Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
2 " T Kívlap 1961. ÁPRILIS 53 VASÁRNAP Nem lesz könnyű az idei év •/ a mendei Lenin Tsz-ben Egymiiliókctszázezer tanuló“ a szőlőiskolában Csalódást okozott a men. dei Lenin Tsz tavalyi gazdálkodása. A gazdasági évet 250 ezer forint mérleghiánynyal zárta a szövetkezet. Ami a kívülállóknak legfeljebb csalódás volt, az a szövetkezet tagjait érzékenyen érintette mind anyagilag, mind erkölcsileg. Az óvatosan 29.36 forintra tervezett munkaegységnek csupán a felét fizették, 14,86 forintot. A tavalyi terhek most is nyomják a szövetkezet tagjainak vállát. Legérzékenyebben az érinti a szövetkezet tagjait, hogy a ledolgozott munkaegységekre előleget sem tudott fizetni a vezetőség. A szövetkezet vezetői igyekeznék magyarázatot adni a múlt év gyenge gazdálkodására. Fazekas Károly tsz- elnök több okot is megemlít, ami miatt eredménytelenül zárta az évet a szövetkezet tagsága. Véleménye szerint a régi szövetkezet — Mende ugyanis tavaly tavasszal lett szövetkezeti község — nagy állatállománynyal rendelkezett, de takarmánnyal nem. A felfejlődött szövetkezel 270 ezer forintot költött csupán takarmányvásárlásra, vetőmagra pedig háromszázezer forintot fizettek ki. Nagy hiba volt az is. hogy mintegy negyven növény termelését tervezték, ami miatt az amúgy is kevés munkaerő ezétforgá- csolódott A gyenge gazdálkodás igazi okát azonban a következő két számadat mutatja: a termelési tervet 63.3, az áruértékesítési tervet pedig 50 százalékra teljesítették. Több mint másfélmillió forint jövedelemtől estek el azáltal, hogy a termelőszövetkezetben rendkívül alacsonyak voltak a termésátlagok — különösen a kapásoknál. Az alacsony termésátlagoknak pedig az a legfőbb oka, amiről Fazekas Károly tsz- elmök is beszél, az, hogy későn vetették el a tavasziakat és nem gondozták a növényeket megfelelően. Az el_ nőit egy kimutatást mutat, amely a tagoknak a munkában való részvételét sorolja. A termelési terv szerint előirányzott munkanapnál hu- szonnyolvezerrel kevesebbet teljesítettek a tagok. A teljesített munkanapok, illetve a munkaegységek is érdekesen oszlottak meg. Egytől ötven munkaegységig harminchat fő teljesített, 50— 100-ig 48. 100—150-ig 27. 150—200-ig 22. 200—250-ig 24 és 250 felett nyolcvanegy. Ez utóbbi létszámba beletartoznak a függetlenített beosztásúak, elnök, könyvelő, brigádvezetők, raktárosok, éjjeliőrök. Százhúsz-százh&rminc tag_ nál több nemigen dolgozott számottevően a termelőszövetkezetben, pedig a termelőszövetkezet határa 2500 hold. és ebből szántó 2200 hold. F-ey tagra tehát csaknem húsz hold szántó megművelése jutott. A termelőszövetkezet tagnyilvántartó könyvében 314 lag neve szerepel, s amikor a tervet készítették, valamennyiökre számítottak. Hová lett a többi tag? Miért nem dolgoztak a szövetkezetben ? Az elnök sietve válaszolja, hogy a 314 tagból 104 a nyugdíjas. Igaz, ők is nyugodtan dolgozhattak volna, hiszen, ha egyéniek maradnak, maguk művelték volna a földet. A többi a közeli erdőgazdaságba járt dolgozni, ki órabérben, ki pedig területet vállalt és azt felesbe művelte! A tsz vezetői hiába tiltakoztak a jogtalan „munkaerő-csábítás” ellen, igazságot senki sem tett. Jó néhány körülmény tehát a termelőszövetkezet vezetőségének mentségére szól, ennek ellenére mégis el kell őket marasztalni. Elsősorban azért, mert a tagság , apva- gi érdekeltségét szolgáló eredményességi munkaegységet nem alkalmazták következetesen. Az első hibát már ott elkövették — és ezzel szinte el is vették a tagság kedvét az új jövedelemelosztástól —, hogy nem a földek minőségének figyelembevételével állapították meg a termésátlagokat. Magas „plafont” szabtak meg, amit bizonyít az is. hogy a tervezett termésátlagokat a tagok közül senki sem tudta teljesíteni. A múlt hibáiról lehet beszélni, de célja csak akkor lehet, ha annak kellő következtetéseit is levonjuk. Nos, a termelőszövetkezet vezetősége ez utóbbit még a zárszámadást követően megtette. A valódi helyzetnek megfelelően értékelte a termelőszövetkezet munkáját, gazdasági követelményeit. Ismertették ezt a tagsággal is. A vezetőség elmondotta, hogy nem lesz könnyű az idei év, sokat keLl dolgozni, hogy helyrehozzák a mulasztottakat. De azt is hozzátették, hogy a jó gazdálkodás előfeltételei az idén sokkal inkább biztosítottak, mint tavaly ilyenkor. A termelőszövetkezet a gyenge eredmények ellenére is gazdagodott. A közös vagyon egymillió forinttal növekedett. Szép állatállománnyal dicsekedhet a tagság, amely részére — beosztással — az új termésig biztosított a takarmány. Ugyanaz a tehénállomány hatszáz liter tejet ad, tavaly mindössze száznegyven litert adott naponta. Az adósságok törlesztésére hízott sertést és tenyészsüldő- ket értékesítettek már., A szövetkezet pénzügyi helyzete maholnap már rendbejön. A terv készítésénél számol- : iák a vezetők a kevés mun- ; kaerővel, ezért átmenetileg ; növelték a kalászosok vetés- j területét. Mind a vetésük. S mind pedig a betakarításuk a j gépállomás segítségével tör- ■ ténik. A tavalyi sok növény- ! féleség helyett az idén csak > tizennégy félét termelnek, teVA\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VV\\\\\,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V/ Innét indul bonyolult útjára * kukorica, hogy a különféle tápanyagokkal együtt marhatáppá váljon. Kárász József és Fehér Sándor malterkimérők gondosan ügyelnek az adagolásra. A gyártási folyamat végén egalizált zsákokba kerülnek a tápok. Egy-egy zsákban 60—60 kiló takarmánytápot tárolnak. hát nem aprózzák szét erejüket. Elég nagy területen szándékoznak takarmánynövényt termelni másodnövényként is. A gazdasági intézkedések közül — az elmondottak korántsem ölelik fel valameny- nyit — legjelentősebb az, hogy az idén következetesen alkalmazzák az eredményességi jövedelemelosztást. A területvállalás idején, valamennyi taggal beszéltek. Ez arra is jó volt, hogy a bizalmatlanság jó részét — ami az eredménytelen gazdálkodásból adódott — sikerült eloszlatni a tagság körében. A vezetők nem ígérgettek felelőtlenül. helyette mindenkitől szorgalmas, becsületes munkát kértek. Az őszinte beszéd eredménye, hogy a kapások területét felvállalták a tagok művelésre. A vezetőcég gondolt arra is, hogv egyes munkacsúcsok idején hogv an vonhassanak be minél több tagot a közös munkába. Célprémiumot adnak például a szénabetakari- tásban, az aratásban és az egyéb fontos munkában jól részt vevő tagok számára. A tagok helyeslésével találkozott a vezetőségnek az a javaslata is, hogy a többlettermés harminc-negyven százalékát prémiumként osztják ki a tervet túlteljesítő tagok között. Megváltoztatják a munkaegység értékénél a pénz és a természetbeni részesedés arányát a természetbeni javára. A termelőszövetkezet tagságának idei munkáját ösz- szehasonlítva a tavalyival, kétségtelenül azt mutatja, hogy — gondolunk itt a 120— 140 tagra — jobb eredménynyel kezdi a mostani tavaszt. Javarészt őszi mélyszántásba, jól elművelt talajba, idejében földbe került a mag. A sok száz apró parcella helyett kialakultak a nagyüzemi táblák, ahol a gépek is eredményesen munkálkodnak. A munka neheze azonban még hátra van. de elsősorban a termelőszövetkezet tagságán múlik, hogy az idén milyen eredménnyel zárja az esztendőt a mendei Lenin Tsz. Mihók Sándor A nagykálal Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet az idén tavasszal 12 hold földön szőlőiskolát létesít és mintegy 1 200 000 gyökereztctett szölővessző értékesítésére kötöttek szerződést. Hogy mennyire kifizetődik a szőlőiskola létesítése, azt könnyű kiszámítani. Holdanként hat-nyolcezer forintba kerül a telepítés, a gyökerez- tetett vessző darabjáért pedig 1.20 forintot kapnak. Képünkön az asszonyok telepítik a szőlőiskolát. (Mihók felv.) Reálisabb terveket a tsz építkezésekhez! A mezőgazdaság szocialista átszervezésében bekövetkezett fejlődés és anyagi lehetőségeink korlátozottsága fokozottan megköveteli az ésszerűség követelményeinek betartását minden területen. Vonatkozik ez a tsz-építkezések tervezésére és kivitelezésére is, ame- | lyen nemegyszer múlik a szö- j vetkezeti gazdaság fejlődése. i Ha az AGROTERV mérnökei j olcsó és célszerű mezőgazda- I sági épületeket terveznek, ak- I kor milliárdokat takarítanak ! meg a népgazdaságnak. Nem is mondhatjuk általában, hogy a mezőgazdasági épületek tervezői rossz terveket készítenének. Az elmúlt években gyakran tapasztaltuk a célszerűségre és gyakorlatiasságra való törekvést, ami jó néhány tervtípus megalkotásában megmutatkozott. Ezért dicséret illeti az AGROTERV szakembereit. Az utóbbi időben azonban gyakori panasz a termelőszövetkezetekben, hogy egy-egy típusterv hibás és nem felel meg a célszerűség, valamint a | gyakorlatiasság követel mé- í nyeinek. Különösen a III/3—4/ j 61. típusszámú, 120 férőhelyes ' sertéshizlalda tervét kifogásol- \ ják, amelynek készítésénél kü- I Ionosképpen elrugaszkodtak a I célszerűségtől. Az e terv alap- I ján épített sertéshizlaldák túlságosan magasak és huzatosak. Inkább megfelelnének dohánypajtáknak, semmint sertéshizlaldáknak. Az ilyen hizlaldák rendkívül megdrágítják a hizlalást, mert indokolatlanul sokba kerülnek es a huzatos falak közt nyugtalanok az állatok, rosszul értékesítik a takarmányt. Hasonlóan szem elől tévesztették a gyakorlatiasság követelményeit az úgynevezett magtárpadlásos istállók tervezésénél. A ceglédi Petőfi Termelőszövetkezet például 12 vason befogadóképességű ilyen | istálló-padlástérrel rendelkezik. de nem veheti hasznáh A tervezők ugyanis megfeledkeztek a kellő számú szellőzőnyílás beiktatásáról, ami nélkül használhatatlan a padlástér. Legalábbis a nyári és az őszi évszaknak megfelelően száraz termények támlására alkalmatlan ez a padlástér, mert megdohosodik rajta a termény. Ez a két kiragadott példa nem általános, de nem is egyedülálló. Hasznos és helyes volna, ha az AGROTERV mérnökei felülvizsgálnák eddigi típusterveiket és a célszerűség és a gyakorlatiasság bírálatát nem álló terveket módosítanák. Nagy-Miklós István Ugat a kutya A legegyszerűbb, de elmaradhatatlan munkafolyamat. Lukácsi Lajosné megfelelő címkékkel látja el a marhatáppal megtöltött zsákokat. (Gábor Viktor felv.) bemutatkozott, ezt se lehet többet a takarmány padlásra felereszteni. Szóval restellte magát nagyon. De ni csak: a kutyaugatás nem szűnik. Már csakugyan jön valaki. Mégpedig motorkerékpárral mert a nyitott ablakon át behallatszott a berregés. Hogy ennek az asszonynak is épp most kellett hazulról elmenni. Várhatott volna még avval a tojáscserével. Annak a kotlának igazán mindegy, ha egy-két nappal később kerül a fészekre. A motorzúgás most már egészen közelről hallatszott, maid hirtelen elhalkult, csak a kutya ugatott egyre dühösebben. Már nyitott is a pitvarajtó. Kopogtattak. — Tessék! — szólt ki a beteg. — Adj’ isten, Anti bátyám! — Jó napot, elnök elvtársi — fogadta Vékony Antal. 's mealepetésében majdnem leesett az ényról. mivel, hogy az elnök — kinek hétezer hold és 1200 ember gondja-baja nehezedik a vállára — még sohasem járt nála. Rosszat sejtve, várakozóan tekintett az érkezőre. — Na, hogy érzi magát? — Most már valamivel jobban — felelte Vékony, majd hirtelen hozzátette: — Várnak már rám, ugye? — Kicsodák? — Hát maguk. A vezetőség. Meg a tehenészek. kint az istállóban. Gondolom. hogy még az sincs tán’, aki a takarmányt bekészítse. Vagy másik embert állítottak a helyemre? t z elnök elnevette magát. — Maga most ne az istállóval törődjék. Tóni bátyám, hanem avval, hogy meggvógyulion. — Hogyan? — kap. ta fel fejét Vékony Antal. — Hát nem azért jött az elnök elvtárs? — Miért? — Hogy mikor akarok már dolgozni ? — Ugyan. Látogatóba jöttem én. Tóni bátyám. Beteglátogatóba. S ezzel egy csa- tos üveg rizlinget A húzott elő táskájából. Az asztalra állította, úgy mondta: — Nem tudom, szabad-e ilyesmit innia? Ha nem. hát tegye el. majd megissza, ha felgyógyul. — Szóval visszamehetek takarmá- nyosnak? — Persze, hogy vissza. De csak akkor, ha maga is úgy akarja. A padi ás feljárót egyébként megcsináltattuk. Kicseréltük a létrát szélesebbre. kényelmesebbre, fogódzkodóval ellátva. Na. javulást. Tóni bátyám. A viszontlátásra. ly int ismét felzú» gott a motor, s a kutya is szolgálatba lépett. Vékony A ntal pedig értetlenül csóválgatta fejét. Méqhoqy beteglátogatóba jött... Hisz’ feküdt már ő betegen máskor is. Például 35-ben, az uraságnál. De ott bizony csak az sván nyitotta rá az ajtót, s csatosüveg helyett a felmondó levelet lobogtatta meg, mondván, hogy „azt üzeni az uraság, vagy embert állítasz magad helyett, vagy ped ig három napon belül kitaka, rodsz a tanyából!“ Ari Kálmán • * kutya először /• csak vakkantott, mintha álmából \ riasztották volna \ fel, aztán talpra szö- ! köti, s mind heve- ! sebb ugatásba kez- í eleit. ■ — Ki az. Buksi? — ; dugta ki fejét a nyi- ;tott ablakon Vékony ; Antal, de mielőtt ; még körülnézhetett \ volna máris vissza. ! hanyatlott. Hiába. \ Gyenge még na- f gyón. A könyöklést \ sem bírja, pedig l már tizedik napja ; nyom ja az ágyat. ;A ta karma nyelőké: szító padlás feljá- ; rójánál történt a j baleset. Lucernát ; akart ledobálni a '• választási borjak ré- j szére. amikor várat- j tanul megcsúszott ; alatta a létra, elveszí- ; tette egyensúlyát, s a \ villával a kezében ; lezuhant a földre. \ Az orvos azt mond- f ta: belső sérülés, ; pihennie kell. Ej, f de mérges volt ak- ; kor saját magára, $ vigyázó Ha nsága m i- \ ott. Főleg azért 'tt bosszankodott, mert j még alig néhány hó- £r~r>ja, hogy tagja a tsz-nek. s íme. máris % baleset érte, a mun- 'j ka helyett kénytelen % az ágyban feküdni, 'j Mit gondol róla ^ most a vezetőség? £ Biztos azt, hogy na, * ez a Vékony is jól . A CEGLÉDI TAKARMÁNYTÁP KEVERŐ ÖZEMBEN Hat hete működik a megye első takarmánytáp-keverő ■ üzeme Cegléden. A fiatal keverőüzem máris nagy hírnévre j tett szert a termelőszövetkezetekben. Az alábbi képek a ke- i verőiizem néhány jellemző munkafolyamatát ábrázolják.
