Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
MIT MEGYEI 1961. ÁPRILIS 16 VASÄRNAP A monori nádas háztól a szolnoki möv észtelepig Ajonoron, a Kossuth Lajos -Lr'l utca 28-as számú nádfedele s házban volt Bokros Károly kádármester kis műhelye. Szorgalmasan csattogott a mester kezében a szekered, csinos boroshordók gömbö- lyödtek a gondosan szárított tölgyfából. A kis család sze- mefénye volt a bátortalanul tipegő Laci gyerek. Az egyes gyerekek mindig egy kicsit komolyabbak, mint a népes családok csemetéi. Olvasnak, utánozzák viselkedésben a felnőtteket. Laci gyerek is rrtór kisiskolás korában kezébe vette a ceruzát, színes. krétát és bátortalan vonalakat húzott a rajzpapírra. Ügy, ahogy serdült, úgy csinosodtak a rajzok és a kisfiú néha kiállt az utcára, hogy boldog-boldogtalannak a kezébe nyomja egy-egy képét. ffvek múlva a kis család JOj egyensúlya felborult, Laci édesanyjával maradt és iigy- gyei-bajjal elvégezte az általános iskolát. Hallani sem akart arról, hogy mesterséget tanuljon. Egyelőre beérte a pécsi tanítóképzővel. A festői szépségű környék és a pécsi festőművészek példája még inkább lángra lobbantotta a fiatalemberben a képzőművézsüriben a magyar képzőművészet három élő nagysága volt: Pór Bertalan, Szőnyi István és Hincz Gyula. Már az első csoportban felvették és ez örökre eldöntötte Bokros Vi.v> Tüzikovács szét iránti, vágyat. Ferenc, Túri Nagy Sú.'á-jr, da különösen Gádor Emii baráti támogatása segítette Bokros Lászlót fejlődésében. Elvégezte a tanítóképzőt, de most már azzal a határozott szándékkal, hogy ö pedig sohasem lesz tanító. Összecsomagolt és felutazott Pestre. Persze, a mindennapi kenyér, a megélhetés súlyos gondja nem engedett hosszú gondolkodást. Bokros László kénytelen volt akármilyen állást elvállalni. így került a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat dekorációs osztályára. Ez a munka már egy lépés közeledést jelentett Bokros László életcéljához. Solcat festett, rajzolt. A munkatársak között többen voltak, akik eredetileg művészhajlamokkal indultak, de a szükség be- kényszerítette őket a hétközTetszik a közönségnek filmszínházainkban a Seiler utca 8 című, magyarul beszélő NDK bűnügyi film Bizonyára sikert arat majd a fiatal mozilátogatók körében A próbakisasszony című, magyarul beszélő csehszlovák játékfilm. I Hegedűs László: Gödöllőn Petőfi élt itt egykor. Áll a lak, újrameszelve a tábla hirdeti: menekülve sors és világ elől, egy nyárutón menedék volt neki. Nézi szobrát a köves tér mögül szerény, öreg hajlék, szelid torony. Lenn a régi papház, mely fái közt szerelmévé! láthatta egykoron. Szőke, szép kasznárlány s a pap veje társalogtak e vén falak között, hova akkor nyáron a sors vetett ifjú költő vendégül költözött. Tán a patakmenti nyárfás liget, szertefutó, kertes utcák helyén, látta sétájukat, mint írva volt gyermekkori naptárunk levelén. Hol a múló életről vers fogant, régi helyén borong a temető. Megnőtt azóta. Mint a kis falu, mely a mezőt foglalva, egyre nő. Széles házak előtt ma villamos, futó vonat jár a nagyvárosig. S rázós szekér helyett a műúton fürgén szaladnak sebes gépkocsik. Tán a királyi kastély megfakult s ritkább a park. Nem áll hintók sora. de cseléd se hajlong. A vár, a kert ma elárvult öregek otthona. Fenyők között a gyár üvegfala kék neonnal fénylik, ha este van. Szemem előtt egy régi nyár dereng, amint az úton lépdelek magam. Téli akácok ága meglegyint, szürke utcán tűnődve ballagok. Zsaluk mögött a költő verset ír, szőke lányhoz — s künn boldog nyár ragyog . ■, í Bokros János: Juf-e eszedbe Jut-e eszedbe még a Sárrét tágas lapályú szép vidéke? Jut-e eszedbe poros utcák nyárdélutáni verőfénye? Tudtad-e akkor, hogy te lettél valakinek a legszebb álma. és hogy valaki .minden este a szépségedet megcsodálta? Csak esténként, mert nappal forró napsugaraktól lázban égve kezében mindig villa lendült s magasra szállt a búzakéve. Magasra szállt és löszként hulló pora borítván barna arcát, csak gondolt rád és örült néked, tisztaság, szépség, fiatalság. Tudtál-e rólam, nyár utóján, és tudtad-e, hogy akkor bennem rügybeszökkent egy ritka érzés, amit még eddig nem ismertem. £NV^V^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXVX\XXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXX>X>S»XXXWX^XV>XXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXVO.XXVXXXXXXXXXXXVXXXXXXVXXXXXVVXXXXXXXXXX>XXXXXVNXXXXWC*C ION LUCA CARAGIALE: NÉVTELEN LEVELEK* Azt hiszem, napi munka egyhangúságába Ezek az idősebb emberek biztatták, lelkesítették a fiatal embert, aki végül is bekopog tatott Domanovszky Endre esti iskolájába. Nem jelentett gondot a felvétel, a mester szívesen fogadta, sőt két éven keresztül teljesen díjtalanul tanította a tehetséges tanítványt. 1950-ben a mester biztatására jelentkezett felvételre a Képzőművészeti Főiskolán. A szinte lehetetlen, hogy S akadna olyan román, nemre f való tekintet nélkül, aki ne 4 írt volna — még ha nem is ^ tud írni — aki ne kapott vol- I na, vagy akiről ne írtak vol- | na ... legalább egy névtelen I levelet. 4 A névtelen levél a román | társadalom egyik jellegzetes í vonása. % A román a legzsengébb ^ életkortól kezdve ír és kap ^ névtelen levelet. } Nagyon kevés névtelen levél | ellenséges hangú. I Néhány szót erről a nagyon í kevésről. Í Mikor egy ember ki akarja önteni a mérgét valakire, s nagyon kellemetlen dolgokat * akar odamondogatni a kelle- $ metlen következmények min- ^ den veszélye nélkül, szitkozó- í dó névtelen levelet ír neki. y 4y így tesz az a tökfilkó, aki £ nem fogadja el valamelyik ^ publicista nézeteit, vagy az 4f irigy, akit beteggé tesznek az 4 ismert nevű személyiség sike- 4 rei; így tesz az üresfejű, aki- 4 nek sótlan udvarlására fity- \ tyet hány egy nő; így tesz '4 4 * Az Európa Kiadónál most 4 megjelent kötetből. az a nő, aki féltékeny más hódításaira. A piszkolódó névtelen levél mindig a tehetetlen gyávák műve: a vén és rút nő, aki élvezetet lel abban, hogy kiszúrja a fiatal és kecses nő arcképének szemét, abban a hitben, hogy rpntást, végzetes következményekkel járó vészjósló előjelt küld arra a szép szempárra. De, ismétlem, a címzettel szemben kifejezetten ellenséges hangú levelek nagyon kis számban fordulnak elő. A névtelen levelek általában abból a meleg érdeklődésből születnek, amellyel a szerző titokban viseltetik a címzett iránt. Ezek csak nagyon ritkán készülnek minden aláírás nélkül. Az esetek óriási többségében a névtelen leveleken aláírás van,, olykor kitalált nevek, sokkal gyakrabban ilyesmik: „Egy barát”, . ,.egv illető, aki ragaszkodik magához”, „egy jóakarója”, „egy régi ismerőse”, „egy családapa”, „valaki, akit elszomorít, ami körülötte történik”, „egy meg- győződéses liberális”, „egy megingathatatlan konzervatív”, „egy tősgyökeres román” stb., stb. Minél magasabb helyet foglal el valaki a társadalomban. vagy minél több érdeke függ másoknak az illető véleményétől és érzelmeitől, annál gyakrabban és kitartóbban tisztelik meg névtelen levelekkel. így például azok, akik a leginkább részesülnek ilyen megtiszteltetésben, a miniszterek, a nagy közhivatalok vezérigazgatói, a nagy napilapok főszerkesztői, a metro- politák és püspökök, tábornokok, főfelügyelők, polgármesterek, a vőlegények és menyasszonyok anyósai stb., stb. A névtelen levélnek bámulatos varázsereje van. Érdeklődést kelt. lebilincsel, hatalmába kerít; elszédít, megvakít, s a legféktelenebb, a legördögíbb zsarnoki hatalommal uralkodik. Kiben van annyi erő, hogy eldobjon egy névtelen levelet és lelke s értelme romlatlan maradjon érintése után? A miniszter tudomására jut, hogy egyik leglelkesebb képviselőházi vagy szenátusi párthíve áskálódik ellene, hogy minisztériumának egyik legmagasabb rangú tisztviselője megvesztegethető, aki minden pillanatban súlyos helyzetbe sodorhatja, kompromittálhatja, „Egy jóakarója” nyomatékosan felhívja figyelmét, s ő egyáltalán ne figyeljen fel? Ennek meg ennek a nagy közhivatalnak a vezérigazgatója megtudja, hogy ez s ez a mérnök lopja az anyagot, a bérlistát nem létező munkások nevével írja tele, vagy éppen egy óriási méretű középítkezés vállalkozójának csendes társa. Közömbös maradhat-e az illető vezérigazgató? Amikor a vezérőrnagy arról értesül „a hős román hadsereg csodálój ától”, hogy ez s ez a kapitány megölt egy törzsőrmestert, mivel az nem volt hajlandó lepuffantani egy érettségizett katonát, akit azzá! gyanúsított, hogy a feleségének udvarol stb., stb. — lehetséges, hogy a lelke mélyéig meg ne rendüljön a tábornok úr? Lehetséges, hogy a metro- polita vagy a püspök ne pattanjon fel, amikor egy „igazi ortodox”, a kegyes érzéseiben megbántott ember köny- nyeivel a szemében elmondja neki. hogy ennek meg ennek a külvárosi negyednek a papja ittasan jár-kél és sö- röskancsóval végzi a szertartást? A leendő anyós, mielőtt megválna lányától, hogy annak az ismeretien férfinak a karjaiba dobja, aki elcsavarrajzolok, rézkarcokat készítek és néha még szobrászkodom is. Szerepelek a művésztelep minden kiállításán és természetesen az országos kiállításokon. A múlt évben a Nemzeti Galéria kiállította az utóbbi tizenöt év válogatott magyar anyagát. Ezen a kiállításon két képem volt s ugyanez a két kép részt vett a berlini, prágai és a Varsóban bemutatott magyar anyagban. Tatabányai aknák FILMHÍRADÓ 1 1 í J Uj magyar film forgatását 4 £ kezdik meg április végén.. \ 4f Költő Miklós forgatóikönyvét 4, Vince címmel Zolnay Pál ; 4f viszi filmre. A történet 1946- ; 4, ban játszódik, abbén az idő- j ^ szakban, amikor a reakció j £ támadást indított az úri föl- j 4 dek visszaszerzéséért. A főbb í 4 szerepeket Ajtay Andor, ! í Szirtes Ad ám és Öze Lajos i í játssza ! <■ * / ’ / ‘ 4f A cannes-i filmfesztiválra \ ^ Anglia A jel című filmet i 2 küldi, amelyben Maria Schell i f ‘ £ játssza a főszerepet. Olaszország a Moravia regényből \ í készült La ciocciara című / 1 z filmmel jelentkezett. Ren^ dezője de Sica, s a két fősze^ repet Sophia Loren és Jean4 Paul Belmondo alakítja. I 4 Shirley Temple, a 30-as 4f évek gyerméksztárja San 4f Franciskában él három gyer- % melcével. Újabban fellép a 4ytelevízióban — gyermekmesé- k' két mond. dezek az ősz folyamán Mo- noron kollektív kiállítást. Rossi Károly Munka közben / László sorsát. Hat éven keresztül állami ösztöndíjjal tanult: Hincz Gyulánál rajz- alapképzést, Pór Bertalannál festőszakot és Szőnyi Istvánnál a freskófestést. Diplomamunkája az Evezősök című freskója volt, amit az Epreskert egyik tantermének a falára festett és ami ma is ott látható. A főiskola elvégzése után fél éven keresztül együtt dolgozott Szőnyi Istvánnal a csepeli postapalota világhírű, seccóján. A következő évben érte a Képzőművészeti Alap megtisztelő meghívása a szolnoki művésztelepre. Különös véletlen, hogy éppen Aha Novak Vilmos elárvult műtermét kapta, akit a magyar pik- túra egyik legnagyobb alakjának tart. i hatalmas műteremben kézi restem fel Bokros Lászlói. Átadtam neki néhány egykori monori ismerős üdvözletét és természetesen szívesen vettem á fiatal mester hevenyészett tárlatvezetését. Egymás után mutatja a képeket. Ez a mezőgazdasági kiállításon szerepelt, az a nagyméretű kép a legutóbbi telepi kiállításon került a falra. Ezt a két képet az alap részére festettem. Az a két, múnkát ábrázoló festmény a szolnoki MTH- iskola számára készült. — És az egykori pedagógus nem kívánkozik az iskolába, szemtől-szembe az ifjúsággal? — Tanítok! A jászberényi Fémnyomó- és Lemezgyár esti iskoláját vezetem. Az iskola növendékei egytől-egyig a gyár dolgozói, illetve újabban néhányon az Aprítógépgyárból. Igen figyelemre méltó tehetségek vannak az iskolán ás két kiállításunknak jelentős megyei visszhangja volt. — És most néhány szót kérnénk a monori érdeklődők számára. Min dolgozik jelenleg? — Mit mondjak? Festek, — Nyáron két hétre hazalátogatok szülőfalumba. Szeretnék sok szép képet festeni Monorról és a környékről, s ha a monoriak ezt szívesen veszik, akkor készséggel ren
