Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-18 / 90. szám

10S1. ÁPRILIS 18. KEDD Rn Mtf.lríl ceglédi L “ „ózecjenif rokon A kapott pénzből könyveiket vásároltak, felszerelést a foto- szakkör részére, aztán ping­pongasztalt. dobfelszerelést a gyári tánczenekarnak. Egyedül a helyiséghiány lenne a kulturális élet pasz- szivságának oka? — Sajnos, nem, ezt jól tud­juk mi is — tűnődik a párt- titkár. — Ha sikerülne állan­dó gárdát kialakítani... — De nem lehet — vágja rá nyomban Molnár Gézáné. — A lányok szívesebben töltik fiúk társaságában a délutánt, így a legtöbbjére nem számít- hatunk. Aztán hamar férjhez j-T* mennek a lányok, akkor a 'i férjek nem engedik őket kö- t zénk. Meg az otthoni elfog- ? laltság... | Nincs hát kiút? í Van. Kell, hogy legyen. | Mert mi lenne például ak-1 kor, ha a fiúkat — akik az $ üzem előtt várnak délutánon- •? ként a lányokra — behoznák, £ s velük közösen alakítanák új- $í .iá a népi tánccsoportot, vagy $ szerveznének színjátszó egy üt- £ test. énekkart? Persze, ami | igaz, az igaz, ehhez megfelelő | helyiség is kellene. Legalábbis í egy klub, ahol közösen ta- ^ nulhatnának, szórakozhatni-$ nak. ^ Amikor legutóbb bővítették | a telepet, szó volt egy kultúr- terem építéséről is. Aztán f-. mégsem lett belőle semmi. ^ Most újra szó van a telep £ újabb fejlesztéséről. Lesz-e £ az új fejlesztési tervben kul- £ túrterem, nehéz lenne választ adni erre. í í ... f Az igazság azt hiszem, ab- !< baji keresendő, hogy a buda- j pesti Május 1 Ruhagyár na- % gyón mostohán bánik cégié- i di telepével. Hogy miért? í Úgy érzem, csak afféle „sze- | gény rokonként” kezelik. Leg­alábbis ami a kultúra támo­gatását illeti. A budapesti gyártelep dolgozói egyetlen szóval sem panaszkodhatnak azért, hogy helyiséghiánnyal küszködnének a kultúrmun- kások vagy hogy kevés lenne az anyagi támogatás. Pedig a pesti dolgozók az üzemi kul- t úrotthonon kívül bármelyik nap elmehetnek színházba, moziba, hangversenyekre, ki­állításokra vagy éppen a legkülönféléftb ismeretterjesz­tő előadásokra. A ceglédiek ezt már nem tehetik. Mégis ők a „szegény rokon”, ha a kultúráról van szó. Azt hiszem, ez nem egyediül a ceglédi telep problémája. Más gyárak Budapestről ki- * A BALATONI SZERELEM ÜRÜGYEN Gondolatok a Petőfi Színpadról meg arról, hogy komoly, nagy felkészültséget igénylő dara­bok előadására is teljes mér­tékben alkalmasak, most pe­dig az bizonyosodott be, hogy otthonosak a „könnyű műfaj­ban” is. A Balatoni szerelem zenés vígjáték, szövegét Szűcs György, Fülöp Kálmán és Kalmár Tibor írták, zenéjét Vécsey Ernő szerezte. Nem túlságosan kiemelkedő alko­tás, meglehetősen sablon-ope­rett, helyenként olcsó poé. nokban bővelkedő. Időnként azonban szellemes s a jó szí­nészi játék biztosítja, hogy végső soron szórakoztató le­gyen az előadás. Legkönnye­debb, legfesztelenebb Hid- véghy Lajos, Máday Endre, Illési Stefi és Vörös Tibor alakítása volt Vámos Péter, Varga Berci, Sándor Zsuzsa, illetve Zerge Tibor szerepé­ben. A többi szereplő is jó teljesítményt nyújtott, bár játékuk helyenként nem volt mentes bizonyos darabossá­goktól. Mindent összevetve: a Pe­tőfi Színpad igen jó művész­anyaggal rendelkezik, olyan gárdával, amely tragédiák és vígoperettek előadására egy­aránt alkalmas. Baranyi Ferenc l Az utolsó háznál Megszólalt a verkli, Tavasz van, tavasz van, Boldogan énekli. FILMHÍRADÓ Megborzong az utca. Kapuk felpattannak, Kinyílik mosolygón Egy-egy apró ablak. Az égen hófelhők, Jéghártyás az árok, A fekete varjú Még éhesen károg. Jólesik a kendő És a vastag ködmen, A nap melege még Ott bujkál a ködben. Továbbment a verkli, Bele vad szél dúdolt, De nótája mégis Ibolyaszagú volt. ezer mérföld a földön című, szovjet—francia koprodukciós film, amelyben Tatjana Sza­majlova egy énekesnőt ala­kít. Két díjnyertes film kerül ezen a héten filmszínházaink műsorára. A kis csalogány című szovjet filmet 1960-ban Karlovy Varyban tüntették ki. A riksakuli című színes, szélesvásznú japán film az 1958-as velencei filmfesztivál díját nyete el. SV\V\\\\\\\V\\\\\N\\\\\^^^ KÖNYVESPOLC Az ötödik ügyosztály dik meg a barátság, a közös élmények kötik össze őket, a közös veszteségek, baj társak halála, „a hant, mely ide­köt” érzése teszi acélossá szövetségüket. Riportregény a közelmúlt­ról és figyelmeztetés nap­jainkra. (Európa Kiadó.) (m. i.) Marie Majerová: Vergődés /»ecsületes maradhat-e egy Jj szegény, de tisztességes lány a kapitalizmus farkasvi­lágában? Erre a kérdésre kere­si a feleletet föQ/ie Majerová, a kiváló cseh Hrónő, Vergődés -irnú regényében. A gyors ira­mú, érdekfeszítő cselekmény középpontjában egy tizenhat éves fiatal lány áll: Hana. A csinos, becsületes. lánytól min­den férfi csak egyet akar: ré­szeges mostohaapja, akitől megszökik, a szenvedélyes Vla- csek, aki csak futó kalandot keres nála, az élvhajhász öreg ' tanácsos, aki degeszre tömött pénztárcájával próbálja meg­vásárolni, de még munkaadó­ja. Kevosztri vendéglős is. aki végül feleségül veszi. Hogy miért? A derűs, tisztalelkű, dolgos Hana. a vendéglő vonz­ereje és lelke. A lány egyetlen férfit szeret szívből és igazán: Jimsst, a csendes, halkszavú újságírót, elsősorban azért, mert ő az el­ső férfi az életében, aki nem csupán a kívánatos nőt, az ol­csó prédát látja benne, hanem az embert. De Jimes súlyosan beteg, tüdnbajos és csak hosz- szabb, klimatikus kezelés mentheti meg az életnek. Ez azonban Jimes titkos álma, megvalósíthatatlan kívánsága marad. Nincs pénze gyógyfür­dőre, szűkös újságíró fizetésé­ből édesanyját is el 'kell tarta­nia. Hana nem lát más kiutat: végső kétségbeesésében elhatá­rozza, hogy eladja magát az öreg tanácsosnak. Felkeresi a lakásán, de az utolsó pillanat­ban visszariad, nem képes ma­gát odadobni, és Jimes ment­hetetlenül elpusztul.*A halálát követő napon reggel egy esz­méletlen leányt találnak a bér­ház küszöbén, ahol lakott: Ha- nát, aki hű maradt szerelmé­hez — és önmagához. Marie Majerová kitűnően felépített és mély lélekábrázoló művészettel mutatja be a lány Vergődését. Regénye a század- forduló társadalmi viszonyai- nak, a prágai kisember eleié­nek izgalmasan valóságos ké­pét adja. Vádolja a polgári er­kölcsöt és az igazság vérbő, fájdalmasan ható éles színei­vel merészen vázolja fel a tár­sadalmi problémákat. Regénye, amely hű tükre a kapitalista társadalom embertelenségének, izgalmas és szép olvasmány. (Európa Kiadó) Rövidesen bemutatják filmszínházaink Az ötödik ügv osz­tály című magyarul beszélő csehszlovák kemdrámát. Martine Monod: Dicsőséges szárnyak (Normandia-ülycman) ivrem szépirodalmi remek­ig mű, nem is készült ez­zel az igénnyel. De érdemes elolvasni. A közelmúlt tör­ténelmének egyik legfeleme- lőbb eseményét, a Norman- dia-Nyeman repülőezred tör­ténetét írja még a szerző. Azt a történetet, amelyet a Moszkvában és Párizsban egyszerre bemutatott film — amelyet nálunk is játszottak — tárgyalt. Hősies történet, érdekesen megírva. Két nép fiainak spontán barátsága fejlődik ki a közös ellenség: a hitleri fa­sizmus Európát leigázni óhaj­tó agressziója ellen. Francia repülők, akiket tétlenségre kényszerít Afrikában Pétain marsall nácikkal együttmű­ködő fegyverszüneti politiká­ja, a Szovjetunióba szöknek, hogy orosz bajtérsaikkal együtt harcoljanak Hitler el­len. A közös harcban erösö­INNEN - ONNAN Giulietta Masina — a szociológia doktora Giulietta Masina, az Ország­úton és a Cabiria éjszakái fő­szereplője a római egyetemen elnyerte a szociológia doktora címet. Disszertációjának cí­me: A színész kortársak lélek­tani-szociális helyzete. A MI SZÍNÉSZEINK Végh József 5 Vila a modern képzőm ü vésse írül \ j A Csepel Autógyár kulturá­£ lis bizottsága és a Fényszóró % című üzemi lap rendezésében jí szerdán délután fél négykor j ankétot rendeznek a Csepel Autógyárban „Picasso, Ehren­V. £ burg és az autógyáriak * cím- J mel. Vitavezetők: Dr. Roz- fj mányi Márta művészettörté- í nész, Luzsica Lajos és Bed ■/. László festőművész. f Vendégszereples \ Veszprémben és Nagykanizsán ^ A Pest megyei Petőfi Szín­ei pad együttesei szombaton es- ^ te Veszprémben a Balatoni £ szerelem, Nagykanizsán pedig a Kilóg a lóláb című zenés 'j vígjátékkal vendégszerepeitek. £ A két előadást több. mint hat- í százan tekintettek meg. I . í UJ KIKOPANORAMiKUS FILM Üj kinopanoramikus filmet ^ fejeztek be a Szovjetunióban. Címe: Orosz tél. A két fősze- $ repet Jekatyerina Makszimova fés Vlagyimir Vasziljev, a \ Nagyszínház balettművészei í játsszák. A film bemutatójára | Moszkvába utazott Franciaor- I szagból Yves Robert és Sophie JDesmarets. » filmet ugyanis I rövidesen Párizsban is bemu­tatják. Az érdiek cigánytánca i eltűrnek a gyerekek — fölön A kulturális szemle kereté­ben szombaton Foton vendég­szerepeltek a Dunakeszi Jó­zsef Attila Művelődési Ház színjátszói. Rozov: Felnőnek a gyerekek című három felvoná­sa s színmüvét mutatták be. Az együttes rövidesen ellátogat ezzel a színművel Felsőgödre és Vácra is. A Pannónia filmstúdió jelenti Űj szovjet filmeket szinkro­nizálnak a Pannónia filmstú­dió műtermeiben. Egy végze­tes autóbaleset körülményei­nek felderítéséről szól a Ve­szélyes út című film. Szinkro­nizálják a Fehér éjszakákat is, és rövidesen megkezdik Az ügynöik halála című Miller dráma szovjet filmváltozatá­nak szinkronizálását. Az Egy katona meg egy fél című mu­latságos olasz film is magya­rul beszélő változatban kerül bemutatásra Aldo Fabrizival a főszerepben. Körzeti kulturális bemutató Törökbálinton és Piliscsabán A kulturális ser gszemle ke­retében körzeti kulturális be­mutatókat rendeztek vasárnap Törökbálinton és Piliscsabán. Mindkét községben többszáz szereplő vonult fel az egész napos bemutatón, többek kö­zött az érdi, diósdi, budaörsi. Bátyi, törökbálinti, pilisvörös- vári. toki, tinnyei, budakeszi piliscsabaí együttesek. Hogy melyik csoportok vesznek majd részt a járási bemuta­tón, arról ma dönt a szakmai bizottság. Fiúk, férfiak állnak a gyárka­( pu előtt. Csoportokba verődve vagy félrehúzódva, egyesével. > Néhány perc múlva mű- | szakváltás van a Május 1 l Ruhagyár ceglédi telepén. így ? érthető az előbbi kép. A te­lepen jobbára lányok, asszo­nyok dolgoznak. Őket várják. Udvarlók, vőlegények, férjek. — Ez a mi bajunk... — panaszkodik Bartók Barnáné, i a telep párttitkára. — No, persze nem az, hogy várják a lányainkat, asszonyainkat, a . gyár előtt. Az inkább jó do- ' lóg. Az azonban már koránt- sem jó, hogy lányainkkal, asszonyainkkal nem tudunk eleven kulturális életet te. remteni a gyárban. Éppen ezért. A műszak végeztével mind siet a dolga után. Az asszonyokat még csak megér­tem: várja haza őket a csa­lád, a gyerek. De a lányok ... — Tavaly még jól működő tánccsoportunk volt — kap­csolódik a beszélgetésbe Mol­nár Gézáné KISZ-titkár. — j Közösen a honvédség egyik 1 alakulatával. Még első díjat ‘ is nyertek a hadsereg kultu- j rális fesztiválján. Aztán ... : igen, aztán szinte egyik nap- i ról a másikra abbamaradtak a táncpróbák. A lányaink hi­bájából? A katonák elfoglalt­ságából? Utólag nehéz lenne már eldönteni. — Van még egy bábcso­portunk, de vezetője jelenleg hosszabb ideje beteg — veszi vissza a szót a párttitkár. Ezenkívül már csak a foto- szakkörrel dicsekedhetünk. Ök a legszorgalmasábbak. Ké­peik hétről. hétre ott láthatóki a gyári faliújságon. Legutóbb például az április 4-i ünnep­séget örökítettek meg. De nincs olyan jelentősebb ese­ménye a gyamak, ahol meg ne jelennének fotósaink. S aztán? Egy közel hatszáz embert foglalkoztató üzem­ben csak ennyi lenne a kultu­rális élét? Nem sokkal több. október óta rendeztek ugyan négy is­meretterjesztő előadást — két- tő szakmai kérdésekkel, egy az űrhajózással, egy pedig egészségügyi problémákkal foglalkozott — de ez önmagá­ban még kevés. Aihi még hátra van: a könyvtár. Hatszáz könyv . .; megállapíthatatlan számú ol­vasó. Ez minden. J Miért? A kérdés, úgy hi­szem, jogos. — Az egyik, s eléggé döntő ok a helyiséghiány — keresi a választ a kérdésre Bartók Barnáné. — Nincs kultúrter­münk. Még a könyvtár is ide szorult a párttitkári irodába. Ha nagyobb rendezvényt aka­runk tartani, bérelni kell termet. —' Még akkora helyiségünk sincs, hogy klubéletet te­remtsünk, pedig az talán segítene — így a KISZ-titkár. — Bálokat*azért rendezünk az ebédlőben. Ott van a tele­víziós készülék is. Persze, jól tudom, hogy ez nagyon kevés. A gyár és a szákszervezet vezetősége, ha nem is bőke­zű a kultúra támogatásában, azért segíti a kultúra ügyét. A gyári vezetőség tavaly öt­ezerötszáz, a szakszervezet pedig négyezer forintot fordí­tott kulturális beruházásokra. ^\\\\\vvxx\x\\\xxxvv>»vv\\\\\\\^\vvv«.V helyezett telepei is hasonló cipőben járnak. Mintha ők nem lennének teljes jogú tag­jai, dolgozói a központi gyár­nak, csak azért, mert nem Budapesten, hanem Cegléden, Bugyin vagy éppen Vácott dolgoznak. Több törődést, nagyobb tá­mogatást kell kapniok. Ez sok mindent megoldana. Többek között azt is, hogy a vidéki telephelyeken is otthon érez­zék magukat a gyárban, az üzemben a dolgozók. Prukner Pál Falu Tamás: Kora tavasz A „nagy”, budapesti szín­ál házaknál a színészek bi­zonyos fokig mind „beskatu- lyázódnak”. Nem olyan érte­lemben, hogy egyhúrúvá, egy­színűvé válnak, de bizonyos mértékben specializálják ma­gukat meghatározott szerep­fajtákra. így keletkeznek többé-kevésbé állandó jellegű . drámai hősök, táncos komiku­sok, és igy tovább. Azután meg a fővárosi szín­házak ’ aspektusa is — hogy úgy mondjam — „profilirozol- tabb”. Mert beszélünk Víg­színházról, Operett Színház­ról, tehát már a színház jel­lege is meghatározza a sze­repfajtákat, a színész specie- v lizálódását. ! A Pest megyei Petőfi Szín-; pad esetében nem egészen ez $ a helyzet. A társulat nem ren-í delkezik oly nagy létszámmal, < hogy operettre is, tragédiára! is más-más szereplőgárdát ! tudna biztosítani. A falvakat! járó színésznek a legsokolda-! lúbbnak kell lennie: számol-! nia kell azzal, hogy egyik hó- \ napban tragikus hőst, a má-\ síkban pedig esetleg táncos \ komikust kell alakítania. Mert \ a Petőfi Színpad nem specia-! iizálódhatik a drámai műfaj ■ valamelyik könnyebb, vagy j nehezebb területére, hiszen a: műsorpolitilui változatossága: az egyik leglényegesebb szem- i pont. A Petőfi Színpadnak I egyaránt kell helyettesítenie; falun az Operett Színházat, a Vígszínházát és a Nemzetit. J\Jos, a Petőfi Színpad mű.: I V vészei a Balatoni szere­lem kitűnő előadásával bebi­zonyították sokoldalúságukat., Nemrég még a Kárpáthy Zol-, tán szerepében győződhettünk Négyen az árban címmel új magyar filmet mutatnak be filmszínházaink április 20-án. A film cselekménye az 1956- os árvíz idején játszódik és négy gyermek kalandos meg­menekülését meséli el. A gye­rekek mellett a főbb szerepe­ket Komlós Juci, Mádi Szabó Gábor, Sinkovits Imre, Pethes Ferenc és Tordy Géza játssza. Tovább folytatja sikeres út­ját Franciaországban a 20 «XVVt\\\\\\VNX\\\\\^ Ünnepi könyvhét előtt Megyei bizottság alakul az : az 1961. évi ünnepi könyvhét: megrendezésére és irányítású-. ra. A könyvhetet előkészítő ; bizottság 1961. április 19-én \ délelőtt 10 órakor tartja ala- j kv,Ló ülését a megyei tanács \ épületében. Simoné Signorét cs Raf Val­loné a Zola regény nyomán készült Therése Raquin cí- • mü olasz—francia film egyik j jelenetében. Ünnepi hangverseny j Dunakeszin t | A Vasutas Szakszervezet ; Központi Zeneiskolájának du- ; nakeszi tagozata április 23-án • rasárnap ünnepi hangversenyt j rendez a Dunakeszi Vagon- j gyár kultúrotthonában, 25.1 hangversenye alkalmából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents