Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-05 / 55. szám

OáttláiU Ífír CEGLÉD, ALBERT IRSA, C EG LÉ D BÉRC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM 1961. MÁRCIUS 5, VASÁRNAP ORSZÁGOS ALLATSZAMLÁLÁS A Központi Statisztikai Hi­vatal március hó 7-től az egész ország területén állatszámlá­lást hajt végre. Ez a minden évben szokásos állatszámlálás a március 6. és 7. közötti éjféli állapotnak megfelelően számbaveszi a szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly, szamár, öszvér­állományt, valamint a barom­fiakat és a méhcsaládokat. Népgazdaságunk rendje megkívánja, hogy időnként számbavételekkel megfelelő tá­jékozódást szerezzünk arról, mivel rendelkezünk és ezeket az adatokat a különféle terve­zéseknél felhasználják. Ez a célja a jelenlegi összeírásnak is. Az összeírással egyidejűleg fontos állategészségügyi érde­kek szem előtt tartásával nyil­vántartásba veszik a 6 hóna­pon aluli borjú- és a 18 hóna­pon felüli nőivarú szarvasmar­haállományt is. Az általános iskolások félévi tanulmányi eredményeiről, az 1960. évi pénzügyi költségvetés zárszámadásáról tárgyalt a járási tanács rcgrchajtá biaattsága Pénteken délelőtt tartotta ülését a járási tanács vég­rehajtó bizottsága, amelyen napirendi pontként Detrei Sándor tanulmányi felügyelő jelentését tárgyalták meg a tanév I. félévi eredményei­ről. Beszámol a jelentés arról, hogy a tanév első felének folyamatos, zavartalan mun­kája előnyösen hatott a ki­alakult eredményekre. Az anyagi, tárgyi feltételek to­vább javultak és egyes is­kolák a múlt tanévhez vi­szonyítva korszerűbb körül­mények között dolgozhatnak. Felépült a tört éli új, négy- tantermes iskola, a felújítá­í fin erre szükség ? Egyik nap a sütőipari vál­lalat Kossuth Ferenc utcai szaküzletébe mentem, mert szép és jó egykilogrammos kenyeret akartam vásárolni. Nehéz volt bejutni a vá­sárlókkal megtelt üzletbe. A szolgálatkész Biró elvtárs többször is feltette a kérdést a vevőknek: — Kinek adha­tunk kenyeret? A vevők a kérdésre nem reagáltak. Senki nem moz­dult, nem kért. Az emberek türelmesen vártak és az ajtó üvegén keresztül nézegettek az udvar felé. A polcokon pe­dig ott sorakoztak a szép, kí­vánatos, kisebb-nagyobb sú­lyú kenyerek, veknik. :• Közbéh újabb és újabb ve­vők érkeztek. Megmozdulni is plig lehetett. Furcsa, hogy a szomszédos nagy Népbolt és az illatszer- bolt mellett levő kenyérbolt ugyancsak rendelkezik egyki­lós fehér kenyérrel, a vevők mégis időt áldozva, fáradozva állnak, várnak, hogy a Kos­suth Ferenc utcai boltban szerezzék be kenyerüket. Vajon miért? Elérkezett a várakozást fel­szabadító pillanat Kosarak­ban egymást követően érke­zik a sütödéből az egykilo­grammos kenyér, amelynél szebbet festeni sem lehetne. — Kettőt... ötöt... nyolc darabot kérek... — röppen a kérő szó a pult mögött dol­gozó eladókhoz, akik gyors kiszolgálással véget vetnek a félórai várakozásnak. Ha minden közeli és távoli bolt olyan minőségben árul­hatná főként az egykilogram­mos finom fehér, de a más­fajta kenyeret is,, nagyon sok fogyasztó nem töltené ott vá­rakozással drága idejét. Igen üdvös lenne, ha a me­gyei tanács illetékes ipari osztálya végre megnyugta­tóan intézkedne a Ceglédi Sütőipari Vállalatnál, hogy a kenyerek minőségkülönbsége megszűnjön. Bordás Gyula, Cegléd, Szőlő utca 24.-t* Rajt után tak fel. Anya- és gyer­mekvédelemre 410 000, iskolaegészségügyi célok­ra 15 500, közegészség- ügyi célokra pedig 169 000 forintot fordítot­tak. Az abonyi szociális otthon fenntartása 45 000 forintba került. Szociá­lis gondozásra 35 000 fo­rintot használtak fel. Az óvodák, napközik fenn­tartása 931 000, az abonyi gimnázium fenntartása pedig 376 000 forintba került. A já­rási könyvtár kiadásainak fedezésére 323 000 forintot biztosítottak. Népművelési cé­lokra 19 400, sportcélokra fje­dig 11 900 forint nyert fel- használást. A pénzügyi költségvetés felhasználásának jóváhagyá­sa után a tamácsapparátus- ban dolgozók állami okta­tásban és szakmai további képzésben való részvételét vizsgálta meg a végrehajtó bizottság. t A tanácsok az előttük álló feladataikat csak úgy tud­ják a lakosság növekvő igé­nyeinek megfelelően ellátni, ha együtt haladnak a fejlő­dés ütemével. A törvényesség betartása, a sokirányú állami fel­adatok végrehajtása szé­les látókörű, képzett em­bereket követel. Megál­lapította a végrehajtó bizottság, hogy a járási és községi apparátusnál 10 tő egyetemi tovább­tanulásban. 14 fő pedig a középiskola anyagának elsajátításában vesz részt jelenleg és a következő tanév folyamán. Tanácsakadémián kettő, ál­lamigazgatási iskolán pedig egy vb-vezető tanul. Megtárgyalta még a végre­hajtó bizottság a következő tanácsülés anyagát, majd az egyéb ügyek megtárgyalása után befejezte ülését. Peresztegi Rózsa — bővítik a községek könyvtárainak könyvállomá­nyát. Az idén 34 100 forintot fordítanak könyvbeszerzésre. — EGYHÓNAPI fizetésnek megfelelő összeget fizet nyere­ségrészesedésként a ceglédi Ruhaipari Vállalat. — A CEGLÉDI VASUTAS második csapata vasárnap dél­után 3 órakor a Vasutas sport­pályán bajnoki mérkőzést ját­szik a nagykőrösi Kinizsi csa­pata ellen. — TELJES erővel folyik a báli szezon. A váltott műszak­kal dolgozó női fodrász rész­legek különösen a szombati napokon igen jelentős forgal­mat bonyolítanak le. Átlago­san 400—500 vendéget szolgál­nak ki. si munkák határidőre elké­szültek. Megtörtént az abo­nyi Gaál Miklós iskola kül­ső rendbehozatala is. Jász- karajenö községben a helyi tanács saját erőből kétter- mes politechnikai tanmű­hely építését kezdte meg. A tanulmányi helyzettel kapcsolatban megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a járás iskoláinak tanul­mányi átlaga 3,33. Az osztott iskolák között a legjobb eredményt az al- bertiisai Petőfi-iskola ér­te el 3,53 átlaggal. A tör- teii központi 3,38, a kő­csert központi és az abo­nyi Szelei úti iskolában 3,35 a tanulmányi átlag. A (kis iskolák között a körös­iét étleni Dózsa-iskola jár az élen 3,87 átlaggal. Szervezett verseny folyik az iskolák között a mulasztások csökkentésére. Az elért ered­ményeket kéthavonként érté­kelik. A versenyben első he­lyen áll és a vándorzászló birtokosa a kőrösteiétleni Dózsa-iskola 0.09 átlaggal. Jó a ceglédberceli és kocséri iskolák átlaga is. A kis is­koláik egész sora ért el ki­váló eredményt, mindössze négy iskolában van négy nap felett a mulasztási átlag. A nevelőmunka eredmé­nye megmutatkozik a tanu­lók magatartásában. A járás iskoláiban a ta­nulók viselkedése előzé­keny, udvarias. A tanír tasi órákon fegyelem ta­pasztalható. de az utcai magatartáson van még javítani való. Az iskola és a szülők kap-' csolatára vonatkozóan meg­állapítja a jelentés, hogy minden iskolánál megala­kult és tevékenykedik a steülői munkaközösség. Mun­kájuk legnagyobb eredmé­nye, hogy segítséget adtak az iskolai mulasztások csök­kentéséhez. Az eredmények további fo­kozása érdekében határoza­tot hozott a végrehajtó bi­zottság, majd megtárgyalta az 1960. évi pénzügyi költ­ségvetés zárszámadását. Megállapítja a jelentés, hogy a községi tanácsok és a járási tanács pénzügyi csoportjai a múlt évi költ­ségvetés végrehajtása során eredményesen gazdálkodtak és végrehajtották a Minisz­tertanács takarékossági ren­deletét. A költségvetés végrehaj­tása során állategészségügyi célra 475 000 forintot használ­tak fel a járás terüle­tén. Az egészségügyi in­tézmények fenntartása 894 000 forintba került. Szülészeti ellátásra 203 000 forintot használ­i i Labdairúgó-pályáinkon az elmúlt vasárnap már megin­dultak a küzdelmek a baj­noki pontokért. A ceglédi sporttelepeken is gyakran ve­rődtek tapsra a tenyerek, de kijutott szurkolóinknak a bosszúságból is. Láttunk fi­ainktól sokszor egészen szép megoldásokat, ezek mellett azonban a kelleténél gyak­rabban fordultak elő bosz- szantó hibák, felesleges cse- lezgetések. Hogyan viszonyul közönsé­günk mindezekhez? Ez egy főkérdés, méghozzá nemcsak idehaza, hanem túl a város határain is! A Magyar Lab­darúgók Szövetségében he­tenkénti ankéten tárgyalják meg egy-egy forduló esemé­nyeit, ahol Gál József birkó­zó-világbajnokunk, a CVSE labdarúgó-szakosztályának el­nöke képviseli városunkat. Tőle kérik számon, illetve neki tesznek szemrehányást az előforduló sportszerűtlen­ségekért. A csendes, de an­nál igazságosabb gondolko­dású sportember. többször szenvedett már el igen ke­mény, de jogos bírálatot, kö­zönségünk sportszerűtlen ma­gatartása miatt. Az idén — mond i a kérdésünkre — úgy­látszik. végeszakad ezeknek a kellemetlenségeknek. Leg­utóbbi mérkőzésünkön is je­lesre vizsgázott közönségünk sportszerűségből?. Megértés­sel szemlélték az előfordull hibákat, s igyekeztek biztat­ni a játékosokat. De ha £ biztatás sem segítette át őke1 hibáikon — ami pedig gya­kori volt —. akkor sem fo­gyott el a türelmük. Nagyor jóleső és fölöttébb megnyug­tató érzés volt hallani, amint tapsra verődtek a tenyerek akkor is, amikor az ellenfél hajtott végre egy-egy szép akciót! Ezt is szóvótették ter­mészetesen vendégeink is, de mennyivel más volt ez, mint a múlt őszi „dorongolás” ... Győzelem ez! AViobbérzé- sű többség győzelme a so­raikban felbukkanó tüneti fegyelmezetlenség ellen, akik nagyon gyorsan ragadtatják kiabálásra magukat, de na­gyon lassan tanulják meg a szabályokat — állapította meg Gál József. Nagyon igaza van! T \ j Tizenhat mazsa tiszta búzát, íj öt mázsa árpát, tizenöt mázsa % burgonyát, harmincnégy má- 'j zsa kukoricát, százötven liter g bort, háztájit, havi 22 forint 0 előleget munkaegységenként és g még a zárszámadás után 11 £ ezer forintot kapott ifj. Buj- £ dós Ferenc fejőtehenész az galbertirsai Dimitrov Tsz-ben gaz 1960, gazdasági évben, g összesen 51 995 forintot és azt j hiszem, hogy ezzel a hatal- $mas összeggel Bujdos Ferenc %az ország legjobban kereső í emberei elölt sem szégyenke­lj zik. 'j Szép eredmény, de hát ho- 1, gyan született? íj Erre válaszol készségesen a íj boldog tehenész, aki fiával, a $ szintén ifjú Bujdos Ferenccel-, % tegyük hozzá, hűséges segítő- 1j társával együtt adja meg a $ választ a fogas kérdésre. í — Földem soha nem volt. A JÓMÓDÚ TEHENÉSZ Csak olyan egyszerű tanyás­kertész voltam Mikebudán és amikor lehetett, az elsők kö­zött léptem be a Dimitrovba. — De nem is bánta meg?! — Dolgoztam és igazán mondhatom, hogy mindig na­gyon jól kerestem. Tavaly is volt 1226 munkaegységem, de azért a tíz év alatt az idei esztendő volt a legszebb: 1547 munkaegység! — Mondja el lapunk olva­sóinak: hogyan érte el? — Harmincöt szarvasmarha van a kezem alatt. Ebből je­lenleg huszonegy a fejős. 1960 júniusában volt az utóbbi idő­ben legszebb fejési eredmé­nyem, egy hónap alatt 8700 liter. Jelenleg a sokkal gyen­gébb téli takarmányozás kö­vetkeztében a fejési átlag napi 10 liter. Eredményességi munkaegységre dolgozunk. Szarvasmarhánként havonta egy munkaegységet kapunk, eredményes megtermékenyí­tésért 3 munkaegységet, egészségesen világrajött bor­júért 6 munkaegységet, min­den leválasztott borjú után zsáz kilóig 6 munkaegységet írnak jóvá, száz kilón felül 9-et, minden kifejt száz liter tej után 1 munkaegységet. — Feri fiammal reggel fél háromkor kezdünk. Abrakolás, takarmányozás, trágyahordás, almozós, itatás és fejés — ez bizony eltart hét óráig. Dél­után fél háromkor újra neki­látunk és az előbbi sorrend SXXXVXNVVVVXVXVVVVVVVVVVVVVVVVVV’VVVVX-Vv-V-V’vx'v i i szerint dolgozunk hét-nyolc \ óráig. Feleségem természete-\ sen segít a fejesben, mertj egyedül nem győzném. ; J — A kapott termények bő-; ségesen biztosítják ellátásún-; kát, sőt még piacra is tudunk j vinni jelentős mennyiséget. A \ tizenegyezer forintot teljes \ egészében ruházkodásra költ- j jük és meglepem a felesége-! met mosógéppel. Biztosan I nagy dolog lesz itt a tanyavi-'f lúgban a mosógép! ■ — Még csak annyit, hogy; melyik a legkedvesebb te-! hene? ! — Kettő van. Az egyik aj Piros. Zöldtakarmány ozásnál j naponta 27 liter tejet ad. A; másik a Bársony. Ez a gyö-j nyörü, ötéves jószág még téli \ takarmányozásnál is megadja^ a napi 21 liter tejet. ! — A TÖRTELI művelődési háznak 20 tagú tánccsoportja van. Az ő munkájukat kíván­ják elősegíteni zongora- és táncruhavásárlással, amelyre 24 200 forintot tervezték. — SZOMBATON délután tartották a törteti óvodások műsoros karneváljukat. Az óvó nénik fáradságos munká­ját, a személyzet segítő közre­működését a jól sikerült be­mutató nagy sikere bizonyí­i tóttá. « — A CEGLÉDI járás közsé­gei a községfejlesztési tervek megvalósításához a közeljövő­ben 1 428 800 forintot kapnak ‘ állami hozzájárulásként. EGY PILLANATRA Panasz van a kultúrházra. Nincsen csak egy ruhatáros, Pedig egy-egy rendezvényen Ott van majdnem a fél város. Azt mondják a kuKórházban: (Legalábbis e hir járja) Vettünk volna fel még egyet. De nincs meg a szakvizsgája. — O — — 12 960 MÁZSA marhahús volt az 1960. évi termelése a ceglédi Húsipari Vállalatnak. — A NAPOKBAN befejez­ték a 'községfejlesztési csoport fizikai dolgozói a Jászberényi út járdaépítését. — DUHAJ PÁL, albertirsai vasutas szolgálaton kivül uta­zott haza munkahelyéről. Egy óvatlan pillanatban ellopta egy körösi fiatalember csomagját, amelyben új télikabát és két pár új cipő volt. A feljelentés után a lopott holmit hiánytala­nul visszaszolgáltatta. Bünteté­se 4 hónapi javító-nevelés, 15 százalékos bércsökkentéssel. — NAGY érdeklődés kíséri a törteli nőtanács keretében immár éveken keresztül ha­gyományosan megrendezett női varrótanfolyamot. A si­ker elsősorban a Ceglédről ki­járó varrónő, Jutka néni ér­deme, aki gazdag tapasztala­tokkal, hasznos gyakorlati uta­sításokkal teszi változatossá értékes előadásait. ÜNNEPI K ÖSZÖNTÉS MELEG SZERETETTEL kö­szöntőm városunk asszonyait, leányait, az idei tavasz első ünnepén, az 51. nemzetközi nő­napon; Köszöntőm azokat a magyar nőket, asszonyokat és leányo­kat, akik mindenütt megáll­ják a helyüket, ahova a szo­cializmus építésének ügye szó­lítja őket; Köszöntőm az édes­anyákat, akiknek élete áldo­zatos szerep, köszöntőm lá­nyainkat, akik folytatói és osz­tályrészesei a mi munkánknak. Kedves nap nekünk, nőknek március 8-a, a tavaszi ünnep­ségsorozat közül a legelső. Jóleső érzés az a figyelem és megbecsülés, amely ezen a napon felénk árad a párt, az állam, a munkatársak, a férj, a család részéről. Jólesik a tisztelet, megbecsülés és érté­kelés, amely a nőnek, a fele­ségnek, az édesanyának, a bé­ke következetes harcosának szól. Ez egyben biztatás a to­vábbi munkához. Ezen a napon minden or­szág dolgozó nőivel együtt ünnepelünk sokmilliós sereg­gé tömörülve. Ilyenkor érez­zük azt az óriási erőt, amely a nemzeti összefogásban rej­lik. Érezzük, hogy tudunk dolgozni, alkotni, tudunk csa­ládi otthonokat szebbé, mele­gebbé tenni, de tudunk el­szántan harcolni is hazánk, népünk, s gyermekeink bol­dogságáért, s a világ békéjéért. Szükséges is ez az ünnep ne­künk. Szükséges éreznünk, hogy az évezredes alacso- nyabbrendűség megszűnt, szükséges önbizalmat önteni asszonyainkba, akik maguk is hajlandók sokszor szerényen az alárendeltséget vállalni a mellérendeltség, az egyenjo­gúság helyett. MÁRCIUS 8-ÁN a nemzet­közi nőnapnak a legfontosabb tartalma éppen az, hogy a nők mint jogilag, társadalmilag, gazdaságilag egyenrangú em­berek akarnak részt venni a haladásért és a békéért ví­vott küzdelemben, részt vál­lalni a kötelességekből, de részt vállalni a jogokból is. Nagy utat tett meg a nő­mozgalom 1961. március 8-ig. A nők egyenjogúságáért ví­vott harc nem 51 évvel ez­előtt kezdődött. A legnagyobb fejlődést azonban a világ első munkáshatalmának, a Szov­jetuniónak a létrejötte jelen­tette. A Szovjetunió volt az első állam, amely nem tett különbséget a férfi és női munka között, hanem a gya­korlatban is megvalósította az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvét. Ezzel egyúttal azt is bebizonyította, hogy a nők egyenjogúsága csak a tár­sadalom gyökeres átalakulá­sával valósítható meg. „A proletariátus nem vívhatja ki a teljes szabadságot, ha nem vívja ki a nők teljes szabad­ságát.” Leninnek ebben a tömör mondatában benne van a nők teljes társadalmi egyen­jogúságának lényege és fontos­sága. A nők egyenjogúsága nélkülözhetetlen feladata, szerves része a proletárfor­radalomnak; A szocializmus­ban a nő szerepe és helye megváltozik. A nő nem rabszolgája otthonának, nem elnyomott és elmaradott, ha­nem élni tud emberi és ál­lampolgári szabadságával és hasznára tud lenni társadal­mának és a hazájának. Az egyenjogúság hangoztatá­sa egyenértékű munka és egyenrangú tudás nélkül nem sokat ér. Ezért vállalta a mun­kát a ceglédi városi nőtanács is a nők életének és munka- körülményeinek jobbá téte­léért, ezért nem sajnál sem időt, sem fáradságot egy-egy asszony ügyének elintézéséért; Cegléden ma már minden üzemben és termelőszövetke­zetben dolgozik nőbizottság. Igen sok és lelkes asszony kap­csolódik be ezek munkájába. A Kossuth, a Táncsics tsz szabó­varró tanfolyamra gyűjti ösz- sze este az asszonyokat. A há­ziipari szövetkezetben előadás- sorozat folyik, a nőtanácsnál géphímző tanfolyam indult stb. Mindezek azt a célt szol­gálják, hogy asszonyaink lé­pést tudjanak tartani a tu­domány és a kultúra ered­ményeivel, a társadalom kö­vetelményeivel és a család mindennapi ellátásának fel­adata mellett tudjanak véle­ményt nyilvánítani, vagy részt venni a társadalom ki­sebb vagy nagyobb kérdé­sének megvitatásában vagy megoldásában. MI. ASSZONYOK, akiknek mindig az a gondunk, hogy családunk és otthonunk bé­kéjét és nyugalmát biztosít­suk, különösen meg tudjuk becsülni, ha országunk és né­pünk nyugalmát, békés fejlő­dését biztosítva látjuk. Éppen ezért asszonyainkban szilárd elhatározás él, hogy a maguk helyén, a maguk eszközeivel azon dolgoznak, hogy a kö­vetkező nemzetközi nőnapokat is békés, nyugodt körülmények között ünnepelhessük; Mi, a szocialista tábor or­szágainak asszonyai minden­nap gondoljunk arra: egy-egy óra békés, alkotó munkája közelebb hozza az emberiség álmának megvalósulását, a világbékét! Benke Lajosné országgyűlési képviselő, a nőtanács elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents