Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-18 / 90. szám
«w MEGVEI 1961. ÁPRILIS 18. KEDD KITÜNTETÉSEK A Népköztársaság Elnöki Tanácsa eredményes munkája elismeréséül 60. születésnapja alkalmából Dinnyés Lajosnak, az országgyűlés alelnökének és Németh László Kossuth- díjas írónak íród munkássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket hétfőn Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Készítik a fészket a paradicsomnak A túrái Galgamenti Termelőszövetkezetben az idén is nagy területen kertészkednek. A kertészet területe megközelíti a 300 katasztrális holdat. Többek között 40 hold paprikát, 70 hold káposztát, 80 hold paradicsomot és 20 hold dinnyét termelnek, hogy csak a jelentősebb növényeket említsük. A palánták jól fejlődtek, s rövidesen kezdődhet a kiültetés, Most folyik a 80 holdas paradicsomföldön a fészekkészítés. Egyetlen nap 26 400 fészket készített el a kertészbrigád. ____________ J ól jövedelmez a törzsbaromfiállomány A kartali Üj Élet Termelőszövetkezetnek 356 darab baromfija van. Az első negyedévben közel hétezer tojást értékesítettek, átlag egy forintos áron. A törzsbaromfiállomány mellett az idén jelentős számmal nevelnek rántandvaló csibét és kacsát is. Május végén szándékoznak átadni ötezer darab szerződött csibét, és még az első félév során felnevelnek ötezer pecsenyekacsát is. A nagy tárcsái kommunisták segítséget várnak Az elfelejtett répaszeletek Felvételi vizsgált idején — Drága kisfiáin, határozd már el, mi akarsz lenni? — Micsoda dolog az, hogy egy termelőszövetkezet tagságának több mint kétharmada nő, de egy sincs belőlük a vezetőségben? Az asszonyok csak dolgozzanak, de szavuk ne legyen semmihez?! Ilyen és ehhez hasonló kijelentések hangzottak el — tegyük hozzá mindjárt: jogosan — még három-négy hónappal ezelőtt a nagytarcsai Rákóczi Termelőszövetkezetben. Csakugyan így volt: a több mint kétszáz főnyi mun- kabíró tagság kétharmadát a ' lányok, asszonyok tették ki, de a legmagasabb tisztség a munkacsapatvezető beosztás volt, amit asszonyok betölt- hettek. A női egyenjogúság és ezzel összefüggésben a tsz-demok- rácia kökül sejtett zűrzavar tisztázása végett mentünk ki nemrégiben a Rákóczi Tsz-be. Kiderült, hogy az első problémát illetően elkéstünk: a február közepén megtartott zárszámadó közgyűlés korrigálta a hibát, három asszonyt beválasztottak a vezetőségbe. Nem késtünk el viszont más, olyan problémák feltárásával, amelyek hatása egyformán érezhető a szövetkezetben és a községben. Az első — és ebből következik a többi — a pártszervezet gyengesége. A termelőszövetkezetben — megyénkben szinte példa nélkül álló eset — egyetlen párttag sincs. Pedig ha valahol, itt valóban nagy szükség lenne a kommunisták összefogására, dinamikájára! A tsz elnöke egyéves iskolán tanul, Zsámbékon. A fő- agronómus mindössze két hónappal a zárszámadás előtt került a szövetkezetbe: a főkönyvelő még később, január végén. Helyzetük rendezetlen voltára jellemző, hogy áprilisig a tsz egyikükkel sem kötötté meg a munkaviszonyukat rögzítő szerződést. A párt- szervézet — vagy pártcsoport — már bizonyára felfigyelt volna erre. Az első év gazdasági mérlege közepes: 22,30 forintot fizettek egy munkaegységre. A munkaszervezés gyengeségein kívül ebben feltétlenül szerepet játszott az elnök távolléte, a főagronómusí és főkönyvelői tisztségek betöltésében beállott változás. E kisebb-na- gyobb válságok kihatásait egy erős, összeforrott pártszervezet lényegesen csök- | kentheíte volna. Hiányzott a pártszervezet segítsége a főagronómus lakásproblémájának megoldásában is. Ki tudja, meddig kellett volna Horváth Gábornak napi hét órát utazgatnia lakásától a munkahelyéig, ha a községbe kihelyezett központi pártszervező és a járási szervek nem figyelnek fel erre a tarthatatlan helyzetre?! Sajnos, a községi pártszervezet sem tudott hatékony segítséget nyújtani a szövetkezetnek. A szervezetnek mindössze hat tagja és három tagjelöltje van; a titkár kivételével mindannyian értelmiségiek vagy alkalmazottak. (A községben lakó kommunista munkások az üzemi pártszervezetükhöz tartoznak.) A taglétszám és az összetétel beszédesen bizonyítja a pártépítési munka gyengeségeit. Pedig a termelőszövetkezetben többen is vannak, akik munkájuk és emberi magatartásuk alapján érdemesek a párttagságra. Felvételükre eddig azért nem került sor, mert a pártszervezet titkára január óta nem hívott össze taggyűlést. Nincs a termelőszövetkezetben nőbizottság sem. Életre- hívásához éppen a pártszervezet nyújthatta volna a legtöbb segítséget, de nem nyújtott. Pedig a nők szerepe a szocialista mezőgazdaság megszilárdításában ma már senki előtt sem kétséges. S ahhoz, hogy ezt a szerepet betölthessék, nélkülözhetetlen a nőmozgalom szervezett ereje. Nem mehetünk el szó nélkül a termelőszövetkezetet patronáló üzem felelőssége mellett sem! A fővárosi XXI. kerületi Építőipari Vállalat kommunistái sajnálatos módom elhanyagolták önként vállait kötelezettségüket: utoljára decemberben látták őket a szövetkezetiek. Még a járási pártbizottság kibővített vb-ü}ésén sem jelentek meg — pedig meghívták őket —. amelyen éppen a termelőszövetkezet megszilárdításával kapcsolatos feladatokat vitatták meg. Probléma tehát van bőven. Most az a kérdés, mit kell tennünk megoldásukra? Az első feladat feltétlenül a pártélet fellendítése a községben s a pártesoport megalakítása a termelőszövetkezeiben. Ennek érdekében a járási és a megyei pártbizottság azon fáradozik, hogy rövid időn be- ‘ lül megfelelő pártszervezőt küldjön a községbe. Olyan pártszervezőt, aki a helyi kommunistákra támaszkodva, egyidejűleg igyekszik megoldani a termelőszövetkezet és a községi pártszervezet gondjait. Olyan pártszervezőt, aki tevékeny segítséget nyújt a tömegszervezetek létrehozásához, s a meglevők tartalmi munkájának megjavításához. Segítenie kell a járási pártbizottságnak abban, hogy mielőbb megfelelő titkár kerüljön a községi pártszervezet élére. Támogatnia kell a pártszervezőt egyik legfontosabb feladatában, a pártépítésben. Biztosítson minden lehetőséget a járási pártinstruktornak ahhoz, hogy minél több időt tölthessen ebben a sok problémával küszködő községben. Miért van szükség a segítségre, az operatív beavatkozásra? Azért, mert a nagytarcsai pártélet problémája nem egyszerűen pártügy. Sokkal több annál: az egész termelőszövetkezeti község ügye. Hiszen a falu népének boldogulása elsősorban a termelőszövetkezettől függ. Annak fejlődéséért, felvirágzásáért pedig legtöbbet a kommunisták tehetnek. Ny. É. Aki zukorrépát termel, tudvalevőleg nemcsak pénzt, de természetbeni juttatást is kap a gyártól. Cukrot, melaszt, répaszeletet. Nem mindenkinek. van azonban szüksége mindegyikre, sokan lemondanak például a répaszeletről és ennek fejében is készpénzt kapnak, amelyet azonban a gyár csak hónapokkal az átvétel után szokott a répaátvételt intéző földművesszövetkezet útján eljuttatni a termelőkhöz. Ilyen esetben persze, aki nem tart valamilyen természetbeni juttatásra igényt, már előzőleg be kell hogy jelentse az illetékes földművesszövetkezetnél. Ez történt tavaly Dobáson az 1959-es cukorrépatermés átvétele után az e Iszámolásná l. Mindazok, akik lemondtak a nekik járó répaszeletről, bejelentették ezt a földművesszövetkezetnél, aztán türelmesen várták pénzüket. Később egyik-másikuk érdeklődött ugyan, mi van a répaszelet árával, ilyenkor azonban a földművesszövetkezetnél megnyugtatták, majd megkapja, ha a gyár elküldi a pénzt. Telt múlt az idő, csakhogy a pénzből mégsem lett semmi. Ezt a dolgot néhány hete megtudta Dabasi Áron társadalmi ellenőr, a MÉK nyugalmazott dolgozója, mire levelet írt az Ercsi Cukorgyárnak. A gyár válaszából azután kiderült, régesrégen elküldte már a répa szelet ekért járó pénzt a Dabasi Föld művesszövetkezetnek. Ezekután a társadalmi ellenőr a földművesszövetkezet irodájába ment, ott azonban senki sem tudott a beérkezett pénzről felvilágosítást adni. Átnézte a könyvelést, abban pedig a pénz- ■ nek semmi nyomát sem találta. Amikor végül felmutatta a cukorgyár levelét, elismerték ugyan, hogy jött valami pénz Ercsiből, de az már olyan rég volt, egyszerűen elfeledkeztek az 59-es ré- palcampányról, meg a szeletekről is, hát még az azért járó pénzről. Különben is kis összegről, alig valamivel kétezer forintnál többről van szó... A társadalmi ellenőrt ez a felvilágosítás nem nyugtatta meg. Most az arra illetékes hatóság vizsgálja, adminisztratív mulasztás, vagy esetleg szándékos „feledékeny ség” volt-e az oka, hogy a termelőknek nem fizette meg a ré- paszeleteík fejében érkezett pénzt a Dabasi Földművesszövetkezet. (sz.) Több bús — nagyobb jövedelem A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet több évi szívós munkával nagyméretű, eredményes állattenyésztési üzemágat alakított ki. Az állattenyésztés évről évre szép jövedelmet hoz. különösen amióta nemcsak hizlalt állatot, hanem tenyészanyagot is adnak el. Az idér) tovább növelik az állattenyésztés és állattartás kereteit, mind a hizlalást, mind a tenyészállat nevelést. A múlt évi 500 darab hízott- sertés helyett például 1600 állatot kívánnak az idén meg- hízlalni, a múlt évben értékesített negyven tenyészsertés helyett pedig 350 darabot adnak majd át az év folyamán a TEGI-nek. Növelik a baromii létszámot is. HUSZONÖT KIVÁLÓ MESTER KITÜNTETTÉK A LEGJOBB KISIPAROSOKAT Hány naprendszeren van értelmes élet ? Alig terjedt el — századunk húszas évei végén — az amalörrádiózás. az újságok hasábjain máris jelentkeztek izgatott műkedvelők, akik bizonykodtak, hogy készülékük — mikrohullámon — jelzéseket fogott fel a Marsról és más, közeli bolygókról. Annyiban volt alapjuk e híradásoknak, hogy — a mai rádióteleszkópokat megelőzve — valóban sikerült néhány amatőrnek felfogni valamit a világmindenség kóbor rádióhullámaiból, A baj azzal kezdődött, hogy e jelzésekbe értelmet akartak belemagyarázni, titokzatos üzeneteket kihámozni belőlük. Az idealista angol csillagásznak. Jeans- nak a századunk harmincas éveiben nagy hívőtábora volt a kapitalista országokban. Jeans — többek között — tagadta más bolygó- rendszerek létezését a miénken kívül. Ezzel együtt tagadta élet lehetőségét, bárhol a kozmoszban. Az amatőrök felfogott jelzéseit, így teljes egészében a képzelet birodalmába utálták, mert lehetetlennek tartották, hogy a csillagok és esetleges bolygóik bármiféle rádióhullámzást — természeteset. vagy mesterségeset — bocsáttassanak ki. Még a negyvenes évek elején számította ki több fizikus és csillagász, hogy a világmindenségben léteznek úgynevezett rádiócsillagok is, szép számmal. A második világháború tjechnikai szülötté, a radar, fé- )nyesen igazolta. ezeket a feltevéseket. A háború után a radarok egy része tudományos intézmények birtokába jutott és kezdetét vehette a világűr rádióforrásainak rendszeres felkutatása, tudományos alapokon. Jeans, geocentrikus elméletét F eszenkov szovjet csillagászakadémikus döntötte meg véglegesen az ötvenes évek elején. Két svéd csillagász 1942-ben megállapította a 61. Cygni A. csillagának pálya háborgásaiból, hogy ebben — a Hattyú — csillagképben egy bolygó jelenléte világosan kimutatható. Ezután, gyors egymásutánban még hét másik bolygó- rendszert fedeztek fel. Feszenkov zseniális elmélete szerint az élet lehetősége áll fent a Naptípusú — sárga törpe — csillagok bolygórendszerein. A sárga törpe csillagtípus — Napunk is ehhez tartozik — gyakorisága valószínűvé teszi, hogy galaktikánkon belül száz és százezer bolygón van élet. Ugyanígy a többi tejútrendszerekben is. Másik kérdés már az, hogy ezek közül a létmegnyilvánulások közül hány van olyan amelyik képes rendkívüli erősségű rádióleadók és felvevők építésére? Viszont ilyen berendezésekkel rendelkező értelmes lények — nem feltétlenül emberhez hasonlók — létezése számos naprendszeren nagyon is valószínű. Az utóbbi években már több állam tudósai foglalkoztak — ma is foglalkoznak — a tervvel, hogy olyan szuperérzékenységű, forgatható rádióvevőtornyot építenek a közeljövőben, amelyik — különleges érzékenységénél fogva — képes lesz a világűrből érkező adások zűrzavarából kiválasztani a jelcsoportokat. amelyek bizonyos logikus sorrendben sorakoznak egymás után és eltérnek a távoli csillagok természetes rádiósugárzásától. Arra nem gondolhatnak, hogy zenét vagy beszédet érzékelhessenek, mivel a rádióhullámok ereje — az óriási távolságok miatt — fokozatosan csökken, de ha logikus jelcsopor- tokat fognak fel, ez megcáfolhatatlan bizonyítéka lesz annak. hogy Földünkön kívül is léteznek értelmes lények. Darázs Endre Régen túljutott mór kézműiparunk jó hírneve az országhatárokon! S, hogy ma sem nyilatkoznak kisebb elismeréssel a külföldi szakemberek kisiparosainkról ;— az elsősorban a nyerészkedni nem. akaró, de a munkájukat lelkiismeretesebben és odaadóan végző mesterek’ érdeme. Meg is bedsüli kormányzatunk a nemes hagyományokat őrző, jó hírnevüket féltő kisiparosokat. Bizonyíték erre a megyei tanácson lezajlott tegnapi kis ünnepség. amelyen immáron harmaöízben tüntettek ki szorgalmas megyei kisiparosokat. Huszonöt, legnagyobbrészt munkában megöregedett ősz hajú mesternek adta át Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke a szakma kiváló kisiparosa című oklevelet. di házakat és most, hatvan éves korában kapta az felső kitüntetést. Czövek István gyomrot ácsmester kerek fél évszázada járja a környék falvait lankadatlan szorgalommal. De a fiatalabbak képviselői is ott voltak a kitüntetettek között, mint például Juhász Jenő rádiószerelő, vagy ifjabb Bálint János. Az oklevelek átadása után fehér asztal mellett ismerkedtek egymással a megye, a KIOSZ és a minisztérium képviselői a kitüntetett kisiparosokkal. (sp) A cégtáblák alatt Ünnepi köszöntőjében hangoztatta, hogy a becsületesen dolgozó, s a lakosságot szolgáló és a szakma jó hírnevét öregbítő kisiparosokra büszke a mi országunk, s munkájukra számít a szocializmust építő népgazdaság. Többen a falusi mesterek közül a télen lezajlott átalakulás során még aggódva gondoltak jövőjükre — most mi" ezek a mesterek is láthatják, hogy a szövetkezetbe lépett volt kisiparosok megtalálják számításukat, de a meglevő magánkisiparosokra is számít a falu népe. Fölhívta Keleti elvtárs a jelenlevő kisiparosok figyelmét, hogy a többi 'Ézmű- vessel együtt a jövőben is fáradozzanak azért, hogy minél jobban kielégíthessék a lakosság igényeit. Dr. Gervai Béla. a KIOSZ országos elnöke a szövetség nevében üdvözölte a kitüntetett Pest megyei kisiparosokat, s hangsúlyozta, nincs megtisz- telő-bb feladat, mint a népet szolgálni. Továbbra is erre kell hát törekednie a megyei kisiparosságnak. Meghatott örömmel vették át a kitüntetettek az elismerő okleveleket. Többen elmondották, hogy harminc-negyvenéves magánkisipari tevékenységük után ez az első elismerés. Albertfi József ráckevei kőműves kisiparos harminc éve építi, javítja már a csaláF . riss tavaszi szél cibálja a falusi kisiparosok cégtábláit. Egy- egy ilyen tábla gazdáját meglátogattuk. Nevezetesen Ráckevén Varga József kovácsmestert. Néhány hónappal ezelőtt lépett be a helyi' Árpád Tsz- be. jó mestere a szakmának. Vaj kezében a vas, s olyan könnyedén játszik a hatküós kalapáccsal, mint cukrász a habverővel. Legnagyobb gondja: mennyit kell egy munkaegységért kovácsolni. A többi között 22 ekevasat kell élezni. Egy munkaegységért pedig harminc forint jár. — Tudja, hová akarok kilyukadni? — kérdezi a mester. — Nem. — Hát oda, hogy azelőtt a kova zsmester a piacról élt, s a termények árából tudta meg. milcént alakult kint a határban az élet. Most megtudja piac nélkül is. mert attól függ a munkaegység értéke. — Hívták a tsz-be? — Hívtak. A falu döntéséhez igazodtam. Szövetkezetbe léptek az emberek, bevitték a lovakatm szekereket . . . kimaradhat hát a kovács? Annak is bent a helye. Tanulmányozza a munlcaegység- könyvet, de kiváltképpen az alapszabályzatot. ~ — Ez mire jó? — Ha esős az idő — válaszolja a mester — sokszor alig férek be a műhelybe, annyi tagtárs jön ide össze. Vitatkoznak a jogokról, meg kötelességekről. Végül kérdezik, hogy mit szólok hozzá én. Butaságot nem mondhatok a mi kis „közgyűléseinken", így aztán ismernem kell az alapszabályt alaposan. Ezért olvasgatom... Úgy lehet, a ráckevei kovácsmester nemcsak a vasat edzi? F ülöp Rezső gyóni cipészmester a konyhájában épített dobogón dolgozik. Talpbört hasít és kijelenti: — Uj cipőt ma már nemigen rendnek a faluban. — Miért? — A gyári készítményt veszik. Igazuk is van. Az könnyebb, olcsóbb, meg szép is. Én már csak a családnak készi- fek új cipőt, különben mindig javítok. Szép munka ez is, ha gonddal műveli az ember. F ajda Sándor gyóni női fodrászmester üzlete zsúfolt. Minden széken asz- szony vagy lány ül, s mikor megtudják, mi járatban vagyunk, szinte egyszerre mondják: — Még egy női fodrászt adjanak a falunak. Egy kevés. Vajda mestert sokszor már reggel hat órakor felzörgetik az élelmesebbek. Az üzlet sarkában egy kislány ül. Tizenöt kilométert kerékpározott a tanyáról, hogy szőkeségét apró hullámokba kényszerítsék. De miért daueraltatnak ilyen apró hullámokat? A mester és a vendégek is azt mondják, falun ilyen kell. Városban nagy hullám a divat, mert ott sűrűbben ^eljutnak a fodrászhoz. Falun kis hullám kell. Az lassan kienged, s akitor lesz belőle városias nagy hullám. Vajda mester szerint: — .4 falu óvatosan közelíti meg a Jivatot, csak azt használja fel. ami szén is. meg hasznos is.... Griff Sándor
