Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

1961. ÁPRILIS 28. PÉNTEK HE»» 3 TAPASZTALATOK ÉS VÉLEMÉNYEK AZ EREDMÉNYESSÉGI MUNKAEGYSÉGRŐL Termelőszövetkezeteink fejlődése jórészt azon múlik, hogy mennyire sikerül megvaló­sítani munkájukban a közösség és az egyén érdel<azonosságát. Ezt a célt szolgálja a többi közt a megyei pártbizottság által javasolt eredményességi munkaegység alkalmazása, amiről különféle véleményeket hallunk a me­gye termelőszövetkezeteiben. Szerkesztősé­günk kutatja és gyűjti ezeket a véleményeket és kéri az olvasókat, hogy élőszóban, vagy levélben segítsék ezt a munkát. Lapunkban helyt adunk ezeknek a véleményeknek, hogy az olvasók ne csak a saját, hanem a mások tapasztalatai alapján is megismerhessék azt a jövedelem-elosztási rendszert, amelyet az utóbbi időben egyre több termelőszövetkezet alkalmaz. Szívesen fogadunk jóindulatú el­lenvéleményeket is, hiszen a cél fontos, nem pedig az eszköz. Ez a cél pedig: a lehető leg­igazságosabb jövedelem-elosztás a termelő- szövetkezetekben. E célból vizsgáltuk meg az eredményességi munkaegység alkalmazását a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezet­ben is. Túljutottak a gondokon a nagykőrösi Arany János Tsz-ben Az Arany János Termelő- szövetkezet 2247 holdon gaz­dálkodik. Tavaly még nem. de az idei gazdasági év első nan- játől kezdve alkalmazzák itt az eredményességi munkaegy­ség alapján történő jövedelem elosztását. György Endre tsz- elnök és Kirnofí László fő- agronómus így beszél erről: — Az eredményességi munka­egység alkalmazása az egye­düli kivezető út az átmeneti időszakban. Mire a1pr>ozzá:fc ezt a véleményüket az Arany Já­nos Termelőszövetkezet veze­tői? Tavaly kis jövedelmet osz­tott szét tagjai között az Arany János Tsz. a tavalyi gazdasági év gyenge ered­ménnyel zárult, mindössze 15 forint volt az egy munkaegy­ségre jutó részesedés. A lehetőségek ennél sokkal nagyobbak vol­tak tavaly is, de különféle hi­bák akadályozták a kihaszná­lásukat. Ilyen hiba volt . első­sorban az. hogy nem művel­ték meg kellőképpen a földe­ket és nem takarították be idejében a terményeket sem. Főként az ebből eredő termés- kiesés miatt lett kisebb a jö­vedelem. A földeket pedig azért nem művelték meg kel­lőképpen és a többi munkával is azért késlekedtek, mert a tsz-tagok ' jelére!«; része nem vett részt rendszeresen a kö­zös munkákban és a család­tagokat sem vonták be. Tavaly is kiosztották a főbb növénye­ket egyéni művelésre, »de si­kertelenül, mert a tagok nem voltak érdekeltek saját terüle­tükön a lehető legmagasabb terméseredmény elérésében. Sokan úgy vélekedtek, hogy nem érdemes túlságosan igye­kezni, mert nem egyedül őraj- tuk múlik, hogy mennyi lesz a munkaegységük értéke. Ezt a káros véleményt szüntette meg egycsapásra az eredményességi munkaegység alkalmazása. Az idén teljesen megváltozott a - munkához va­ló viszony és megnőtt a mun­kakedv. Mi sem bizonyítja lobban ezt, mint az a tény, hogy például az összes kukori­ca vetésterület minden mun­káját elvállalták és az idő­szaknak megfelelően el is vé­gezték már a tagok. A terve­zett 60 hold paradicsom he­lyett 63 holdat kell termeszte­ni, hogy minden vállalót kielé­gíthessenek. Ugyanígy a ter­vezett 30 hold burgonya he­lyett 33 holdat kellett ültetni. Elvállalták a 30 hold uborka, 40 hold borsó és a 25 hold cu­korrépa egyéni művelését is a tagok. Hasonló a helyzet az ál­lattenyésztésnél is. ahol szin­tén eredményességi munka­egységet alkamaznak. Minden tag szorgalmasan dolgozik, mert tudja, hogy milyen mun­káért mennyi iövedelme lesz. Mindezeket az eredményeket úgy érték el a tsz-ben, hogy körültekintően jártak el az eredményességi munkaegység bevezetésénél, megfelelő felté­telek szerint, szerződést kötöt­tek a tagokkal a vállalt nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési munkák elvégzésére. Kukoricánál például jó, köze­pes és gyenge talaj minőségi kategóriákat határoztak meg, amelyekben húsz, tizenhat és 12 mázsás minimális átlagter­més a követelmény. Ha ezt el­éri valaki, akkor nyolctized, egy, illetve 1,4 munkaegységet kap egy-egy mázsa kukorica terméséért. Ha ezt a termés­átlagot eléri valaki, akkor az általa termelt kukorica 20 szá­zalékát megvásárolhatja állami felvásárlási áron, a háztáji ál­latok takarmányozására. Hasonlók a feltételek — ter­mészetesen más normákkal — a burgonya, a takarmányrépa, a széna és a gabonafélék meg­művelésénél is. A szántóföldi kertészeti növények jövedel­mének 45 százaléka illeti meg a tagot, ha a kívánt értékesí­tési szintet — uborkánál és paradicsomnál például a hol­danként! 10 000 forintot — nem haladja túl. Amennyiben ennél magasabb -a jövedelem, akkor a terven, felüli bevétel 55 szá­zaléka illeti meg a tagot. Ez utóbbi már a premizálás körébe tartozik, ami szintén hathatós mozgatóerő a tsz-ben. Ilyen premizálási forma pél­dául az is, hogy a terven felül termelt kukorica és burgonya 35 százalékát természetben megkapja a tsz-tag. Ebben az esetben természetesen nem jár munkaegység a terven felüli termésért. Érdekes, figyelemre méltó módszer az is, ahogyan azokat a munkákat végeztetik, ame­lyeknél nem lehet eredmé­nyességi munkaegységet alkal­mazni. A tsz-vezetők elmond­ták, hogy általában arra töre­kednek, hogy a belső gazdasá­gi munkákat lehetőleg azokkal a csökkent munkaképességű — idősebb, vagy testi fogyaté­kosságú — tsz-tagokkal végez­tetik, akik a nehezebb vagy több szakértelmet kívánó mun­kákat már nem vállalhatják el. Ha mégis úgy adódik, hogy ez a munkaerő kevés, akkor a vállalt területeken dolgozókat hívják be, természetesen a méltányosság elve szerint. Nagy-Miklós István Jó munkáért - sok cukor í 4 é Az aszódi Aranykalász Tér- \ melőszövetkezetben az idén j különös figyelmet szentelnek! a cukorrépatermelésnek. Egy \ 45 holdas összefüggő táblában j termelik ezt a fontos ipari nö- \ vényt. Az idei jó termést már: ősszel megalapozták alapos, a: régi parcellákon keresztben í végzett mélyszántással. Meg-; kapta a terület a szükséges trágyázást, s időben földbe ke­rült a mag is. A múlt heti nagy eső után szépen fejlődik a cukorrépa és jó részét már meg is egyelték. A tökéletesebb munka ér­dekében eredményességi jöve­delemelosztás alapján történik a növényápolás. Száztíz család vállalt parcellát, s egy-egy csa­lád jövedelme a végzett mun­kától, a hozamtól függ majd. A terv 140 mázsa holdanként. Nem sok ez, ha csak kicsit is kedvez az időjárás, az alaposan előkészített talajban jóval több teremhet. Természetesen ide­jében és lelkiismeretesen el kell végezni minden munkát. A tervezett mennyiség fölötti ho­zam minden mázsája után egy kiló cukrot, vagy ennek pénz­értékét kapja a parcella műve­lését végző család. Meghívták Gagarint Franciaországba A Francia Repülőgépipari Szövetség meghívta Jurij Ga­garint, hogy vegyen részt a Le Bourget-i repülőtéren má­jus végén megrendezendő 24. nemzetközi légikiállításon. Külön e célra felszerelt üvegmosógéppel mossák az üve­geket. Hatvanezer fő részvételéve! befejeződtek a földművesszövetkezeti mérlegismertető közgyűlések! A Pest megyei MÉSZÖV igazgatósága értékelte az el­múlt hetekben lezajlott föld­művesszövetkezeti mérlegbe­számoló közgyűléseket. A szakszövetkezetekkel együtt összesen 378 gyű­lést tartottak a megyé­ben több mint hatvanezer fő részvételével. A megjelent földművesszö­vetkezeti tagok tíz százaléka hozzászólt a beszámolóhoz, észrevételeivel, javaslataival előbbre vitte a közösség dol­gát. A legaktívabb gyűlések a ceglédi, jászkarajenői, nagy­kőrösi, nagykátai, tápiószelei, dányi, péceli, vecsési, men- dei, tárnoki, szigetszentmárto- ni, acsai, tahitótfalui, inárcsi, nagymarosi és a veresegyházi földművesszövetkezetnél vol­tak. A tagság legtöbb helyen megelégedését fejezte ki a ve­zetőség munkáját, a szövet­kezeti gazdálkodás eredmé­nyeit illetően, s a saját erő gyarapítása érdekében leg­több földművesszövetkezetnél felajánlották a részjegykamat, valamint a vásárlási és érté­kesítési visszatérítés, az igaz­gatósági tagok pedig a tiszte­letdíj ötven százalékát a kö­zös alap javára. A,, termelőszövetkezetek­nek további segítséget ajánlottak fel kisgépekkel, műtrágyával, növényvédő- szerekkel való ellátás for­májában. Javaslatot tettek a felvásárlás fogyatékosságainak megszün­tetésére és bizonyos árucik­kek hiányának a pótlására. Elismerésüket fejezték ki a falusi ifjúsági és iskolai szövetkezetek gazdálkodá­sának eredményéért. A közgyűlések jóváhagyták a területi elhatárolásra vonat­kozó intézkedéseket; Ennek következtében a megyében 38 község, illetve város kizá­rólagos joggal állami keres­kedelmi hálózathoz tartozik, két város — Cegléd és Nagy­kőrös — közös, 147 község pedig kizárólagosan földmű- vesszövetkezeti terület lett. A £ területrendezéssel egyidejűleg í több földművesszövetkezetet ? összevontak. í Várhelyi Antainé narancsízű szörppel tölti meg az üveget. MIT VISZ AZ IPARI VÁSÁRRA A MEGYEI TANÁCSI IPAR? Ötvenféle golyós- és töltőtoll kézzel festett nylon-anyag, világhírű szőnyegek, ízléses gyermekholmik a kiállított tárgyak között Kilenc tanácsi vállalat ter­mékeit láthatjuk azon az „elő­zetes'’ kiállításon, amelyet a megyei tanács dísztermében rendeztek. A kiállító válla­latok legszebb és legjobb áru­cikkeit a zsűrizés után a Bu­dapesti Ipari Vásárra is elvi­szik. A kiállítást Keleti Fe­renc, a megyei tanács elnöke nyitotta meg; az első látoga­tókat dr. Benesóczky Elek előadó, a gazdag anyag össze­állítója és rendezője kalauzol­ta végig a termeken. A kiállító tanácsi vállala­tok közül elsőként a Monori Kefegyár ízléses, célszerű ké­szítményeit láthatjuk. A gyár j tavalyi exportterve meghalad­ta a hétmillió forintot, most meggyőződhetünk magunk is, nem érdemtelenül kaptak any- nyi elismerést a külföldi meg­rendelőktől. A kiállításon a legtöbb anyaggal a Pest megyei Ve­gyi és Kézműipari Vállalat szerepel. Láthatjuk itt euró­pai hírű alugrafikáit, logarlé­ceit, ötvenféle golyós- és töl­tőtoll készítményeit, ingeket, „ TJcm volt mái út előttünk, dalt u harc... — Ez volt a tűzkeresztsé­gem. Leszámítva az ötesz­tendős katonáskodást, ezután is részt vettem szakszerveze­tünk valamennyi sztrájkjá­ban. Tizenkilencben vörös­katona is voltam. Március 21-én léptem be a vörös­hadseregbe. s kerek negyven év múlva ezért kaptam meg a Tanácsköztársasági Érdem­érmet. Leszerelésem után let­tem tagja a Szociáldemokra­ta Pártnak. Párttagságom tíz esztendeig tartott: 1929-ben kizártak. Az ok? Baloldali magatartás. Valahogy min­dig mást és másképpen akar­tam, mint Peyer ..elvtárs“. Kórtér néni közbeszól: — Én mindig azt hittem, annál rosszabb már nem jö­het, mint amiben élünk. Négy gyerekkel kínlódtuk át az életet, ennyi maradt: a töb­bit eltemettük. És mégis, egy­re rosszabb jött. Harmincháromban — szak- szervezeti bizalmi volt min­dig —. azt mondták rá. hogy lázitó. kommunista. Fekete­listára tették. A felszabadu­lásig nem dolgozhatott többé a szakmájában. Már kismű- helybe sem vették fel, seho­va. Weisz Manfréd konzerv­gyárában lett Segédmunkás­Fillérekért dolgozott — hat éhes szájra. — Volt úgy, hogy még szá­raz rántás sem •akadt a ház­nál, amiből forró vízzel egy kis levest csinálhatott volna a feleségem. A Szálasi-puccs után pedig a konzervgyárból is kitettek: nem voltam haj­landó belépni a nyilas párt­ba. Akkor jöttünk vissza Er­zsébetről. ide. Ráckevére. Ez volt a szülőfalum. Persze, nem várt itt rám senki és sem­mi. Még munkát se kaptam. A feleségem mosni, súrolni járt. abból éltünk. Ha lehet azt életnek nevezni. j FELSZABADULÁS is itt ■A érte. Alapító tagja lett a kommunista pártnak, s elsőként lépett be a járási rendőrkapitányságra. Nyolc évig volt hivatalsegéd a ka­pitányságon. Innen ment nyug­díjba. 61 éves korában. Ak­kor is csak a betegség miatt. Siheder fiú áll meg a kony­haajtóban, Kórtér bácsi uno­kája. Valahol itt hallgatóz­hatott a közelben, mert ámul- va figyeli nagyapjának min­den szavát. Ennyit még nem is hallotta egyfolytában be­szélni. Józsi bácsi pedig ismét az emlékeknél időzik. KÉSZÜL A „HÜSI“ Egy hónapja kezdte meg működését a Taksonyi Földmű­vesszövetkezet kezelésében hűsítőitalgyártó üzem. A föld­művesszövetkezet leleményes vezetői elég nagy nehézségek árán hozták létre a kis üzemet, amelynek gyártmánya, a „Hiisi”. a környéJcen máris rendkívül keresett. Várhelyi Antal üzemvezető szinte minden energiájával a ; kis üzem — amely egyébként a szikvízgyártó üzemben ka- : pott helyet —. fellendítésén munkálkodik. A hónap eleje óta ; mintegy 15 ezer üveg „Hüsi”-t készítettek, az üzem kapacitása : azonban lényegesen nagyobb ennél. Az akadályozza a terme- í lésüket, hogy csupán a harmadik negyedévben kapnak újabb \ üvegeket. A jelenlegi nyolcezer üveg ugyanis nem teszi lehe- ! tövé a több termelést. A földművesszövetkezet vezetőinek ter- ! ve szerint a közeljövőben megkezdik a málna és a meggy, va- í lamint a citromos üdítőitalok készítését is. 4 TJÉT ÉVTIZED. Ennyit él- I tem át, s ha most visz- szanézek, nem sok szépre em­lékezhetem. Milyen életem ; volt? Elgondolhatják, ha \ olyan korán, tizenkilenc éves ; koromban megtaláltam az \ utat a munkásmozgalomhoz... ' Mert a saját bőrömön tanul­tam meg. hogy nincs más út előttünk: csak a harc. Harc : mindenért. A nagyobb darab i kenyérért, a rövidebb mun- : kanapért, az emberibb éle- ; tért. í Kórtér József újra meg­; gyújtja kialudt cigarettáját, ! mielőtt folytatja: * ; — Ezerkilencszáztizenegy­- ben léptem be a famunkások ! szakszervezetébe, és egy év ! múlva vettem részt az első } nagy tüntetésen. A Nagykor­ig úton vonultunk végig. Fel- [ forgattuk a villamosokat, be- í zúztuk a kávéházak ablaka- ' it. Lovasrendőrök támadtak ; ránk, kivont kardokkal. Azt í ütöttek, akit értek. De mi l sem hagytuk magunkat. Most i is látom magam előtt a vágó­hídi munkásokat: taglóval vo­nultak ki a vágólegények, az­zal viszonozták a kardcsapá­sokat. Rendőrhalál is volt. : nemcsak a mi soraink ritkul­tak ... — Mit tudják a mai fiata­lok, hogy mit jelent nekünk tulajdonképpen a május el­seje? Most — színes felvonu­lás. csupa jókedv, játék. Ak­kor? Eveken át csak azért harcoltunk, hogy munkaszü­neti nap legyen a május el­seje. Aztán, mikor kivívtuk, évről évre a Pestszenterzsé- bet — így hívták akkoriban —, és Budapest között húzó­dó Epreserdőben ünnepeltük, egésznapos majálissal. Már amikor szét nem verték a ma­jálist a lovasrendőrök, meg a csendörök. Ha egy helyről szétzavartak, valamivel odébb ismét összegyűltünk. Leg­többször , összecsapás lett be­lőle. Ők kardlappal, csend­őrszuronnyal — mi meg kövek­kel mondtuk a magunkét. Egy­szer be is törtem egy lovas- rendőr homlokát. Hogy me­lyik évben? Ki tudja már azt., hiszen annyi évben folyt Ott a vér ... / ÖZSI BÁCSI elmondta, amit elmondhatott, nincs mit hozzátennie. Élt. küz­dött, éhezett, s mire eljött, amiért harcolt, megöregedett. Azért május elsején ő is ott lesz a felvonuláson. Ké- zenfogja a kisebb unokákat — a dédunokák még nagyon aprók —. s felemeli őket a napba, a fénybe, hogy job­ban lássanak... Nyíri Éva ! női fehérneműt, kézzel fes­tett, ízléses nylonanyagokat. I retikülöket, PVC-ből készült strand- és sporttáskákat, az abonyi szőnyegszövők csodá­latosan szép munkáit, pré­selt műanyag abroszokat, pasztell színű esőkabátokat stb. Oyan gazdag és kifogás­talan a bemutatott árucik­kek választéka és azok minő­sége, hogy önkéntelenül is a legnagyobb elismeréssel szól­hatunk csak róluk. A Budai Járási Tanács Mű- anyagf eldolgozó Vállalata ki­állította azt a magyar talál- ' mányú habverőgépet, amely- ; bői 7000 darabot exportáltak ; Hollandiába. Láthatunk itt ! még műanyagból készült ká­belcsöveket, műanyagbevonatű : huzalokat, PVC-kilincseket és !. szintetikus anyagból készült i saválló csapokat. A Ceglédi Cipőgyár kiváló : minőségű gyermekcipőket és \ szandálokat állított ki. A \ Ceglédi Ruhaipari Vállalat l most is jó oldaláról mutatko- • zott be. ízléses iskolaköpenyei, ■ gyermekkabátkái bizonyára az ■ ipari vásáron is nagy tetszést ! aratnak majd. : A Gödöllői Autó-motor és j Karosszéria Javító Vállalat i nagyon szép halastálakat, le- : vesestálakat és többféle vil- : lanyvasalót állított ki. : Albán rózsagyökérből ké­’ szült pipakülönlegességekből : állított ki jó néhány mintada- : rabot a Nagykőrösi Faáru és Dohányzócikkgyártó Vállalat. — b. — Gyümölcsszörp vadkörtéból A Belkereskedelmi Minisz­térium szakembereinek be­mutatták a legújabb üdítő italt, az élénkzöld színű, rendkívül ízletes vadkörte- szörpöt. Ez év őszén már ebből is nagyobb mennyisé­get hoznak forgalomba*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents