Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
rr Mt EC \Mívlap 1961. ÁPRILIS 21. PÉNTEK A tanácsi állandó bizottságok munkája a dabasi járásban A lakosság igényeinek figyelembevétele - Hasznos javaslatok, ellenőrzések A gyorsaság nem boszorkányság Ahol az állandó bizottságok működését nem szorítják formális keretekbe, ott a bizottságok a lakosság érdekében, s a tanácsi apparátus támogatására rendkívül hasznos és aktív tevékenységet folytatnak. Példaképpen vizsgáljuk meg a Dabasi Járási Tanács mellett működő állandó bizottságok munkáját. A járási tanácsnál inár hagyománnyá vált, hogy a szakosztályok, mielőtt jelentéseiket a végrehajtó bizottságnak előterjesztenék, azt megtárgyalják az illetékes állandó bizottsággal, s észrevételeiket, javaslataikat messzemenően figyelembe veszik. Maguk a bizottságok pedig minden év elején meghatározzák évi munkatervüket és igyekeznek minél szorosabbra vonni tömegkapcsolataikat, hogy annál jobb munkát végezhessenek. A járási pénzügyi állandó bizottság ez évi, részben már végrehajtott terAz idén először termesztenek nagyobb mennyiségű szóját Pest megyében Az idei tavaszon Pest megye termelőszövetkezetei különös gonddal készültek fel a növekvő állatállomány takarmányellátására. A határszemlék tanúsága szerint a legtöbb közös gazdaságban jól megmunkált talajba, a szokottnál korábban kerül a kapásnövények magja. A lendületre jellemző, hogy a szövetkezeti tagokon kívül naponta 3000—4000 családtag is részt vesz a nagy munkában. Ilyen ütemmel e hó végéig mintegy 170 000 holdon végeznek a kukorica vetésével, s a tavalyinál 3000 holddal nagyobb területen. 15 000 holdon vetik el a téli zöldtakarmánynak való silókukoricát. A fehérje tápanyag növelésére az idén először' termesztenek nagyobb mennyiségű szójababot. A legtöbb közös gazdaságban — Cegléd környékén és a dabasi járásban — ezekben a napokban , több száz mázsa szójamagot vetnek el, többnyire silókukoricával keverve. A szövetkezeti gazdák véleménye szerint ezzel a növénnyel — a kezelés mértékétől függően — 5—15 százalékkal növelhetik az állatok téli takarmányának fehérjetartalmát. n ács megfel®lő bizottságával. Ez idén például a műszaki és a községfejlesztési állandó bizottság Tatárszentgyörgyön és Pusztavacson is ülést tartott a helyi községfejlesztési állandó bizottsággal együtt. Tatárszentgyörgyön ez alkalommal az építendő kultúrotthon helyét vizsgálták meg és a községi tanács által erre a célra kijelölt területet nem találták megfelelőnek. Helyette más, alkalmasabbat javasoltak. Ott is építik fei a kultúrotthont. Pusztavacson az összevont állandó bizottsági ülés megállapította a külterületi lakótelepek megszüntetésének szükségességét. Ezeket a telepeket a tizenöt éves távlati terven belül számolják fel, lakosságukat a község belterületére telepítik át. Mintegy 120—130 lakást kell számukra a községben felépíteni. Márciusban az ipari és kereskedelmi állandó bizottság szintén Pusztavacson ülésezett. Elsősorban a lakosság áruellátását vizsgálta felül, különös figyelemmel a Bucka, Li- pót-major és más külterületi településekre. Ülésére meghívta a Pest megyei Alla- mi Kereskedelmi Felügyelő- j séget is. Az áruellátást nagy- I jából kielégítőnek találta a bizottság, szükségesnek tartotta azonban zöldség- és gyümölcsbolt létesítését, amire nézve ott, a helyszínen megállapodtak a körzeti földművesszövetkezettel abban, hogy 1962 nyaráig nyit ilyen boltot. S ha már Pusztavacson voltak, ellenőrizték az egyik italboltot és az egyik élelmiszerüzletet. 'Próbavásárlásokat eszközöltek. Az élelmiszerboltban a bizottság egyik tagja egy egész kenyeret vásárolt, amelyet méretlenül adtak át neki. Kiderült azután, hogy a kenyér Lassan esztendeje lesz már, hogy megtörtént, de érdemes feljegyezni, tanulságaként annak, hogy tilosban járó ember előbb vagy utóbb, de rajtaveszt. Nagy az Új Úton határa, kell hozzá az ember meg a fogat is. Harmincnyolc fogatot hagytak meg hozzá, negyven embert, kettőt afféle fre- goliként, ha valaki beteg, vagy másfelé szólítaná a közös dolga, ne álljon tétlenül a kocsi, legyen, aki felül a bakra. Negyven ember — nem. könnyű velük boldogulni, új tag, közöst nem szokott mindegyik, s a kéthetes szö- vetkezetben senki nem gondolt arra, brigadéros, csapat- vezető kellene az élükre, aki rendbentartja őket, elparancsolja mindegyiket, ahová kell. így azután minden reggel akkora volt a kapkodás, a fejetlenség, hogy csak az nem nevetett rajta, aki a részese volt. Bagi, az elnökhelyettes, aki a beosztást csinálta, azt se tudta, fiú-e, lány-e, csak annyi tűnt fel neki, hogy a két Kerekes mindenáron együtt akart menni mindennap, úgy ragaszkodtak egymáshoz, mint gyerek az anyjához. Testvérek — hát ezért, tudta le a dolgot, s a harmadik-negyedik nap már magától egyfelé eső fuvart jelölt ki nekik. A két Kerekes nem véletlenül csimpaszkodott úgy az egyiitilevésbe. Az idősebbik, a Pál kiókumlálta: a kutya se nézi, hány fuvar trágyát hordanak ők ki, elég, ha egyet visznek, utána meg usgyé, át a szomszéd faluba. Ott megbeszélte a terményforgalmi telep vezetőjével, hogy jó pénzért fuvarozna neki. Arról egy szót sem Ejtettek, hogy nekik másfelé lenne kötelességük. a telepvezető sem firtatta. csak egyszer tette szóvá: — Miért jönnek maguk olyan későn? Összevillant a tekintetük, de Pál már fújta is: — Hát... nem szeretünk korán kelni... azért! És vitték a degeszre tömött zsákokat ki az állomásra, igaz, némi kerülővel, mert a kertek alatt bujkáltak a két szekérrel, nem mertek a kö- vesúton menni, ahányszor mo- torpuffogást hallottak, a rossznyavalya törte őket, hátha tőlük keveredik valalci arra, s akkor kész a botrány. Kerülővel ugyan, de azért fuvarozgattak, a végén már annyira szemet kaptak, hogy csak Pál ment el reggel, kivinni egy kocsira való trágyát a páskomokba, de Péter akkor már a szomszéd falu határában járt, s a telepvezető ugratásképp meg is jegyezte: na, maga azért nem olyan álomszuszék, mint a bátyja. Mire Péter hümmgetett csak csendben, lehetett helyeslésnek, de ugyanúgy nemtetszésnek is venni. Egyik reggel Bagi azzal állt eléjük: — Hát elég kevés trágyát hordtatok ki, a mindenségit, tegnap kinn voltam a páskomokban, láttam. Igyekezhetnétek jobban is! A két Kerekes összerezzent, a végén még baj lesz a dologból. Aznap nem is mentek át, pedig a telepvezető fontos fuvart mondott tegnap, hanem hordták egész nap a ganajt, megharmatosodtak a lovak, annyira zavarták őket, pótolni valamit a mulasztottból. Másnap is csak Pál ment át, Péter villázta a trágyát, s este voltak bajban, amikor Pál azzal jött meg, hogy a telepvezető üzeni: vagy ketten mennek, vagy más fuvar után néz, neki nem kellenek ilyen bizonytalan emberek ... v — Bizonytalan? így mondta? — kérdezett vissza Péter. — így. Holnap megyünk mind a ketten. Bolond leszek kihajigálni a pénzt a zsebemből. Hordtunk már ki eleget, Bagi nem szólhat semmit. Nem hajtom én agyon a lovam, enyém az akkor is, ha behoztam, megmondtam, csak akkor lépek be, ha magam hajtom! Ment is a dolog, pontosan négy hétig. Akkor azután már szántani kellett, nem lehetett átszödösni, mert hatosával, nyolcasával hasították a földet, szóltak is a telepvezetőnek, nézzen más után. Elérkezett az első előlegosztás napja is, ott tülekedett a két Kerekes a többiekkel Ilonka, a kis könyvelő meg pénztároslány asztala előtt, lesték, mennyit számol kinek-kinek, de azt nézte Fehér Pali is, az elnök. Amikor azután ők kerültek sorta, Pali megérintette Ilonka vállát, s Kerekesékre bökött: — A különleges elszámolást. Ilonka papírt húzott elő, odaadta Fehérnek, az meg nekik: nem hittek a szeműiknek, mert az állt a papíron: „Hatezer, azaz hatezer forintot fuvardíjak fejében Kerekes Páltól és Pétertől átvettünk. Uj úton Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet.” S a pecsétre rá- kanyáritva Fehér Pali neve. Tátogtak . csak, szólni sem tudtak Fehér meg nevetett: — Ez a meglepetés, mi’ A telepvezető már a második nap átszólt telefonon. Tudta, hogy tsz-község lettünk. ráhibázott, hogy a közösből lógtok. Mondtam neki: hagyja csak. Úgyis jó föld az a páskomok, elég lesz oda annyi trágya is, fuvarozzatok csak, majd azután elszámolunk. Nevetett körülöttük mindenki. alig hallotta a két Kerekes Ilonka vékonyka kislány- hangját: — Kapok akkor hatezret Mészáros Ottó | súlyából 12 dekagramm hiány- j zik. A másik bizottsági tag- j nak pedig tíz dekagramm sa- vanyú cukrot az előírt két- I forintos ár helyett 2,40-ért i adtak el. Az eljárás meg- ! indult a boltvezető ellen. Említésre méltó ezzel kap- j esolatban, hogy a járási ipari és kereskedelmi állandó bizottság társadalmi elienőr-háló- I zatot szervez a járás egész területén. I | A járás 17 községe közül I hétben, már tizennyolc társa- , ! dalmi ellenőr működik, a £ többiben pedig rövidesen szin- £ tén megkezdik működésüket a í társadalmi ellenőrök. * Legutóbb két nagy jelentőségű, és a lakosság legszélesebb rétegeit érintő kérdésről tanácskozott az ipari és ke- ^ reskedelmi állandó bizottság, g Régi panasz, hogy az élelmi- | szeripar idénycikkeinek árai; gyakran magasabbak a buda- ^ pesti áraknál. Ez annak a kö- ^ vetkezménye, hogy a gyű- ^ mölcs- és zöldségfélék árait ^ az idény tartama alatt tér- mészetesen naponta állapítja ^ meg a MÉK, az új árakat a boltokkal és elárusítóhelyekkel úgynevezett limitlapokon naponta közli ugyan, de amíg a fővárosban az árváltozásokról kellő időben, kora reggel j értesül a kereskedelem, vidékre ezek a limitlapok a legjobb esetben csak délután, sőt, leggyakrabban csak másnap jutnak el. Ennek a visszás sí helyzetnek a kiküszöbölésére ^ az állandó bizottság tanácsko- ^ zásokat folytat az illetékesek- i kel. . '■ Másik, régi panasza a me- zőgazdasági lakosságnak, hogy ^ az üzletek jelenlegi nyitvatar- ^ tási ideje miatt, főképpen nyá- ^ ron, nehézségekbe ütközik a 2 bevásárlás. Munkába menet, kora reggel a boltokat éppúgy á csukva találja, ahogyan mun- 8 kából visszajőve!, estefelé is. Az állandó bizottságnak a boltok nyitvatartási idejének megváltoztatására vonatkozó javaslatát a járási tanács ipari és kereskedelmi osztálya szintén magáévá tette. Most folynak a megbeszélések arról, hogy minden községi tanács saját hatáskörében, a helyi igények szerint állapítsa meg a boltok nyitvatartási idejét. Ez a néhány kiragadott példa elég alapos bizonyíték az állandó bizottságok hasznos működése mellett. Szokoly Endre tartja a közmondás. E hasonlat nem a képen látható épület elkészítési idejére vonatkozik, noha eddig terv szerint halad a munka. A képen ábrázolt áramátalakító épület Pomáz határában áll. A hatmillió forintos beruházással emelt „erőmű” rendeltetése, hogy az eddig használt egyenáramot nagyfeszültségű váltóárammá alakítsa át s ezáltal a Budapest—Szentendre között közlekedő HÉV-járatot az eddiginél megfelelőbb energiával lássa |el. Ami pedig a címben említett gyorsaságot illeti, az ettől a létesítménytől függ majd. Amint erről az építkezés vezetőjének helyettese, Noszlopi András tájékoztatott, a HÉV szentendrei útvonalán a menetidő mintegy 20—25 perccel megrövidül, nem szólva arról, hogy a megnövelt sebesség folytán sűrűbben közlekedhetnek a szerelvények és hogy a korszerűbb energia által az egyes szerelvények több kocsival közlekedhetnek, tehát több utast szállíthatnak. E kedvező változásra az utazóközönség előreláthatólag november elsejétől számíthat, minthogy az áramátalakító átadási határidejét ez év október 31-ével állapították meg. Érdemes még elmondani, hoigy az értékes és szemre is tetszetős „energiatelep” kőművesmunkájának háromnegyed részét az ÉM 22. sz. Állami Építőipari Vállalat ipari tanulói végezték Varga Mihály mester vezetésével. * Egy hét közlekedési baleseti krónikája Kistarcsa belterületén Kiss István gépmunkás, 31 éves gödöllői lakos, motorkerékpárjával elütötte az úttesten keresztben áthaladó Dorogi István 32 éves gyömrői lakost. A baleset következtében mindketten megsérültek. A baleset egyrészt a motorkerékpárvezető figyelmetlensége, másrészt Dorogi István gyalogos ittassága okozta. Gödöllő belterületén Gosz- tonyi Imre barátja oldalkocsis motorkerékpárjával az úttest melletti árokba futott és ott felborult. Gosztonyi Imrét és utasát, Pintér Istvánt, sérüléseivel a mentők a Szobi utcai kórházba szállították. A balesetért Gosztonyi Imrét terheli a felelősség, mert járművét ittasan vezette. Szigetszentmiklós határában a menetrend szerinti HÉV elütötte a vágány mellől a vonat elé ugró Rupa Erzsébet hatéves szigetszentmiklósi kislányt. A gyermeket súlyos, élet- veszélyes sérülésekkel az idegsebészeti klinikára szállították. A szemtanúk szerint a balesetet a gyermek vigyázatlansága okozta. A vonatvezető, amikor észrevette a pályatestre futó kislányt, azonnal fékezett, de a szerelvényt időben .megállítani már nem tudta: a vonat felé . futó gyermek a mozdony oldalának vágódott, Pilisvörösvár közelében Csernáth János 29 éves bányász, motorkerékpárjával í előzés közben nekiütközött egy tehergépkocsi oldalának, majd egy vaskerítésnek rohant, ahol felbukott. Csernáth Jánost a körzeti orvos könnyebb sérüléseivel elsősegélyben részesítette. A balesetet a motorkerékpárvezető gyorshajtása és szabálytalan előzése idézte elő. Gödöllő község belterületén egy parkírozó személyautó mögül Hajdú Tibor 12 éves gödöllői iskolai tanuló az úttestre futott és az olt éppen elhaladó gépkocsi oldalának ütközött. A súlyosan sérült kisfiút eszméletlen állapotban szállították a mentők a Péterffy Sándor utcai kórházba. A rendőrség megállapítása szerint a balesetért egyedül Hajdú Tibor felelős, mert minden körültekintés nélkül lépett az úttestre. Pilisvörösvár határában Jászberényi József 23 éves szerszámkészítő öccse motor- kerékpárjával az esti órákban Budapest felől Pilisvörösvár felé haladva. hátulról belero- hanb az előtte haladó, ki- világítatlan lovaskorsiba. amelyet Horváth Sándor pi- lisvörösvári lakos hajtott. A baleset következtében Jászberényi József, Jelinek Anna. a motorkerékpár utasa, valamint a lovaskocsin utazó Horváth Sándomé könnyebb sérüléseket szenvedett. Érd belterületén Balogh László 31 éves gépkocsivezető. bugyi lakos, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat pótkocsis tehergépkocsijával Budapest felé haladt. A sikos úton. a fékezés következtében a pótkocsi megcsúszott és nekiütközött az út- szélen parkírozó tehergépkocsinak. amelv a tárnoki Lenin Tsz tulajdonát képezte A teherkocsiban mintegy ezer forint kár keletkezett. A balesetet Balogh László gondatlan vezetése idézte elő. Bent az épületben: szaporán lendül a reszelő a műszerek tartógyámját megmunkáló lakatosok kezében. (Szöveg és kép: András Endre) ve például: Megvizsgálja az iparosság 1960 második félévi adókivetését. Ugyancsak megvizsgálja a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó-tartozását és a jövedelemadók kivetésének végrehajtását. Megvizsgálja a járási és községi tanácsok zárszámadását. Hogy mindezt kellő alapossággal végezhesse el, aktívahálózatot szervezett az egész járásban. Elsősorban a községi tanácsok pénzügyi állandó bizottságaiból, de mások bevonásával is községenként május elsejéig két-két megbízottat állít be ellenőrző munkája támogatására. A bizottság ez évi tervében szerepel még az is, -hogy az OTP járási fiókját beszámoltatja tevékenységéről. A dabasi járás állandó bizottságai általában a helyszínen tartják üléseiket, vagyis abban a községben, amelynek valamilyen kérdését vizsgálják felül. Ilyenkor közös ülést tartanak a szóbanforgó községi ta- ( A FOGATOSOK
