Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-12 / 61. szám

"TJCiria

1961. MÁRCIUS 18, VASÁRNAP

Mintha kitágult volna a határ

Egy ellenőrző körút tanulságai

pedagógusok figyelmét — mondja —, hogy elsősorban a munkás és paraszt származású gyermekekkel foglalkozzanak, akik otthon kevesebb segítséget kapnak a tanulásban, mint az értelmiségi gyermekek. És már az első negyedévben foglalkozzanak velük, — ha szükséges — ne csak néhány héttel a vizsgák előtt, amikor már bukásra állnak!

A beszámoló egyik példánya ezután az íróasztalba kerül. Április második felében kibővített vb-ülés elé terjesztik az ifjúság helyzetét, s ahhoz nagyszerűen felhasználható a beszámoló ...

Elindulunk. Kellemes, tavaszi nap süt, „nyílik az idő” — ahogy Provics elvtársnő mondja Nyűik az idő — a mezei munkához. Ezen a dombos-lankás vidéken már vetni is lehet, olyan a talaj.

— Vetnénk mi szívesen — mondja Fide] József,

a perócsényi Április 4 Tsz

elnöke, ellenőrző kőrútunk első állomásán — de nem jöttek a traktorok a gépállomástól. Pedig mára ígérték.

Addig sem fecsérlik az időt: szerfaólaikat, malackut- rioát és kifutót építenek — házilag. Egy ól már készen áll, be is népesült: szerződéses hízók „laknak” benne. Provics Ilona a kosztjukról érdeklődik s elégedetlen: elromlott a daráló, három napja csak csövesfcukordcát kapnak a hízók. Szemmel láthatóan nincs „gusztusuk” hozza. Miért nem adnak —

a változatosság kedvéért _

e

gy kis krumplit is nekik? Legalább addig, míg a darálót kijavítják.

Mikor tovább megyünk, elmosolyodik:

— Nem rossz szövetkezet ám ez. Ötvenöt forintot fizetett egy munkaegységre!

Tésán a jó hírekről értesülünk először: a termelőszövetkezeti csoport tagjai : máris szorgoson rakosgatják

I Jobb áruellátást I

f i

8 A Nagytarcsa és vidéke 8 8 Körzeti Földművesszövet- 8 8 kezet kiskereskedelmi és 8 8 vendéglátáipari forgalma 8 ^ 5 millió 398 ezer forint volt 8 8 az elmúlt évben. Tovább | 8 növelték saját anyagi ere- í 8 jóikét is. amely ma már 8 8 több mint 800 ezer forint. 8 8 A földművesszövetkezeti 8 8 tagság és a nagytarcsai 8 8 lakosság azonban gyakran 8 8 panaszkodik áruhiányra. 8 í A földművesszövetkezet 8 8 igazgatósága minden tőle 8 8 telhetőt elkövet hogy a 8 8 hiánycikkeket beszerezze, 8 8 azonban eredménytelenül. 8 8 A büfékbe nem kapnak 8 | palackozott gyümölcslevet. 8 8 sör és bor csak rendszer- 8 8 telenül érkezik, és akkor 8 8 is kis mennyiségben, de- 8 ^ cember óta nincs rizsük. 8 8 legújabban pedig már tej- 8 8 fölt és túrót sem kapnak. í 8 Ez azzal az átszervezés- 8 p sei függ össze, amelynek 8 8 során ellátás szempontjá- 8 8 ból a Pest-Nógrád me- 8 8 gyei Tejipari Vállalat hat- 8 | vaui üzeméhez csatolták 8 8 Nagy tárcsát, és postán ér- 8 8 kezük a tejtermék. Ugyan- ^ 8 is így csak sajtot és vajat 8 8 küldhetnek Hatvanból, tú- í 8 rőt és tejfölt nem. Azelőtt 8 8 Vácról kapták a tejtermé- 8 8 két. amit teherautóval 8 8 szállítottak a községbe. 8 í A szövetkezet vezető- 8 | sógónek az a javaslata 8 8 hogy Budapesthez kap- ^ I csöliák őket tejtermék- < 8 ellátásban, hiszen köze- 8 8 lebb is van. mint Hatvan, 8 8 és a szállítás megoldható 8 8 lenne a község határában 8 8 elhaladó túraiárattal. y *.

