Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

2 1961. ÄPRTLTS 22. SZOMBAT KUBÁBAN ELHALLGATTAK A FEG Y VEK EK (Folytatás az 1. oldalról) francia írók. legjobbjainak til­takozását is: 18 író nyilatko­zatban ítéli el a kubai ag­ressziót. Aragon. Hervé Ba­zin, Michel Bútor, Pierre Ga­marra, Elsa Triolet. Ver cor s neve is ott van az aláírók kö­zött. A kubai kaland csak szégyent hozott Washingtonra — írja a Pravda New York-i tudósítója MOSZKVA A moszkvai lapok meg­jegyzéseket fűznek az ameri­kaiak zsoldjában álló hadsereg Kubában elszenvedett meg­semmisítő vereségéhez. — A kubai kaland — írja Sztrelnyikov, a Pravda New York-i tudósítója —, csak szé­gyent hozott Washingtonra. Mint a New York Post meg­állapítja, „fekete napok" kez­dődtek az amerikai vezetők részére. — Itteni politikai figyelők arról beszélnek — folytatja a tudósító —, hogy a kubai ka­land hatalmas csapást mért az Egyesült Államok és Ken­nedy elnök tekintélyére. Az egész világon feltámadt ha­talmas tiltakozó hullám, a latin-amerikai országok né­peinek haragos kitörései na­gyon nyugtalanítják az Egye­sült Államok vezetőit. Az amerikaiakra igen nagy hatást gyakorolt Hruscsov szovjet kormányfő Kennedy elnökhöz intézett üzenete és a szovjet kormány nyilatkoza­ta. E dokumentumok sok embert elgondolkoztattak ar­ra vonatkozólag, milyen ve­szélyes következményekkel járhat a kubai kaland. A kubai betörés kudar­cán felzúdulva, a dollá­rokkal kitartott sajtó bűn­bakot keres. Olyan han­gok hallatszanak, hogy alaposan meg kell mosni a fejét Allan Dullesnak és ügynökeinek. Kiderült ugyanis, hogy a ka­landorok belső felkelésre szá­mítottak Kubában, arra gon­doltak, hogy az ötödik had­oszlop felforgató tevékeny­sége megnyitja majd az utat a beavatkozók bandái előtt. A politikai kalandorok dü- höngenek, vagy kétségbeeset­ten tördelik kezüket. Ami az egyszerű embereket illeti, azok megkönnyebbülten lé- legzettek fel, amikor érte­sültek az aljas kubai vállalko­zás kudarcáról — írja Sztrel­nyikov és ennek alátámasz­tására idézi több New York-i lakossal folytatott beszélgeté­sét. A szétvert kalandorok szem­látomást revansra készülnek. A rádió olyan híreket terjeszt, hogy a legkö­zelebbi órákban újabb behatolás történik Kuba földjére. Nem múlt el a Kubát fenyegető ve­szély. Kuba barátai segítik megvédeni az ország szabadságát és függetlenségét Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága folytatja a kubai kérdés vitáját NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottsága csütörtökön ismét- összeült a kubai kérdés meg­vitatására. A délutáni vita során számos felszólalás hang­zott el. A délutáni ülés ma­gyar idő szerint éjfél előtt né. hány perccel ért véget. A kül­döttek — magyar idő szerint — hajnali háromkor ültek ismét össze. Zorin szovjet kül­dött felszólalásában megál­lapította, hogy a kubaellenes agresszióért az Egyesült Ál­lamokat terheli a felelősség. Ez az agresszió súlyosan fe­nyegeti a nemzetközi békét és biztonságot, a pusztító hábo­rú szélére sodorhatja az em­beriséget. Zorin felhívta a politikai bi­zottságot, tegyen határo­zott intézkedéseket min­dennemű kubaellenes ag­resszió megakadályozásá­ra. Zorin ezután Nicaragua képviselőjéhez fordult, kérte, tisztázza magát a Miami He­rald című lap állítása alól, amely szerint Nicaragua fő támaszpontja volt a kubaelle­nes inváziónak. Ezt az állí­tást a nicaraguai küldöttség mindeddig még nem cáfolta meg — mondotta Zorin. — A közmondás viszont azt tartja, hogy a hallgatás bele­egyezést jelent — fűzte hozzá. A Szovjetunió képviselője arról beszélt, hogy a Nyuga­ton az egyiptomi és az iraki forradalmat, az afrikai és ázsiai országok felszabadulá­si mozgalmait a „nemzetközi kommunizmus terjeszkedésé­nek” tüntetik fel. Valójában e forradalmak a népből fa­kadnak és ezért mindig győz­nek. A Kubában szétzúzott ellenforradalom is ezért ért csúfos véget. Hozzátette, a kommunizmus irányt mutat a népeknek a kizsákmányolás minden fajtája ellen vívott harcukban és az emberi jólét előmozdításában. Zorin ezután elmondotta, hogy televízión ^ meghallgatta Kennedy amerikai elnök legutóbbi beszédét és azt a követ­keztetést vonta le, hogy az Egyesült Államok nem zárja ki egy újabb kuba­ellenes agresszió lehetősé­gét. Ezt követően foglalkozott a román, a mexikói és az ar­gentin határozati javaslattal. Megállapította, hogy a román javaslat hasznos és minden­nemű cselekvés minimumát képezi. Kedvezően értékelte a mexikói tervezetet, amelynek „pozitív szerepe lehet és megakadályozhatja a helyzet romlását”. Az argentin hatá­rozati javaslat elfogadhatat­lan, mert azt célozza, hogy a kérdést az ENSZ-ből utalják az Amerikai Államok Szerve­zete elé. Végezetül hangoztatta, ha az ENSZ nem teljesíti a kubai néppel szemben reá háruló kötelességét, barátai segítenek megvédelmezni Kuba szabad­ságát és függetlenségét. A következő felszólaló Ste­venson, az Egyesült Államok küldötte volt. Nevetséges mó­don megpróbálta tisztára mosni az Egyesült Államokat, azzal érvelt, hogy a kubai kormánycsapatok nem győz­hettek volna, ha amerikai csapatok közvetlenül beavat­koznak a harcokba. Ezután szitkokat, rágalmakat szórt l Kubára és zsarnokinak ne- | vezte Fidel Castro rendszerét, j Kifejezte reményét, hogy a j levert agresszió csak kezdete • volt a harcnak, amely végül Is Castro bukásához vezet. A j kubai forradalmat a „nem­zetközi kommunizmus előőr­sének’’ nevezte. Végül beje­lentette, hogy a hét latin­amerikai ország határozati ja­vaslatát támogatja. Az amerikai küldöttet Raul Roa kubai külügyminiszter váltotta fel a szónoki emelvé­nyen. Közölte, hogy az amerikai haditengeré­szet és légierő támogatá­sával 12 000 ellenforradal­már támadta meg hazá­ját. „E támadás teljes kudarcot vallott, egyetlen kubai sem csatlakozott a behatolókhoz, az egész kubai nép talpraállt szabadságának védelmében” — mondotta. Roa ezután fel­olvasta a csütörtökön kiadott kubai kormányközleményt, amely a lázadók teljes vere­ségéről szól. Roa bejelentette, hogy nem óhajt választani a politikai bizottság elé beterjesztett ha­tározati javaslatok között, de hozzáfűzte, hogy a hét latin­amerikai ország közös ja­vaslata Kuba számára elfo­gadhatatlan. Végül gúnyosan megjegyezte: egyáltalán nem lepődnék meg, ha az Egyesült Ál­lamok a lázadó Cardo- nát elismerné a kubai „ellenkormány” elnökéül. A politikai bizottság már nem tért rá a javaslatok meg­szavazására Kennedy fogadta a kubai elíenforradal- márok vezérét WASHINGTON John Kennedy amerikai köz társasági elnök csütörtökön fogadta Jósé Miro Cardonát, a „kubai forradalmi tanács“ nevű ellenforradalmi szerve­zet elnökét és öt alvezérét. Salinger, az elnök sajtótit­kára, közölte, hogy Cardona „jelentést tett Kennedynek a kubai helyzetről”. Az ellen- forradalmárok tárgyaltak az elnök több vezető munka­társával is. » Lázas tanácskozások Washingtonban Az Egyesült Államokban lázas tanácskozások folynak, hegy megtárgyalják, milyen lépéseket tegyen a washingto­ni kormány a kubai helyzet­tel kapcsolatban. Kennedy kormánya csütörtö­kön délután ülést tartott. A tanácskozáson Dean Rusk külügyminiszter nem volt je­len. de részt vett a Fehér Ház ugyancsak csütörtökön tar­tott. hosszadalmas ülésén. Kennedy elnök a Fehér Házba kérette a Washington­ban tartózkodó Nixon volt al- elnököt, és tájékoztatta őt a kubai helyzet legújabb fejle­ményeiről. Kanadai katona leleplező nyilatkozata OTTAWA Egy Griffin nevű, volt ka­nadai katona a televízióban kijelentette, hogy száz kanadai között ő is részt vett mint zsoldos, a kubai forradalmi kormány elleni harcban. Azt is megmondta, hogy va­lamennyien kanadai fegyve­rekkel voltak ellátva. A kanadai közlegény nyi­latkozatával kapcsolatban Jer Herridge szociáldemokra­ta képviselőházi tag felvilá­gosítást kért Green külügy­minisztertől és Harkness had­ügyminisztertől. KENNEDY: „Azelkövetkezendő évtizedeit át az Egyesült Államok valószínűleg a Szovjetunió mögött marad az A Kuba elleni agresszióval kapcsolatos kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni az amerikai elnök Kennedy elnök pénteken sajtóértekezletet tartott. Mint nyugati hírügynökségek je­lentik, az újságírók elsősor­ban a kubai helyzettel kap­csolatban tettek fel számos kérdést az elnöknek. Egy új­ságíró megkérdezte például, hogy mi a véleménye James Restonnak, a New York Ti­mes washingtoni főmunka- társánaík arról a jelentéséről, amely szerint az elnök — Rusk külügyminiszter és Bowles külügyminiszterhe­lyettes tanácsa ellenére — úgy döntött, hogy folytatják a Castro-ellenes kubai emig­ránsok kiképzését és ame­rikai fegyverekkel, valamint üzemanyaggal való ellátását a hadműveletek céljából. Ja­mes Reston szerint Kennedy a CIA kémszolgálat jelenté­se alapján döntött így, amely azt állította, hogy „Kuba meg­érett a felkelésre”. Az elnök sem erre a kér­désre, sem a Kuba elle­ni fegyveres agresszióval kapcsolatban feltett más kérdésekre nem volt haj­landó válaszolni. Mindössze annyit mondott, hogy kormánya „tanácskozá­sokat folytat más amerikai köztársaságok kormányával” és véleménye szerint „erről a kérdésről egyelőre elég a csü­törtökön tett nyilatkozata”. (Mint ismeretes, Kennedy csütörtökön a lapkiadók tár­saságának évi közgyűlésén foglalkozott a kubai helyzet­tel.) Minden más Kubával kap­csolatos kérdést Kennedy az­zal vágott el, hogy kijelentet­te, „nem hinné, hogy a nem­zet érdekeit szolgálná, ha ez­úttal többet mondana a kubai kérdésről”. Az elnök a továbbiakban azt állította, „a világ különböző pontjain fennálló válságok elle­nére az Egyesült Államok re­méli, sikerül megállapodásra jutnia a Szovjetunióval a lao­szi tűzszünetben és az atom­fegyver-kísérletek megszünte­tésének kérdésében”. Hozzá­fűzte azonban, „ha a genfi atomértekezlet kudarcba ful­ladna, ez csökkentené a lesze­relési megoldás kilátásait és az itomhatalmak számának meg­növekedéséhez vezethetne”. Kennedy hosszasan foglalko­zott az űrkutatás kérdésével és j beismerte, hogy „az elkövetkező évtizeden át az Egyesült Államok va­lószínűleg a Szovjetunió mögött marad az űrkutatás terén”. Ugyanakkor hangoztatta, Ame­rika „mindent ellvövet annak érdekében, hogy az oroszokat megelőzve elsőnek jusson el a Holdra”. Johnson alelnök irá­nyításával behatóan tanulmá­nyozzák ezt a kérdést — mon­dotta. Kennedy végül megerősítet­te, hogy május végén esedé­kes párizsi útja alkalmával nem szándékozik más nyugat­európai fővárosokba is elláto­gatni. (MTI) Souvanna Phouma beszéde a moszkvai televízióban Souvanna Phouma herceg, Laosz miniszterelnöke csü­törtökön beszédet mondott a moszkvai televízióban. A szovjet vezetőkkel folyta­tott beszélgetései — mint mondotta — megerősítették azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió semleges, függet­len és szabad államnak kí­vánja látni Laoszt. A letté nyerőszámai A 16. játékhéten 4 749 313 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóságra. Egy nyerőosztályra enneK megfelelően 1 780 992 forint nyeremény jut. A körmendi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Házban meg­tartott sorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki: 7, 12, 36, 44, 84. ______________________________ mainap 1961. április 22, szombat, Csilla napja. A Nap kél 4.43 órakor, nyugszik 18.42 órakor. A Hold kél 10.13 órakor, nyugszik 0.41 órakor. Várható időjárás szombat estig: mérsékelt, délkeleti szél. Az ország nyugati felé­ben felhőátvonulások, a Du­nántúlon néhány helyen esővel. Keleten kevés felhő és a nappali felmelegedés fo­kozódása várható. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 15 —20 fok között. — KISZORULNAK a ke­reskedelemből a giccses dísz­tárgyak: a Belkereskedelmi Minisztérium rendeletére május 1-től csak olyan dísz­tárgyak kerülhetnek kereske­delmi forgalomba, amelyeket a művészeti szervek esztéti­kai szempontból megfelelő­nek találnak. — A SZELLEMI ÖTTUSA járási döntőjét április 22-én tartják a ráckevei járási fia­talok. A döntőre minden cso­port igyekszik a „legjobb erőiket” felvonultatni. — KÉTSZÁZADSZOR zöl- dell Petőfi tölgyfája Kisar község határában. A költő 115 évvel ezelőtt pihent meg a már akkor is öreg, 85 éves tölgyfa tövében, s itt írta a Tiszáról szóló költe­ményét. — MEGJELENT a műve­lődési otthonok működési szabályzata. Néhány na­pon belül valamennyi me­gyei illetékes szervhez eljut­tatják a szabályzatot, amely összefoglalja és végrehajtá­si utasítással egészíti ki a művelődési otthonok belső életére és a külső szervek általi igénybevételére vonat­kozó összes eddigi rendele­teket. — KEDVES ünnepre ké­szülnek a mendeiek: ápri­lis 29-én avatják fel új művelődési házukat. Az építkezést a községfejlesz­tési alapból, házi kezelésben végezték, a lakosság önkén­tes társadalmi munkával se­gített. — HANGVERSENYT ren­deznek április 22-én este a nagykőrösi Arany János általános iskola diákjai a művelődési házban. A nö­vendékek kórusműveket, hangszerszólót és népdalfel­dolgozásokat adnak elő. — AZ ELMÜLT ÉVBEN 137 személyautó-tulajdonost tartottak számon a budai járásban. A legtöbb kocsi- tulajdonos a munkások és bányászok közül kerül ki. Bián 11, Pilisszentivánon 18 lakosnak van autója. — ÖNKISZOLGÁLÓ VÁ­ROS lett Vác, miután az összes élelmiszerboltokat ön- kiszolgáló rendszerűvé ala­kították át. Próbaképpen ön­kiválasztó méterárubolt kezd­te meg működését. — DR. SOLYMOSSY OLI­VÉR szentendrei pedagógus Hamupipőke című zenés me­sejátékát mutatják be ápri­lis 23-án a budafoki zenei általános iskola tanulói az Attila Filmszínházban. — NÉGYTANTERMES, emeletes iskola épül állami beruházásból Kakucson. Szeptemberre tervezik az át­adását. A községfejlesztési alapból rövidesen 50 szemé­lyes óvoda építését kezdik meg, amelynek elkészülíe után felszabadul a jelenleg óvodának használt orvosi lakás. — AUTÓBUSZJÁRATOT indítanak a közeljövőben Moszkva és Prága között. A Minszket és Varsót is érintő útvonal hossza ötezer kilo­méter. — HÚSZMILLIÓ forintos forgalmat ért el az elmúlt évben a Tápiószecsői Föld­művesszövetkezet. Kiskeres­kedelmi hálózata 1960-ban 13 százalékkal növelte forgal­mát az 1959. évihez képest. A szövetkezet vagyona négy- százezer forinttal gyarapo­dott. — HIGANYGŐZLÁMPÁ­KAT szerelnek fel május 1- ig Nagymaros főútvonalain, összesen 12 darab világító- testet állítanak fel a község­ben. — JELENTŐSEN növe­kedett az elmúlt évben Pest megyében a kereskedelem forgalma. Az élelmiszer for­galom 1959-hez viszonyítva 11,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5,5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 10 százalékkal emelkedett. — HAMAROSAN MEG­OLDÓDIK Örkény belvíz­levezetési problémája: , a vízgazdálkodási társulat kezdeményezésére megkez­dett csatornaépitkezések rö­videsen befejeződnek. — ORSZÁGOS IFJÚSÁGI BÉLY EG KIÁLLÍTÁS nyílik április 23-án délelőtt 10 óra­kor a Dohány utcai Egressy Klubban. A televízió műsora: 18.30: Azt beszélik a falu­ban ... A TV ezüstkalászos előadásainak vidám zárómű­sora. Helyszíni közvetítés a Zeneművészeti Főiskola szín­házterméből. 19.35: TV-híra­dó. 19.50: Megemlékezés Le­nin születésnapjáról. Riport­műsor. 20.15: A Drezdai Tánczenekar és szólistáinak műsora a Magyar Néphadse­reg Központi Tisztiházából. (II. rész.) 21.15: Kisfilm. 21.25: Részletek a televízió Miljutyin—Dunajevszkij- estjéből. (Ismétlés filmsza­lagról.) Kb. 22.00: Hírek. Rejtvénymunka — Na, szakikám — ezt jól megcsináltuk ...!

Next

/
Thumbnails
Contents