi szívére, noha előző nap még rút sorsot szánva neki. fejtette ki uralkodói terveit. Most is ekörül folyna a szó. de az ősz ápolt ma megbocsátó kedvében van. D. bácsi nem az egyetlen fikszaitíeás beteg, még ilyen fokon sem. De olcsó dolog volna papírra vetni néhány- órás ' tapasztalataimat. Mindennél sokszorta érdekesebb és fontosabb, hogy D. bácsi a kötelességtudás mintaképe, akire akár Dáriusz kincsét is rábízhatnák. És megindítóan nagyszerű dolog: az intézet ápoltjainak túlnyomó része boldog, hogy nem zárt ajtók mögött kell leélniük életüket, hogy számit rájuk a társadalom. munkájukat igényli és megbecsüli. Mert ezt. ha betegek is. tudják, s akik eddig az összefüggésig nem juthatnak el. a szüntelen törődésből. az irántuk megnyilvánuló mély humánumból egészen bizonyos hogy kiérzik. András Endre ÉLJEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT, DOLGOZÓ NÉPÜNK VEZETŐ EREJE! Gyorsabb építkezés - nagyobb jövedelem
