Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

1961. ÁPRILIS 22. SZOMBAT MECYEI \ICivlan 3 A megyei tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) ban 149 lakást adtak ét a me­gye üzemeinek, az idén pedig 222 lakás építését tervezik a megyében. E mellett 1959 elejétől, részben saját erőből, rész­ben OTP-kölcsönnel to­vábbi 11839 lakást épí­tettek fel. t Az idein ■ járási és városi építési napokat szervez a vég­rehajtó bizottság, hogy meg­ismertesse a dolgozókkal az építkezés feltételeit és a típus­tervek népszerűsítésével ol­csóbbá tegye a kislakásépít­kezést. Az egészségügyi és a kultu­rális fejlődés részletes és ala­pos elemzése után megálla­pítja a jelentés, hogy a taná­csi apparátus a rendelkezésre álló anyagi lehetőségekhez képest egyre fokozódó mérték­ben elégíti ki a munkásság gazdasági, egészségügyi, szo­ciális és kulturális szükség­leteit. A megoldandó problé­mák között első helyen említi a bejáró munkások számának fokozatos csökkenését. Hang­súlyozza, hogy a többi problé­ma megoldása döntő részben az ország teherbíró képességé­től függ, amely a munkásság­nak és a tsz-parasztságnak a termelőmunkában való helyt­állásától függ. Ha gyorsan ja­vulnak gazdasági eredmé­nyeink, egyre több lakást, szo­ciális és kulturális intézményt építhetünk. A vita A jelentést követő vita rész­vevői üdvözölték a végrehajtó bizottság erőfeszítéseit, amit a téma alapos elemzé­se érdekében kifejtett. Vala­mennyien egyetértettek az előterjesztett anyaggal és sa­ját tapasztalataikkal is alátá­masztották annak megállapí­tásait. Szász György tanácstag ja­vasolta, hogy egy év múlva is­mét vizsgálja meg a tanács a munkásosztály helyzetének alakulását és a felmérést ter­jessze ki a parasztság és az ér­telmiség helyzetére is. Still Fe­renc, a Váci Járási Pártbi­zottság titkára a nyugdíjasok életkörülményeivel foglalko­zott. Elmondotta, hogy náluk a szakmaközi bizottság nemrég 400 nyugdíjassal beszélgetett helyzetükről, életükről. Keleti Ferenc vb-elnök felszólalásá­ban hangsúlyozta, hogy ami­kor a V. b. napirendre tűzte ezt a fontos kérdést, abból in­dult ki, hogy a munkásosztály történelmi hivatást teljesít, a parasztság bevonásával új, szo­cialista jövőjét építi. Hangoztatta, hogy sok pénzre van szükség az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­séhez, éppen ezért meggon­doltan és körültekintően kell gazdálkodnunk a rendelke­zésre álló eszközökkel. Palotás Károly tanácstag elmondta, hogy a szakszerve­zetek egyetértenek a jelentés­ben foglaltakkal és kérik a tanácstagokat, hogy nemcsak a helyiipar üzemeiben, hanem a minisztériumi vállalatoknál is számoljanak be az itt el­hangzottakról. Kérte a tanács­tagokat, hogy fordítsanak ők is az eddiginél több gondot a munkavédelemre. A tanácsülés által elfoga­dott határozat kiemeli, hogy az ipari üzemek telepítésével csökkenteni kell a bejáró munkások számát. Elrendeli a megye területén levő keres­kedelmi és vendéglátóipari létesítmények helyzetének vizsgálatát és a szükséges in­tézkedések megtételét. Hang­súlyozza a munkavédelem fontosságát, a közlekedési hiányosságoknak a lehetősé­gekhez mért megszüntetését. Megbízza a vb-t, hogy fordul­jon az Építésügyi Miniszté­riumhoz a lakásépítő szövet­kezetek létesítéséhez szüksé­ges feltételek megteremtése érdekében. ÚT A CSILLAGOKBA Lenin születésének 91. évfordulójára Az állandó bizottságok és a tanácstagok tevékenységéről Ezután dr. Farkas Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkára számolt be a megyei tanácstagok és ál­landó bizottságok tevékenysé­géről. A tanácstagok egyéni tanácstagi tevékenységéről szólva elmondotta, hogy a Pest megyei Tanács műkö­dése az 1958. évi általános ta­nácsválasztások óta jelentős mértékben javult. A fejlődés megmutatkozik egyrészt abban, hogy a tanácstagok aktívabban vesznek részt az üléseken, tevékenységük a tanácsi munka érdemibb ré­szére irányul, s mind az ál­landó bizottságokban, mind pedig választókerületükben a korábbi évekénél eredménye­sebben dolgoznak. Az előterjesztés a továb­biakban a megyei tanácstagok aktivitását részletezte, majd azok választókerületi mun­kájával foglalkozott behatób­ban. Az előadó ismertette, hogy az igen jelentős fejlődés ellenére is vannak olyan me­gyei tanácstagok, akik nem tesznek eleget beszámolási kötelességüknek, noha a ta­nácstagi beszámolónak kép­viseleti elven nyugvó tanács- rendszerünkben igen fontos szerepe van. Fejlődésről le­het beszélni a tanácstagi fo­gadóórák megtartása tekin­tetében is. A megyei tanács­tagok munkájában — hangoz­tatta az előterjesztés — az el­múlt két évben a megállapít­ható fejlődés egyik eredménye az is, hogy a tanácstagok többsége rendszeresebb kapcsola­ti tart választókerülete lakosságával, igyekszik eljárni választói­nak ügyében. Dr. Farkas Mihály ezután az állandó bizottságok működé­sével foglalkozott. — A fejlődés mindenekelőtt abban állapítható meg — mondotta —, hogy az állandó bizottságok munkája — né­hány kivételtől eltekintve — folyamatossá és rendszeressé vált. Mindjobban érvényesül az állandó bizottságok ja­vaslattevő, véleményező, ellenőrző és szervező mun­kája. Különösen eredményes volt a községfejlesztési, pénzügyi, építési és közlekedési, va­lamint az oktatási állandó bizottság tevékenysége, de általában eredményesnek mondható a mezőgazdasági, kereskedelmi, valamint az ipari állandó bizottság mun­kája is. Elismerően szólt a napiren­di pont előterjesztője az el­múlt évben megválasztott gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság lelkes tevé­kenységéről, ugyanakkor el­marasztalta az egészségügyi és a népművelési állandó bizott­ságok elmúlt évi tevékenysé­gét. A beszámoló ezután rész­letesen foglalkozott azok­kal a tényezőkkel, ame­lyek az állandó bizottsá­gok munkáját, amiak ja­vulását elősegítették, így többek között méltatta a végrehajtó bizottságok ez irá­nyú készségét és aktivitását. Az előterjesztéshez számos tanácstag szólt hozzá, majd a tanácsülés a munka további javítását célzó határozatot hozott. A következő napiren­di pont keretében Kun Fe- rencné a pénzügyi osztály ve­zetője az országgyűlés által jóváhagyott 1961. évi megyei költségvetési megállapítására vonatkozó előterjesztést ismer­tette, amelyet a tanácsülés egyhangúlag tudomásul vett. Végezetül az egyéb ügyek megtárgyalására, valamint az interpellációkra került sor, majd a tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság által az 1961. június 23-éra javasolt tanácsülés időpontját és annak napirendjét. Cegléd legnagyobb üzeme, a Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat. Május 10-én lesz tíz esztendeje, hogy megalapították az üzemet, amely azóta létszámban a kétszeresére, a termelési ér­téket illetően majdnem tíz­szeresére növekedett. A tíz­esztendős fejlődést kiállítá­son mutatja be az üzem, áp­rilis 29-től május 7-ig a Dó­zsa kultúrotthonban. A ju­bileumi ünnepségen egyéb­ként kitüntetik és megjutal­mazzák a törzsgárda leg­jobb dolgozóit. Kilencvenegy évvel ezelőtt született Vla­gyimir Iljics Uljanov, vagy ahogyan ma már az egész emberiség ismeri és tiszteli: Lenin elvtárs. Lenin „az imperializmus viszonyaira alkal­mazta Marx és Engels tanításait“, az oroszor­szági munkásosztály az ő vezetésével vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat, az ő eszméi jegyében győzött egy sor országban és vált világrendszerré a szo­cializmus. „Mindazok a sikerek — mon­dotta Kádár elvtárs —, amelyeket a kom­munista pártok megalakulásuk óta elértek, meggyőzően bizonyítják a lenini tanítások igazát, legyőzhetetlen erejét.” A marxizmus—leninizmus igazságai ser­kentették harcra a gyarmati és félgyarmati népeket elnyomóik ellen, s ebben a harcban ma már nem állnak egyedül: Lenin hatalmas műve, a nagy Szovjetunió, testvéri szövetség­ben a szocialista Kínával és a népi demokrá­ciákkal, nemcsak példájukkal hatnak ösz­tönzően a függetlenségi harcokra, de roppant " gazdasági és katonai erejük féket vet minden rablásnak, terrorhadjáratnak. A Szovjetunió és az általa vezetett béketábor vetett véget a koreai háborúnak, az angol—francia impe­rialisták támadásának az Egyesült Arab Köz­társaság ellen, s nem utolsó sorban: a béke­tábor mérhetetlen erkölcsi erejére támasz­kodva verte le Kuba hős népe éppen a na­pokban a hazájára törő imperialista zsoldoso­kat. A magyar kommunistáknak is Lenin taní­tásai világítják meg az előrehaladás útját a szocialista társadalom felépítéséért folyta­tott harcban. „A párt, a magyar nép, a Ma­gyar Népköztársaság mai erejének és sikerei­nek fő forrása a lenini eszmékben van és ab­ban, hogy ezek az eszmék egy egész törté­nelmi korszak forradalmi harcai során gyö­kereztek meg hazánkban” — írta egyik cik­kében Kádár elvtárs. A magyar nép nem­csak a felszabadítást köszönheti a Lenini esz­méket hordozó szovjet katonáknak, de a szov­jet nép önzetlen, testvéri segítségét is az alkotó munkához, támogatását az ellenforra­dalom leveréséhez és az élet újraindításához. 1961. április 12-én a világ munkássága és az egész haladó emberiség büszkén tekintett a Szovjetunió felé, ahol az emberiség évez­redes álma valósult meg: ember tört ki a világűrbe, a csillagok felé. A lenini eszmé­ken épült szovjet állam röpítette ki a raké­tát, lenini eszméken nevelt szovjet ember, kommunista, szárnyalt vele a világűrben. Nem véletlen, hogy az élenjáró társadalom- tudomány, a maxizmus—leninizmus talaján álló párt, és e párt vezette nép jutott el el­sőnek eddig. A kommunista társadalmat építő ember, amelynek többé nem elnyomók­kal kell harcolnia, amelynek erejét nem a mindennapi kenyérért folytatott küzdelem emészti el, ma már a csillagokra nézhet, ma már kilép kicsinyke bolygónkról, hogy meg­hódítsa, birtokba vegye a világmindenséget is. A lenini eszmék diadalútja páratlan a vi­lágtörténelemben, Több mint egymilliárd felszabadult ember, függetlenségüket kiví­vott népek és nemzetek ünnepük a nagy Lenint és az ő eszméiben bízva küzdenek szabadságukért a még elnyomottak. A Lenin kijelölte út azonban még tovább vezet ennél. Még tovább, föl a csillagokig! A gyár parkot épít szervezetlenségnek, az újítá­sok elhanyagolásának, a fe­gyelmezetlenségnek köszön­hetik. (b) Jubileumra készül munka egy kicsit szó- katlan. A kéz, amely a la­pátnyelet szorítja, csodálko­zik: ugyan, mi történhetett? Tegnap még az eszterga­gépnél szorgoskodott, kor­mánykereket forgatóit, re- szelőt lendített a satupad fe­lett, most pedig ez a lapát, és köröskörül a homokten­ger ... A munka amelyet ezekben a napokban, hetekben a Cse­pel autógyáriak végeznek, valóban különbözik a meg­szokottól. Talán . több erőt és több kitartást kíván, mint az a másik, bent az üzem­ben. S ezért a tevékenysé­gért fizetés sem jár, itt „csaku az a jó érzése lehet meg az embernek, hogy a kö­zösségnek szentel néhány órát, s hogy ennek gyümöl­csét egyszer -majd ő is élvez­heti. Az esztergályos, a szerelő, a gépkocsivezető s velük együtt még sok százan ásót, és lapátot fogtak s órákon át lapátolják autóra fel a ka­vicsot, törmeléket, autóról le a porhanyós termőföldet. Parkíroznak. Kertté varázsolják a gyár előtti buckás, homokos, giz- gazos területet, E nagy munka láttán az újságíró elsősorban arról érdeklődik, kié volt a kezde­ményezés ? A kérdezettek tanácstala­nul néznek egymásra. — Kié? — Nem tudjuk ... — Mindenkié ... S a magyarázatokból kide­rül, hogy az autógyáriak régóta és sokat gondoltak ennek a munkának az el­végzésére, talán már azóta, hogy a kultúrotthon alapkö­vét lerakták. M ióta azonban a csodá­latosan szép, színes kövű fa­lak egyre magasabbra emel­kedtek s egyre inkább ala­kulni, formálódni kezdett a művelődés háza, a dolog mind sürgetőbbé vált. A gyár vezetői sokáig tör­ték a fejüket, hogyan oldhat­nák meg úgy ezt a problémát, hogy a dolgozóktól mind ke­vesebb áldozatot követeljen. Elhívták a Parképítő Vál­lalat képviselőit: mérjék fel a munkát, s mondják meg mennyibe lterül. A kimondott szám elké­pesztően sok volt: 900 000 fo­rint. A gyárnak viszont erre a célra a fele sem volt meg. Éppen csak arra tellett, hogy a növényeket, a csatorná­záshoz szükséges felszerelést megvásárolhatják­S a nagy töprengés köze­pette állt fel Lukácsi Gábor KISZ-titkár s a gyári fiatal­ság nevében védnökséget vál­lalt a parkírozás felett. Bát­ran tehette ezt, hiszen a fia­talok úgyis megfelelő társa­dalmi munkát kerestek, ami­vel eleget tehetnek az ifjúság a szocializmusért próba egyik feltételének. S ezután kezdődött az a nagyarányú megmozdulás, amelynek során fiatalok és idősebbek egyaránt részt vál­laltak a parkirozási munká­ból. Az idősebbek mozgalmát a szocialista brigádok tagjai kezdték el. Felhívás jelent meg az üzemi lapban is, s a gyáregységekben rögtönzött gyűlésen tárgyalták meg: mit lehetne tenni az ügy érdeké­ben. S a tárgyalás eredménye: a gyár valamennyi dolgozója négy-négy óra társadalmi munkát vállalt. Hozzá kell tennünk, hogy a földmunká­ban csak férfiak vesznek részt. A nődolgozókra inkább a kultúrotthon takarítása, csi­nosítása vár. Egy hónappal ezelőtt kez­dődött a munka s már-már kibontakozik a jövendő park körvonala. Lesimították a ta­lajt, elhordták a dombokat, 150 köbméter törmeléket szál­lítottak el s 300 köbméter termőföldet hordtak a helyére. A munka ütemterv szerint, s szakemberek irányításával ha­lad s a gyár környéke szinte napról napra változik. Bende Ibolya Több mint nyolcmillió forint nyereségrészesedést fizetnek a tanácsi vállalatok Április 28-ig befejeződik I < a Pest megyei tanácsi vállala- j : toknál az 1960-as évi nyereség- ; részesedések kifizetése. 1 Az 58 tanácsi vállalat kö­zül 43 helyen osztottak, vagy osztanak részesedést, összesen több mint nyolcmillió forin­tot. A vállalatok dolgozói 3—26 napi fizetésüket kapták meg egész évi munkájuk ju­talmaként. Visszakapták a vállalatok az össznyereség tíz százalé­kát is, mintegy hárommillió forintot a beruházási, kar­bantartási és a szociális alap növelésére. Különösen az ipari vállala­toknál értek el kimagasló eredményeket. Hat vállalat, a Monori Kefegyár, a Vegyi és Kézműipari Vállalat, a Műanyag- és Játékgyár, a Faipari Vállalat, a Ceglédi Ruhaipari Vállalat és a Szentendrei Kéziszerszámgyár f dolgozói huszonhat napi fi- ^ zetésüknek megfelelő nyere- J; ségrészesedést kaptak. Igen ^ jelentős emelkedést értek el ^ tervük teljesítésében a Gö- ^ döllői Autójavító Vállalat ^ dolgozói, s így a tavalyi ki- £ lene helyett most 23 nap ^ munkabérét kapták jutalmul. ^ A nyereségrészesedés rend- ^ szere, amely a dolgozókat köz- ^ vétlenül teszi érdekeltté a ^ vállalat tervének teljesítésé- ^ ben, komoly ösztönző erő. £ Ezt bizonyítja a Pest megyei ^ Vegyi és Kézműipari Válla- ^ lat munkásainak esete is. Öt- ^ milliós tervüket a számtalan £ újítással, a munka jobb meg- ^ szervezésével, a termelékeny- ^ ség fokozásával tizennégy- (; millióra emelték. i Nem kapott nyeresegresze- $ sedést hét sütőipari, két szeszipari, három építőipari' és három szolgáltató vállalat. • Rossz tervteljesítésüket a (■ Magyar perzsaszőnyeg és műanyag habverő külföldön országokat, amelyekkel üzleti kapcsolatban áll, hiszen a vi­lág minden tájára szállít ke­féket, évente közel hétmillió forint értékben. Jelentős meg­rendelés teljesítésén dolgozik a Pest megyei Vegyi- és Kéz­műipari Vállalat is: abonyi részlegében exportra készül­nek a magyar perzsaszőnye- gek. A mipolán esőköpenyek­re érvényes megrendelésekkel együtt a vállalat ez évi ex­portja meghaladja a nyolcmil­lió forintot. — Bizonyára kevesen tud­ják, hogy milyen keresett cikk 'a külföldi országokban a há- ; ziasszonyok munkáját meg- I könnyítő, szellemes megoldású : műanyag habverő. Ezekből a ; szép kivitelű háztartási cik- i kékből közel tízmillió forint í értékű megrendelést kapott az ; ARTEX-től a Budai Járási I Tanács Műanyagfeldolgozó j Vállalata — ismertebb nevén: ; a zsámbéki gombgyár. ; — Űj cikkel vonul be az 1 exportáló vállalatok sorába a : Nagykőrösi Faáru- és Do- : hányzócikkeket Gyártó Válla- ; lat: férfi esemy őnyelek ké- í szítésére kapott megrendelést ; a külkereskedelemtől. Végül ; megemlíthetem a Maglódi ; Gépgyárat, amely közvetett (exportra dolgozik: sólékáda- (kát készít a szovjet iparnak. 5 — Befejezésül hadd tegyem ( hozzá: a felsoroltakon kívül ; más cikkek exportjáról is \ folytatunk tárgyalásokat, s re- ; méljük, hogy ezek a szállítá- (sok még ez évben realizálód- \ nak. 5 ny. é. — Benesóczky Elek, a Pest megyei Tanács ipari osztályá­nak ár- és exportelőadója be­szél. — Arról szeretnék felvilá­gosítást kapni, hogyan áll megyénk helyiipara az ex­port-megrendelésekkel? Me­lyik helyiipari vállalat dolgo­zik külföldi megrendelőknek és milyen cikkeket szállít? — Elsőnek a legrégibb és legismertebb, exportra dolgozó vállalatunkat említem, a Mo­nori Kefegyárat. Még felso­rolni is sok lenne azokat az Az idén továbbra is jelentős összeget fordítanak megyénk városainak és községeinek szépítésére. Képünkön tataroz­zák a ceglédi baleseti sebészet épületét. (Gábor felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents