Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-15 / 88. szám
«9* MFC. 1 'üKírlnn 1961. ÁPRILIS 15. SZOMBAT Május 1-én megkezdi működését a törpe vízmű és megnyílik a tüdőbeteggondozé Szobon Idestova egy esztendeje épül Szobon a járási tüdőbeteggondozó. Maga az épület, sőt berendezése is régebben elkészült, különböző kisebb akadályok mellett azonban azért sem nyílhatott meg eddig, mert a röntgenkészülék áramellátásának nehézségeit kellett előbb elhárítani. A járás tüdőbetegei most még a váci tüdőbeteggondozóba kénytelenek járni, de már nem sokáig, mert a szobi tüdőgondozó megnyitásának akadályai elhárultak és május elsején ünnepélyes keretek között megnyílik. Hasonlóképpen május elsején kerül sor a törpevízmű ünnepélyes felavatására is. A hónap folyamán ugyanis a vízmű teljes berendezése elkészül. A vizet egyelőre csak az új tüdőbeteggondozóba, a községi tanácsházá'ba, az étterembe és a cukrászdába vezetik be, a vízmű azonban ágy épült, hogy a vízvezeték-építés költségeire fordítható pénz arányában a csőhálózat állandóan bővíthető. Addig pedig a lakosság vízellátását két utcai csapos- kút segítségével oldják meg. Ez év eleje óta különben a község szépítésének munkája gyors ütemben halad. Teljesen rendbehozták a főteret és 20 négyzetméter kikövezett autóparkírozó-he- lyet képeztek ki. Az év első negyedévében tovább folytatják a járdaépítést, eddig 320 folyóméter készült el. De az építkezést egész éven át folytatják és ez év végéig további két és fél kilométer hosszúságú járdát látnak el a már megvásárolt és készenlétben levő 12 ezer darab betonlappal. Ezzel a község utcáinak kilencven százalékán megépül a járda. Érdemes feljegyezni, hogy a község lakossága ez idén először vállalt és végez igazán nagy értékű társadalmi munkát. A múlt esztendő folyamán a szobiak mindössze 1700 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá községük fejlesztéséhez. Idén azonban már az első negyedévben ötezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el. A községi tanács ezek után bízik abban, hogy az egész idei évre eredetileg tervezett 15 000 forint értékű társadalmi munka megháromszorozódik. Túlleljesiílelték első negyedévi tervüket a budaörsi Prés- és Ková- csoltárugyár dolgozói. A 2,2 százalékos túlteljesítés a jobb munkaszervezés ás a munkaverseny eredménye. Jelenleg már 66 brigád dolgozik a gyárban, s a brigádokon kívüli munkások túlnyomó része is versenyez. Tovább ’.élesedik a szocialista címért folyó brigádverseny. Két brigád már elnyerte, tíz pályázik a megtisztelő címre. A közelmúltban 110 ezer forintot osztottak ki a legjobban dolgozó munkások között. Negyven fő kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Az elmúlt évi többletnyereségből öt és félnapi fizetésnek megfelelő nyereség- részesedést osztottak szét a gyár dolgozóinak. Yácrátót épülő kultúr otthona és szeszélyes autóbuszai Vácrátót az elmúlt években óriási erőfeszítéssel igyekezett pótolni mindazt, amit a letűnt, mostoha korszakban nem érhetett el. Gyönyörű orvosi hajlékot épített a község szívében — amint elkészült vele, orvost is kapott bele, az első orvost fönnállása óta. Hajlékot emelt aztán állatorvosa számára is; szakadatlanul rendezgeti, csinosít- gatja utcáit és az idén megkezdte régi, nagyszabású tervének végrehajtását, a kul- túrház építését. A frissen rakott falak már vidárrián hirdetik a társadalmi összefogás '.eredményét az állomásra vezető és a múlt évben készült pompás út mellett. A háromszáz személyes nagyterem színpadi része már elkészült, a falai már elérték a tető magasságát. — Másfélmillió forintba kerül a kultúrotthon — mondja büszkén Batári Imre vb- elnök — azért csak ilyen kevésbe, mert a munkát házilag végezzük, lakosaink nyolcvan-százezer forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel hozzá. A terveket is ingyen kaptuk, a megyei tanács szakemberei készítették, társadalmi munkában. Őszre elkészül a szép épület. Lesz benne a nagy előadótermen kívül olvasóterem, könyvtárszoba, társalgó, büfé, tágas előcsarnok, szóval minden, ami egy ilyen kultúrintézményhez szükséges. — Ez az építkezés — teszi hozzá a vb-elnök — egyelőre leköti a község minden anyagi erejét. Ha túl leszünk rajta, hozzáláthatunk más községfejlesztési munkákhoz is. Elsősorban a főterünket töltetjük fel és rendezzük, hogy végre eltüntessük ezt az ősi porfészket a falu szívéből. Nemcsak közegészségügyi és esztétikai szempontból van szükség erre a rendezésre, hanem azért is, mert az Akadémia botanikus kertje évről évre nagyobb tömegű kirándulót vonz községünkbe és azt szeretnénk, ha vendégeink nemcsak a botanikus kertben lelnék örömüket, hanem jól éreznék magukat a kert magas falain kívül, a községben is. Amikor egyéb vácrátóti újdonságok iránt érdeklődünk, a vb-elnök arca elkomorodik. — Igen kellemetlen meglepetés ért ma, amikor hivatalos utamról hazaérkeztem — mondja. A helyi autóbusz- járat kocsija nem várta az állomásépület előtt az érkező utasokat, hanem jó mesz- sze, vagy kétszáz méternyire vesztegelt, ott, ahol a szépen kiépített országútról elágazik az állomáshoz vezető út Ez az útszakasz korábban valóban járhatatlan volt, de s MÁV nemrég kérésünkre nyolcvan-száz centiméter vastagságú salakréteggel töltötte fel. Két hétig használták is az autóbuszok, de — amint értesültem róla — ma megjelent az autóbuszvállalat egyik vezetője és azonnali hatály- lyal leparancsolta erről a kifogástalan útszakaszról az autóbuszokat. Ez a vastag salakréteggel borított út van olyan jó, mint a makadám- burkolat. Az érthetetlen intézkedésnek, amely arra kényszeríti az érkező és induló utasokat, hogy az autóbuszig kétszáz métert gyalogszerrel tegyenek meg, semmi komoly oka nincs. A község vezetősége természetesen tiltakozást jelentett be a különös intézkedés ellen. A tiltakozáshoz csatlakozik a botanikus kert is, amelynek sok dolgozója érkezik vonaton és az elég messze fekvő vasútállomásról autóbuszon érheti el munkahelyét. Be az európai hírű kertnek igen sok ! látogatója is érkezik napról j napra, akik számára fölösle- I ges kényelmetlenséget jelent i a kifogástalan útszakasz kiik- ; tatása a forgalomból. Magy ar I,ászló Eiültették a burgonyát, vetik a kukoricát a szobi Új Barázda Tsz-ben Jó ütemben haladnak a tavaszi mezőgazdasági mun, kák a szobi Új Barázda Termelőszövetkezetben. Már a második permetezéshez is hozzáfogtak a gyümölcsösben, kint a ' szántóföldön küllös kapával összekötött hengere- zést végez a tsz traktora. A küllős kapát az Ipolyvölgyi Állami Gazdaság bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére. Egyébként a burgonyát már elültették, most a mák horo- lását végzik és vetik a kukoricát. Több milliós többletforgalomra, jelentős költségcsökkentésre és nyereségtöbbletre tettek felajánlást a megye föidművesszövetkezetei Kétezer mezőgazdasági szakember egyben megvitatták mezőgazdaságunk legidőszerűbb problémáit, így például a hús-, tej- és tojástermelés növelésének időszerű feladatait. Különösen jól sikerült a mező- gazdasági ankét Cegléden, ahol dr. Magyarl András, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora tartott előadást. Hasonlóan jól sikerült a járási ankét, a nagykátai, budai és az aszódi járásban. A Pest megyei földművesszövetkezetek eredményesen zárták az 1960-as esztendőt. Növekedett a forgalom, több mint 32 millió forint tiszta nyereséget értek el, a tagok között mintegy 3 millió forintot osztottak szét vásárlási és értékesítési visszatérítés címén. A tervek túlteljesítését és a gazdasági erősödést az elmúlt évi verseny fel ajánlások teljesítése tette lehetővé, a versenylendület hatékonyan hozzájárult az eredményesebb munkáihoz. EX VISEGRADO... Figyelemre méltó és elgondolkoztató visszhangja támadt Visegrádról, Mátyás király egykori palotájáról írt és a lap áprilisi 2-i számában közölt cikkünknek. Egyik lelkes érdi olvasónk, Bognár Gézáné fűzött hozzá szerkesztőségünknek küldött levelében érdekes refleksziókat. A cikk — írja levelében — arra késztette, hogy elgondolkozzék a felvetett kérdésen és keressen valamilyen megoldást rá. Meggyőződése, hogy egy olyan mozgalom, amelynek célja a visegrádi palota romjainak teljes föltárása, majd újjáépítése lenne, igen termékeny talajra találna a lakosság körében. Véleménye szerint a fiatalság, elsősorban a diákság, örömmel áldozna fel két hetet nyári vakációjából, hogy munkájával elősegítse a visegrádi ásatásokat és a restaurálási munkát. „Tűzzük célul magunk elé — folytatja a levél —, hogy ezt a műemlékünket a legrövidebb időn belül ugyanúgy felépítjük, mint amilyen Mátyás király idejében lehetett, s ezzel hazánkat egy, a maga nemében szinte páratlan világlátványossághoz juttathatnánk. Én magam boldogan küldök már most erre a célra tíz forintot. Biztos vagyok benne, hogy mozgalmunknak még a külföldön is igen nagy és kedvező hatása lenne. A keletnémet fiatalok, akikkel levelezésben állok, a legbüszkébbek arra, amit hazájukban maguk építettek újjá. A visegrádi palota maradványainak feltárásával és restaurálásával az egész világnak megmutathatnánk, hogi mennyire becsüljük a múltbó is azt, ami szép, de megmutathatnánk azt is, hogy ilyer békés, művészi terveken dolgozunk.” Bognár Gézáné több ötlete vet fel, s arról is meg var győződve, hogy nemcsak c fiatalok, de a felnőttek is szívesen részt vennének önkén tes munkával a gyönyörű elgondolás megvalósításában. Ez az érdi levél sokatmondó bizonyítéka annak, milyet örvendetesen növekszik társadalmunkban az áldozatkészséggel párosult érdeklődés t magyar múlt, a haladó történelmi hagyományok és műemlékek iránt. Kétségtelen hogy felemelkedésünk jelet szakaszában a rendelkezésrí álló anyagi erőkből elsősor. ban azokat a problémákat kell megoldanunk, olyan létesítményeket kell életrehiv- nunk, amelyek alkalmasak c fejlődés ütemének meggyorsítására, Ez persze nem azt jelenti, mintha mellőznünk kellene a kulturális vonatkozási kérdések megoldását, legfeljebb az ilyen irányú igényeink mérséklését. Mindazonáltal csak örülni lehet annak, hogy egyre gyakrabban kap hangot vagy jut kedvező visszhanghoz társadalmunkban múltunk értékes e túlélteinek megbecsülése is. Bognár Gézáné adományát egyébként eljuttattuk az Országos Műemléki Felügyelőségnek, mint a visegrádi munkálatok irányító szervének. felvásárlási -tervet TJO ezer darabbal kívánják túlteljesíteni, A megtervezett nyereséget csaknem egymillió forinttal, a részjegybefizetést több mint százezer forinttal vállalták növelni. Egyre több azoknak a földművesszövetkezeteknek a száma. ahol a dolgozók ösztönző hatású célt tűztek maguk elé. A Vámosmikolai Földművesszövetkezet például 10 százalékos kiskereskedelmi, 12 százalékos vendéglátóipari. 5 százalékos nyereségtúlteljesítést vállalt. Szo- i kolyán, Taksonyban, Kiskun- llacházán és Alsónémedin a :fő tervmutatók ötszázalékos Itúlszárnyalását határozták el. Letkósen és Inárcson 20 százalékos tojásfelvásárlási, és 50 százalékos részjegybefizetési többletvállalást tettek, a Zsámboki Földművesszövetkezet pedig célul tűzte ki, hogy 171 százalékkal több tojást vásárolnak fel. mint a tervük előírja. Kemencén 100 százalékkal kívánják túlteljesíteni a részjegybefizetési tervet. A gazdasági mutatókon kívül egyes földművesszövetkezetek, mint Alsónémedi, Szigetszentmárton és Örkény, a termelőszövetkezetek segítésére is tettek felajánlást. Gyónón, Tatárszentgyörgyön, Öcsán, Dunavarsányban, Ácsán. Hévizgyörkön és Ik- ladon a társadalmi munka szervezését a saját erő-gyarapításra. Pencen. Hemádon a leltárhiányok kiküszöbölését. Aszódon, Galgamácsán a bolthálózat fejlesztését. Ócsán a kiskereskedelmi termelékenység emelését. Örkényben a szakosítás szervezését is felvették a verseny- vállalások közé. A szocialista brigádmozgalomhoz eddig 19 kollektíva csatlakozott, közöttük a du- navarsányi 1. számú önkiszolgáló. az 5. számú bolt. a dömsödi 6 számú bolt és a cukrászda kollektívája, valamint a kiskunlacházi ruházati bolt kollektívája, amelyek az 1960. második félévi eredmények alapján elnyerték a szocialista brigád kitüntető ímet. Most. a SZÖVOSZ kongresszusa tiszteletére, újabb felajánlásokat tettek a megye földművesszövetkezetei, az 1961. évi tervfeladatok túlteljesítésére. Az eddig beérkezett adatok szerint, a kiskereskedelemiben terven felül több mint 19 millió forintot, a vendéglátóiparban közel ötmillió forint többletforgalomra, csaknem kétmillió forint kiskereskedelmi, s több mint egymillió forint vendéglátóipari kőltség- 1 csökkentésre tettek verseny- i vállalást. A baromfifelvásárlási ter- I vet 36 mázsával, a t-ojás— Te! Hagyjál engem bé- í kén, hallod-e! Mi vagy te?; Vizsgálóbiztos? Nem én állítot-; tam össze a tervet, hanem a; Tatár Pista, az agronómus. ; — De ti hagytátok jóvá, ve- \ zetőségi ülésen! ; Simont most már elöntötte a 5 méreg, kiabált: ; — Hát jóváhagytuk, mert \ hülyék vagyunk, nem értünk; hozzá, váltsatok le bennünket,! szaladj, ricsajozd fel a többi ! asszonyt is, hadd kántáljatok,! mint a tyúkok! Hát az úriste-í nit, ti akartok az okosak len- S ni! Mag sincsen, azt se kér-í tünk, hogy vessünk hibridet... í — De ha kértek, lenne! ; Jaj, csak ezt ne mondta vol-; na Piroska néném. Mert Simon ; erre azután már kieresztette a ; hangját, ahogyan az egyenes-; beszédű ember mondja: ordí- \ tott, ahogyan a torkán kifért. ! Támasztották ;s a kerítéslécet! a szomszédok, fülelve, mi szál-! lingózik ki Simonék udvará-! ból. Hiszen soha nem vesző-J kedtek azok, most meg ... Fél óra is beletelt, mire S3- $ mon dühe lecsillapult. Bevágta a könyvet a konyha- !| kredencre, kitolta a kiskony- ^ hából a kerékpárt, s még min- ^ dig dühös hangon, de szemé-^ ben valami bújócskázó békés-^ ségkereséssel szólt oda Piroska £ nénémliez: £ — Megyek a kocsmába! 2 y És Piroska nénémnek csakí két nap múlva jutott vissza a ' fülébe, hogy aznap délután az embere nem a kocsmába ment. hanem Tatár Pistához — a tervkészítőhöz • í Mészáros Ottó ( — Hát ez meg miért érdekel? — Miért? Csak! Én is a közösben vagyok, engem is érdekelhet, ami téged! Simon csali hümmgetett, hiszen igaza van Piroskának, s már kezdte is a magyar ázást: — Keresztezett, kukoricafajta. Géppel is ráméheísz, sokkal nagyobb termést ad, mint a többi. Folytatta volna, mert éppen eleget tudott róla, de az asz- szony már közbe is vágott: — Többet ad, mint a másik? így mondtad? — így. — Hát akkor mi miért nem vetünk? — Mi? Kicsoda? — Hát ki a Jézus, hát mi, a szövetkezet! Simon érezte, melegedik a tarkója, nem jó jel ez, ott kezdődik a dühe, de még nyelt. — Mert nem vetünk. Mi dolgod vele? — Miért nem, azt mond meg nekem!?’ — Hát... nem volt a tervben ... a fene gondolt rá, volt éppen elég dolog, nem a hibridkukorica ... — De azóta már lehetett volna rá idő, a tervet is nemrég készítettétek! Mégis kimaradt, nem? — Ki! Hát aztán? Elég az a régiből is, kiszámítottuk! — De ha ez többet ad?! Simon már vöröset látott az árnyékban is, alig visszafogva a hangját, mordult: nagy buzgalommal. . Nagy volt a csend, Piroska néném nem nagyon állhatta, először a tavaszi napon kapirgáló tyúkoknak gügyögött, de amikor azok rá se hederítettek, az emberére vetette magát. Azaz, Simon Mihály szavaival élve, elkezdte a békét lénk edést. — Mit olvasol? — Könyvet. — Azt látom te, nem vagyok vak. De milyet? — A silóról. — Jókor. Erre mái- Simon kapta fel a fejét: — Hogy-hogy jókor? — Hát tavasszal. Hol van még a siló! Van most fontosabb is. — Tudom, mit csinálok. — Látom. Ősszel meg tán a tavaszi munkáról olvasol majd. mi? — Hallgass már asszony, nem a te dolgod, ne ártsd bele magad! Az erélyesebb szóra Piroska néném elcsendesedett, ha már ilyen kurtán az értésére adták, hagyja olvasni az embert. De tíz percnél tovább nem állhatta, rákezd- te megint: — Te ember! Mi az a hibridkukorica? Simon majd kiejtette a könyvet a kezéből, úgy elcsodálkozott. Nézte, nézte az asz- szonyt, tágra nyitott szemmel, majd csak később jutott szóhoz: \ . .. 'rf Az UJ élettel sok dolog jár fj együtt. Gond is seregestül, s ^ Simon Mihálynak, akit az ^ alakuló közgyűlésen elnök- ^ helyettesnek választott a nép, ^ volt mit a fejében tartania, ^ miről intézkednie, mit elő- ^ jegyeznie. 'f Nemigen szokta az ilyen ^ dolgot, azelőtt eldolgozott a ^ maga hat holdján, nem tűrt ^ beleszólást a munkájába, s ^ hogy nem csinálta rosszul, ^ azt nemcsak a jól jövedelme- ^ ző gazdálkodás bizonyította, ^ hanem a bizalom is, amivel í megválasztották: jó gazda £ volt. y f De nemcsak ó lépett be, í hanem az asszony is. S ez lett a bajok eredete, melyek 2 végül is odavezettek, hogy £ egyik vasárnap a fél utca ki- ^ csődült a Simonoktól hallat- £ szó nagy kiabálásra. £ Akkor került szóba a hifo- £ ridkukorica. Az asszony ad- ^ dig is beleütötte az orrát ^ olyasmibe, amihez a vilá- ^ gon semmi köze nem volt, ^ ami csak az emberére tar- ^ tozott, de hát ez hagyján. fr Ez a hibridkukorica-ügy í azonban végképp meggyőz- g te Simont arról, hogy a be- g lépéssel a fejére nőtt az asz- gszony. Amikor -erre rádöbbent, akkor kezdett el kia- á bálni. y f. Hogyan is történt? jj Afféle vasárnapi ebéd utá- ^ ni sziesztát tartottak, Piros- ^ ka néném már végzett a mo- ^ scgatni valóval, ott téblá- ^ bolt Simon körül, aki va- . < lami könyvet böngészett vett részt megyénkben a nemrégiben lezajlott magyar— szovjet mezőgazdasági napokon. Országos ahkét vezette be a több hetes eseménysorozatot, majd megyei tanácskozást tartottak a vezető mezőgazdászok. Ezt követően sor került a járási ankétokra. Az előadók beszámoltak a legújabb szovjet agrotechnikai módszerekről, s a résztvevők A hibridkukorica
