Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

4

"Wßrfa»

1961. ÁPRILIS 28. PÉNTEK

A kommunisták feladatai

a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében

íffff látja tffftf járási pártHtkár

Rendkívüli tavasz ez a mostani. Olyan tavasz, amely a korai meleggel együtt a szocializmus győzelmét is meghozta a mezőgazdaságban. Eltűntek a mezsgyekarók, hatalmas táblákon von új barázdákat a traktoreke.

Az új helyzet új feladatokat, új terveket — és új gondokat teremt. Elsősorban rajtunk, kommunistákon múlik, mi válik valóra a tervekből, mit és hogyan oldunk meg a gondokból. Egyszerű párttagokon, falusi és városi kommunistákon.

Vizsga következik mindany- nyiónk számára. A virágzó falu, a fejlett, korszerű mezőgazdaság megteremtésének vizsgája. Hogyan készülnek vajon pártbizottságaink erre a vizsgára?

Bori Rudolf, a Budai Járási Pártbizottság titkára így adja meg a választ:

— Ha rangsorolni akarnám azt a tucatnyi, szerteágazó izgalmas kérdést, elvi és gyakorlati problémát, amit az új helyzet tár elénk, elsőnek a falu új viszonyát sorolnám. A szövetkezés eszméjének győzelme megszüntette a parasztság rétegeződését. Nincs többé öt paraszti réteg, hanem formájában egységes, szövetkezeti parasztság van.- Türelem, türelem, türelem: mindenben ez legyen a kom műn isták, és a rég i tsz-tagok jelszava.

| Ne sajnálják a türelmet és a meleg emberi szót azoktól az I új tsz-tagoktól, akik most teszik meg az első lépéseket a közös úton. Ezt nem oldhatjuk meg felülről jövő rendeletekkel. intézkedésekkel: itt minden falusi kommunistára, régi tsz-tagra — még ha pártonkí- vüli is — számítunk.

— Nagy problémát jelent járásunkban a bejáró munká- i sok, az úgynevezett kétlakiak ] ügye is. A főváros közelsége ! magyarázza, hogy járásunkban j nagy számmal vannak ilye- | nek, akik üzemben dolgoznak,

I de életkörülményeik a faluhoz j kötik őket. Ezek az emberek j zöldségfélékből, burgonyából, | kukoricából többnyire önellátók voltak eddig, s ezt továbbra is lehetővé kell tenni nekik. Erre több mód is van: az egyik, ha a feleségük belép a termelőszövetkezetbe, a másak pedig, ha a tsz-től szerződéses földterületet vállalnak megművelésre.

érzékkel” megáldott elemek szívesen megkörnyékezik tsz- elnökeinket, hogy elhúzzák szájuk előtt a pillanatnyi haszon mézes madzagát. Arra kapacitálják őket, hogy foglalkozzanak olyan, kevés befektetést igénylő segédüzem- agakkal, amelyeknek semmi közük ugyan a mezőgazdasághoz, de hamar fizetnek: fejtsenek követ, égessenek meszel, létesítsenek autójavító műhelyt stb. Az ajánlat csakugyan csábító, s nagyon szilárdaknak kell lenniük a szövetkezeti .vezetőinknek ahhoz, hogy ellenálljanak. Mert igaz: ezekből hamar lehet pénzelni, de mi lesz azután? A segédüzemágakból szerzett jövedelem kétségkívül emeli a munkaegység értékét, de mi lesz később, ha már érezhetővé válik, hogy a kifizetett jőve- ! delem mögött nincs mezőgaz- j dasági termék, nincs felhalmozás, nincs munka?

Hárun Arrasid gyűrűje

Marokkói népmesék

» Népek Meséi sorozat leg- A újabb kötete a marokkói nép mesekincsének legjavát gyűjtötte egybe.

Mint ismeretes. Marokkó, í ez a hajdan hatalmas, gaz- í dag és művelt ország, a sok í évszázados gyarmati elnyo- ^ más után 1956 tavaszán nyer- £ te vissza függetlenségét. A tízmilliós ország az arab $ államok sok ezer kilométeres £ láncának legnyugatabbra eső ^ szeme. A hegyvidéken az ^ őslakos berberek vannak több- g ségben, míg a fennsíkokon a £ lakosság zöme arab, akik j! még a XI. században tele- ? pedtek le az ország keleti £ részén, s akik az idők folya- £ mán eléggé össze is kevered- tek a berberekkel. Az együtt- élés természetesen nem ma- ^ radt hatástalanul a berber ? kultúrára, s így a berber ^ mesevilágra sem. Ezért van ^ az, hogy a kötetet lapozgatva, ^ gyakran bukkanunk ismerős ^ alakokra: a páratlanul gazdag J arab mesevilágnak az Ezer- £ egyéjszakából ismert motívu- ^ maira. Mégsem ér bennünket ^ csalódás mert a marokkói me- £ sék világa mindig sajátosan £ marokkói; az arab mese- ^ kincs motívumait át- meg ^ átszövik például a groteszk, ^ sokszor hátborzongató bér- £ bér motívumok. így a köny- £ vet még az arab mesevilág- ^ ban otthonosak is meglepő- J déssel és gyönyörűséggel ol- J vashatják. (Európa Könyv- ^ kiadó.) |

— Kő — 2

___________ sL

P

olitechnika - a monori gimnáziumban

A lányok nagy szorgalommal dolgoznak a varrodában.

Eddig száznál többen .jelentkeztek a fiúk közül a traktorvezető-tanfolyamra. (A traktor a gimnázium tulajdona.)

(Gábor felv.)

;CXXXNXXXXXXSXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXX\X\VXX\XXX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXS.NXVV

Tartalmában

azonban

még nem

alakult ki az

egységes

paraszti osztály:

ehhez előbb le kell küzdeni azokat a szubjektív előítéleteket, amelyek éppen a rétege- ződés miatt alakultak ki. évtizedekkel ezelőtt.

— Mire gondolok?

— Egyik termelőszövetkezeti községünkben történt: az alakuló közgyűlésen megválasztották a brigádvezetőiket. Többségüket az egyéni paraszt korukban mintagazdáknak ismert, legjobb középparasztok közül. S ekkor felállt egy tsz-tag — egykori szegényparaszt — és ezt mondta: „De hiszen én ennél az embernél két nyáron napszámban kapáltam. Most meg pont ő legyen a brigádvezetőm?!”

— És nekünk, kommunistáknak, kifogyhatatlan türelemmel meg kell magyaráznunk: igenis, a szövetkezet és mindannyionk érdeke, hogy ő legyen a brigádvezető. Mert a tizenkét holdján ésszerűen, belterjesen gazdálkodott; mert lépést tartott az agrotechnika legújabb eredményeivel; mert ezüstkalászos gazda volt és megszokta a szakkönyvek forgatását; mert szereti a földet , és ért a kor-szerű gazdálkodás- ; hoz. S nem utolsósorban, mert ; neki is velünk kell haladnia a ; közös úton, hiszen nem közép- ! paraszt többé: szövetkezeti í tag! í

— Ilyen előítéletekre gon- j dolok, amiket le kell küzde- ; nünk annak érdekében, hogy ; megszülessen az egységes, pa- ; raszti osztály, amelyet eltéphe- ; teilen szálak fűznek a szövet- ; kezeti tulajdonhoz.

— Ehhez kapcsolódik mind- : járt egy másik, az „enyém” ! helyett a „miénk” problémája. ! Erősen szubjektív jellegű, ér- í zelmi probléma ez, amelyet ! nem könnyű felszámolni, j Anekdotának is beillene az a történet, ami a közös takai--| mányt „dézsmáló” tsz-pa- ■ rasztról szól. aki extra zab- ; adagot csen — egykori lovának. Ilyen „anekdota hősök” csaknem minden termelőszövetkezetben akadnak. Velük szemben — bér elítéljük tettüket — nem szabad durván fellépnünk. Szívós politikai felvilágosító munkával kell meggyőznünk őket: sorsuk, boldogulásuk többé nemcsak annak a kedvenc jószágnak a gyarapodásától, munkabírásától függ, hanem a közös állatállomány lelkiismeretes gondozásától, az egész földterület szakszerű megművelésétől.

A 1SZ-vezetőség tegye lehetővé számukra, hogy munkaegységükre, állami áron számítva, takarmányt kaphassanak.

A helyi viszonyoktól függően, mindent meg kell tennünk a bejáró munkások érdekében.

! Hiszen a község is számít rá- ' iuk, szakképzettségükre segítségükre a községfejlesztési feladatok megvalósításában.

— A következő, nagyon fontos elvi kérdés, amiről beszélnünk kell a tsz-érdek— állami érdek problémája. Az senki előtt sem lehet vitás, hogy az állam és a termelő- szövetkezetek érdeke végső soron azonos. Adott pillanatban azonban előfordulhat az érdekek összeütközése. Milyen formában? Vegyük például a spekulációt. A mi járásunkban — éppen a főváros közelsége miatt — rendkívül csábító a spekuláció. A fővárosból kiszorult, kiváló „üzleti

A tsz-elnököknek meg kell érteniük: miközben mindenféle kereskedelmi és egyéb scgédüzeniágat fejlesztenek, menthetetlenül elhanyagolják a mezőgazdaságot, szem elől tévesztik a közös alap gyarapítását.

— Nem ezt az utat kell választaniuk a szövetkezeteknek, hanem egy hold földről minél magasabb terméshozamot nyerni a rendelkezésükre álló eszközökkel. Ennek érdekében használják ki a különbözeti földjáradékból adódó lehetőségeket, s optimális időben, becsülettel végezzék el a mezőgazdasági munkát. Tegyék érdekeltté anyagilag a tsz-ta- gokat a munkában, használják ki a területvállalás anyagi ösztönző erejét.

— Körülbelül így foglalhatnám össze a kommunisták és a régi tsz-tagok legfontosabb elvi-gyakorlati feladatait. Ha ezeknek eleget teszünk, így tudunk valóban termelő szövetkezést teremteni a termelő- szövetkezetekben .

(ny. é.)

Nagy jelentőségű ásatás Aszódon

Nem is gondolja az egyszerű szántóvető, hogy ekéjének a vasa sok esetben milyen fontos régészeti emlékeket vet a felszínre. Számos esetben megtörtént, hogy hozzá nem értők által, ócskaságnak minősített cserepek fontos tudományos felfedezések kiindulási forrásai voltak.

Az aszódi Petőfi Múzeum megalakulása után a múzeum vezetője terepbejárást végzett a község mellett elhelyezkedő ún. papi földeken. (Ma az Aranykalász Tsz földterülete.) Szemlélődése közben arra lett figyelmes, hogy az eke helyenként cserepeket, kőbaltákat, őrlőköveket ve. tett ki. A lelettoejelentés után a régészeti intézet Kalicz Nándor aspiránst küldte ki

a lelőhely megtekintésére. A helyszíni szemle után szükségesnek tartotta a jelzett terület ásatás általi tüzetes megvizsgálását. , így került sor az elmúlt esztendőben és az idén (április 10-től 18-ig) az ásatás Tébonyolitására:"

Bár az anyag tudományos feldolgozása még nem történt meg, következtetni azonban már leh<jt az itt élt népnek az életmódjára, szokásaira. Bebizonyosodott, hogy ezen a területen 4500 évvel ezelőtt (tehát a késő kőkorszak idején) élt népnek a települése és temetője helyez. kedett el. A több holdnyi kiterjedésű területen tanya- szerűen épültek a primitív házacskák. Ezeket az egyszerű kunyhókat fagerendákzönségét, a kis falusi művelődési otthonokat, amelyeken lehetővé válik a természetes átélés s egy-egy jól sikerült előadás szinte gyakorló iskolája a modern, sallangmentes színészi játéknak.

S

zínészi pályafutásának kezdete 1951 szeptembere, A főiskoláról kikerült színész ott állt a pécsi színház bejárata előtt, dobogó szívvel, lámpalázzal, mint aki az egész életét erre a találkozásra tette fel, Két-három hónapon keresztül kisebb címszerepek — három-négy mondat e9V estén, lázadás, szerepek utáni vágy, s aztán Gogol Revizorjában Hlesz- tyakov szerepe. Az első igazi nagy szerep, amire éjt nappallá téve készült. A bemutatón siker, másnap a sajtóban elismerő mondatok s önmagával szemben lázadozó. elégedetlen kezdő színész. Aztán a Forster ezredes főszerepe, majd a főiskolai nagy vágy, Shakespeare Szentivánéji álomja. Ezt követte Moliere Fösvénye, majd a Harag napja, a Tűzkeresztség. Pécs volt a nagy nevelőiskola. Az itteni közönség tapsa, elismerése kísérte a győri Kisfaludy Színházhoz három év múlva. Itt újabb három esztendő következett.

Szerepek jelzik az itteni tartózkodást. Beaumarchais Figarójának címszerepe. Capek

Édesanyám című antifasiszta drámájának fiú-szerepe és Budapesten plakátok a vidéki színházak fesztiváljáról. Győr akkor a Capékáré mával vendégszerepeit s a fesztivál győztesei között a legboldogabb Puskás Tibor volt, amikor kihirdették, hogy az első díjat a győri társulatnak ítélték oda. Pécs és Győr titán egy nagy vargabetűvel Miskolc következik, s az odaérkezés után egy hónapra a Megperzselt lányok főszerepében tapsolja a közönség. Drámák, vígjátékok, operettek tarkítják a miskolci tartózkodást.

S két évvel ezelőtt véletlen folytán egy szerep eljátszására a Petőfi Színpadhoz szerződik. Olyan kisebb fajta kirándulásnak szánta. Soha nem játszott eddig falun. Nem ismerte a színháznak azt a típusát, amikor a kívülre- kedt közönség felkapaszkodik a művelődési otthonok ablakaiba és onnan nézi az előadást,

A z egy darabra szóló s%er- ződés leiárt és Puskás Tibor leszerződött a következőkre is. Zsuzsi kisasszony, Bekopog a szerelem, Liliomfi. A bajusz marad és még egy egész csokorra való a két év alatt.

Tíz éve színész. Játék és játék különböző szerepekben. Egy gazdag érzelmi kelléktár nemes, dús kifejező képesség a képzelet lángralobból és ágakból ácsolták ösz- sze, amit azután agyaggal tapasztottak be kívülről és belülről. Fő foglalkozásuk a kezdetleges földművelés és állattenyésztés, de halászattal és vadászattal is foglalkoztak. A' fémet nem ismerték és ezért szerszámaikat csontból, kőből és agyagból készítették. Igen sok kőbalta, kőcsákány, kőkés, csonttű, cscntár, csontfésű, agyagedény, agyagból készült háló- nehezék és orsógomb került elő. A feltárt 12 sír e nép temetkezési szokásaira is fényt derít. Halottaikat minden esetben zsugorítva temették el. Négy sírban a halott mellett cserépedények és használati eszközök helyezkedtek el. Az edényekbe táplálékot tettek a másvilágra jutó . lélek táplálkozása részére. ; Az egyik sírban szépen meg- j munkált orsógomb volt a ha- ; lőtt nő lába mellett, ami ked- ! véne foglalkozásának, a fo- ! násnak volt nélkülözhetetlen ; eszköze. A mintegy 60—70 ; rekonstruálható edény közül ; néhányat művészi festéssel ; látott el az őskori fazekas. ; Biztos kéz, nagyszerű forma- j és színérzék kellett ahhoz, $ hogy fazekaskorong nélkül ; — ezt a szerszámot akikor ^ még nem ismerték —, pusz- i, tán kézzel alkossa meg eze- Í két a csodálatosan arányos £ formájú és gyönyörű piros ^ festésű edényeket.

^ Tudományos szempontból e £ régészeti leletnek jeleptősé- £ ge nemcsak abban van, hogy t megismerhetjük ennek a ré- i, gén élt népnek a szokásait és £ használati eszközeit, hanem í bebizonyítja azt, hogy ez a £ nép nemcsak a Dunántúl déli % részén élt, hanem Magyaror- % szág északi vidékein is.

$ A kiásott anyag, az aszódi i Petőfi Múzeumba kerül, ahol J majd a tudományos feldol- (gozás után, kiállítás kere- (tén belül tekintheti meg az (érdeklődő nagyközönség.

!

í Asztalos István

I ------£ — KÖRZETI EGÉSZSÉG\ HÁZ épül Érden- a környe- í ző községek számára is. Az J érdekelt községek község- ; fejlesztési alapjukból hoz- J zájárulnak az építési költ- • ségekhez.

Megperzselt lányok

repében nézzük. S itt igazolódik az, hogy a mély, igaz, szuggesztív játék egyszerűségében is hallatlanul gazdag tud lenni. Akár rolconszen- ves figurát alakít, akár gyűlöleteset, a cél mindig egy: a nézőben tiszta, nemes érzéseket ébreszteni. Azt hiszem ezért szerette meg szinte máról holnapra Pest megye közönsége is.

Ladányi István

^XSVSXVVXXVWCVXXVN>^>X>XXX>XXXXXXXXNXXXXXX;

hántásához s ezek mellett j egy nemes színészi hitvallás. \ A színpadi játékot nem a \ külsőség teszi, hanem a bel- \ ső tartalom. Nem formalista : produkcióra van szükség, ha- i nem arra, hogy a színész ; minden pillanatban tudja, : mit miért csinál?

Ez tükröződik Puskás Tibor játékában, bármelyik sze- :

REFLEKTORFÉNYBEN:

Puskás Tibor

i közönség a tavaszi es- íi léből éjszakába fordulón hazafelé megy s szívében észrevétlen teherként viszi a színházi est emlékét s vele az író tanítását és a színész játékát. Egy parasztfiú, Tóth Pista alakja él a közönség emlékezetében, aki igazságát humorosan mondja el s a nézőtér mosolyogva, tapsolva zárja a szívébe.

Őrsi Ferenc: Kilóg a lóláb című zenés, falusi komédiájának szünetében beszélgetünk Tóth Pista megszeméKilóg a lóláb

j lyesitőjével. Puskás Tibor- ; ral, a Pest megyei Petőf i % színpad tehetséges fiatal szí- £ neszével,

$ Két éve tagja ' a társulatinak. Egyetlen szerepre szer- 5 ződött annak idején s a rö- Í vid szerződésből két színházi ^ évad lett. Megszerette Pest í megye színházat kedvelő kö.