Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

1061. ÁPRILIS 16. VASÁRNAP m a» * JUKGVEI Harminckilenc négyes a Solton A 15. játékhéten 4 701 000 lottószelvény érkezett a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóságra. Öt találat nem volt. Négy ta­lálatot 39 szelvényen értek el, amelyekre egyenként 90 403 forintot fizetnek. A háromtalálatos szelvények száma 3544, nyereményük 496 forint. Kéttalálatos szelvény 102 443 volt, nyereményük 17,20 forint. (MTI) rrmnap 1961. április 16, vasárnap, Lambert napja. A nap kél 4.54 órakor, nyugszik 18.34 órakor. , A hold kél 5.54 órakor, nyugszik 19.58 órakor. 1961. április 17, hétfő, Csongor napja. A nap kél 4.53 órakor, nyugszik 18.36 órakor. A hold kél 6.28 órakor, nyugszik 21.05 órakor. Várható időjárás vasár­nap estig: felhőátvonulások, többfelé záporesővel, ziva­tarral. Mérsékelt, délnyuga­ti, a záporok idején élénkü­lő nyugati, északnyugati szél. A nappali felmelegedés va­sárnap kissé mérséklődik. — FODRÄSZVERSENYT rendeznek ma délelőtt Nagy- kátán a KlOSZ-székház- ban. A fodrászversenyen a szövetkezeti és magán­kisiparos fodrászok vesznek részt. — ÜNNEPÉLYES keretek között adják át holnap dél­előtt tíz órakor a Pest me­gyei Tanács dísztermében több megyei kisiparosnak a Szakma kiváló kisiparosa oklevelet. — SZÁZÖTVEN budapesti fiatal vesz részt ma a Du­nai Cement- és Mészmű építkezésén. Ezentúl szom­batonként és vasárnaponként több ezer fiatal üzemi mun­kás segédkezik majd az épít­kezésen. A vakáció alatt 2400 középiskolás diák és egyetemista dolgozik a vá­ci építőtáborban. — HUSZONKÉT napi fi­zetésnek megfelelő nyereség- részesedést osztottak szét a Sertéshizlaló Vállalat pilisi telepén. A legjobb dolgozók­nak 25 ezer forint pénzju­talmat is átadtak. — NYOLCHETES géphím­ző tanfolyamot rendezett a ceglédi városi nőtanács. A tanfolyamon húsz fiatalasz- szony és lány vett részt, s szerezte meg a bizonyítványt. — EGYESÜLT a gombai Kossuth és a Petőfi Terme­lőszövetkezet. Az új, meg­növekedett tsz az Űj Élet nevet vette fel, s csatlako­zott az egyesüléshez a tete- pusztai Rákóczi Termelő- szövetkezet is. — KISZ-OTTHONT épí­tenek maguknak Vecsésen a KISZ-fiatalok. A munkás- otthon udvarán folyó épít­kezésen vasárnaponként az idősebbek is segítkeznek. Kössön selyewnm termelési szerződést KEDVEZŐBB BEVÁLTÁSI ÁRON! A fonható I., II. osztályú se­lyemgubó 40 Ft-os kg-kénti j áron kerül átvételre. j Befektetés nélkül 1000— 2000 Ft mellékjövedelmet érhet el, ha 1 vagy 2 adag selyemhernyót nevel fel. Jelentkezés és felvilágosítás a helybeli FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETEKNÉL — ÁLLAT- ÉS KIRAKO­DÓVÁSÁRT tartanak ma Jászkarajenőn. Az országos vásárra vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. — ISMÉT KITÜNTETTÉK a 2306. számú gödöllői TÜ- ZÉP-telepet. Az értékes ván­dordíját a vasútállomás pártszervezetének és üzemi bizottságának képviselői ad­ták át a dolgozóknak. — KÖZEL HÁROMSZÁZ- EZER forint nyereséggel zárta a múlt esztendőt a Monori Vasipari Ktsz. Nye­reségrészesedés címén het­venhatezerötszáz »forintot osztottak szét a tagok között a napokban megtartott mér­legzáró közgyűlésen. — KILENCEZER négy­zetméter gyepet visznek az ecseri legelőről a Népsta­dionba. A gyepkockákat a stadion füvesítésére hasz­nálják. — ÖNTÖZÖMŰVET léte­sít a vecsési Ezüstkalász Termelőszövetkezet. Ily mó­don sokkal biztonságosabbá teszik a termelést a több mint kétszáz hold paradi­csomföldön. — SZEZONKEZDÉS előtt még tizennyolc vagon ször­pöt és három vagon gyü­mölcslét dolgoz fel a Nagy­kőrösi Konzervgyár leüzeme. A szezonkezdési előkészüle­tek egyébként jó ütemben haladnak. — EREDMÉNYESEN dol­gozott az elmúlt évben is a Mendei Téglagyár. Több mint tízmillió téglát gyártott, s húsznapi fizetésnek megfele­lő nyereségrészesedést osz­tottak ki a napokban a dol­gozóknak. — NAGY SIKERREL mu­tatták be a törteli színjátszók április 4-én a Dunántúli rap­szódia című darabot. A mű­velődési ház színjátszó cso­portja most Mikszáth Kál­mán az Eladó birtok című elbeszéléséből készült dara­bot próbálja. — FIZETIK a nyereség-; részesedést megyénk bányái­ban is. Átlagosan 12,8 napot; fizetnek a szénbányáknál,; míg az ásványbányák nyere-j ségrészesedési átlaga 14,7 na-| pi fizetésnek felel meg. — hétszázötvenezer; forintos beruházásból új iro-i daházat, fürdőket és öltöző- í két, továbbá konyhát és ét-l kezdet építenek a közeljövő-! ben a Kertimag Vállalat; monori telepén. A vállalati körülbelül 250 ezer forint; saját erővel járul az építke-; zéshez. : — SZÉPEN FEJLŐDIK a\ ceglédi Vörös Csillag Tsz] állatállománya. Jelenleg 400] disznót hizlalnalk, ebből 104] darabot a napokban adnak át ] az Állatforgalmi Vállalatnak.] Négyszáz malac és süldő] egészíti még ki a sertésállo-'] mányt. Emellett 72 hízómar-; ha és 54 hízóbika vár elszál-: lításra. a televízió műsora 10.00: Úttörő hírek. 10.05: Elkészülni! Vigyázz! Rajt! A Tömöri úti és Kilián György utcai általános iskolák vidám sportversenye, kb. 11.00: Va­sas—Elektromos bajnoki kézi­labda-mérkőzés. A szünetben tomabemutató, utána 15. sz. Magyar Híradó, 16.20: Ma­gyarország—NDK VB selejte­ző labdarúgó-mérkőzés, 18.45: Utazás a Föld körül, Hajó­sok után az Egyenlítőre, szovjet kisfilm, 19.00: Élő­újság, 19.55: vasárnapi vers, Tóth Árpád: Április. Előad­ja: Ascher Oszkár, majd Zá­por, magyar film, 14 éven aluliaknak nem ajánljuk, kb. 21.20: Hírek. Munkában a dinnyések A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben az idén a tavalyi negyven hold dinnyével szemben 80 kh-on termelnek dinnyét, szerződéses alapon. Itt egyelőre még csak a gyepkockákat öntözik .. Mégsem eresztették le a sorompót a Lajos-forrási útra A Pilisi Erdőgazdaság — mint azt már egy héten belül többször szóvátettük — ápri­lis 15-i hatállyal le akarta zárni a Lajos-forráshoz ve­zető utat, és ezáltal Szentend­réről a menetrendszerű autó­busszal, vagy bárhonnan au­tóval, motorkerékpárral a Ságvári Endre turistaház fe­lé igyekvők számára lehetet­lenné tette volna a közle­kedést. Arról, hogy ennek a közkedvelt és hét végén meg vasárnaponként ezrek által lá­togatott kiránduló- és üdülő­helynek összekötetése a kül­világgal szombattól kezdve valóban megszűnt-e, a hely­színen kívántunk meggyőződ­ni. Sorompót, sem egyéb akadályt nem találtunk. Mind­össze az annavölgyi elága­zásnál az út oldalán levert cölöp jelzi az erdészet ké­szülődését az út elzárására; Érdeklődésünkre megtud­tuk, hogy az útelzárás leg­alábbis egyelőre elmarad, a Pilisi Erdészet bizonytalan időre felfüggeszti. Az tör­tént ugyanis, hogy különbö­ző szervek, intézmények és hatóságok, többek között a Pest megyei Főkapitányság közlekedésrendészeti alosztá­lya, eljártak az Erdészeti Fő- igazgatóságnál, tiltakoztak a közút módjára használt erdei út lezárása ellen és kérték an­nak megakadályozását. Az Er­dészeti Főigazgatóság pén­teken délután meg is tette a szükséges intézkedést, úgy­hogy ezúttal elmaradt a kü­lönben már elkészített, csak még az útelágazáshoz nem szállított sorompó lebocsátá- sa. Az erdészet azonban válto­zatlanul fenntartja álláspont­ját, s amennyiben az út ja­vítására, karbantartására rö­videsen nem történik intézke­dés, le akarja zárni az utat. Ugyanekkor a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Út­ügyi Főosztálya által elrendelt vizsgálat is folyik az út ál­lapotának megállapítására. A vizsgálat rövidesen befejező­dik és azután a minisztérium az összes érdekeltek bevonásá­val értekezletet hív egybe, hogy kölcsönös megegyezés alapján vállalják el az út fenntartását és a szükséges ja­vítás elvégzését. Nemzetközi autóbemutató lesz a Budapesti Ipari Vásáron éh..,. ■ egyes ágyakban viszont már szépen kifejlődtek a dinnyepalánták. (Gábor Viktor felv.) Naponta 20 mázsa spárgát szállít a fővárosba és a külföldi piacokra az inárcsi Március 21 Tsz Kilencvenkét holdról szedik már a friss spárgatermést az inárcsi Március 21 Tsz tagjai. Pest megye egyik legjobban működő, leggazdagabb közös gazdasága ebből a termékből 1 200 000 forint bevételre tesz szert néhány hét alatt. A szé­pen beállított spárgatelepek­ről naponta 20—25 mázsa ter­mést indítanak útra a főváros­ba és a külföldi piacokra. Egy hónap múlva nyitja meg kapuit a Budapesti Ipari Vásár. A májusban nyíló vá­sár érdekességeiről beszélt szombaton dr. Vitéz András, á vásár igazgatója. — A Budapesti Ipari Vásár a hazai ipar nagy vizsgája lesz. Ebben az esztendőben a Csepel Autógyár rendezi meg a magyar autókiállítást, s ezen felvonulnak mindazok a járművek, amelyek külföldön már sok elismerést szereztek iparunknak. Egyébként a Bu­dapesti Ipari Vásáron az idén nemzetközi autóbemutató is lesz, ahol a magyar tehergép­kocsikon és különleges szállí­tókocsikon kívül megtekint­hetik az érdeklődők a kül­földi géptípusokat is. — A vidéki látogatók az idén is utazási kedvezmény­ben részesülnek. — Az idén még inkább ki­domborodik a Budapesti Ipari Vásár nemzetközi jellege. Ma­gyarországgal együtt huszon­egy ország mutatja be termé­keit. Rádió- és kisgépjavító szerviz nyílik Gyomron Gyömrő község lakóinak régi kívánságát szándékozik valóra váltani a helyi Vas- és Fémipari Ktsz: ugyanis rádió és kisgép javító szerviz’ létesít. Rendkívüli közgyűlé­sen határozták ezt el a szö­vetkezet vezetői és tagjai. Azt is eldöntötték, hogy a ktsz kezelésében működő szerviz: legkésőbb ez év július végéi; megszervezik. hivatott szervek megvizsgál­ták, s kiderült, hogy nem is az új munkások, hanem zömmel a régebbiek a balese­tek szenvedő alanyai. A csillagok állásával persze, ma már senki sem igyekszik magyarázatot adni erre a na­gyon is emberektől függő kér­désre, de szép számmal akad­nak olyanok, akik azt mond­ják: azért több a baleset, mert megint hozzányúltak a nor­mákhoz. A hivatalos vizsgálat erre is megadta a választ. A laza normák felszámolását 1960 negyedik negyedében kezdtük el, s ebben a negyedben sem volt több baleset, mint más időszakban. A tények kérlelhetetlenek. Minél több a „magyarázat”, annál élesebben rajzolódik ki előttünk a valóság képe. Ez a valóság pedig olyan felkiáltójel, amelyet minden­kinek észre kell venni. Az az igazság, hogy szinte min­den gyárunkban, kivétel nél­kül „egy részfeladatnak’’ te­kintik a munkavédelmet, s mint ilyent, úgy tekintik, mint a többi „reszortmunkát’’, azaz csak akkor veszik elő, ami­kor már nagyon szükséges. Mikor szükséges? Amikor a nyakukon a baj, amikor már hiányzik egy láb vagy kéz, legjobb esetben egy ujj. Ilyenkor mindenkinek egy­szerre fontos lesz a munkavé­delem. Szaladgálnak össze­vissza, nézegetik a nyilván­tartásokat, a munkavédelmi berendezéseket, mindent a vi­lágon. No, persze nem azért, hogy minden hibát ki ja vH «•'m ak, hanem, hogy' mindent elsi­mítsanak, amire megérkezik a vizsgálat. Majdnem minde­nütt így van ez, sőt, sok he­lyen még magát a sérültet, is „megdolgozzák”. Beszélget­nek vele, ami majdnem min­denütt így történik: — Magának már úgyis mindegy. __ ??? — A baj, ugye, már sajnos, megtörtént, ezen nem lehet változtatni. — (Sóhajtás). Bizony nem. — Hát mondja azt, hogy a maga hibájából történt, mi meg majd azon leszünk, hogy segítsünk... Ennek az írásnak az ele­jén statisztikai számokra hi­vatkoztam. Azt hiszem, még azok sem esküdnének meg ezek pontosságára, akiktől származnak, hiszen sok-sok apró sérülést, például ha va­laki megvágja az ujját, egyál­talán nem tartanak nyilván. A legtöbb esetben meggyőzik a baleset szenvedő alanyát, hogy ne rontsa az üzemi sta­tisztikát, ne veszélyeztesse esetleg az élüzem címet és így tovább. Hányán és há­nyán kötélnek állnak és azt mondják, hogy otthon vágták el a kezüket. Mit kellene tenni az ilyen „buzgó” igyekezet helyett? A legkevesebb, amit meg kell tenniök, a törvényben előírt kötelezettségek teljesítése. Ál­lamunk nemcsak törvényben írja elő az ember munka köz­beni biztonságáról való gon­doskodást, hanem az anyagi eszközöket is biztosítja ehhez. Senkinek sincs joga ezekkel az eszközökkel takarékoskod­ni. Takarékoskodhatnak az anyaggal, az idővel, stb. de a munkavédelem rovására nem. Mindenkinek vigyáznia kell a saját életére, épségére, de a másokéra is legalább ennyire. Akire pedig több ember mun­kájának az irányítását bízták, valamennyiükért felel az egész társadalom előtt. Felel azért, hogy megtanulják a szakma minden fogásával együtt a rej­tett veszélyeket is és felel azért, hogy ezek a veszélyek sohase okozhassanak bajt. Persze az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy sok eset ben maguk a dolgozók is me: lőzik a munkavédelmi bérén dezéseket, félreteszik azokat. Magam is sokaknak szóvá tet­tem már ilyesmit. Néhol a ve­szekedésig is el kell menni azért, hogy használják a védő- berendezést, sőt olyasmit is ta­pasztaltam már, hogy amikor nem volt vezető a közelben, nem használta a biztonsági be­rendezést a dolgozó, ha meg bejött valaki, gyorsan azzal kezdett dolgozni. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak a munkavédelmi őr­ségek szervezését gyárainkban. Csehszlovákiából származik hozzánk ez a mozgalom, amely már betoppanásával éreztette hatását; ahol élnek vele, roha­mosan csökkent a balesetek száma. Az imént a „mozgalom” szót használtam, s meg is ijed­tem tőle, mert mindjárt az jut az ember eszébe, hogy majd ez a jó módszer is a többi „moz­galom” sorsára jut, lassan fe- ledésbe’megy. Ne nevezzük hát mozgalomnak, legyen a szó igazi értelmében társadalmi ügy a munkavédelem. Ennyit talán csak megér a saját és embertársainak egészsége, testi énsége. élete! Ebben bizonyá­ra mindannvinp egyetértünk, akkor pedig cselekednünk is együtt kell. Farkas István XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX \ VASÁRNAPI POSTA Minden kincsnél drágább Öt nappal ezelőtt kiju­tott az első ember a világűr­be. Közel másfél órát töltött ott és olyan körülmények kö­zött, ahol és ahogyan előtte még senki. Mégis, többször hallottuk, amint rádión kö­zölte, majd simán földre érve nyilatkozta, jól érzi ma­gát jól viselte el az első kozmikus utazást. Milyen csodálatos dolgokra képes az emberi elme! Örö­münk határtalan, s éppen ezért kétszeresen fájnak földi bajaink. így vagyok egy, a napok­ban kézhez kapott statisztikai jelentéssel is, amely a tavalyi eredményekről szól, s többek között a baleseti statisztikát is tartalmazza. Elolvastam a nagy világesemény előtt és olvasom ma; mintha kicse­rélték volna az egészet. Éget­nek a számok, a szomorú té­nyek. Hadd kérdezzem meg el­sőnek: mi indokolja, hogy tavaly 18 százalékkal több ] baleset történt gyáraink- ] ban. mint 1959-ben? És ; az élelmiszeriparban miért ; kellett minden tizedik em- ; bernek megsérülnie? A Nagy- ; körösi Konzervgyárban 82 i százalékkal több, a váci és a i ceglédi húsipari vállalatok- ] nál pedig kétszer annyi bal­eset történt 1960-ban, mint 1959-ben. Az indokok nagyon sántí­tanak. A legtöbb helyen azt mondják, hogy nagyon sok új ember került a gyárba, ezek még nem vigyáznak eléggé magukra, miattuk több a baleset. Nos, az erre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents