Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-20 / 92. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM. 92. SZÁM 1961. ÄPR IMS 20. CSÜTÖRTÖK VIGYÁZAT! ÉLETVESZÉLY! Halálos szerencsétlenségei okoz az elszakadt villanydrót A technika fejlődése követ­keztében a mai ember életé­ben egyre jelentősebb szerep jut a villamosságnak. Min­dennapi életünk elképzelhe­tetlen lenne a villamosvilágí­tás nélkül és egyre szélesedik a villamos kisgépek, mosógé­pek,' villamos tűzhelyek hasz- nálata a mai ember háztartá­sában, Bizonyos körülmények között azonban a jó barát ha­lálos ellenség lehet. Sok em­ber halálát okozza az áram­ütés. A hevenyészett statisz­tika szerint átlag naponta egy ember pusztul el áramütés következtében. Tegyük azon­ban hozzá, hogy a magasfeszültség áldo­zatai minden esetben gon­datlanság következtében veszítik életüket. A gon­dos felvilágosítás nagy­mértékben csökkenti az elszomorító esetek számát. Városunkban most folyik a 110 voltról a 220 voltra való áttérés. Ez a körülmény idő­szerűvé teszi a kérdést. Minden villamoshálózatot és berendezést tekintsünk ál­landóan feszültség alatt álló­nak még akkor is, ha tudunk arról, hogy az ki van kap­csolva. Sose felejtsük el, hogy egyetlen mozdulattal újra be lehet kapcsolni az ára­mot. A szakember kis fe­szültség esetén tapintó- műszerrel állapítja meg a hálózatban keringő ára­mot. Magasfeszültség ese­tén egyedül az a meg­nyugtató, ha saját sze- mÜPkkei gjüzödünk- meg. a kikapcsolásról. * A fogyasztók számára az egyedül hasznos tanács az óvatosság. Még izzót is csak akkor cse­réljünk, ha sajátkezűleg áram- talanítottuk a berendezést. Erre elegendő a biztosító ki- csavarása vagy az automata kikapcsolása. A DÁV-nál mindennapos probléma az áramütéses bal­esetek megelőzése. A szakem­berek részére minden két hétben rendszeres balesetelhá­rítási és munkavédelmi okta­tás van. Az anyagból a válla­lat minden dolgozója köteles évente vizsgázni. A villamos szakmában újonnan elhelyezke­dő számára nyolcórás munka- védelmi felvilágosító előadást tartanak. A vállalat balesetel­hárító és munkavédelmi kiál­lításokat rendez a fogyasztók részére. A dolgozók soha el nem mulasztják azt, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják az elektromosság veszélyfor­rásaira. A magasabb feszült­ségre való áttérést írásban közük minden fogyasztóval, kellő óvatosságra figyelmezte­tik. A felvilágosítást a fo­gyasztók aláírásukkal ismerik el. A háztartási elektromos gé­peket, készülékeket, villamos fűtőtesteket. ­minden esetben földelni kell a fogyasztó érdeké­ben. A földelés áramütés ellen megfelelő védelmet nyújt. A mosógépek gyá­rilag kétszeresen szigetel- ten készülnek a gyárban, azok földelése szükségte­len. A tűzhelyek földelésének leg­egyszerűbb módja a vízveze­tékhez való csatolás. Sokkal tökéletesebb módszer azonban a rúd- vagy csőföldelés. A rúd vagy cső hossza ilyen esetben 2—3 méter hosszú. Villamos berendezésekhez csak szakember nyúljon. Ház­tartási gépeket, készülékeket a fogyasztók sose javítsák há­zilag és ne dolgoztassanak kontárral, kizárólag olyan szakemberrel, akinek arra ha­tósági engedélye van. Utcákon, tereken, udvarokon heverő, elszakadt villamos- vezetékekhez nyúlni életveszé­lyes. A vezeték mellé őrt kell állítani és azonnal értesíteni kell a hatóságot. Villamososzlopra felmászni szigorúan tilos. A nagyfeszültségű áramba bekapcsolt berendezés kö­zelsége is életveszélyes. A villamosvezeték közelében fára mászni kockázatos. Ne felejtsük el, hogy a fa különösen nedves időben jó áramvezető. A villamos vezeték közelében levő fák gallyazása hatósági feladat. Ezt a DÁV szakembe­reinek irányításával a tanács műszaki osztálya végezteti. Az áramütés legegyszerűbb formája, amikor a vezetékben vagy berendezésben keringő áram megrázza az embert. A második formában az áramütéstől sújtott ember el­veszti az eszméletét, de csak­hamar különösebb beavatkozás nélkül eszméletre tér. A harmadik, legsúlyosabb eset a szív és légzőszervek gör­csös összehúzódása, ami a leg­több esetben halált okoz. Eb­ben az esetben az áramsújtott ember izmai összehúzódnak s ezért nem képes arra, hogy a vezetéket vagy a berendezést elengedje. Minden esetben azonnal hívjunk orvost és azonnal jelentkezzünk az áramszol­gáltató vállalatnál a Kaff­ka—Zsombok-féle elektro­mos stimulá torért. Ez a magyar találmányú beren­dezés az áramsújtott em­ber életrekeltésénél igen hasznos szolgálatokat tesz. Kiss István győri lakos kon­tár által javított mosógép csat­lakozó zsinórját érintette meg. Azonnal meghalt. Kiss Ferenc fényképész Szombathelyen, rosszul szigetelt reflektor áll­ványához ért. Áramütés kö­vetkeztében meghalt. Nagykő­rösön B. E. kontár rádiót javí­tott. A készüléket nem áram- talanította. Ez okozta a halálát. Kecskeméten a vasaló sérült bakelitrésze rosszul szigetelt. A vasaló háziasszony hozzáért és azonnal meghalt. Cegléden 1955-ben a Belsped udvarán le­szakadt a szigeteletlen légveze­ték. Hanga László hajtó rálé­pett a vezetékre nedves cipőjé­vel. Áramütés következtében meghalt. Ezt a néhány sajnálatos ese­tet azért említettük, hogy ezzel is szolgáljuk a felvilágosítás ügyét. Ez a megelőzés egyetlen hasznos módja. Említsük meg, hogy a DÁV felvilágosító mun­kájának eredménye az, hogy Cegléden 1955 óta halálos ki­menetelű villamosbaleset nem történt. Kik. Ceglédi gvár a fejlődés útján A Ceglédi Gépüzem és Vas­öntő Vállalat alig egy év­tized alatt, a szemünk láttára nőtt meg. A kis. Pesti úti üzem ma már több száz munkást foglalkoztató gyár. Éveken keresztül gyártotta!_ ex­portra a vasalókat, mákőrlö- ket, tengeridarálókat és egyre nagyobb jelentőséget kapott a termelésben a gyár elektro­mos részlege. 1960. szeptember 1. óta új nevet vett fel a gyár: Villa­mosipari Gépgyár és azóta az erősáramú igazgatóság­hoz tartozik. Ennek megfe­lelően megváltozott a gyár profilja. A régi cikkek gyártá­sát átengedték más vállala­toknak, már készítik a sza­lagfűrészeket, garázsemelőket, különböző lemezollókat, csat- vereteket. Ezek helyett ja­nuár 1 óta üzemszerűen gyárt­ják a szénkefetartókat. A szükséges berendezéseket a gyár saját erőből állította elő. Az új üzemrész műhelyeit, a kadmiumozó. foszfátozó üze­met és azok berendezéseit a gyár szakemberei házilag ké­szítették el. Könyvtárak a József Attila olvasómozgalom érdekében A József Attila olvasómoz­galom célja, hogy a fiatalo­kat a könyv, a haladó iroda­lom szeretetére, az olvasás Tiszta udvar, tiszta ház — Eredetileg gyermekker- tésznő voltam! — mondatta Tóth Olga, a jászkarajenői vöröskereszt titkára. — Két vöröskereszt-tanfolyamot vé­geztem. 1945-ben egészségőr lettem a községben és tíz éve vagyok a vöröskereszt titkára. — A szervezetnek 84 aktí­vája van. Beteglátogatók, ut­cafelelősök, önkéntes beteg­ápolók. öregeket, betegeket, gyámoltalanokat segítünk. Ma­gános, önmagukkal tehetetlen emberekkel is foglalkozunk. Lakásukat rendben tartjuk és aktíváink felváltva egy kis házi süteménnyel is kedves­kednek nékik. — Tisztasági mozgalmunk ötéves. A járási vöröskereszt kötelességünkké tette a tisz­tasági mozgalom megszerve­zését és ez tavaly versennyé szélesedett. Az aktívák fel­osztották egymás között az egész községet. Rendszeresen felhívják a lakosság figyel­mét az egészségre káros hely­zetekre. A versenyben majd­nem az egész község, de emel­lett a község négy termelő- szövetkezete is részt vett. A versenyben való részvétel alapja 10 pont megszerzése. Ezek a pontok: a lakóház tisztasága, a lakóház belső tisztasága, megfelelő mellék- helyiség, fedett kút és feltöl­tött környéke, fásítás és kis­kert kialakítása, ásott sze­métgödör létesítése, az utcai vízlevezető árok felújítása, a gazdasági udvar tisztasága. — A verseny első díja, a legtisztább és legfásítottabb községnek járó jutalom, 30 ezer forint, 15 ezer forintot a legtisztább tsz kapta. A leg­tisztább házaik díszes emlék­táblát kaptak. Az egyes házakat az utca­felelősök pontozták és a já­rási tanács egészségügyi bi­zottsága ellenőrizte az utca­felelősök munkáját. — Községünkben 8 ház érte el a tíz pontot, kilenc pontot pedig a lakóházak 85 száza­léka. Nyolc ház homlokzatán büszkén díszeleg az ízléses tábla: „Tiszta udvar, tiszta ház”. A világ legkisebb embere a ceglédi járásban Kultúráiét művelődési ház nélkül Hat cirkuszi kocsival talál­koztam a Jászkarajenő felé vezető országúton. Két vonz tató dühösen csattogott a ko­csik előtt. Kőröstetétlen előtt szerencsém voltm a menet egy kis időre megállt az országút szélén, megragadtam az al­kalmat. — Hát maguk hová tartanak? — Az Országos Cirkusz Vállalat artistái vagyunk — mondotta Schmiglhoff igazga­tó és egyensúlyozó művész egyszemélyben. — Szövetkeze­ti vállalkozás a mienk. Huszon- ketten vagyunk tagok és jár­juk az országot. Előre meg­határozott menetirány szerint megyünk és minden utunkba eső művelődési házban fellé­pünk. Ahogy beszélgetünk, közénk lép egy kis emberke. Nem ta­gadom, gyereknek néztem, de az igazgató felvilágosít, hogy az egyik artista, sőt, hozzá­tette hogy a vállalkozás leg­népszerűbb művésze. — Mészáros Mihály! — mutatkozik be. — Úgy * tu­dom, a világ legkisebb embe­re vagyok. Összesen hetven centi magas és tíz kiló negy­ven deka kapukulccsal és ön­gyújtóval együtt. Megkere­sek egy hónapban ezernyolc­száz-kétezer forintot, azonkí­vül az ellátást, amit a közös konyha biztosit számomra. Énekszámokkal, kuplékkal lé­pek fel és nyolc éve vagyok tagja az Artista Szövetség­nek. Sok helyen jártam kül­földön, de azért a legjobb itt­hon. — További tervei? — Megyünk Törteire. Ceg- lédbercelre Albertirsára, Dán- szentmiklósra, szóval az egész ceglédi járásba. Ez a közeli terv! A távolabbi terv: — mu­tatja, hogy hajoljak egy kicsit közelebb — megnősülök! A menyasszonyom is itt dolgo­zik a cirkusznál. Ö is hetven centi magas. A ceglédberceli művelődé­si házról szakértők bizott­sága állapította meg, hogy életveszélyes. A községi ta­nács a szakvélemény birto­kában elrendelte az épület lebontását és ezzel Cegléd- bercelen megszűnt minden kulturális lehetőség. A lébon_ tott művelődési házban volt a filmszínház, ott működtek az egyes öntevékeny szak­csoportok, amelyek a lebon­tás után érthetően elszéled- tek. , 1960 augusztus elsején új igazgatót kapott a cegléd- bercelí iskola, Szabó Albert személyében, akinek hóna­pokon keresztül elég dolga akadt az iskolájában. Ami­kor azonban belátta, hogy a megrekedt kulturális élet be­indítása nem tűr további ha­lasztást, elvállalta a művelő­dési ház vezetését. Azét a művelődési házét, amit a község közepén csak néhány agyagkupac jelzett. Az új igazgató nagy lendülettel fo­gott a munkához és min­denekelőtt megalakította a felnőttek művelődési iskolá­ját. 100 órában hetenként két alkalommal tanultak, fő­ként mezőgazdasági, szakmai ismereteket a 40—50 év kö­zötti hallgatók. Harmincán végezték el ezt a tanfolya­mot, amelynek előadói me­zőgazdasági szakemberek vol­tak és a ceglédberceli tan­testület pedagógusai. Szabó Albert kénytelen volt megalkudni a lehetősé­gekkel, de így is mindent elkövetett a cél érdekében. Az általános iskolában meg­szervezte a csoportos TV- hallgatást, majd hosszas fá­radozás után hetenként egy­szeri szereplésre megszervez­te a MOKÉP nagykőrösi kis­körzeti moziját. A KISZ- szervezet segítségével ismét egyesítette a színjátszó cso­portot és a népitánc-osopor- tot. Mindkét csoport a tava­szi kulturális seregszemlén fel is lépett. Joó Ágostonné, a községi tanács vb-elnöke minden tá­mogatást megad a kulturális téren fáradozó ceglédberce- lieknek. A napokban járt Szabó Alberttel Budapesten, a Művelődési Minisztérium­ban, ahol ígéretet kapott' ar­ra, hogy másfélmillió költ- séggel még az idén megkez­dik a művelődési ház építé­sét. A szerkesztőség üzeni szépségére, hasznosságára ne­velje. A mozgalom sikere jelentős mértékben függ a könyvtárosoktól és a könyv­tárosok lelkiismeretes, jó munkájától. Mindenekelőtt fontos az ol­vasók számának növelése, de különösen az ifjúság és a termelőszövetkezetek paraszt­olvasóinak fokozatosabb be­kapcsolása az olvasómozga­lomba. Emelni kell a letéti könyvtárak olvasóinak számát, az olvasók nagy részét a Jó­zsef Attila olvasómozgalom keretében foglalkoztatni kell és a jelentkezettek gondos beszámoltatását biztosítani kell. Üzemi könyvtárak népsze­rűsítő előadásokon szervez­zék a fiatalok körében az ol­vasómozgalmat és minden körülmények között emeljék a fizikai dolgozók sorából kike­rült olvasók számát. A földművesszövetkezeti könyvtáraik vonják be a föld­művesszövetkezet tagjait az olvasómozgalomba, a vezető­ség minél több tagját nyerjék meg állandó olvasónak, szer­vezzenek olvasóköröket, író­olvasó találkozókat. A szakszervezeti bizottságok nyerjék meg legalább tag­jaik 65 százalékát az olvasó­mozgalom .számára, tartsanak könyvankétokat és szervezze­nek legalább 60 fő részvételé­vel író-olvasó találkozót. A könyvesboltok vezetői alakítsanak olvasóköröket, ve­gyenek részt ezek irányításá­ban. tartsanak ankétokat, író- olvasó találkozókat, rendezze­nek könyvismertetéseket, a járás községeiben könyvbálo­kat és úgy szervezzék meg a helyi könyvárusítást, hogy az egy lakosra jutó könyvvásár­lási összeg minél magasabb le­gyen. A földművesszövetkezetek könyvterjesztői új olvasók beszervezésével vesznek részt a József Attila olvasómozga­lomban. A legjobb eredményeket el­ért földművesszövetkezetek, szakszervezeti bizottságok, könyvesboltok vezetői 500— 500 forint jutalmat, a föld­művesszövetkezeti könyvter­jesztők 200—400 forint ju­talmat kapnak. Járási könyv­tárosok részére 600 forint, ön­álló városi és községi könyv­tárosok részére 300 forint ju­talmat utalnak ki. A jutal­mazás alapja az 1961. január 1. és június 30 között vég­zett eredményes munka. Mozi István arra kéri szer­kesztőségünket, tájékoztassuk, hogy a tsz-be bérleti szerző­déssel bevitt földjük után miért nem kapjak még ha­szonbért? Sajnos, levelükben semmi adatot nem írtak, csak a ne­vüket, így a tanács mezőgaz­dasági osztálya nem tud fel­világosítást adni. Küldjék be szerkesztőségünkbe a saját nevüket, édesanyjuk nevét, pontos lakcímüket, hol, me­lyik tsz-ben van a föld. Az adatok beérkezése után vá­laszolnak kérdésükre. Egy perzsaszőnyeg-szövést kedvelő 17 éves lánynak üzenjük, hogy a Ceglédi Há­ziipari Szövetkezetnek van perzsaszőnyeg-szövő részlege, és ha jelentkezne megfelelő igény, biztosan szívesen in­dítanának szőnyegszövő tan­folyamot. Tudomásunk sze­rint Abcmyban május hónap­ban indul szőnyegszövő tan­folyam. Takács Ferenc, Albertirsa. Kérésével forduljon közvet­lenül Gábor Viktor elvtárs­hoz. Címe: Pest megyei Hír­lap szerkesztősége, Budapest, Blaha Lujza tér 3. Lukács Péterné, Cegléd. Meleghangú levelében meg­dicséri az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat 78-as ön- kiszolgáló boltjának személy­zetét. Figyelmesek, előzéke­nyek. írja levélében, dicsé­ret illeti az ilyen vezetést. Készséggel adunk helyet a lelkes szavaknak, mivel ne­künk is ez a véleményünk. Több mint nyolcszázezer forint községfejlesztésre A Törteii Községi Tanács községfejlesztési alapja 1961. évben kereken 808 ezer forint. Ebbő] a tekintélyes összeg­ből a vasútállomással szemben levő járdát boríttatják. öt ta­hidat tölgyfapadlóval terítenek be, három utcát 2200 méter hosszúságban villamosítanak. A villamosítás költsége 360 ezer forint. A község különböző helyein 20 darab új közvilágítási lámpahelyet szerelnek fel és korszerűsítik a művelődési ház világítási berendezéseit. A zeneiskola részére zongorát vásá­rolnak. A sportpályát füvesítik, a futópályát vörös salakkal borítják és kézilabda-pályát építenek. A sportöltözőt 20 ezer forint költséggel csajornáztatják és külsőleg tataroztalak. A műemléknek nyilvánított tanácsháza tetejét cserép helyett palával fedik és a tanácsháza udvarán 35 ezer Torint költség­gel új mellékhelyiségeket építenek. Április 4-én 24 utcapadot adtak át a lakosságnak. A művelődési ház külső festésére 2000 forintot fordítanak. Joggal mondhatják a törteliek. hogy községük nemcsak szép, hanem évről évre még szebb lesz. — A VÖRÖS Csillag Terme- 1 ószövetkezet hármas számú üzemegységében 312 holdon befejezték a kukorica vetését. — KIRÁLY ZOLTÁNT. a városi tanács pénzügyi cso­portvezetőjét a pénzügymi­niszter a ..Pénzügy kiváló dol­gozója” kitüntetéssel jutal­mazta. — AL3ERTIRSÁN folytat­ják a sportpálya futópályájá­nak megépítését. 10 000 forin­tot fordítanak a munkára. — A VÖRÖS Csillag Terme­lőszövetkezet kettes számú üzemegysége ezen a héten ad át 130 darab hizottsertést. 130 kiló átlagsú’vbap az ÁJlstfor- galmi Vállalatnak. — A TALAJJAVÍTÓ Válla­lat KIEZ-szervezetének aszta- ütenísz-csaoata ré^zt vesz a ’á- -ási bajnokságban. — MA DÉLUTÁN 5 órakor a városi tanácsnál szabad pártnapot tartanak. A DÓZSA NÉPE Termelő­szövetkezet nőtanácsa április 20-án délután két órakor a gazdasági központban tevő kultúrházban ülést tart. Min­den tagot szeretette) vár a rendezőség. ' — A CEGLÉDI Vasutas NB Ii-es csapata vasárnap Buda­pesten a Spartacus ellen ját­szik bajnoki mérkőzést. — TEGNAP dé.ben a KGV dolgozói a forgácsoló műhely­ben röpgyűlésen tiltakoztak a kubai agresszió ellen. — 1961. ÁPRILIS 21-én pén­teken délután 2 órakor a vá­rosi pártbizottságon PTO ak­tíva értekezlet lesz. — A VÁROSI tanács labda­rúgó-csapata 2:1 arányban győzött a földműves«?Ö*7etke- zet csapata ellen. — A TÖRTELI Béketabor Termelőszövetkezet 107 darab hízói adott le az első negyed­évben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents