Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
1961. Április 23. vasärnap "üKU'lao rt SZÉPÍTIK ÉS KORSZERŰSÍTIK A PEST MEGYEI MOZIKAT Csaknem ezer holdon zöldtrágyáznak — Kétségtelen, legtöbb mo- ziépülétühk, noha jó állapotban tartjuk, állandóan tatarozzuk, külsőleg mégsem valami tetszetős — mondja Ujszászi Gyula, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. — Csakhogy nem szabad megfeledkezni arról, ma is még javarészt a régi mozikban tartunk előadást és ezeket, a nem is egy helyen távolról sem megfelelő, régi épületeket egykor a magán- vállalkozók már akkor is többnyire ósdi házakból alakították át mozivá. Leginkább kocsmaépületek voltak. És azokat is lehetőleg minél kevesebb költséggel. A fel- szabadulás óta épült több új mozi is a megyében, de valamennyi régi mozi helyett igazán nem építhetünk újat, nincs annyi pénzünk. Belülről azonban meg lehet nézni bármelyiket. Valamennyi tiszta és mindegyik nézőterét fokozatosan átépítjük, csinosítjuk, korszerűsítjük. A gépi felszerelést szintén. — Száladjunk egyszer végig néhány községen, megmutatnám, hcÄjran hozzuk és tartjuk rendben filmszínházainkat — invitál bennünket az igazgató. Elfogadjuk a meghívást és másnap Tnar robog velünk az autó. Guttrai Józsefné, a műsorosztály vezetője, szintén részt vesz kőrútunkon. Első állomásunk Dunaha- raszti. Itt a régi mozit 56-ban a földrengés romba döntötte, 59-ben készült el az új- Kí- vül-belül eléggé szép épület, de a tervezésébe néhány hiba csúszott. Vészkijáratai például a nézőtér szintjénél magasabban feküdtek, ezen csak utólag, lépcső beépítésével lehetett segíteni. Beépített kályhái nem fűtik át a termet, a nézőtér elején még két vaskályhát kellett felállítani, ami, éppoly kevéssé esztétikus, spint az. előcsarnok még. műmárványnak sem valódi, ot- mótlan oszlopai. Felsőpakonyon és Ceg- lédbercelen kívül a megyében csak még Gyónnak nincsen mozija. Volt ugyan, csakhogy a gyó- niak nem nagyon látogatták, inkább Dabasra jártak. Ezért bezárták, most pedig, ha a körzeti vándormozi érkezik, zsúfolt nézőtér előtt játszik. Ceglédbercelen, az egykori kultúrotthon helye immár tavaly nyár óta üres. Az öreg épületet, ahol a mozielőadásokat is tartották, le kellett bontani, mert összedűléssel fenyegetett. Azóta nincs moziélőadás a községben. Sem a lakosság, sem a tanács, úgy látszik, nem igényli, ahogy új művelődési otthon építését sem tervezik egyelőre. Járjuk a falvakat, megnézzük kívül-belül a mozikat, azokat is, ahol éppen most folyik a tatarozás. Farmos mozija a nyilas Matolcsy egykori kastélyában talált otthont a felszabadulás után, addig nem is volt mozi a községben. A kastélyban a filmszínház mellett helyet kapott a baromfibegyűjtő telep, a spsrtkör, a községi villanyszerelők és még egy lakás is. Szánalmas külsejű épület. Vakolata hullik, teteje lyukas. A községi tanács azonban nem hajlandó a tatarozás községeinek még részbeni vállalására sem. A Moziüzemi Vállalat viszont belülről teljesen újjáalakította a mozit. A falak alsó részét barnára lakkozott pozdorjalemez, felső részét pedig rafiaszövet borítja. Egyik sem simul egészen a falhoz, mögötte légré- [ teg képződik, ami elnyeli a | visszhangot, viszont javítja az j akusztikát. De ezenfelül ez az újfajta falborítás nagyon szép is. Tavaly kezdte el a vállalat Peregi Gyula művelődési minisztériumi előadó javaslatára alkalmazni a pozdorját és a rafiát. Mindkettő kiutalás nélkül, olcsón kapható, porszívóval tisztítható, tehát hosszú évekig nem kell felújítani, így a gyakori festés költségeit megtakarítják. Eddig a megye tizennégy mozijában van ilyen falborítás. A most tatarozásra kerülőkben már csak ilyen lesz. Egyébként a Pest megyei újítást más megyék mozivállalatai is átvették. Még egy fontos, a tűzveszélyesség szempontjából rendkívül jelentős újítást vezettek be január elseje óta országszerte a mozikban: betiltották a tűzveszélyes nitrocellulóze film használatát. Ezentúl ilyen filmet Pest megyében csak a ceglédi Kossuth és a váci* kultúrházban levő mozi vetíthet, hogy régebben készült filmek is előadhatók legyenek. Másutt mindenütt csak a nem gyúlékony acetincellu- lóze filmeket szabad használ- i ni. — Most már akkora a tűzbiztonság, hogy a gépészek akár rá is gyújthatnak a gépházban — tréfálkozik Ujszászi igazgató, de komolyra fordítva a szót, hozzáteszi: — Persze, azért a gépházban és a nézőtéren továbbra is tilos a dohányzás. Guttrainétól az iránt érdeklődünk, milyen filmek tetIH W NYAKKENDŐK műselyemből 13—23 Ft félselyemből 30—35 Ft tísztaselyemből 50—66 Ft szenek a közönségnek a legjobban. — A magyar filmek — válaszolja. — A leggyengébbet is szívesebben nézik meg a legjobb külföldi filmnél. De szeretik a magyarul beszélő külföldi filmeket is. Meg kell állapítani, hogy a megye mozilátogatói rendkívül igényesek. Nemcsak jót, de friss filmeket akarnak látni. Különösen a Pest környéki falvakban szeretnék, ha a legújabb filmeket a fővárossal egyidő- ben mutatnák be. Ezt már csak azért sem tehetjük meg, mert a városokon kívül csupán a gödöllői és a dunakeszi Vörös Csillag premiermozi. Még másik hét premiermozit szeretnénk, kérdés, megkapjuk-e rá az engedélyt. Hogy melyik filmnek volt tavaly a legnagyobb sikere? A Vörös tinta és a Virrad című magyar filmeknek, meg az Emberi sors című szovjet filmnek. Mindegyiket megnézte kilenc- ven-százezer ember. Nagyon nagy a sikere a Háború és békének. Eddig hetvenezren nézték meg, de még mindig adjuk. Ebben az évben eddig a legsikeresebb magyar film a Noszty fiú esete Tóth Marival. Pest megyében már eddig negyvenötezer ember látta, de még a fél megyében csak ezután kerül bemutatásra. Kőrútunkra különben még visszatérünk és legközelebb elmondjuk, melyik mozikban folyik még és ez idén melyiket tatarozzák, meg hogy hol lesz új szabadtéri mozi. Sz. E . a ceglédi Táncsics Tsz-ben Pest megyében, de talán az országban is egyedülálló zöld- I trágyázási programot valósít I meg a ceglédi Táncsics Ter- j melőszövetkezet. A talajjavító ! termelési eljárás kiterjed a 1 termelőszövetkezet kalászos [ vetésterületére, azaz kilenc- í száztíz holdra. Az őszi és tavaszi kalászo- | sok teljes területén már el- j végezték a somkóró-feltilve- j lést, amellyel a zöldtrágyázását kívánják megvalósítani. Aratás után, ha már a som- | kóró a vegetatív fejlődését be- j fejezte, leszántják a pillangós | virágú növényt, hogy kellő mennyiségű növényi eredetű szervesanyaggal gazdagítsák a j talajt. Az ily módon megjaví- ! tott talajszerkezet jótékony hatása a következő évek bőségesebb terméseiben mutatkozik meg. Több mini egyhavi n vereségei, harminchárom napi fizetésnek megfelelő részesedést osztott ki tagjainak a nemrégiben lezajlott mérlegzáró közgyűlésén a Tápiósüly és Vidéke Vegyes Ktsz. A közel ötven főt foglalkoztató szövetkezet legnagyobbrészt közvetlen a lakos- I Ságnak dolgozik, részlegei Tá- ! piósülyben, Tápiósápon, Men- dén, Úri községben és Ecseren működnek. Az elmúlt évi tervét 110.4 százalékra teljesítette a szövetkezet, s különösen jól dolgozott az ecseri vasipari ! részleg. Az idén tovább bőví- j ti a ktsz a lakosság részére történő szolgáltatásokat. Egy tavaszi nap a zsámbéki tsz-elnökképző iskolában Az iskola ebben az évben ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Ez idő alatt mintegy 1600 termelőszövetkezeti elnök. szerzett itt szakiskolai végzettséget. Jelenleg 305 tsz-el- nök készül üzemszervezésből, gépesítésből, állattenyésztésből, növénytermesztésből, kertészetből, számvitelből és agrárgazdaságtanból az évvégi vizsgákra. Csernák Imre, a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke gyakorolja a szőlő rövid- és hosszúcsapos metszését Matyó Sándor agrármérnök irányításával. A tsz-elnökképző iskola hallgatóinak egy csoportja megtekinti a baromfiól-építkezéscket a zsámkéki tsz-ben. (MTI Foto: Bereth Ferenc felv.) A tsz-ek patronálásáról Az MSZMP Pest megyei Bizottsága végrehajtó bizottsága nemrégiben értékelte a termelőszövetkezetek és a patronáló üzemek együttműködését, kapcsolatát. Az értékelésben részletesen felmérte a patronáló munka eredményeit és gyengeségeit, s megjelölte a további feladatokat. Megállapítható, hogy a végrehajtó bizottság múlt évi határozata fellendülést eredményezett: a termelőszövetkezetek többsége szívesen fogadja a patronáló üzemek segítségét, tanácsait, rendszeres és jó kapcsolat alakult ki közöttük. Vonatkozik ez elsősorban a tsz-ek és a megyei üzemek kapcsolatára. Jelentős fejlődés mutatkozik a politikai munka területén. A gyári és a tsz-párt- szervezelek között egyre több helyütt alakul ki a rendszeres kapcsolat. Több termelőszövetkezetben a patronáló üzem kommunistáinak segítségével alakult meg a pártszervezet. Az üzemi párttitkárok általában aktív tagjai a patronáló csoportoknak, részt vesznek a szövetkezeti pártszervezetek rendezvényein, segítik a vezetőségi ülések, taggyűlések előkészítését. Sok termelőszövetkezetben a patronáló üzem biztosított előadót a háromhetes téli tanfolyamokhoz. A megyei üzemek egy része hosszabb időre pártszervezőt küldött a patronált szövetkezetekbe, ahol tevékenyen részt vettek a pártélet megindításában. Szokássá vált, hogy a nagyobb ünnepek alkalmával munkás—paraszt találkozókat rendeznek. Időnként üzemlátogatásra hívják meg a tsz- parasztok küldöttségét. Vannak azonban gyengeségei is a politikai segítségnek. A jelenleginél például sokkal többet tehetnének . az üzemi kommunisták annak érdekében. hogy pártszerűségre, kommunista helytállásra,terv- fegyelemre neveljék a termelőszövetkezetek vezetőit és párttagjait. Nyújtsanak több segítséget a pártépítési feladatokhoz: válogassák ki és neveljék azokat a jól dolgozó, becsületes tsz-tagokat, akikkel erősíteni lehet a pártszervezetet. Vegyenek részt a politikai vitákban és segítsék elő a különböző nézetek tisztázását. Vegyenek részt a helyes pártélet kialakításában. Tanítsák meg a szövetkezeti pártvezetőséget a termelés pártellenőrzésére. Vonják be az üzemi KISZ-szervezetet a termelőszövetkezeti KISZ-muníka segítésébe, és nyújtsanak támogatást a tsz-nőbizottságok megszervezéséhez. A termelőszövetkezeteknek nyújtott gazdasági segítség általában kétirányú. Egyrészt különböző anyagi eszközökkel, szakmunkával támogatják a patronáló üzemek a szövetkezetét, másrészt segítséget adnak a munkaerőhiánnyal küszködő tsz-eknek a betakarítási munkákban. Hasznos és jól bevált módja a gazdasági támogatásnak a különböző elfekvő anyagok átadása tez- építkezésekhez és a gépjavításokhoz, gazdasági felszerelések készítése, javítása önköltségi alapon. A kakucsi tsz például korszerű víztornyot épített a patronáló üzem segítségével. Az egyik ceglédi termelőszövetkezet nagyobb mennyiségű köbös téglát kapott a helybeli téglagyártól, a sertésól-építkezéshez. Mindez a — lehetőségek határain belül nyújtott — gazdasági segítség elősegítette a termelőszövetkezetek gyarapodását és hozzájárult a gazdálkodás fejlesztéséhez. Vigyázni kell azonban itt is a törvényességre és a helyes arányokra! A becsületes eljárás az. ha a végzett munkákat az üzemek — a határozatnak megfelelően — önköltségi alapon elszámolják és a termelőszövetkezetek kifizetik. Vannak azonban példák a túlkapásokra. Egyes termelőszövetkezetek „bőségsza- rúnak'“ tekintenék a patronáló üzemet és megengedhetetlen követelményekkel lépnek fel: gépkocsit, gépeket, motorokat, különböző szerelési anyagokat kérnek — díjtalanul. Az ilyen kívánságok természetesen — nem vehetők figyelembe. Mik a gyengeségei még mindig a gazdasági segítségnek? Kevés támogatást kapnak a tsz-ek a vezetés és gazdálkodás helyes megszervezéséhez. Az üzemek vezetői, szakemberei. fokozottabban adják át vezetési, üzemszervezési, pénzügyi és tervkészítési tapasztalataikat a szövetkezeti vezetőknek. Az üzemi főkönyvelők foglalkozzanak termelőszövetkezeti kollegáikkal. Az állami gazdasági vagy. gépállomási patronáló szakemberek adjanak szakmai — agronómiái — segítséget a tsz agro- nómusának. Széles körben elterjedt a kulturális és a. sportmunka pátröítálájsa is. Törekedni kell azonban arra. hogy ne csak anyagi, hanem szakmai jellegű segítséget is kapjanak a tsz- ek az üzemtől, a kultúra és a sport terén. összefoglalva az eddigi tapasztalatokat: a patronáló munkát továbbra is az MSZMP Központi Bizottsága titkárságának és a megyei párt-végrehajtóbizottság idevonatkozó határozata alapján kell végezni. Szoros együttműködést kell teremteni a me- ayei, illetve a járási pártbizottságok és annak a községnek a párt-végrehajtóbizott- sága között amelyhez a patronáló üzemek tartoznak. Hívják meg. egymást kölcsönösen a patronáló munkával foglalkozó megbeszéléseikre. Egy- pgy termelőszövetkezet ügyében hozott határozatról értesítse a járási párt-végre- hajtóbizotíság a patronáló üzem pártszervezetét is. Ilyen módon lehet — és kell — elérni azt. hogy a patronáló mozgalom hozzájáruljon a munkás-paraszt szövetség elmélyítéséhez. (ny. c.) A Magyar Népköztársaság és az NDK külügyminisztériumai képviselőinek megbeszélése A Magyar Népköztársaság . és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumainak képviselői 1961. április 17—19-ig vélemény- cserét folytattak Berlinben. Megvitatták az aktuális nem- ; zetközi kérdéseket, különös j tekintettel az Európa békéjét I veszélyeztető nyugatnémet militarizmusra és revansiz- mnsra, valamint a mindkét német állammal megkötendő békeszerződésnek és a nyugat-berlini kérdés megoldásának problémájára. A megbeszéléseken foglalkoztak a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár- J saság kapcsolatainak néhány j kérdésével is. Valamennyi kérdésben teljes egyetértés I nyilvánult meg. A tanácskozáson részt vet- Puja /Frigyes, a Magyar Nép- 1 köztársaság, Johannes König és Georg Stibi, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterhelyettesei, Ros- tás István berlini magyar nagykövet. Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete, továbbá mindkét külügyminisztérium vezető munkatársai. A DUNAI HAJÓGYÁR is készül a május 19-én megnyíló Budapesti Ipari Vásárra. Gyártmányait a hajóipar kiállító helyén — a városligeti tavon létesített pavilonban és a tó vizán mutatja be. Megismerkedhet a nagyközönség a gyár legújabb típusú alumínium kishajóival és motorcsónakjaival. Bemutatják a vízibuszok modelljeit is.
