Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-16 / 89. szám
1981. ÁPRILIS 16. VASÁRNAP MFC sifiírltm Klfigj%mpHÍ1 Beszél a képesalbum Illési Stefi 7 Földeák Róbert rendező jf A' Kowáeh Gyula Igazgató iusi emlékek című filmjüket, Sztaniszlav Rosztockij rendező őt személte ki Vja- csészlav Tyihonov partneréül. Jana Brejchova feladatát — erről a magyar nézők is meggyőződhettek — emlékezetes módon oldotta meg. A kis csehszlovák tanítónő alakjába annyi költészetet lehelt, oly magától értetődő természetességgel játszotta meg a parányi regényt, hogy arra Csehszlovákiában, s mindenütt, ahol a filmet vetítették, még sokáig emlékeztek. Az ..Életre ítéltek’’-ben egy huligán leányt, személyesített meg. Karel Zeman sajátos eljárással (ember, báb, rajz kombinációval) készült új mesefilmjében, a „Münchau- sen báró kalandjai”-ban a szépséges velencei hercegnőt. Drámai erejét a „Magasabb Valamit elfelejtettem. elv‘’-ben csillogtatta. Ezért az alakításért kapta a lo- camó-i fesztivál díját. Legutóbb a Német Demokratikus Köztársaságba hívták meg. Itt Kurt Maetzig rendező „Loy kapitány álma” . című új filmjének főszereplője lesz. Lassan besötétedett. A son- i gora fekete lapja fel-felfény- Í lik az utca fényeit öl. — Hol szebbek az esték? \ — fárizs nagyon szép. le- \ nyűgöző. Fényei felejthetet- \ lenek.,,, da azssték v • .flz.ia&® j esték az:ok, itthon a legszeb- ! bek. >:^V*ÄlfSS - •' Unevár Mária 1...» wna Antal Ila Szovjet filmek sikere a nyugat-berlini filmfesztiválon Nyugat-Berlinben befejeződött a szovjet filmhét. A bemutatott filmek — Ballada a katonáról, Othelio, Csendes Don, A negyvenegyedik, Szállnak a darvak. Rettegett Iván, A köpeny — nagy sikert arattak. A nézők meleg szeretette] fogadták a megj jelent szovjet művészeket: f Grigorij Csuhrajt, Jelena í Bisztrickáját, Izolda Izvická- ;■ ját, Tatjana Szamojlovát, í Irüia Szkobcevát, Szergej J Bondarcsukot. A vendégek ^ meglátogatták a CCC filmstú- ^ diót, ahol találkoztak Maria ;J Scbellel. J LELKES M TÓPARTI TŰNŐDÉS Mint a tóra toccsanó békahad, Úgy ugrálnak a csendre a szavak. Versem mormolom — elfáradt imát. Köröttem halkan sírni kezd a nád. Vízipók hány fürge cikcakkokat, S a víz szelíd hullámgryűrüt sem ad. Ólomtükre unottan ácsqrog — Nem oldja fel a kristály-bánatot. ta szegény ártatlan angyal fejét, vállat vonhat-e arra, hogy „egy családapa, az ön nagyra becsült, megboldogult férjének régi jó barátja” siet tudomására hozni, „amíg még van idő elkerülni egy nagy szerencsétlenséget”, hogy a leendő vő szenvedélyes kártyás, iszákos és más egyéb; hogy két ágyasa van két különböző külvárosi negyedben, s az ő tudtukkal köt házasságot, hogy megmeneküljön a nyomortól, s hogy legyen miből eltartania őket, a hozomány utáni jövedelemből? Mennyi megingott parlamenti többség, hány derékba tört közéleti pályafutás, hány megszakadt barátság, hány felbontott jegyesség a varázserejű névtelen levél következtében ! Ó, te felfoghatatlan és korlátlan hatalom! Hogy uralkodsz értelmünkön. Valamikor régen tanfelügyelő voltam. Az egyik felügyelői kiszállásról hazatérve, otthon több más levél között „egy családapa” aláírását is találok. Mit is közölt velem a tiszteletre méltó családapa? Komolyan felhívta a figyelmemet az X falu vegyes iskolában működő tanító viselt dolgaira. Röviden: részeges, évekig nem néz az iskola felé; egy kis birtok művelésével foglalkozik, uzsorakamatra ad kölcsönt a szerencsétlen falusiaknak; ha elvétve be-be- néz az iskolába, véresre veri a gyermekeket; az egyiket addig verte, amíg nyavalyatö- rős lett; végül fennforog a gyanú hogy egy 11. éves leánytanulót, egy szegény özvegyasszony szerencsétlen kislányát .:. stb., stb. Még a végére sem értem az érdekes levélnek, s parancsot kapok az Iskolaügyi Minisztériumtól, amelyben utasítanak. , hogy azonnal indítsak helyszíni vizsgálatot az illető tanító ellen, akinek viselt dolgairól azonos tartalmú névtelen levelet kapott a minisztérium is, azzal a megjegyzéssel. hogy „hasonló levelet kapott a tanfelügyelő is, de, mert az uzsorás tanító a tan- felügyelő pártfogoltja, ez nem akar kiszállni a vizsgálat lefolytatására, jóllehet már vagy tíz napja megkapta a levelet”. Másnap ebéd után, erősen hideg, őszi időben nekivágtam szekéren az útnak, hogy meglepetésszerűen toppanjak be ahhoz az emberi szörnyeteghez. Bőrig ázva és dideregve érkeztem meg az iskolához, ahol mit találtam? ... Ami egy falusi iskolában található: nyomort, sötét nyomort, román nyomort! Mit állapítottam meg? Természetesen alig várod, kedves olvasó, hogy megtudd! íme! A község havi húsz lejt fizetett a tanítónak, de már majdnem egy év óta nem kapta meg a fizetését. özvegy ember volt, két apró gyermekkel. Mind a kettő hastífuszban feküdt ugyanabban a szobában, ahol az apa is aludt. A zsidó bérlő könyöradomá- nyából élt, az küldözgetett neki időnként málélisztet és néhanapján paszulyt meg túrót. Ami a 11 éves leánytanulót, a szegény özvegy szerencsétlen leánykáját illeti, erről senki sem tucjta, hogy valaha is létezett volna a községben, azon egyszerű oknál fogva, hogy még a szegény özvegy édesanya sem létezett sohasem. Megkérdeztem a szerencsétlent, ki lehet a „családapa”, a névtelen levél szerzője. Tudta: a pap fia. egy körülbelül huszonegy éves tekergő: ő "akar tanító lenni ott, hogy megszabaduljon a katonáskodástól. Tanulnom kellett volna ebből, — ugyebár? S ne szaladgáljak ziháló mellel eső- ben-sárban egy névtelen levél parancsára. Ugyan! Nem tudom, hogy amíg tan- felügyelősködtem, végeztem-e más, hasznos munkát, mint azt, hogy hűségesen a végére jártam a névtelen leveleknek, és, magától értetődik, ugyanazzal az eredménnyel, mint az első esetben. így van az. fki b®rml' —--------------- iyen hivat ali hatáskörrel rendelkezik: nézeteiben és érzelmeiben, Otthonában férjével, Milos Formánnál. gurákat — természetesen fiatal lányokat vagy asszonyokat — személyesített meg. Emberábrázoló képessége még a gyengébben körvonalazott szerepeket is élettel töltötte meg. Amikor szovjet filmesek látogattak a csehszlovák filmvárosba, hogy közös produkcióban készítsék el a két nép barátságáról szóló MáMimt minden színész, ús ő is albumba gyűjti éled nek, művészi pályafutás; nak eseményeit. A Pest m< gyei Hírlap 'kérésére Jár, Brejchova ezekből a — töbl nyíre amatőrképekből — ju tatott el néhányat a sze kesztőségbe, üdvözölve eg; bem a lap olvasóit. Ábel Péter \\\\\\\\\\\\VX»\\VV\VAV«^ViN>SíMS»íNíí»iSS^SS»MS^ Farkas László: Falusi vasárnap Ámyékos utcán, vadzöld lomb alatt Fejkendős, görnyedt, sánta had halad, Fekete, morgós vénasszony-csapat. Vasárnap, béke, pilledő vidék, Pörköltszag, fecskék, tiziáni ég. S húsz. harminc, negyven, ötven szentfazék. Ragyás kövekre térdreomlanak. Amíg a giccses Krisztus-kép alatt Szent jóslatokról szól a nyájas pap. Hé, mámik! Kint a nap szikrázva ég! A végítélet? ... kicsit messze még... S úgy látszik, búza és bor lesz elég. ... Árnyékos utcán, vadzöld lomb alatt Olyan szívesen felkiáltanék! Az árokparton lurkók játszanak, Szemükben már a lelkem lángja ég. A szép, szőke Jana Brej- chova ma vítafaihatatla- n-ul Csehszlovákia egyik legnépszerűbb filmszínésznője. Művészi képességei viszonylag rövid idő alatt a külföldet is meghódították. Az elmúlt esztendőben a svájci Locarnóban, nyert díjat, míg 1956-ban Velencében. Gyermekkorában került a filmhez, diri Sequens rendező iskolás lányokat keresett az Ölöm kenyér című produkcióhoz és a kis Jana a boldog kiválasztottak között volt. Sőt, nemcsak, statisztált, de szerepet is kapott. A „siker” ellenére a felvé- j telek befejezése után tovább- i tanult, majd állást vállalt ja Laktos-tejüzemben. Itt, mint i gépírónő dolgozott, míg egy íszép napon ismét felfedezték, í Lefényképezte öt a kapu ! előtt valamelyik szemfüles f: operatőr és a kép alapján jipróbafel vételre hívták meg j Barandovba. ; Az első filmet sorra követ- ;ték a többiek. Játszott az \ „Aranypók’ '-ban, az „Olmer j bűné”-ben, a „Dulszka asz- J szony ei'kölesei' ‘-ben, a „Vá- ; gyak szárnyán”-ban. Tehet- isége fokról-fokra bontako- zott ki. A legkülönbözőbb fi- j. volt önmagában is. de nekem S külön örömet jelentett, hogy a Karajannal személyesen be- f szelhettem. í — Hány hangversenye volt\ Párizsban? í — Kettő. Az egyiket a meg- $ hívó televízió stúdió jában ad-j tam. a másikat pedig a Ma-^ gyár Kultúra Házában. Mind-% kettőn Katona Agnes zongo- j raművésznő kísért. — Milyen hazai koncertek í várták itthon? — A napokban volt hang- versenyem Szegeden. ahol £ egy japán vendégkarmester, * Thakasi Ahasima vezényelt, f BÚCSÚZÓUL elmondja, még. ^ hogy a fiatal francia zene- í művészeknek sókkal néha-t zebb a nyilvánosság elé való; jutás, mint a magyaroknak, j Nekik jelentős pénzösszeget 5 kell letenniök ahhoz, hogy £ először dobogóra léphessenek. ^ A gordonka művésze \ PÁRIZSI hangv er se nyűt ja ; után pár nappal kerestem fel ; Unger Emőkét, a fiatalon is \ jelentős sikereket elért gor- j donkamüvésznőt. TermészeV tes egyszerűséggel, már-már % túlzott szerénységgel beszél f önmagáról, eredményeiről. A szobáját is ez az egyszerűség % jellemzi: középpontjában a.z £ aranybarna gordonka. A fajion egyetlen kép. sima. egy- í szerű keretbe foglalt, DonaV tello mintázta női fej. 5 — Ezerkilencszázötvenötben $ voltam először külföldön, a % varsói VIT-en, ahöl ho.rm.a- dik dijat nyertem — emléke- j zik. — Két év múlva Párizs- j ba kaptam meghívást, attól j kezdve minden évben vol- í tam egyszer ott, 1959-ig. KözV ben volt egy szovjetunióben V turném; Kijevben és Moszkvádban. Azután hívtak PrágáV ba. Brüsszelbe, Bécsbe és V Svájcba. Most pedig újból í Párizsba és Bécsbe. / j — Három év alatt sokat £ változott Párizs ? V — Párizs örökké változik í — mondja mosolyogva. ff Tűnődő szeme tükrén lá- f tom a Szajna viliódzó fényesít a Notre Dame alatt. V — Minden napnak megvan V a. maga káprázata az idegen. V számára. Amikor először látV tam a Notre Dame-ot, akkor ^ monumentalitásával hatott V rám. Később egyre nagyobb V erővel ejtett ámulatba, az építészetnek ez a csodálatos V alkotása. És most az elevenV ségével lepett meg. Olyan volt V a kora reggeli párásságban az $ oldalán csobogó Szajnával. V mint az anya, aki mosolyogta V hallgatja szoknyája körül ra S koncátlankodó gyermekei csa- ff csogását. V — Volt-e valami különle^ges zenei élménye Párizsban? ^ — Az én ott-tartózkodáV sommal egyidöben adott hang- ff versenyt a bécsi filharmoniV kusok zeneipara, a világhírű V karmester. Karajan v.ezéfiyV létével, és, Backhaus zongo- S ramüvész " közreműködésé reift A hangverseny nagy élmény y akár védi. akár veszélyezteti ^ valaki másnak az érdekeit, a ^ névtelen levél engedelmes rab- ^ szolgája.. Ez azonban, természetesén, V nem jelenti azt, hogy csupán V a magasrangú tisztviselők és V az anyósok örvendenek a név- f, leien levelek áldásainak. fy Bármily jelentéktelen és alá- ^ zatos emberi teremtménynek ^ is meg kell, hogy legyen a £ maga pártfogolta aiból álló ^ nyomorúságos köre. Vak és béna koldus áll az ^ útkereszteződésnél; azokból £ az ételmaradékokból él, me- £ lyeket az egyik közeli gazdag házából juttatnak neki. Van-e: vajon, lehet-e en-^ nek a szerencsétlen bénának £ olyan köre, amelyben ő is ^ pártját fogja valakinek? ^ Igenis, lehet. f. y Hozzászegődött egy göthös ^ kuvasz, amely a koldus kö- f nyörületétől várja a tápiáié- í kát, az ételmaradék mara- í dékát. V A vak ember névtelen le- j velet kap és megkér, hogy; olvassam el neki: 2 / „Szerencsétlen! A dög, í afnelyet pártfogásodba vettél s í a szádtól vonod el a falatot, hogy neki is juttass, nem tudod, hány falatot lop ki cse- ; réptányérodból, amíg kérész- ‘ tét vetsz és istenfizessét, mondasz! í Egy irántad részvétet érző jóakaród.” Úristen! kérdem én: ki lehet ez a „jóakaratú” kutya? Három és fél esztendeje annak, hogy először hirdették a plakátok megyei színházunkat. Azóta eredményekben és sikerekben gazdag utat tett meg a színház két együttese. Közönségünk megszerette színészeinket s ma már nem egy helyen elővételben elkapkodják a jegyeket, ha megjelennek a faluban a plakátok: jön a megyei színház együttese. Színházunk jelenleg két produkcióval járja a megye falvai t, városait. Az egyik Örsi Ferenc: Kilóg a lóláb című mai tárgyú zenés falusi komédiája, a másik pedig a Balatoni szerelem című zenés vígjáték. Karikaturistánk, Magyar László ezúttal a színház vezetői és tagjai közül négyet vett ceruzavégre.