Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

Imi. Április 2. vasärnap Javul a kukoricavetőmag-el látás, népszerűbb a hibridmag A megyében végzett kísér­letek is bebizonyították, hogy a kevés csapadékú tavasz és nyár ellenére is jól bevált a hibridkukorica termelése. Azo­nos időjárás mellett holdan­ként legkevesebb 3—4 mázsa (májusi morzsoltban számol­va) terméstöbbletet ad a szok­vány kukoricával szemben. Megyénkben a hibridkuko­rica termelése még nem elég­gé elterjedt, csupán pár évvel ezelőtt kezdék megismerni. Tavaly, tavalyelőtt az egyé­nileg gazdálkodó parasztság idegenkedett tőle, s sok eset­ben sajnálta a kétszeres mennyiségű cseremagot. A termelőszövetkezeti gazdálko­dás kiszélesedésével azonban Kitüntetések hazánk felszabadulásának f 16. évfordulója alkalmából Szombaton a Parlament Munkácsy-tennében kiváló dolgozókat tüntettek ki fel- szabadulásunk 16. évforduló­ja alkalmából. A kornnányki- tüntetések átadásánál jelen volt Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, továb­bá Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt ) kormány elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Loson- ! czi Pál földművelésügyi mi­niszter. } A kitüntetteket Dobi Ist­! ván köszöntötte. Ezután Dobi István, az El­nöki Tanács nevében átnyúj­totta a kitüntetéseket. Munka Érdemrend kitüntetést ka­pott Nagy Józsefné köny- nyűipari miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi minisz­ter, Antos Zoltán, az Ál­lami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal elnöke, Fü- löp Gyuláné, a Hungária Jacquard Szövőgyár szövő­nője, György Gyula, az Egye­sült Izzólámpagyár igazga­tója, Majoroviis Árpád, az Ikarus Karosszéria- és Jár­műgyár géplakatosa, Sallós György, a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt Béta-bányai üzemének csoportvezető vá­jára, Sántha Péter, az Oros­házi Gépállomás traktorosa, Siklás Tivadar, a fizikai tudományok kandidátusa, a Dubnái Egyesített Atomku­tató Intézet magyar cso­portjának vezetője, Szálkái Péter, a Vörös Október Fér­firuhagyár szabászati dolgo­zója és Varga Lajos, az Ózd vidéki Szénbányászati Tröszt egercsehi bányaüze­mének főmérnöke. Az Elnöki Tanács 28 ki­váló dolgozónak a Szocialis­JUHÁSZ JANOS járási pártfitkár Mezőgazdasági vezetők és dolgozók kitüntetése A napokban készül el a harmadik közkút Albertirsán. Az új kút elkészültével remélhetőleg megoldódik a község ivóvízgondja. (Gábor Viktor felv.) Szombaton a Földműve­lésügyi Minisztériumban ki­tüntetéseket adtak át a me­zőgazdasági termelés és a tudományos kutatás terén el­ért kiemelkedő eredménye­kért. Bihari Imrét, a Püspök­ladányi Gépállomás trakto­rosát, dr. Bélák Sándort, a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia igazgatóját, Bor- bás Józsefet, a makói Lenin Termelőszövetkezet elnökét, Hont János földművelésügyi \ miniszterhelyettest és dr. j Kurnik Ernőt. Kitüntették a Mechanikai Művek igazgatóját Sátor Jánost, a Mechanikai Művek igazgatóját a kohó- és gépipar kiváló dolgozója ki­tüntetéssel jutalmazták. Sátor elvtársnak a kitüntetést Cser­gő János kohó- és gépipari miniszter adta át. Kiváló vállalat címet nyert a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalat A Pest—Nógrád megyei Ál­latforgalmi Vállalat tavalyi eredményei alapján elnyerte az élelmiszeripari miniszter és az Élelmezésipari Dolgo­zók Szakszervezetének vörös vándorzászlaját és az ezzel Szövetkezeti vezetőket és dolgozókat tüntettek ki Szombaton a SZŐ VOSZ székházában a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében és a földművesszövetkezeti mozgalom területén végzett ki­emelkedő munkájuk elisme­réseként szövetkezeti vezetőket és dolgozókat tüntettek ki. Dr. Selényi József, a SZÖ- VOSZ főosztályvezetője, dr. Pál József, a SZÖVOSZ fő­osztályvezetője és Kücher István, a Somogy megyei MÉK igazgatója Munka Érdem­rendet, tizennégyen Szocialista Munkáért Érdemérmet, ti­zennyolcán pedig Munka Ér­demérem kitüntetést kaptak. Kiváló Földművesszövetkezeti dolgozó címet hatvanhárom szövetkezeti dolgozónak és vezetőnek adományoztak. (MTI) VASARNAPI POSTA leg a munkaigényes földek megművelésében. Előrelátni öt esztendőre Január elsejével megkezdő­dött a második ötéves terv. Az emberek tudatában a terv céljainak főbb irányszámai élénkén élnek. A mezőgazda­ságban dolgozók például tud­ják, hogy az öt év alatt 30— 32 százalékkal növekszik a termelés a mezőgazdaságban, továbbá azt, hogy ebből 1961- ben kilencszázálókos emelke­dést kell elérni. Az országo­san meghatározott cél sok ap­ró részletből tevődik össze. Az ország tizenkilenc me­gyéje éghajlatának, talaj­adottságának és egyéb gazda­sági körülményeinek megfele­lően járul hozzá az országos feladat megvalósításához. Pest megyét különleges adottsága miatt „speciális” jelzővel il­letik. Már maga az a tény, hogy a fővárost övezi, külön­leges helyzetet teremt. Az ország „gyomra” napról nap­ra ebből a megyéből kapja a legfontosabb mezőgazdasági termékeket. Ugyanakkor se­hol sincs olyan szűkében a mezőgazdaság munkáskéz te­kintetében, mint Pest me­gyében. Érdemes tehát meg­ismerni, milyen célok meg­valósítását tűzi a második öt­éves terv a megye szövetkezeti parasztsága, szakemberei, s mindazok elé. akik tevéke­nyen hozzájárulnak a mező- gazdasági termelés növelésé­hez. Az első és legfontosabb kér­dés: lesz-e számottevő változás a következő öt esztendő alatt az utóbbi néhány évtized so­rán kialakult vetésszerkezet­ben, termelési arányokban? Lényeges változás nem lesz. A megye mezőgazdaságának má­sodik ötéves terve messzeme­nően figyelembe veszi az előző évtizedek fejlődésének irányát, s azt kedvezően be­folyásolja. A kenyér és a takarmánygabona vetésterü­lete az öt esztendő alatt pél­dául csökken, de ugyanakkor növekszik a szálastakarmá­nyok — főként az évelő pil­langósoké — és a zöldség ve­tésterülete. Érdemes külön beszélni a megye szőlő- és gyümölcstermelésének alaku­lásáról. A jelenleg meglevő 44 150 hold szőlő területe nem növekszik, ellenben jelentős minőségi átalakulás következik be a szőlőtermelésben. Az öreg, kivénhedt szőlők fel­újításra kerülnek és mintegy négyezer hold direkttermő sző­lőt is kipusztítanak. 1965-ig 6139 hold szőlő telepítésére ke­rül sor, s ebből az üzemi tele­pítés meghaladja a kétezer holdat. Fokozott ütemben kez­dődik meg a csemegeszőlő termelése is. Az öt esztendő alatt kétezer holdon nagyüze­mi gyümölcsös telepítésére is sor kerül — főként kajszi- és őszibarack, valamint málna. A növénytermelés tehát még inkább a belterjesség irányá­ba fejlődik. Ezt célozza az újabb öntözött területek létesí­tése is. Az ötéves terv végére a jelenlegi 5955 hold öntözhető területet 13 071 holdra növelik és a jelenleg nem üzemelő 1191 hold öntözhető területet ez időre teljesen átépítik. Meg­említendő még. hogy öt esz­tendő alatt 2900 hold szikes és 9200 hold savanyú talaj kerül javításra, továbbá 388 hold ho­mokos terület altalaj trágyá­zását irányozták elő. A vetésszerkezetben mutat­kozó változás — a takarmány­termelés jelentős fejlődése — arra enged következtetni, hogy az állattenyésztés a második ötéves terv időszakában je­lentősen fejlődik. Valóban. A szarvasmarha-állomány csak­nem húszezerrel növekszik, a sertésállomány mintegy nyolc­vanezerrel, ezen belül a koca- állomány mintegy hatezerrel. Fejlődik a juhállomány is — több mint húszezerrel. A ba­romfitenyésztés fejlődésében is nagy lépést tesz a megye — a törzsállomány eléri a 2 500 000-et. Pest megyében évtizedeken keresztül nem állattenyésztés folyt, hanem inkább állattar­tás. A második ötéves terv idő­szakában e tekintetben is nagy változás történik, ugyan­is a megye törzsállománya biztosítja majd mind a te­nyészállat utánpótlást, mind pedig az árutermeléshez az alapanyagot. Növekszik az állatállomány és jelentősen javul majd az állattenyésztői munka. A belterjes növénytermelés és az intenzív állattenyésztés több munkaerőt követel, mint a külterjes gazdálkodás. Ho­gyan biztosítható mégis, hogy a mostaninál több munkáskéz jusson a belterjes kultúrák termesztésére és az ugyancsak munkaigényes állattenyésztés­re? A megyében az elmúlt év­ben is történt kezdeményezés arra, hogy az anyagi érdekelt­ség elvének érvényesítésével minél több családtag kapcso­lódjon be a közös munkába. Az idén és a következő évek­ben még nagyobb eredmények várhatók az eredményességi munkaegység bevezetésétől, még több családtag segít majd a szövetkezeti földeken, fő­A belterjes kultúráikhoz és az állattenyésztéshez úgy is biztosítható a munkaerő, ha a gépesíthető munkafolyama­tokat mechanizálják. Nos, a gépesítés foka a második öt­éves tervben jelentősen meg­nő. A fejlődés ott lesz a legnagyobb, ahol most még legjobban szorít a cipő — a betakarító a kertészetben, a szőlészetben és a gyümöl­csösben alkalmazható gépek­nél. A jelenlegi traktorállomány az ötéves terv végére megdup­lázódik, s a traktoroknak több mint fele univerzális traktor lesz. 1965-ben 834 gabona­kombájn dolgozik a szövetke­zetek földjein — tavaly mind­össze 150 dolgozott. Kukori­cakombájnból — jelenleg egy darab sincs — háromszáz lesz. A burgonyaszedőgépek száma a jelenlegi harmincról ugyan­csak háromszázra növekszik. Évről évre több lesz a palántá- zógép, a szervestrágya-szóró, motoros permetező-porozó, fű­kasza, rendsodró stb. Ezek a korszerű nagyüzemi gépek rengeteg kézierő-megtakarí- tást eredményeznek, és ami a legfontosabb, leveszik a leg­nehezebb munkák terhét a szövetkezeti tagok vállairól. Könnyebbé válik a mezőgaz­dasági munka, több idő jüt művelődésre, szórakozásra. A megye mezőgazdaságában végbemenő fejlődés azt je­lentig hogy eddig még nem lá­tott mértékben növekszik a termelékenység. A búza ter­mésátlaga az 1960. évi 9,1 mázsáról 12 mázsára növek­szik. Őszi árpából a megyei termésátlag 11,2 mázsa he­lyett 15 mázsa lesz. A kukori­ca termésátlaga négy mázsá­val emelkedik, a burgonyáé tizenkettő, a cukorrépáé 34, a silókukoricáé 100, a paradi­csomé tíz, a fűszerpaprikáé GARAGUIY FERENC községi tanácselnök 30 mázsával, és így tovább. A szőlő termésátlaga holdan­ként négy mázsával növekszik az öt esztendő alatt. Az össz- gyümölcstermelés 1965-ben mintegy háromezer vagon­nal lesz több, mint tavaly volt. A tejtermelés tehenenként 400 literrel növekszik ez idő alatt. A száz tehénre jutó borjúszaporulat a jelenlegi 69- ről 75-re emelkedik, a száz ko­cára jutó szaporulat — két­évenkénti háromszori elletés- sel — 1200-ra. A termelés nagyarányú nö­velése teszi lehetővé, hogy a megye mezőgazdasága több terményt, zöldségfélét, tejet, tojást, húst értékesítsen, il­letve küldjön szövetségese, az ipari munkásság ellátására. Kenyérgabonából 1965-ben 1200 vagonnal lesz több a felvásárlás, mint az elmúlt év­ben. A takarmánygabona felvásárlása mennyiségileg csökken, mert a szövetkezeti gazdaságok ezt feletetik, s he­lyette állatokat és állati ter­mékeket adnak. Gyümölcsből összesen mintegy 1100 vagon­nal kerül több eladásra 1965-ben, mint az elmúlt év­ben. Borból csaknem negy­venezer hektoliterrel többet értékesítenek a szövetkezeti gazdaságok, mint tavaly. A hízottsertés-felvásárlás meg­duplázódik, baromfiból ' há­romszor annyi lesz, mint ta­valy. Tejből például a tavalyi­nál 75 ezer hektoliterrel töb­bet vásárol fel az állam. A második ötéves terv meg­valósításával nagy lépést tesz előre a megye mezőgazdasága a fejlődés útján. A termelés növelése, az árutermelés fo­kozása elsősorban a szövet­kezeti parasztság számára lesz: előnyös, elsősorban a paraszt-: ság életszínvonalának növelé-: sét jelenti. Érdemes tehát ma i jól dolgozni, többet termelni, I vagy éppen áldozatot hozni a \ holnapért, amely jólétet s; boldogságot ígér. Miliők Sándor ; Miben is találja meg örö- ; mét, az alkotás, a világ ja- : vaihoz való hozzájárulás fel- ■ emelő tudatát? Ha részle- j tezné, bizonyára számtalan i dolgot mondhatna el Érd I fejlődéséről, amelyhez, mint i embernek, kommunistának s ! néni utolsósorban, mint az államhatalmi testület veze­tőjének igen sok köze van. ö azonban csupán — s lát­szólag leegyszerűsítve — azt mondja: — Nagyon szeretem a köz- igazgatást! Garaguiy Ferencről senki se higgye, hogy a szó rossz­ízű értelmezésében hivatal­nok, akit az íróasztal „bű­völete’“ s a vele járó „hata­lom” rabul ejtett. Ö, amikor közigazgatásról beszél, akkor a társadalom szolgálaitára gondol, amit a jogszabályok keretei között kommunista, tehát harcosan humanista módon gyakorol. Ha kőműves volna vagy ; mérnök s bármely más foglai- : kozású, akinek keze vagy ; szelleme nyomát épületek, hi- ; dák, utcák és parkok jelzik^ : akár egy mondattal is kifejez-’ : hetné a címbe sűrített tartal- ! mat. De ha tizenöt esztendő- ! vei ezelőtt, az egykori vas- ! munkásnak teszem fel a kér- ; dést. épp ily könnyen vála- : szólhatna rá. Juhász János ! azonban egyik sem a fentebb '• felsorolt dolgozók közül. Egyik ; sem, és egy kicsit mégis va- \ lamennyi: ő a Ráckevei Já- \ rási Pártbizottság titkára. j Ma már talán felesleges is ! részletezni, hogy mi a dolga ! egy járás vezető pártfunkcio- í náriusának. A felnőtt olvasók ! többsége tudja. A kérdés azon- í ban kevésbé szónokias, ha ; ehhez hozzátesszük, hogy mi ! a dolga az olyan vezetőnek, ; akinek működési területén ; hetvenötezer ember él, ha í számottevő üzem, köztük a j Csepel Autógyár gyarapítja < a nemzeti jövedelmet, kenye- ! rét és szocialista tudatot adva ! sok ezer munkásnak. Mi a ! gondja az olyan vezetőnek, í akinek járása harminchárom ! mezőgazdasági nagyüzemmel í szerepel. i"v ; Nem sorolom tovább. Ek- ■ kora érték szüntelen gyarapí- ; tásának figyelemmel kísérése, > az élvonalban küzdő kom­< munisták járási szintű irá- j nyitása, kollektív közreműkö- : dés és személyes részvétel a ! párttagok és a pártonkívüliek i politikai és erkölcsi világké- í pének türelmes formálásiban, \ ez az, ami megadja az alkotó : munka igazi örömét. Juhász : János ezt így fogalmazta meg, : amikor a célról beszélt: ; — Példamutatással és jó \ szóval közel kerülni az embe- \ rekhez, hogy mindenki ne \ csak a munka gondját ismer- í je meg, hanem maga is élje át '' annak örömét. J járó kiváló vállalat címet. A ; vándorzászlót dr. Banke An- J tál, az Élelmezésügyi Mi-; nisztérium Állatforgalmi Igaz-: gatóságának vezetője és He-; gyi Károly, az ÉDOSZ Köz-; ponti Vezetőségének megbí-; zottja adta át tegnap a vál-; lalat dolgozóinak. Részt vett J az ünnepségen többek között; Király László, a megyei párt- J bizottság titkára, Keleti Fe-J renc, a megyei tanács elnöke, ( dr. Dajka Balázs, a megyei ta- í nács elnökhelyettese, Jámbor 't/ Miklós, a megyei pártbizottság; mezőgazdasági osztályának ve- 5 zetője, továbbá jelen voltak í számosán Nógrád megye veze- j tői köáül is. : Az ünnepségen a vállalat j négy dolgozójának adták át j az Élelmiszeripar Kiváló Dől- 5 gozója kitüntetést, többen pe- J dig kiváló dolgozó kitüntetést ( és oklevelet kaptak. ta Munkáért Érdemérem, 27 kiváló dolgozónak pedig a Munka Érdemérem kitünte­tést adományozta. A kitüntetettek nevében György Gyula, az Egyesült Izzólámpagyár igazgatója mondott köszönetét. Az ün­nepség után az Elnöki Ta­nács fogadást adott a ki­tüntetetteknek. mind nagyobb teret kap a hibridkukorica termelése is. Ezt mutatják a számok. Az elmúlt évben például mind­össze 90 vagon hibridmag ta­lált gazdára a megyében, az idén pedig eddig 140 vagonra akadt jelentkező. A nagyobb igényeknek megfelelően nö­velték a hibridmagelőállító üzemek a vetőmag mennyisé­gét, s a csere technikai lebo­nyolítása is gyorsabb, köny- nyebb. A kukoricavetőmagot a leg­több községbe még ünnep előtt megkezte kiszállítani a Termény forgalmi Vállalat, s több helyen már meg is kez­dődött a csere.

Next

/
Thumbnails
Contents