Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
1961. Április 21. péntek KITÜNTETTEK a Csepel Autógyár igazgatóját, Szőnyi Miklóst. Több éves munkásságáért és a gyár kiváló exporttevékenységéért a külkereskedelem kiváló dolgozója címet kapta. Modro- vics Tihamért, a gyár főmérnökét a szocialista munkáért érdeméremmel tüntették ki. Ma Körmenden sorsolják a lottót A lottó 16. játékhetj nyerőszámainak sorsolását április 21-én. ma Körmenden tartja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. EMBEREK A SZAMOK MÖGÖTT Befejeződött a tsz-ek zárszámadó mérlegének felülvizsgálata A tavaszi munka lázában a tsz-ek már régen elfelejtették a zárszámadási közgyűléseket, Péli Mihály állatgondozó is, a galgahévízi Haladásból, megvette lányának a 11 500 forintos szobabútort, a vaskerítést is bizonyára megcsináltatta a háza elé, s talán csak a ház átalakítása idézi naponta emlékezetébe a múlt évi, több mint hatvanezer forintos, közösben szerzett, első, szép jövedelmét. A megyei tanács mezőgazdasági Hétvégi „premier“ a DCM építkezésén Vasárnap 150 budapesti fiatal vett részt a XIII. kerületből a Dunai Cement- és Mészmű építkezésén. A hétvégi társadalmi munkások kitettek magukért. Ezentúl minden szombaton és vasárnap önkéntes munkabrigádok vesznek részt az építkezésen. Júliusban nyílik meg a diák- tábor, ahol 2400 középiskolás diák és egyetemista váltja egymást különböző csoportokban és vesz részt a nagyarányú építkezésen. ,\\\\\\\V\\WVVV\W.\\\\\\\\\V.Wv’N.VWV\\\\\\\V\V.W,WVW'.\.W^V^WWWW> Hancúrozó gyerekek osztályán azonban még csak ekkor kezdődött a nagy számszaki és közgazdasági elemző művelet: az 1960. évi megyei mezőgazdasági mérlegek elkészítése. De már ezen a munkán is túl vagyunk, s a mintegy hatvanöt statisztikai táblán egymás melléj és alá sorakoznak a közös úton haladó parasztság munkájáról beszélő számok. Ezeknek a számoknak jó ismerője és barátja Békési Sándor, a mezőgazdasági osztály főkönyvelője. — Az elmúlt évben — mondja — megyénk termelőszövetkezeteinek közös vagyona — az 1958. évi 376 millióról — csaknem megháromszorozódott, 913 millió forintra emelkedett. Ebből az össz-vagyonból a beruházott vagyon értéke 605 millió forint. Ebben az összegben az épületek 274 millióval, a gépek 148 millióval, a haszon- és tenyészállatok pedig 100 millióval szerepelnek. Míg a számok peregnek a főkönyvelő ajkáról, szemem előtt képsorok képződnek: néhány évvel ezelőtt szakemberekkel tanyaközpontot jelöltünk ki, cövekek fején balta koppant, aztán gépkocsisorok hozták az anyagot, emelkedtek a gazdasági épületek, benépesültek állatokkal s mindenütt emberi kezek százai, az első papírra vetett vázlatos ceruzarajztól a tehenek tejbimbóin fürgélkedő ujjakig, amelyek között sustorogva csurran az édes illatú tej... Látom régen meghalt apámat, a magányosan kujtorgó parasztot, s látom közösségivé formálódó parasztok ezreit a szélesre tágult szövetkezeti táblákon. — Az elmúlt évben — segíti a valóság számaival e nagyszerű látomást a főkönyvelő — megyénk termelőszövetkezeteiben 10 844 szarvasmarha-férőhely. 33 613 sertés-férőhely épült számtalan egyéb épület mellett, vásároltak 201 darab erőgépet, 49 darab tehergépkocsit, 122 darab pótkocsit, tizenegy aratógépet, 90 da rab fűkaszát és tömérdek más munkaeszközt. — Az elmúlt év beruházási számadatait összehasonlítva az előzőekkel, kiderül, hogy a saját erőből történt beruházások összege a múlt évben volt a legnagyobb:' az összes beruházások 30 százaléka. Az évi 131 millió forintos beruházásból 39 millió forint értéket saját erőből valósítottak meg a szövetkezetek — mondja Békési Sándor. Aztán kiegészíti még néhány számadattal, amelyek azt mutatják, hogy a kötelezettségek fedezetéül szolgáló forgó vagyonból is jelentős összeg volt a saját erő, s amely, az előző évhez viszonyítva, 1960-ban nyolc százalékos emelkedést mutat. Kétségtelen, nem volt könnyű év, különösen egyes tsz-ek tagságának, ahol az előbbi gátló tényezők nagyobb súllyal jelentkeztek. De ezekben a tsz-ekben is jelentősen gyarapodott a közös vagyon, amely az idei gazdasági évben — az időszerű munkák jó elvégzése mellett — a tagság munkaegység részesedésének komoly emelkedését teszi lehetővé. A helyi és megyei szintű tapasztalatok tanulságain tovább okulva, a jó munkaszervezést a tagság jó munkájával a közösségi és egyéni érdek egyezőségének felismerésével, tovább erősítésével az idén mind a közös vagyonnak, mind a tagság részesedésének még nagyobb arányú növekedése várható. Ferencz Lajos * I Az Utasellátó Vállalat levele alapján néhány héttel ezelőtt beszámoltunk arról, hogy végre teljesül Zebegóny, illetve a zebegényi kirándulók egyik régi kívánsága. Árusító pavilont állítanak fel a vasúti pályaudvaron, hogy a népszerű kiránduló- és üdülőhely vendégei vasárnap is, amikor minden más üzlet zárva tart. vásárolhassanak képeslapokat, újságokat, zebegényi emléktárgyakat. Az Utasellátó, amint azt a Dunakanyar Intézőbizottságának a Pest megyei Hírlap egyik korábbi cikkére hivatkozva még február közepén bejelentette, a gödi állomáson álló, de ott feleslegesnek bizonyult pavilonját kívánja áthelyezni Z ebegénybe. ígérte azt is, hogy a pavilont még a szezon megindulása előtt felállítja. Jogos meglepetéssel értesültünk most egyik zebegényi olvasónk levelében arról, hogy még mindig semmi nyoma sincs az ígért pavilonnak, sőt a jelek szerint, az idén már nem is lesz, mert a pavilonhoz szükséges alap elkészítését a MÁV arra illetékes váci pályafenntartási főnöksége nem tervezte be erre az esztendőre. A bajon az sem segít, hogy az Utasellátó az alapépítés költségeit magára vállalta, a pályafenntartási főnökségnek csak egy-két munkást kellene kirendelnie, hogy elvégezzék ezt a néhány órás munkát. A főnökség azonban szigorúan ragaszkodik a papírhoz, amely nyilván szent és sérthetetlen, azon változtatni jottányit sem lehet. Pedig a szezon már megindult, a kirándulók tömegesen keresik fel Zebegényt és hangosan méltatlankodnak, amikor észlelniük kell, hogy vasárnap még csak egy képeslapot sem vásárolhatnak kirándulásuk színhelyén. A Dunakanyar idegenforgalmának fontosságát már mindenki fölismerte és elismerte, óriási erőfeszítések történnek úgyszólván minden téren és minden vonalon, hogy minél több megvalósuljon annak előfeltételei közül. A motelépítés sok milliós költségeire egyelőre nincs fedezet, luxus éttermeket sem lehet Zebe- génybe varázsolni, de a váci pályafenntartási főnökség — úgy látszik — a kis árusítóbódé egy-két négyzetméter nagyságú alapját is a motel és a luxus étterem rangjára emelte és megoldhatatlanul súlyos problémának találja még, akkor is, ha ennek a roppant arányú munkának anyagi fedezetéről nem kell gondoskodnia. Ilyen előzmények után'feltételezhető, hogy még az ellen is kifogása lenne és tiltakozást jelentene be, ha egy-két zebegényi bennszülött társadalmi munkában vállalná magára a parányi pavilon- alap elkészítését. Jogalapja is volna a tiltakozásnak, hiszen a bódét a nagytekintetű főnökség területén, a pályaudvaron kívánják felállítani, ahol — ugyebár — a főnökség intézkedik... m. 1. A társadalmi munkások is megkapják a betegbiztosítás kedvezményeit Miért maradtak el egyes községek fejlesztési terveik végrehajtásával kodé állapotok erőteljes megváltoztatását sürgesse. A nagybirtok mindenütt ott terpeszkedik. Brazília gazdaságainak alig 4 százaléka 50—100 000 hektáros birtok, ezek egyesítik az összföldterület több mint felét. Argentina négy tartományában készült felmérés szerint ott 2015 birtokos kezén van az ossz termőföld 35 százaléka. Van család, amely félmillió hektár ura. Kolumbiában a megművelt földek 35 százaléka a birtokosok századrészének kezén van, a birtokosok 90 százaléka a földeiknek alig egyharmadán osztozhat A parasztságot szorongatják az észak-amerikaiak is: Rockefellerek Argentínában fölvásárolják a földeket, amerikai húsipari vállalatok állattenyésztő nagygazdaságokat szerveznek ott, ahol az argentin paraszt gazdálkodhatna. A földnélkülieket és törpebirtokosokat az uzsorázó földbérleti és részesművelési rendszer is sújtja, amely valósággal jobbágyokká teszi őket. A nagybirtokrendszer technikai elmaradottsággal jár. Dél_Amerikában a mezőgazdasági munkák háromnegyedét kézzel végzik. Venezuela és Kolumbia elmaradott vidékein nagy területeket pusztított el a lakosság tudatlansága és szegénysége következtében alkalmazott módszer, az erdők felégetése és a nyert terület rablőgazdálko- dásos kiaknázása. Itt az indián parasztok gömbölyű fadarabokkal lyukakat fúrtak a földbe, azokba helyezték a kukoricaszemeket — és körülbelül ebből állt a kukoricatermesztési tevékenységük. A dél-amerikai államokban a lakosság túlnyomó része (Brazíliában például közel háramnegyede) paraszt, az írástudatlan, betegségektől gyötört, mezítlábas, félmeztelen paraszti tömegek azonban nem menekülhetnek az iparba, mert az ipar elmaradott. Ennek fő oka, hogy a dél-amerikai országok az Egyesült Államok nyensanyagszolgáltató félgyarmatai és meglévő iparuk jelentős részében a Wall Street kezében van. Lazítani e függésen — mint Kuba példája bizonyítja — csak a néptömegek támogatásával lehet. De miért támogassanak a néptömegek egy kormányt, amely reakciós belpolitikát folytat és megtagadja a földet attól, aki műveli? A gazdasági fejlődés és nemzeti függetlenség nemcsak az ipar terén függ össze. A dél-amerikai államok mezőgazdaságának külön átka az egytennékűség. Brazília valutaállományának jó háromnegyedét a kávé adja, ugyanígy Kolumbia kivitelének 75 százaléka is kávé, Ecuadorban a ikakaócserje az úr és így tovább. E tennékek külföldi eladási lehetőségeitől a tőkések spekulációjától függ a latin-amerikai országok gazdasági helyzete, ezen múlik, kapnak-e valutát importjuk fedezésére, nem is szólva egy esetleges iparfejlesztés költségeinek fedezéséről. A külföldi függés elsősorban észak-amerikai függést jelent, mert az Egyesült Államok a délamerikai termékek legjelentősebb vevője és a tőkés világpiac ura. Mindennek annál nagyobb a jelentősége, mert Dél-Amerika országai élelmiszerbehozatalra szorulnak és mert a kontinens mezőgazdasági termelése fejlődés helyett még csökken (1960-ban 4 százalékkal). Paraszti nyomor — külföldi függés — az ipar hiánya — külföldi függés! Ebből a körből csak haladó belpolitikával, földreformmal és a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés révén lehet kitömi. Kuba példája inti és sürgeti a dél-amerikai kormányokat, buzdítja népüket, különösen a parasztságot. A brazil földfoglalókat irányitó harcos parasztszervezet vezetője kijelentette: önkéntes parasztlégiót szervez Kuba megsegítésére, ha az Egyesült Államok megtámadná Kubát. Az agresszoroktól szorongatott Kuba védelmében egész Dél-Amerikán keresztül- söprő tüntetések tanúsítják, hogy a latinamerikai népek megértettek a leckét. Az sem véletlen, hogy a Kuba mellett tüntető tömegre elsőnek a kolumbiai reakciós kormány vezényelt tüzet: ez a kormány jól érti, hogy Kuba végső győzelme a földért fegyverrel is harcoló kolumbiai parasztok győzelmének előjele lenne. „A forradalmi harc lángja most magasra csap szerte Amerikában. A forradalom zászlaja már nem csupán hatmillió kubai, hanem kétszázmillió latin-amerikai zászlaja is” — mondotta március 27-i beszédében Fidel Castro. A tények alátámasztják szavait. Gadó György munkák végrehajtási módjának kérdésével is. A felszólaló tagok egyértelműleg megállapították, hogy a házi kezelésben és a helyi anyagok fel- használásával elvégzett munka összehasonlíthatatlanul kevesebbe kerül, mintha a községek vállalatokra bízzák községfejlesztési terveik megvalósítását. Dr. Révész László hivatkozott arra. hogy az érvényben levő rendelkezések szerint a kormány is elsősorban a házi keze- léses megoldást ajánlja a községeknek, mert így sokkal inkább érvényesülhet a lakosság segítsége társadalmi munka formájában, mint a vállalati kivitelezés esetén. A vállalatok ugyanis a társadalmi munkát nem nagyon használhatják fel a tervek kivitelezésénél. Elhatározta az állandó bizottság, hogy a járási tanácsok község- fejlesztési állandó bizottságainak vezetőit a közeljövőben közös megbeszélésre hívja meg és tájékoztatja őket a leghelyesebb munkamódszerekről, valamint a községfejlesztésre vonatkozó rendelkezésekről. Az állandó bizottság ülésén felszólalt dr. Farkas Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára is, aki felhívta az állandó bizottság figyelmét arra, hogy a községfejlesztési tervek végrehajtása terén egyes községekben az első negyedév végén komoly elmaradás észlelhető. Az állandó bizottság előterjesztést tesz ebben az ügyben a megyei tanácshoz. hogy a tanács kérjen a végrehajtó bizottságtól sürgős és részletes jelentést az elmaradás okairól. Dr. Farkas Mihály megállapította még felszólalásában, hogy az elmúlt évben fokozódott ugyan a tömegszervezetek szerepe a községfejlesztési munkában, de még mindig nem kielégítő, aminek döntő bizonyítéka az, hogy Pest megyében a társadalmi munka értéke lényegesen kisebb az országos átlagnál. Megyei szinten az idei községfejlesztési tervekben a társadalmi munka betervezett értéke mindössze hét és félmillió forint, kevesebb, mint a költségvetési összeg 10 százaléka. pedig az országos átlag 16 százalék. Hasonló jelenségek észlelhetők a helyi anyagok fel- használása terén is. Kívánatos, hogy a tanács ennek okairól is kérjen részletes jelentést a végrehajtó bizottságtól. Az állandó bizottság, amelynek ezen az ülésen a Hazafias Népfront megyei szervezetének, valamint a népi ellenőrzési bizottságnak a képviselői is megjelentek, úgy határozott, hogy dr. Farkas Mihály észrevételeivel kiegészíti a megyei tanácshoz küldendő javaslatát. 21 képzőművészeti szakcsoport — az alig egy hónapja alakult szentendrei képzőművészeti szakcsoport. amelyet Ónodi Béla festőművész vezet. — JÓL MŰKÖDIK a ceglédberceli községi könyvtár, a környék legkisebb könyvtára. A négyszázötven kötetes állománynak csaknem annyi olvasója van, mint amekkora a könyvtár készlete. Pavilon és szuverenitás A megyei tanács községfej- ’esztési állandó bizottsága ülést tartott Gárdonyi Géza elnökletével, hogy meghallgassa az idei községíejiesztési tervekről szóló jelentést. Dr. Révész László, a községfejlesztési csoport vezetője ismertette a legutóbb kiadott kormányrendeletet, amely a helyi tanácsokat arra kötelezi, hogy a köz- ségfejlesztési munkálatokban részt vevő társadalmi munkásokat negyedévenként utólag jelentsék be az SZTK-nál. Ennek a rendelkezésnek nagy ’a jelentősége, mert így a társadalmi munkások is teljes mér- ; tékben élvezhetik megbetegedésük esetén a betegellátási ■ kedvezményeket. ! Az elnöklő Gárdonyi Géza : javaslatára elhatározta az áldandó bizottság, hogy a megyei : tanács végrehajtó bizottsága 'elé javaslatot terjeszt, amely- ;ben a községfejlesztési szervezetek bizonyos átalakítását ; kéri. ■ A legtöbb községben ugyanis nincs külön községfejlesztési állandó bizottság, I ezeket az ügyeket az az állandó bizottság intézi, amely a ’gazdasági és a pénzügyi kérdésekkel is foglalkozik, pedig igen fontos lenne, ha minden községben lehetőleg műszaki képzettségű tagokból álló külön községfejlesztési állandó' bizottság segíthetné a helyi tanács munkáját. : Az állandó bizottság meg- : állapította, hogy több járás a törvényes rendelkezések helytelen értelmezése következtében ha- • táskörét túllépve avatkozik be ja községi tanácsok községfej- ílesztési munkájába, a hozzá ífölterjesztett vállalati költség- í vetéseken változtatásokat hajt ívégre, pedig erre nem terjed ;ki a hatásköre. A rendel kszé- ;sek ilyen téves értelmezése «csak fölösleges időpazarlást í jelent, s ez késlelteti a tervek ! végrehajtását. í Foglalkozott az állandó bi- ! zottsáig a községfejlesztési Jelentős eredménynek tekinthető, hogy jelenleg már huszonegy képzőművészeti szakcsoport működik Pest megyében. Először — nyolc esztendővel ezelőtt — a nagykőrösi képzőművész szakkör kezdte meg működését id. Rácz József festőművész vezetésével. A nagykőrösivel szinte egy időben kezdett a váci és a ceglédi szakkör is. Megyénk legfiatalabb képző- művészeti szakköre — talán furcsán hangzik, de így igaz! játékát ábrázolja ez a kép Zsámbokon. Micsoda, játék j és micsoda izgalom! A gyereksereg hatalmas üdvrival- gással rohamozza a „török bástyának’’ kinevezett borsó- í fajta-gépet; amelyet több mint . félmilliós költséggel vá- i sárolt és állított fel Zsámbokon a Hatvani Konzervgyár. : A gyerekek vitézül vívják, ostromolják az ódon fa- \ lak helyett a vadonatúj gépóriást, amely még állja ügyein ] az ádáz rohamokat, de ki tudja meddig? Szeretnénk ha ; válaszolnának erre az illetékesek, akik nem a legféltőbb ; gonddal óvják a népi vagyont. Vagy talán a beruházási keretből már nem futja egy '■ drótkerítésre ? '•
