Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-20 / 92. szám
DELI PIHENŐBEN MONOft® VIDÉKE • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM. 32. SZÄM 1961. Április 20. csütörtök MASZEKOK A közelmúltban Vecsés is a közös útra lepett. Az április 15-i tanácsülésen azonban felvetődött, hogy a tsz-ben egyesek nem akarnak dolgozni. Az egyik gazda 5—10 holdat vállal Gyálon, a másik Pestre fuvarozik, a harmadiknak két évig is van kitartása, a negyedik ... Szóval némelyek elkerülik a munkát, s így a becsületesen dolgozók a munkaegyscgalaku- 1 ásnál, a jövedelemelosztásnál megkárosulnak, no meg a háziasszonyok is kárát vallják a piacon ennek a spekulációnak! Tisztelet a kivételnek, iparos körökben sem különb a helyzet. Húsvét után egy ve- csésf maszek villanyszerelő 2 órai munkáért — 2 konnektoráthelyezés — 160 forinttal vágta meg az egyik pedagógust. Igaz, 30 forint értékű anyagot is adott! De az is igaz. hogy munkáját ittasan kezdte és cgy jó magyaros, pikáns viccel fejezte be. Kedves szaktárs, kedves olvasó, hát nem túlzás ez? Más. — Sajtónkban hétről hétre olvasunk a járás kulturális életéről, többek között zenei tudósításokat. A zenekedvelők örömmel iidvözlik a zeneiskolák létesítését és a művelődési otthonok zenés rendezvényeit. Erkölcsi és anyagi íelemelkedés a monori állami zeneiskola és annak 15 forint havi tandíja, annál kevésbé felemelő viszont ugyanebben a községben a maszektanítgatás — 60—7Ó forintért! De jó is lesz, ha a „maszek’' kimegy a divatból... —VI— Még egyszer a „Tejcsárdáról" A Petőfi utcában van egy ici-pici üzletecske, az egcsz alig nagyobb mint a kirakata és ez a kicsi üzlet a monori „tejcsárda”. A címe szerint ebben az üzletben tejet és tejtermékeket lehet vásárolni és fogyasztani. A vásárlók és fogyasztók számára azonban alig öt-hat négyzetméternyi terület és egy kiszolgáló áll rendelkezésre. Nem nehéz elképzelni, hogy'/ Itt mindennap milyen jele-! netek játszódnak le és milyen ; jókívánságok hangzanak el. ! Ezt nem kell leírni. Mindenki örül annak, hogyj azok a vendéglátóipari helyi- \ ségek, amelyekben szeszesita- í lókat lehet fogyasztani —; mint például a vasútállomási \ „gyorsbüfé” is. — modernek. \ tágasak és jó kiszolgálással ^ működnek, ugyanakkor azon- S ban nem kisebb gondot kell J azokra is fordítani, akik az egészséges tejet és tejtermé- \ keket szeretnék gyorsan és \ nyugodtan megvásárolni vagy 5 helyben elfogyasztani. A megoldás csak egy lehet:; Minél előbb nagyobb helyi-' ségröl és kellő számú ki- í szolgálóról kell gondoskodni. \ ____________ H. K. 5 M AI MŰSOR / é Mozik: ; / Gomba: Ani Katalóniának. Úri: ; őfelsége kapitánya. Vasad: Sas ! tengeralattjáró. Vecsés: warren- í né mestersége. s ■------■ t t ANYAKÖNYVI HÍREK \ Vecsés Született: Dobrovitz Károly és ; Mészáros Ágota leánya: Ágota. \ Házasságot kötöttek: Liebe Má- ! tyás és Dobrovicz Terézia, Vár- j allyai Ferenc Pál és Murárik ! Erzsébet. Bognár Miklós Sándor ; es Nagy Éva. Elhunyt: Temesi Ferenc 71 éves. ! Üllő Elhunyt: Szabó Andrásné Balázs Mária öl éves. Pilis Elhunyt: Pribelszki Mihály 73 éves. Nyáregyháza Elhunyt: Kovács József 63 éves. Látogatás egy „rossz bolt"-ban Ha manapság termelő üzemben jár az ember, nem felejti el megkérdezni: mennyi a nyereségrészesedés? És boldogan hallja a választ: 10—20 nap, sőt, még másfél hónap is. Amikor a pilisi cipészek szövetkezetében felvetettem ezt a kérdést, Orbán Ilona főkönyvelő fanyar mosollyal válaszolt: — Ezt lcár volt kérdezni. Veszteséggel zártunk. Nagyon „rossz bolt” vagyunk mi. Meglepődtem. Veszteséges kisipari szövetkezetről itt a mi környékünkön még nem hallottam. Mi lehet ennek az oka, miért ilyen .rossz bolt” ez a szövetkezet? — Gépesíteni kellenne — mondják. — Kézi erővel végzett munkával nem lehet felvenni a versenyt más cégekkel. A pénz megvolna hozzá — csak hely nincs. Valóban, hely dolgában nagyon rosszul állnak. A műhelyekben igen nagy a szűkösség. kettőnek ki kell jönni, ha vafertaA» 'akar menni/ 1 — Kevés a méretes, rendelt cipő is — panaszkodjak. — Pedig igen kiváló cipészeink vannak: Nagy Miklós, Tóth Ödön. Juhász Mihály, Földvárszki János. A pilisiek inkább készenvett, bolti cipőben járnak., Bevalljuk: mi elég drágán dolgozunk. — Leginkább csizmákat készítünk. Nagyon szépek a csizmáink, jók is, igazi „kisipari” munka valamennyi. Csak nincs kellő piac, megrendelés. Tavaly sem tudtunk teljes kapacitással dolgozni. Valóban, magunk is tapasztalhatjuk. hogy mind kevesebb már a csizmaviselő ember. Falun is inkább bakancsot. félcipőt hordanak. S hogyan lehetne itt „jő boltot” csinálni? Mindenképp meg kell oldani a gépesítést — s az ezzel járó helyiség problémát, anélkül nem megy. Helyes volna fontolóra venni az átprofilirozás gondolatát is. Felvethető még az is: mi lenne ha a két rokonszakmában dolgozó pilisi ktsz egyesülne? Nem lenne úgy köny- nyébb a dolguk? R. B. Mai (Mészáros Imre felvétele) HÉTSZÁZ KILOMÉTER NAPONTA A VECSÉSI TEFU MUNKÁJÁRÓL Nemcsak Vecsés, de a környező községek lakosainak is egyik nagy gondját — a fuvaroztatás problémáját — tette könnyebbé a 13. számú AKÖV, amikor Vecsésen ki- rendeltséget állított fel. Ha fuvarosra volt szükség, ráérő s alkalmi fuvart vállaló gazdát kellett keresni, vagy pedig Pestről gépkocsit rendelni. Mindkét megoldás körülményes és nem utolsósorban igen költséges volt. Vajon meghozta-e a kívánt eredményt ez az intézkedés, s hogyan dolgoznak a kirendeltség gépkocsijai? Erről érdeklődtem Erős István diszpécsertől. — Tény, hogy minden kezdet nehéz, s ez volt nálunk is a helyzet, de már „egyenesben” vagyunk. Hét gépkocsival fuvaroztunk eddig, azonban a megnövekedett igények miatt gépkocsiparkunkat növelni kellett. Jelenleg 12 gépkocsink és két pótkocsink van. — Hogy merre járunk? Helyben a tsz-ek, a szövetkezetek, a tanács és a magánosok részére fuvarozunk. Üllőre, Maglódra és az ország tőlünk távolabbi területére is — mint például Békéscsaba, Kaposvár — elmegyünk. — A múlt évihez képest emelkedett forgalmunk. Tervünket 100 százalékon felül teljesítettük. Ez nagyszerű gépkocsivezetőink érdeme is, akik közül brigádvezető, Zsákai Béla az élenjárók. Molnár Lajos Csikós Károly, és Zsigó Imre A kilométer600—700, tonnasúly 180 mázsa között van naátlag —210 ponta. A díjszabással kapcsolatos érdeklődésemre Erős elvtárs egy-két fuvartétellel bizonyítja, hogy a teherszállítás olcsóbb gépjárművel, mint lovas kocsival. A fuvarköltség elszámolását kellő gondossággal végzik. Esetleges tévedés esetén fel- vagy visszaszámláznak. A közelmúltban rendszeresítették a fuvarvisszaigazolást. köszönő levél formájában. így üzletfeleik ellenőrizhetik az elszámolás helyességét is. További terveikről szólva, Erős elvtárs elmondotta, hogy minden igyekezetük: a megbízásoknak időben és pontosan eleget tenni. Mint eddig is, ezután is balesetmentesen dolgozni, növelni az üzletfelek számát, s ehhez mérten a kocsiparkot is. A telepük rendezésre vár, igyekeznek azt is megvalósítani. Összegezve eddigi munkájukat: valóban közmegelégedésre látják el a fuvarozást, amit az a tény is bizonyít, hogy előbbi irodahelyiségüket —■ nyilván a fokozottabb ügyfélszolgálat miatt — kinőtték, s egy más, nagyobb helyiségbe költöztek át. Perger Ágoston Megszépült az MSE székháza A monoriak sportszékháza — mondjuk meg őszintén — eddig nem nyújtott valami megnyugKét örsi foglalkozáson A 2612-es vecsési Martinovics Ignác úttörőcsapat őrsei éppen foglalkozást tartottak, amikor ellátogattam az iskolába. Megragadtam az alkalmat, bepillantottam az őrsi gyűlésekre, hogy ezáltal hű képet tudjak alkotni az úttörőcsapat életéről. A Partizán-őrs Szeredás Ferenc őrsvezető vezetésével éppen a sípjeleket tárgyalta, amikor belátogattam hozzájuk. Megkértem az őrsvezetőt, mondjon néhány szót az őrs munkájáról. Szeredás pajtás így válaszolt: „Őrsöm újoncpró- bás, s azért a célom az, hogy megszerettessem a pajtásokkal az úttörőéletet. Azt hiszem. ez a célom sikerülni fog.” Elbúcsúztam, majd tovább indultam. Az „Aranyszarvas”-őrs tagjait éppen futballozó« közben találtam az udvaron. Skribek Tibor őrsvezetőhelyettes elmondta, hogy az el_ méleti részt már letárgyalták és most a játéknál tartanak. Továbbindulva úttörők hada vett körül s mindegyik arra kért, vegyek tőlük ,„Tábortüz'‘-et. Tőlük tudtam meg, hogy az úttörő- csapat bekapcsolódott a Tábortűz terjesztési versenybe és szeretnének jó eredményt elérni. Szalontai Attila Egyszer jártam, hol nem jártam, Monoron már túl voltam, de Ve. esésen még innen, én bizony Üllőn jártam, ott is csak az óvodában. annak is a kisebbik csoportjában. Ott, ahol a kedves Rozinái Edit óvónéni, meg a kedves Babusa néni 'ilyun sokat, s izivesen törődnek a gyerekekkel. Tudjátok, mikor jártam ott? Amikor a pely- tyes kötényu Lestük Ágika volt a napos, aki azt is meg tudja mondani szépen, kereken. hogy ő már négy és fél éves. Nagyon rendes volt a szoba, minden játék a helyén, minden virág meglocsolva. Meg is dicsérte az óvónéni ezért a napost: ügyes kislány vagy, Ágiiul! — mondta neki. Tudjátok, mit csináltak a gyerekek? Húsvéti tojásokat rajzoltak, szép tarkabarkát, ügyeset. Minden tojás nagyon szép volt, nekem nagyon tetszett, így ahogy még visz- szaemlékezem talán a Gábor Gabikáé meg a Téri Juditkáé volt a legszebb. Hát még mit csináltak? Verseket mondtak! Csóka Tűzre, vízre vigyázzatok! Beszélgetés a monori önkéntes tűzoltók parancsnokával vei rendelkezik, amelyeknek állandó, szakszerű karbantartása és használata biztosíték a tűzveszély megsemmisítésére. Velünk tartott a 19 éves K. Nagy István, aki szintén tagja a tűzoltótestületnek, s büszkén újságolta, hogy jövő vasárnap tűzoltóversenyre menneik. (Eddig valamennyi versenyen eredményesen szerepeltek.) — Tagjaink valamennyien aktív munkát végeznek, de ezek közül is kiemelkedik: Orosházi István, Domány Ede, id. Nagy István, Karsai Károly és Kaári Ferenc, aki a tűzoltózenekar dirigense — mondja Füri bácsi. . — Ha tűzveszély van. azonnal ott vagyunk, szükség esetén értesítjük a ceglédi tűzoltóságot és a környező falvak tűzoltóságát. Legutoljára a Petrányi-tanyán keletkezett tűz, amit gyors közbelépéssel sikerült elfojtanunk. A Cinka Panna utcai esetnél is sikerült megakadályoznunk a tűz további terjedését. (Pilisi) A kulturális szemle járási bemutatóján, a monori művelődési házban találkoztam Füri Józsi bácsival, a helyi önkéntes tűzoltók parancsnokával. A bemutató után sétálgattunk a forgalmas vasárnapi utcán, és séta közben beszélgettünk. Füri bácsi már éltes ember, de még mindig az alkotni vágyó munkásember tenniakarása él benne. Elmondotta, hogy Monoron lS9S-ban alakult meg az önkéntes tűzoltószervezet, ami abban az időben nagyon szükséges volt, hiszen állandó állami tűzoltóság nem létezett. Füri bácsi a Tanácsköztársaság évében lett tagja a testületnek, most pedig a parancsnoka. — Jelenleg harminc taggal rendelkezünk és tevékenységünket társadalmi munkában végezzük. A testület anyagi tőkéjét a tagdíjak alkotják, de a tanács is segíti működésünket, hiszen a tűzoltóság kérdése elsőrendű közgazda- sági ég közbiztonsági érdek. A testület három fecskendőÁprilis 23: körzeti kulturális bemutatók Vasárnap rendezik meg az úttörő kultúrcsoportok körzeti bemutatóit. A járás alsó részének községeiből Vecsésre, felső részéről Gyömrőre mennek a csapatok. Mindkét bemutató fél 10-kor kezdődik a művelődési házban. A legjobbak május 12-én Monoron. a járási bemutatón is részt, vesznek. Április 30: nagy hadijáték Valamennyi úttörőcsapatunk részvételével a jövő vasárnap a gyömrői fenyvesben nagy hadijáték lesz. A járás felső részének csapatai lesznek a védők, az alsó résziek pedig a támadók. Délelőtt nagy számcsatában, délután szellemi vetélkedőn mérik össze erejüket. GYEREKEK! Ki akar közületek bélyeget, levelezőlapot, szalvétát, gyu- facimkét cserélni? Küldjétek be címeteket hozzánk (Mo- nor és Vidéke szerkesztősége, Monor, járási pártbizottság) és mi a lapon keresztül megszervezzük a cserét. A JUBILEUMRA KÉSZÜLNEK a monori Kos.su th-iskola úttörőcsapatai. Május 29-re tervezik az úttörő- és kisdobosavatást is. A szülői munkaközösség hat rajzászlót adományoz a csapatoknak. Csali mese a túrós palacsintáról tató látványt. Külső falairól vastagon lehullott a vakolat; az elhanyagoltság nyomta rá bélyegét az egész épületre, udvarra. Meg kellett várni, amíg a községi tanács — közel 40 ezer forintért — rendbehozatta az épület belső helyiségeit, renováltatta. kifestette, ott- honiassá varázsolta. A 60 éves jubileumi évforduló közelgő ideje ugyancsak sürgette a székház teljes rendbeho- ;zását. Ennek hatására a sportszerető, a sportszékházat magukénak valló vezetők, játékosok, szurkolók, játékvezetők — hozzákezdtek az épület társadalmi munkában való megszépítéséhez. Vasárnap kora reggel Négyes! Ferenc és Kiss Mihály kőműves vezetésével az alábbi „sport- szolgálatosok” vonultak be munkára: Gyenes Ferenc, Décsei Lajos, Ba.jkai Sándor. Naszvadi János Kipp János Zlinszki János, Petrovits István, Paczolai György, Somogyi László, Bolla Imre, üitz István, Haness László. Zinger László és Solti László. Meglátszott, hogy sportemberek segédkeztek az,épület rendbehozásán. Nem értek el ugyan ..világcsúcsokat”. de teljesítményük, kitartásuk, dicséretes volt! Amikor a délelőtti órákban Brule» ner István és Kampf] Mihály frissítővel és tízóraival kedveskedett a rohambrigádnak, az éoíilet már magán viselte ül köntösét, oéldázva a régi igazságot: ..ösz- szefogásban az erő”. Hl. A tisztasági hónap keretében Vecsés lakói is szépítik, csinosítják otthonukat és környékét. Egyesek úgy értelmezik a tisztogatást, hogy udvarukból — ahelyett, hogy elégetnék — az utcára, a harmadik vagy negyedik szomszéd elé hordják a szemetet. Hogy a „megtisztel f házigazda ezt ne vegye észre, az éiszaka leple alatt szállítiák oda. s ott kupacba rakva örvendeztetik meg vele. t Sanyi mondta a í legszebbeket. Tudjátok, mi í volt ebédre? : Bableves és tű- \ rós palacsinta. ; Az óvodások \ mind-mind meg- ; ették a sok fi- ; nőm levest és pa- \ lacsintát, mert \ mind-mind nagy- \ ra akarnak nő- j ni. Nagy Zsuzsi- '< ka ette a leg- ; több bablevest, j Zöldi Jancsi a ; legtöbb palacsin- / tát. Én is na- \ gyón szerettem í volna enni belőle, $ de nekem már} nem jutott, a pa- / lacsinta elfogyott. \ Ha a palacsin- % ta el nem fogyott / volna — az én / mesém is tovább / tartott volna! / (radványi) /
