Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

4 k írlap 1961. ÁPRILIS 22. SZOMBAT Nem hallgattak a mendemondára Bátran és megalapozottan terveztek a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben Önkiszolgáló éttermek Gödöllőn és Dunakeszin A hangyaboly és környéke hasonló ahhoz a sürgés-forgás­hoz, ami a napfényes áprilisi hétköznapokon látható a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben. A tehené­szek mossák a fejőedényeket, a kocsisok a határba tartanak, míg a kertészet leányai a pa­lántákat ültetik. Frissen, len­dületesen dolgozik mindenki a termelőszövetkezetben. A mezőkön virul a vetés, kelnek a későbben vetett ma­gok és a kukoricaföldeken se­rényen vetnek a traktorok. Két héttel korábban harsant a tavasz első üzenete és két héttel előbb végeznek a tavaszi munkákkal a tsz-tagok, mint azelőtt bár­mikor. Ez talán a „titka” a buzgó munkakedvnek? Ez is, de nem elsősorban ez. Máté József tsz-elnök mond­ja ez utóbbit, akivel a tavaszi munkákról beszélünk. Meg­kérdezzük tőle, hogy mire gondolt e szavaknál. Ö kész­ségesen, hosszan válaszol. — A munkaegység-értékre — mondja. — Arra, hogy a „támadások”, sőt gúnyolódá­sok ellenére is bátran, az összes lehetőséget felmérve terveztünk és negyven forint­ban állapítottuk meg az idei munkaegység értékét. A negy­ven forint talán — önmagá­ban véve — nem látszik sok­nak, de ha megnézzük a terv- készítés előzményeit, merész munkaegység-tervnek számít. Nálunk, a nagy arányú fej­lődés után, amelyet a terület- és taglétszám-növekedésben értünk el, kevesen számítottak arra, hogy ilyen magas mun­kaegység-értéket tervezhetünk. Azok, akik kevesebbre számí­tottak, ah^ól az elgondolásból indultak .d, hogy az ugrássze­rű fejlődés a földterületben és a taglétszámban, elkerül­hetetlenül csökkenti — átme­netileg — az egy tagra jutó jövedelem-részesedést. Van is valami alapja ennek az el­gondolásnak, mert a közös vagyon gyarapodása kisebb arányú, mint a taglétszám és a földterület növekedése. Emiatt az első napokban mi is úgy gondoltuk, hogy a ta­valyi 45 forintos munkaegy­ség-értékkel szemben az idén nem tervezhetünk többet 28 —30 forintnál. Annál is in­kább nem, mivel a termelő- szövetkezet területe több mint három és félszeresére, azaz 1200 holdról 4350 holdra növekedett, a taglétszám pedig 93-ról 520- ra. Később azonban, amikor a tervkészítésnél kezdtük szám­ba venni a lehetőséget, rájöt­tünk, nem kell túlságosan megijednünk. És mi nem is ijedtünk meg túlságosan, ami­kor a tavalyi 45 helyett 40 forint munkaegység-értéket terveztünk. Beszélgetés közben szóba- jön, hogy a járási tanácsnál, a tervtárgyalások st>rám sokan megütköztek azon a bátorsá­gon, amelyet őf a tervkészí­tésnél tanúsítottak. Jó né­hány termelőszövetkezet ve­zetői tettek olyan megjegy­zéseket, amelyek azt a meg­győződést juttatták kifeje­zésre, hagy Máté elvtársék egy kissé elrugaszkodtak a re­alitás talajától a tervkészítés­kor. Egyesek még ki is rrfond- ták: sokat akar a szarka . .. Mi is hallottunk ilyen véle­ményről, ezért érdeklődéssel vizsgáltuk azokat az intézke­déseket. és lehetőségeket, ame­lyekkel a tervteljesítést kí­vánják biztosítani a tsz-ben. Máté elvtárs így beszélt ezek­ről: — Arra törekszünk, • hagy már az első évben intenzív gazdálkodást folytathassunk. A lehető leg­több áru termelésére törek­szünk, amivel nemcsak nép­gazdasági érdeket szagáíunk, hanem a legtöbbet tesszük a jövedelmezőség érdekében is. így például a tavalyi 30 hold helyett az idén több mint 100 hold cukorrépát termelünk, mert nálunk a cukorrépa hol­danként 8—10 ezer forintot jövedelmez. Az árutermelés érdekében növeljük a kerté­szetünket is. 35 holdról 177 holdra, a vetőgumónak ter­mesztett burgonyát 20-ról 80 holdra, az étkezési burgonyát 15-ről 130 Iholdra. Ezenkívül 42 hold maghozó cukorrépa, 60 hold maglucerna és 12 holdas szőlőiskola tartozik az eladásra termelt növényeink közé. Természetesen, búzából és más mövényféleségből is kerül értékesítésre, de azok már nem kizárólag árunövé­nyek. Az állattenyésztésben a tavalyi másfél millió helyett az idén 2,5 milliós hozamot terveztünk. Ezt elsősorban a duplájára emelt anyakoca-ál­lomány szaporulatából és az ugyancsak megkétszerezett te­hénállomány tejtermeléséből biztosítjuk. — Kik vették részt a terv- készítésiben? — Mondhatjuk, hogj” köz­vetlenül. vagy közvetve az egész tagság. Az elnök, a nö­vénytermesztési és állatte­nyésztési szakemberek, vala­mint a rátermett, biztoskezű briigiádvezetők szaktudásán kí­vül sok leleményes és tapasz­talt dolgozó ötletéből állítot­tuk össze a tervet. Azzal kezdtük, hogy a brigádokkal előterveket készítettünk, amelyet a tsz-vezetőség ter­vével egyesítettünk. Az így elkészített, és a járási tanács által jóváhagyott tervet le­bontottuk brigádokra, hogy azok önálló tervvel, önálló területen gazdálkodhassa­nak. Ezután szocialista j munkaversenyt szerveztünk a brigádok között a brigádter­vek túlteljesítésére. Hisszük, hogy ez sikerül is. Már most, nem sokkal a tervkészítés után, szükség volt arra pél­dául. hogy felemeljük egyik- másik britgád tervét. A brigád­vezetők ugyanis nem tudtak kiadni annyi területet a ta­goknak megművelésre, ameny- nyit azok igényeltek. Azért, hogy a tagok és családtag­jaik munkaerejét foglalkoz­tathassuk, munkaigényesebb növényeket választottunk, ésj pótberuházást eszközöltünk. | Ilyen pótberuházást eszközölt \ például az Erekiközi brigád, \ amikor saját barkácsoló taig-: jaiva.1 100 férőhelyes szerfás \ növendékmarha istállót épí- j tett. Ugyanez a brigád tér-: ven felül 10 hold paprikát í kapott még. a fölös munka- j erejének foglalkoztatására. j A tsz-elnök még sorolná i azokat az intézkedéseket és j lehetőségeket, amelyek k'lhasz- J nálásával biztosítottnak lát- J ják a bátor, de megalapozott J terv teljesítését. Minket azon- j ban már az eddig elmcndot- jí tak is meggyőznek arról, hogy ^ helyesen cselekedtek, mert a ^ reálisan magas munkaegység- '' érték jó munkára serkenti a} tagokat, akik a bevezetőben leírt módon fáradoznak a jó eredményekért. Nagy-Miklós István A tálalás gusztusos, ízlik majd az ebéd műjavítóban. a Dunakeszi Jár­4 Eperfának rohant a motorkerékpár f Súlyos kimenetelű motorke­rékpár-szerencsétlenség tör­tént Bugyi község belterüle­tén, a Kossuth Lajos utca 5. számú ház előtt. Lengyel Lajos 18 éves ipari tanuló, a Bugyi Állami Mezőgazdasági Gépállomás motorkerékpár­jával gyorshajtás következ­tében nekirohant az úttest menetirány szerinti jobb ol­dalán levő eperfáriak. Lengyel Lajost életveszélyes, míg a hátsó ülésen ülő barátját, Szadai Ferencet, súlyos sé- 4 rülésekkel szállították a men- £ tők a budapesti Költői Anna '4 baleseti kórházba. Lengyel vezetői jogosítvány nélkül '4 ült a motorkerékpárra és azt '■ mintegy hatvanöt kilométeres 4 sebességgel félkézzel vezette. ‘4 A nagy sebességgel haladó r motorkerékpár megingott, '4 Lengyel elvesztette uralmát a ^ gép felett és az útmenti eper- í fának rohant. '4 Miért emelkedik Földünkön a hőmérséklet Még évekig szeszélyes marad az időjárás Nem kell a kiszolgálóra várni, fél perc alatt kéznél van • az ebéd. ......... Éppen ezért nyilvánvalónak látszik, hogy okait az északi íöldgömbön kell keresnünk. Bizonyára összefüggésben van a naptevékenység alakulásá­val ami a Napból érkező su­gárzást befolyásolja. Kizáró­lag erre visszavezetni azon­ban nem lehet, mert akkor a felmelegedésnek az egész Föl­dön mindenütt nagyjából egy­formán kellene érvényesülnie. Szerepe lehet viszont annak is, hogy 1912. óla nem voltak na- gyobbarányú vulkánkitörések. Ilyenkor ,ugyanis rengeteg por kerül a levegőbe, ami huza­mosabb időre megnehezíti a napsugarak leérkezését a Föld­re. Körülbelül 50 év óta azon­ban a napsugarak aka­dálytalanul jutnak el hoz­zánk. Legújabban a levegőben egyre inkább felszaporodó széndioxidra gyanakszanak, mert az korlátlanul átengedi a Napból jövő sugárzást, de a Földről visszaverődő közben már infravörössé átalakult su­garakat visszatartja: olyan hőszigetelő réteget borít fö- lénk, mint az üvegház teteje. Ezt a feltevést — sajnos — még nem támasztja alá elég adat, de az kétségtelen, hogy a legtöbb széndioxid az ipari­lag fejlettebb északi félgömb- : ről jut a levegőbe, a levegő- ; mozgás pedig — főleg a ma­gasabb rétegekben — min­idig a sarkok felé irányul, így I a széndioxid is oda tömörül- |het és ott okozhatja a legna- | gyobb felmelegedést, i Hogy ez a három tényező | milyen arányban érvényesül I a valóságban, csak további ; kutatások dönthetik el, töb- ; bek között a geofizikai év • eredményeinek felhasználásá- i val. : Megkönnyíti a kérdés ! tisztázását, hogy az 1957­: es maximum után a nap­: tevékenység a következő, i körülbelül 20 évben foko­zatosan csökken. ■Ennek következtében — külö- ; nősen ha nem lesznek nagyobb ! vulkánkitörések — pontosab- ; ban lehet majd felmérni a • széndioxid elszaporodásának í hatását. Ugyanakkor a nap­A Magyar Meteorológiai Társaság előadó ülésén dr. Berkes Zoltán, az Országos Meteorológiai Intézet osztály- vezetője ismertette az időjá­rás alakulására vonatkozó leg­újabb megállapításokat. Elmondotta többek között, hogy az utóbbi évszázadokon Földünk hőmérséklete határo­zottan felismerhető változáson ment keresztül. Például hazánk területén az évi átlagos középhö- mérséklet 1780 és 1880 kö­zött egy fokkal csökkent, majd a fejlődés ellenkező irá­nyába fordult és az utolsó 80 évben éghajlatunk egy fok­kal melegedett. Stockholm magasságában viszont 200 év alatt 3, az Északi sarkvidéken pedig az utolsó 80 évben 5 fo­kot ért el a téli átlaghőmér­séklet emelkedése. Ezzel szem­ben a déli félteke mérsékelt övében 1880 óta csak 0,1 fok­kal lett melegebb. A felmelegedés fefcát vi­lágjelenség, mértéke azon­ban északról dél felé fo­kozatosan csökken. y [ tevékenység csökkenése foly- J i tán az utóbbi évek rendkí- '/, ' vül szeszélyes időjárását nyu- £ godtabb egyenletesebb, „nor- £ málisabb” hőmérséklet-alakú- £ í lás váltja majd fel. Jelenleg '/, i még az igen erős naptevé- £ ! kenység 11 éves szakaszában ^ | vagyunk. A minimum 1965 66- ■/ j ra várható, amikor is az idő- # ; járás a mostaninál nyűgöd- f tabb, kiegyenlítettebb lesz, hi- ^ degebb telekkel és melegebb ^ nyarakkal. A most következő ^ években azonban továbbra is 2 y csak kiszámíthatatlan, szeszé- ^ lyes időjárást várhatunk — J fejezte be előadását dr. Berkes <; Zoltán. (MTI) ^ 2 fiit * ■« '■? ; ál * * m m Z . ■■■■£• J ill jk - : t ' , Jf ifi! .< mmdrnmmtt m ' ­Asztalon az ebéd. KIRÁNDULÁS PEST FÖLE témm Sétarepülésen vettek részt a Diósdi Csapágygyár dolgozói. Az érdekes kirándulást — Pest fölé — a gyári KlSZ-szer- vezet rendezte, s közel negyven fiatal és idősebb dolgozó tekintette meg repülőről a főváros nevezetességeit. Felvé­telünk az egyik csoportot mutatja leszállás után a Ferihe­gyi-repülőtéren. (Bősz felv.) (*\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\v ­Elkészült a magyar gyártmányú színes fotópapír A röntgen és a televízió képernyő fényképezésére alkalmas, nagy érzékenységű filmet is előállított a Forte-gyár Régi vágya teljesült a foto- amatőrök népes táborának: a Váci Forte-gyár fortecolor CN 4 jelzéssel elkészítette nor­málfokozatú, kartonvastag­ságú színes fotópapírját. A színes magyar fotópapír előállítását több éves, kitartó kísérleti munka előzte meg, végül is sikerült olyan papírt gyártani, amelynek úgyneve­zett alapfátyola kicsiny, 20— 25 Celsius fokon előhívható, színvisszaadása eléri a kül­földiekét, sőt piros színei élénkebbek, mint a nyugatné­met papíré. Fotográfiai tulaj­donságai is kedvezőek: két és félszer érzékenyebb, mint a nyugatnémet Agíacolor, kidol­gozási ideje rövid, mosással együtt 43—48 perc. A forte­color április végén-május ele­jén kerül az OFOTÉRT-boi- tokba, ára körülbelül azonos lesz a külföldi papírokéval. A gyár most minőségének to- vábbjavításán dolgozik, távo­labbi „színes” terve a kemény fokozatú papír előállítása. A Forte másik új terméke a nagy érzékenységű, fluora- pid green jelzésű film, a röntgen-képernyő fényképezé­sére. Gyártását az egészség- ügyi szervek szorgalmazták, előállításában az Országos Közegészségügyi Intézet és a Korányi Tüdőszanatórium röntgen-szakorvosai segédkez­tek, különleges fényképező­gépben alkalmazzák. Nagy előnye, hogy jó részletvissza­adásával, megfelelő kontraszt­jaival meggyorsítja a diagnó­zist, ami a betegellátás szem­pontjából nagy jelentőségű. A film érdekessége, hogy nem­csak különleges gépben, ha­nem közönséges fényképező­gépben is használható és al­kalmas a televíziókészülék képernyőjének fotografálására A fluorapid greent egyelőrí egészségügyi intézményeknél juttatják, később a kereskedő lem is árusítja majd a főt amatőröknek. (MTI) Régi gyárban űj élet Idestova negyven éve. hogy Mendén füstölni kezdett a téglagyár kéménye. De az évi füstből csak másfél millió tég­lára futotta. Azóta — jó, tíz esztendeje — modern gyárrá alakult. Az elmúlt évben tíz- és félmillió készült a fontos építőanyagból. Ám nemcsak a gépek világa változott. Mi mást mondana az a félmillió forint, amelyet a szervezettebb munkával takarítottak meg. A nehéz szállításokat lóvontatás­sal végzik. De a mutatóba ma­radt ,.zabmotor” mellett, ott duruzsol a mosógép minden bejáró asszony szolgálatára. Felépült az új munkásfürdő, munkás­kultúrte­a száz-százharminc ember részére kis rém. televízióval, rádióval és iátékokkal biztosítja a szóra­kozást. Örömmel újságolhat j mindenki Mendén. hogy vala­mennyi téglagyári járat vala­milyen újságot, folyóiratot. Minden otthonban rádió szól. Öten már motorral járnafi. s nem telik bele sok idő, s lesz autótulajdonos is. A kifizetett nyereségrészesedés láttán nem csodálkozhatunk rajta: húsz­napi keresetet. 1400 forint át­lagot fizetett kézhez a tavalyi munka eredményeként a Men- dei Téglagyár. A napokban Pest megyében két új rendszerű éttermet nyi­tott a Pest vidéki Vendéglátóipari Vállalat, Az egyiket a gö­döllői árammérőgyárbari, a másikat a Dunakeszi Járműja­vítóban. A Dunakeszi Járműjavítóban eddig két helyen ét­keztek a dolgozók, rossz körülmények között. Ezerhatszáz em­ber konyhai ellátását most egy helyen meg tudták oldani az önkiszolgáló rendszerrel. Fele idő alatt megebédelhetnek, kul­turáltabb és higiénikusabb körülmények között. Képeink a két gyárban készültek.

Next

/
Thumbnails
Contents