^VV>ÖXVXXVVVV\>XVCV»XV^wNXVXN^XXXXXNVVXVV

/O .4 MUNKAKEDV

Az isaszegi Damjanich Termelőszövetkezetben — ahogy ezt Galaskó József főmezőgazdász elmondta —, az idén legalább 80 százalékkal jobb a munkaszedlem, mint tavaly ilyenkor. -ikv., ■

Eddig elvetették 20 hold- borsót, hét Végén Végezték 20 hold mák vetésével is, 255 holdon fejtrágyáztak, ez még folyik, 45 holdat burgonya alá trágyáztak. 14 ember babkarót vág már két hete, lassan be is fejeződik ez a munka. összesen 110 ezer babkaróra van szükségük, mert 20 hold Juliska babot vetnek, ugyanis tavaly öt holdon nagyszerűen bevált, 16 300 forintos bruttó jövedelmet adott holdamként. Már nevelődik 3000 darab naposcsibéjük is a nevelőházákbam.

CjéjjeL

a cáemói

határb i

cin

'-•a

A Petőfi Tsz új univerzális traktorával a tagság a vasútállomásról a szőlőbe és a gyümölcsösbe hordja a trágyát. Kiss Ferenc traktorvezető több mint másfélszáz vagon trágyát hordott ki a szőlőbe.

Magyar—szovjet mezőgazdasági ankét Ráckevén

Szocialista összefogással a nagyüzemi mezőgazdasági termelés emeléséért — hirdette a ráckevei művelődési ház jelA Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai sem akarnak elmaradni, ők is vásároltak egy új traktort. Az új gépet egyelőre kímélni kell, ezért József István traktoros a homokos talajt készíti vetés alá.

tfy , <1

Az Állami Gazdaság traktora Plangár János traktoros vezetésével két, trágyával ugyancsak jól megrakott kocsit vontat a földekre.

(Opauszki felv.)

,v\\\\\!ÄSSÄ\\ViWNWS\X\\VWX^^^

— Kétszer is megfontoltuk vállalásunkat, nehogy szégyenben maradjunk a teljesítéssel — mondja Csernák János

vetkezetből járó természetbenit Csernákné asszony hasznosítja. Évente két-három eladásra kerülő hízót, meg egy sereg piacra jutó baromfit nevel fel belőle; s persze azt is, ami otthon kerül az asztalra.

Ez hát a Csernák-család idei terve. (b. z.)

FESZER alatt áU a daráló, mellette meg Kliment Pali bácsi üldögél a lócán. El-elme- reng, s közben előveszi pipáját, megtömi, fogja az öngyújtót, s már lobban a fény is, amikor egy menyecske lép be a tsz udvarára.

— Hoztam egy kis kukoricát, öntse már föl, Pali bátyám — kéri az öreget — ezek a kölykök majd kinyúznak egy kis gancáért.

Pali bácsi zsebrevágja a pipát, rámosolyog az asszonykára, s csak ennyit mond.

— Csináld csak nekik, hadd egyenek.

Fogja a kukoricát, felönti a darálóba, ráfordítja a kapcsolót, s perc sem telik bele, már kész is a kukoricaliszt. A menyecske elköszön. Pali bácsi meg visszatelepedik a lócára és újra előveszi a pipát. No, de most sem jut tovább, mert már nyitják ismét a nagykaput, kocsin hoznak árpát, da rálni. így megy ez egész nap, s néha-néha bizony még pipagyújtásra is alig akad idő.

— Máskor meg — magyarázza az öreg, miután a negyedik daráltató is elköszön — van úgy, hogy az ördög se néz felém. Akár egy kemencére való dohányt is elszívhatnék.

így indul a beszélgetés, s igy tudom meg, hogy Pali bádott elszakadni a munkától. Főképpen a darálógéptől. Ma is dolgozgat, tesz-vesz a gép körül, s bent dolgozik a tsz- ben a felesége is. A gyerekek — két lány, már régen otthagyták a családi házat, magukra maradtak az öregek. Azaz, hogy mégsem magukra, mert ők is beletartoznak a nagy családba. A darálógép, amit Pali bácsi kezel, tulajdonképpen csak a tsz tagjainak, meg a község lakóinak végez bérdarálást, a szövetkezetnek sokkal nagyobb darálója van. Az öreg 15 mázsa után kap egy munkaegységet, mondja is hát, az a jó, ha minél többet hoznak.

— Ilyenkor még nincs sok munka, de augusztusban alig győzöm a darálást, annyi árpát hoznak. Sok a malac, s bizony nem eszik akármit.

r

MAR alkonyaira jár, mi még mindig beszélgetünk a szövetkezetről, a politikáról, a családról, s erről-arról. Közben megint nyílik a kapu, apró gyerekember hoz targoncán egy negyed zsák kukoricát.

— Mégiscsak jól végződik ez a nap is — kacsint az öreg, amikor földobja a kukoricát az etetőre — már azt hittem, többet nem hoznak máma.

Súlyán Pál

az ősszel kezdődő közös gaz- 8

dálkodás alapjait. Az állami í tartalékterületből 40 holdat í szántottak fel —

I

társadalmi munkában. 8

Ez mar a közöst gyarapítja, f A felajánlott 540 kocsi trá- 8 gyából is ki hordtak 240-et 8 a kapások alá. Megkezdték a 8 vetőmag-alap összeadását; 8 minden család leszerződött a 8 földm ű vessze vetkezetnél egy 8 hízott libára, s vállalta egy 8 fészekalja csirke felneveié- 8 sét, szerződéses alapon. A 8 kallókat később a közös ba- 8 romfiállomámyba adják.

y

Aztán a gondok kerülnek 8 sorra. Árpavetőmag kellene 8

— mégpedig sürgősen. An- 8 nak a hatholdas málnásnak 8 is tisztázni kell a sorsát, amit 8 Tésától vettek át a perő- 8 csényiek négy évvel ezelőtt, 8 de nem tudják rendesen mű- 8 vélni. Messze van hozzájuk, 8 Tésa határában.

A járási titkár szorgosan \ jegyzi: árpa vetőmagot a tó- 8 salaknak, döntést a málnás 8 ügyében! Távozóban megnéz- \ zük a csoporttagokat. Az 8 utolsó barázdákat húzzák a 8 40 holdon — vagyis az első 8 sorokat írják a tésai Béke 8 Tszcs króiúkáskömyvébe. Jól 8 táplált lovaik csak úgy fi- 8 cánkottmak a hosszú téli pi- 8 henő után,

8

Takarmány-probléma. Ezt 8 jegyzi fel elsőnek noteszébe 8 Perőcsénybem a járási tit- J kár. Az ősz óta felétették $ a takarmányt, s még felülve- < tést sincs mivel végezni. Pe- 8 dig a jövő évi takarmány- 8 bázist most kell megterem- 8 tend! 8

Természetesen jó hírek is 8 akadnak: a tavasai munkák \ mindenütt jó ütemben foly- 8 naik. Igaerővel bőségesen, él \ vannak látva, a fogatok szá- J ma meghaladja a 130-at. Ki- 8 számították, hogy a rendel- 8 kezesre áilö fogaterő 42 000 8 munkaórát képes teljesíteni 8 egy negyedévben, s a köz- 8 ségben csak 9000-re van ! szükség.

A pártszervezet irányító í szerepét helyes intézkedések í tükrözik. A vezetőség időben í megbeszélte a tavaszi "műöv I kaikkal kapcsolatos feladató- 8 Irat, s készül a közeli na- j pókban megtartandó szabad í pértnapra.

Nyílik az idő. A földeken ;

— bármerre megyünk — a \ tavasz ezernyi jele fogad: j frissen szántott, hatalmas táb- ; Iák, zölden sarjadó vetések. í A domboldalnak futó ba- ; rázdák vége összeér a hon- ! zonttal. Mintha kitágult vol- í na a határ...

Nyíri Éva i

j

Pali bácsi, a darálós

esi már a hetvenkettedik évét tapossa, s mint nyugdíjas kezeli a darálót.

— Mióta viseli a gondját ennek a masinának?

— Hát — szív egy nagyot ,a meggyfanyelűből — úgy volt az, hogy akkor még a Rózsahegyi volt az elnök, s oszt Végh Gyula darált. De hamarosan megunta ezt a verklit. Tőle Molnár Gáspár vette át, az se töltött itt sok időt. En itt yakom a szomszédban — gondoltam, elvállalom. Négy éve már ennek, pár vagonra való kukoricát, árpát azóta ledaráltam.

r

AZT AH, hogy mit kell tudni egy darálósnak, hogyan kell karbantartani a gépet, milyenre őrölik a kukoricát, hogy lesz finomabb az árpaliszt, azt itt mind sorban megtudhatom. Az öreg olyan szakértelemmel töviröl-hegyire váló részletességgel magyaráz, mintha világéletében őrlőmolnár lett volna. Pedig ő sem rajongott azelőtt a technikáért. Tíz és fél hold földjét leginkább csak a két kezével művelte. A termelő- szövetkezetbe 1952-ben lépett be, s akkor sem hagyta magára a szobi Vj Barázdát, amikor mások, a viharos időkben, cserbenhagyták a közöst.

Pali bácsit nemrégiben nyugdíjazták, de nem tumondata. Ennek jegyében, a magyar—szovjet mezőgazda- sági napok keretében jöttek össze tanácskozásra a ráckevei járás termelőszövetkezeteinek élenjáró dolgozói, asszonyai, ezüstkalászos gazdái, az állami gazdaságok és gépállomások szakemberei, hogy megvitassák a továbbhaladás tennivalóit.

Az ankéton részt vett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására a budapesti szovjet nagykövetség két munkatársa is.

A járásban ma már 42 232 holdon a termelőszövetkezetek gazdálkodnak, tehát a gazdálkodás megszervezése, az új úton való indulás széleskörű tapasztalatokat igényel. Prezenszky Gábor, a megyei tanács főmezőgazdásza tartott értékes előadást a jelenlegi helyzetről és a feladatokról. A nagyobb állati termékhozam elérése érdekében az előadás hasznos gyakorlati útmutatásokat is tartalmazott. Utána Passuth András járási tanácselnökhelyettes elemezte a járás szövetkezeteinek lehetőségeit Példaképül állította az állattenyésztés terén a kiskun- lacházi Petőfi, a szigetújfalui Béke és a halásztelki Szabad Május termelőszövetkezeteket. Monostori Ernő, a Kiskunsági Állami Gazdaság főmezőgazdásza volt a következő felszólaló, aki az állattenyésztési üzemszervezés kérdéseivel foglalkozott. A majosházi Uj Élet Termelő- szövetkezet elnöke a Szovjetunió sokoldalú segítségét méltatta, amit az elmúlt másfél évtized alatt nyújtott a magyar mezőgazdaságnak.

Az eredményes összejövetel befejezéseként a vendégek i megtekintették az áporkai Vö- | rös Csillag Termelőszövetke- 1 zetet; Bíró Gábor

Ráckeve

Családi terv: 60 ezer forint

Ha ketten negyvenezer forintra jutottunk, hármunknak meg sem szabad állnunk — hatvanezerig. Mert, ugye — az csak természetes, hogy a nyári munkákból, a cséplés- ből, behordásból sem maradunk ki,

A háztáji termését és a szöCsemák János tizenkét évvel ezelőtt mint földnélküli agrárproletár állott az abonyi Kossuth Tsz alapítói közé. Már akkor negsej tette, amiről azóta sok százezer paraszt- ember meggyőződött: boldogulását a termelőszövetkezetben kell keresnie.

A Kossuth Tsz-ben az eredményességi munkaegység- rendszert alkalmazzák. Elvük az: valamit — valamiért, vagyis az elért terméseredmények alapján részesedjen mindenki a jövedelemből. A szövetkezeti gazdák zöme — családtagjaik bevonásával — jórészt már megtette éves vállalását. A legpéldásabb ígéretet Csernák János aláírása hitelesíti.

— Mihállyal, s Ferkóval, két fiammal, összesen tizenkét hold munkáját vállaltuk — mondja Csernák János. — Ebből tizenkettő a kukorica, há- roiia cukorrépa, kettő a burgonya. Harminc metermázsas átlagtermést terveztünk tengeriből; a többlettermésből 15 százalék természetben a mnénk tesz. Burgonyából tízszázalékos prémium illeti nálunk a tervezettnél többet termelőt; a terven felüli cukorrépatermés minden mázsájáért tíz deka cukrot kapnak.

__ Alaposan megfontoltuk;

b

írjuk-e majd — folytatta a szövetkezeti gazda. — S úgy találtuk: igen. Esztendeje

még csak Miskával dolgoztunk ketten, s ezernél több munkaegységet értünk el. Ez évben Feri is a tsz-ben dolgozik, nem a téglagyárban.

I

— Néhány percnyi haladékot kérek az indulásig — ezzel fogad a megbeszélt időben Provics Ilona, a szobi járási pártbizottság titkára. (Ellenőrző kőrútjához ajánlkoztam kísérőnek, illetve krónikásnak.) — Ma van az iskola- igazgatók félévi értekezlete, amelyen Kunya elvtáns képviseli a járási pártbizottságot. A beszámolóval kapcsolatban volna néhány észrevételem.

Illedelmesen próbálok újságolvasásba merülni, hogy ne zavarjam a megbeszélést. Nem megy: már a harmadik mondatnál odafigyelek.

— Kérdezze meg a pedagógusoktól: miért nem kapcsolják össze a gyakorlati számtanpéldákat a gyermekekhez is közelálló, hétköznapi problémákkal? Például miért nem kérik el a helybeli termelőszövetkezetek zárszámadási mérlegét, amelyből rengeteg érdekes, gyakorlati feladatot dolgozhatnának ki? — magyarázza Provics elvtársnő.

Majd egy másik — nem is kizárólag szobi — problémára i figyelmeztet:

— Egyenlőtlen a gyermekek ! leterhelése

az úttörőmozgalomban.

Itt is Lábra kapott a felnőtteknél ismert káros gyakorlat: mindössze 6—3 gyerek végez minden munkát, —rendez, szervez, szerepel, fali- újságcikket ír, stb. — a többi 50—60 pedig nem csinál semmit. Ezt nem szabad tovább megengedni. Lehet, hogy az a passzív gyerek kisebb képességű, gyengébb szervező; lehet, hogy több segítséggel és lassabban hajtja végre, amivel megbízzák, mint az a másik. Mégis meg kell bízni kisebb-nagyobb feladatokkal. Hadd nőjön az önbizalma, hadd érezze, hogy rá is szükség van, az a túlterhelt gyerek pedig hadd mente- . Süljön legalább á feladatok egy részétől!

A korrepetálások módszerével sincs megelégedve a járási titkár. Fel kell hívni a