Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-31 / 77. szám

4

”"l" /fit-Ian

1961. MÁRCIUS 31, PÉNTEK

Labdäzgatäs nélkül

Padira és síékekre lenne szükségünk, mert tianfolya- mot indítunk .. ;

— Nem vagyunk iskola . ..

Ez a párbeszéd Vácott zajlott le a Dunai Cementmü főépítésvezetője és a szak- szervezeti bizottság kultúr- íélelőse között. Szerencsére azonban Kovács Istvánt nem olyan fából faragták, aki hagyja magát. Szilárdan ragaszkodott a kéréshez és végül elhárult az akadály, megkezdődhetett a tanfolyam. A vita a padok és a székek körül azonban kissé jellemzi a helyzetet. Nap mint nap szívósan harcolni kell az építkezés vezetőivel, mert a munka hevében nem mindig tudnak, vagy akarnak eleget tenni kéréseinek.

labdajáték is folyik Vácott és ennek Kovács István a szenvedő hőse. A Dunai Cementmű építésében ugyanis több vállalat vesz részt és gyakran előfordul, hogy ha például a kultúrvezető az ÉM 1. számú Mélyépítő Vállalattól kér valamit, ezt a választ kapja:

— Ez nem ránk tartozik. Forduljon a 31-esekhez. . .

Tovább dobták tehát a labdát. Kovács István erre elmegy az ÉM 31-es számú 2 Építőipari Vá' Thoz. Ott is előadja kér. ét vagy ja-2 vaslatát. Ott viszont így válaszolnak:

— Ez nem a mi ügyünk. Forduljon az. ÉM Szolgáltató Vállalatához.

Ismét tovább dobták tehát a labdát. A kultúrvezető azonban tovább megy és felkeresi az ÉM Szolgáltató Vállalatot is. Ott általában teljesítik kérését. Tapasztalatai szerint ugyanis az építésben részvevő vállalatok közül itt a legmegértőbbek.

Megnehezíti a kulturális élet kibontakozását a távolság is. Szétszórtan, több kilométerre egymástól laknak és dolgoznak az emberek. Hat különböző helyen,, így például — a többi között — Vác északi végétől három kilométerre a Duna-parton, közvetlenül a Naszály alatt és Nógrádverőcén. A legnagyobb gondot a hegyben létesülő kőbánya munkásainak kultúrával való ellátása jelenti. Hét-nyolc kilométerre Vác városától nehéz bármiféle műsort rendezni. Az ebédlő kis színpadján még csak-csak felléphetnének művészek. de vajon, miként jutnak el a várostól messze- eső kőbányához? Gyalog, autóbuszon, vagy autón? És még nehezebb este előadás után visszajutniok. És ki ad ilyenkor közlekedési eszközt? Külön áldozatot kíván a művészektől, előadóktól, ha késő este esőben, vagy sárban haza akarnak jutni a Véctól távoleső építkezéstől.

Gondol okoz az is, hogy az építőmunkások nem váci lakosok. Szinte az ország valamennyi tája képviselteti it magát, 250—300 különböze községből, faluból járnak id( az emberek, tehát szombator hazautaznak. Mit jelent ez- Milyen napra tervezhet prog ramot a kulturális vezető- Nézzük csak a hetet az c szemszögéből:

Szombat? Ilyenkor minden ki rohan az autóbuszhoz.

Vasárnap? Mindenki otthor van, kihalt az építkezés.

Hétfő? Már ugyan vissza tértek az emberek, de még ál mosak és fáradtak az utazás tói.

Mi marad tehát? Nem sok A kedd, a szerda, a csütörtöl és a péntek, mindössze négy nap. Alaposan be kell ősz tania, hogy jusson idő mű velődésre és a szórakozásri egyaránt.

Ezernégyszázan laknak a < lakótelep munkásszállásán. E az építkezés művelődési éle tének központja. Az úgyneve zett kultúrbarakk. vagy h úgy tetszik, kultúrpavilon né zőterén csaknem háromszáza: férnek el. Leggyakrabba: mozielőadásokat rendeznek, d egy hónapban egyszer ellátc gat ide a Déryné Színház, Petőfi Színpad együttese i: Igen ám, de kicsi a színpad é

nincs megielelö öltöző sem. A színészeknek a hideg udvaron kell átvonulniok a színpadra. Egészségüket kockáztatják tehát, ha hideg időben tartanak előadást Vácott. Csoda tehát, hogy a Déryné Színház társulata télen nem vállalt előadást?

Több mint háromezres munkássereg építi a Dunakanyarban a Cementművet, de a legkülönfélébb korú és ízlésű emberek. Sokan ízig- vérig építőmunkások, akad olyan, aki 40 esztendeje járja áz országot.

Mi SfijjíiEllB tehát a jelenlegi nehézségeken? A legsürgősebben először is nagyobbítani kellene a tenyérnyi színpadot, másodszor pedig megfelelő öltöző kellene.

Mindkettő a mai helyzeten segítene. Érdemes-e azonban pénzt áldozni erre, mert mit

ALBA REGIA

eszmélő, de nehezen eszmélő magyar értelmiség első tétova, de becsületes lépéseit, az új világhoz való közeledését bemutatni. A kivezető út az évtizedes hazugságok mocsarából — ha úgy tetszik — kálvária volt. Gyötrelmes, vajúdó eszmélés.

A FILM HŐSE, Hajnal doktor

is ezt az utat járja. Az első botladozó lépéseket mind haFIATALOK ÉS ÜRFGEK

A SZÍNÉSZ GARDA sikeres válogatásról tanúskodik. A vendégként meghívott Tatjana Szamojlova magávalragadó jelenség. Üde, tiszta bája, egyszerű, póznélküli játéka a Szállnak a dar vakban már megcsodált tehetségét bizonyítja. Alakításának másik nagy erénye: nemcsak a hazájáért harcoló s akár életét is feláldozó szovjet ember típusát fogalmazza meg, de bátorságán, rettenthetetlenségén át- és átsüt az egyszerű, hétköznapi szovjet ember arcképe: i'yen voltam a béke éveiben — művelt és szellemes — és i’yen leszek újra, amint Ber- 'in legmagasabb tornyán győztesként leng majd a szovjet lobogó.

Hajnal doktor emberi alakéit Gábor Miklós kelti életre nagy hűséggel. Hisszük vívódását, érezzük egyre nagyobb tűzzel lobogó szerelmét, igaznak tudjuk emberréválását. Legmeggyőzőbb mégis a szerelméért minden áldozatra képes férfi megformálásában.

Az epizódszerepeket is szinte kivétel nélkül kitűnő színészek játsszák. Rádai Imre, Sinkovits Imre, Várady Hédy... Mégis, valamennyi közül Várady Hédy figurája a legnagyszerűbb. Remekül érzékelteti, hogy az apácarüha is csak nőt takar, egy reménytelenül szerelmes, de a szerelmet mégis titkolni tudó nőt.

Pnikner Pál

JÓLESŐ ÉRZÉS hosszú idő óta

újra úgy felállni az előadás végén a moziban, hogy nem keserű szájízzel távozik az ember. Az Alba Regia című új magyar film beváltotta a reményeket még akikor is, ha nem minden részletében kiváló alkotás; ha nem is érte utol jeles elődjét, a nagysikerű Budapesti tavaszt,

A film meséje igaz történeten alapul: hogyan mentette meg egy székesfehérvári orvos egy szovjet híradóslány életét: hogyan segítette veszélyes feladata teljesítésében a németek által megszállt város falai között. Természetesen, filmről lévén szó, Palásthy György, a forgatókönyv írója az igaz történetnek csak a ; magját hagyta meg, hiszen a \ művészet — így a íilmművé- ; szét — célja is: általános ér- i vínyűt mondani a korról, az i emberről. Jelen esetben az

Ígér a holnap? Ha nem is az : elkövetkezendő napok. ha- i nem a jövő? 1962 tavaszára aj Dunai Cementműnél végleges ; művelődési ház épül, ötszáz; személyes díszteremmel, pom- \ pás berendezéssel, a falakon j tölgyfa burkolattal,, megfelelő; színpaddal. Biztató ugyan a | jövő. de mi lesz addig? Ko- : vács István kultúrvezető ed- : dig mindennap megvívja a: maga harcát, az állandóan : változó, de lényegében átme- : neti körülmények között. Ö: maga is építőmunkásként i kezdte pályafutását, ezért ■ érthető, hogy így beszél:

— Amire megépül az új : művelődési ház? Kérdés, hogy j akkor itt leszek-e még? Mi, ] építőmunkások, már ilyenek vagyunk ... Ha rendet csinálunk valahol, ha kész a gyár vagy a lakótelep ... megyünk tovább ... Ez a mi sorsunk .. .

Molnár Károly

VXVXXXXVXXXXXXXXN>^XVXXVXXXXXXXXXvXXVVVXXX

F1LMH ÍR ADÓ

Elke Sommer játssza Tra- ven világhírű regényéből készült, A haláihajó című nyugatnémet film női főszerepét. A filmet rövidesen nálunk is bemutatják.

A Moszkvai Központi Do- ; kumentumfilm Stúdió egész ; estét betöltő filmet készít az afrikai népek felszabaditó : harcáról.

; Maiina Vlady elvállalta ; élete első vigjátókszerepét ' Michel Deville A hazug cí- , mű fi lm v ígj át ékába n.

■ Elkészült s rövidesen Fran- t cUwrszágban is bemutatják A l szentély című amerikai fűimet, amelynek főszerepét \ Yves Montand játssza, aki la filmben egy alkoholüzért j alakít, s mellékesen egy New l Orleans-i „ház” részére kéri.

; Iá nyolcat.

!

! A Nobel-dijas író, La- ígerkvist Barabbas című re- í gényét viszi filmre Lau- ! rentiis. A film Néró kor- ! szakát eleveníti meg.

fi .

? A közeljövőben kerül be- \ mutatásra A próbakisasszany című csehszlovák ifjúsági ; film, amelynek egyik szere- ípét Zuzana Ciganová játssza.

! íározottabb,. mind magabizto- ! sabb léptek követik s ez —

! Hajnal doktor esetében — í a szovjet lány iránt fellobba- : nó mély és őszinte szerelem ‘ következménye. S éppen ez j az, ami buktató is egyúttal.

! Mert vajon akkor is ilyen j egyenes és mind feljebb ívelő ; lett volna Hajnal doktor út1 ja, ha történetesen nem egy : csinos lány képében találko: zik az igazságokkal? Annál * ! is inkább jogos ez a kérdés, j ; mert a film végén már szinte ; ; kizárólagosan csak a szerelem ; ; az új igazságok felismerésé- : hez vonzó erő, a régiben való ! csalódás, s a humánum, a í szovjet emberek igazságának ! felismerése helyett.

; Hiba ez, de mégsem olyan ; tévedés, amely jelentősen csor- ? bítaná a film művészi értékít.

\ Annál is inkább, mert Hajnal'

2 doktor belső alkatának változása képről képre indokoltabb 2 s a változás összes kísérő ^ je-* fenségében emberi.

% Jő film — tiszta szívvel ál- 2 líthatjuk ezt. Akkor is, ha a ^ forgatókönyv írójának hibájá- 2 hoz olykor a rendező — Sze- í 2 mes Mihály — is hozzátette a | 2 maga hibáit. A merész — a lány í \ vizsgálata — és pergő indítás 2 % után időnként ok nélkül las- 2 2 sít ja a film cselekményét s ez 2 | olykor vontatottá teszi az 2 2 egyébként remekül megírt 2 £ párbeszédeket. Másik hibája: a \ 2 szerelem beteljesülésének j: | absztrahálása. Egyszerűen ért- \ 2 heteden, hogy mi szükség volt; 2 erre a film egyébként egységes 2 2 stílusából is kiütköző montázs- 2 2 jelenetre. És túl hosszúra si-J 2 került a táncjelenet is. Keve- 2 2 sebb — emlékezetesebb, drá- 2 * maibb lett volna. 2

WWWWWWWWWWWWWWVWWWWWVVWW'

regényének témája. Egy szin- te abnormis méretekre meg- nőtt, undorító tulajdonság, \ a minden garast fogához ver- i ve kupeckedő gonoszság megtestesítője a Megszállottak ; hőse, Poravecz Oszkár: ez a ; visszataszítóságában gigantikus méretű szörnyeteg- Terrorizálja a családját, mindenki utálja, és senki sem mer hosszú ideig fellépni ellene. A gonosz alak a maga gonoszságában határozottan lenyűgöző, a falusi kiskapi- talista leggusztustalanabb típusa.

A nagy írói lehetőséget magában rejtő figura megírása helyenként. sajnos, darabos, e szerző nem tudja minden üt megfelelő megelevenítő erővel ábrázolni hősét, és a nem egyszer kitűnő légkört teremtő írásmód ellaposodik.

A kötetben még található novellák hasonló egyenetlenséget mutatnak. A minta című novella ugyancsak különleges figurát ábrázol, egy gonosz, kegyetlenkedő gyereket, és’ez jól is sikerült. Sajnos. a Sovány lány kutyává', című. már csupán valószínűtlen különc figurájávalÁltalában a szerző vonzódik a különleges iránt, ami nagy írói alkotóerőt igényel. Egyes helyeken el is éri ezt. másutt azonban ez kevésbé sikerült.

(m. i.)

sodrában egy-egy emberalak, különben kutya, ló az írások hőse.

Askenazy ura mestersége eszközeinek. A szokatlan gondolatközlési mód, az állatok sorsán keresztüli vélemény- nyilvánítás sok olcsó megoldásra UínáliUL lehetőséget. Az író nem választ olcsó megoldásokat, nem hatásvadász, nem igyekszik Icönnyet facsarni „szegény, ártatlan állatok” pusztulásából. Stílusa igazodik mondanivalójához: komor, egyszerű. Nincs benne felesleges szó, cselekedet, minden a mondanivaló — a kegyetlenség, a fasizmus elleni tiltakozás — szolgálatában áll. Ha az öt novella között választani kellene, melyik a legsikerültebb, a Sziszt, avagy Kutyaélet címűt kell elsőként említeni. (Európa Könyvkiadó) (Mészáros)

Dékány Kálmán :

Megszállottak

T) endkívül érdekes és írói szempontból izgalmas megoldási lehetőséget rejt magában Dékány Kálmán kisnyolás ellen, a dolgozók jogaiért, felszabadulásáért.

Értékes, szép olvasmány. És hézagpótló is: a magyar munkásmozgalom sok-sok részletével ismertet meg bennünket. Dicséret illeti a kiadót az át- dolgoztatásért, s az újra közrebocsátásért. (Móra Ferenc Könyvkiadó.)

Ludvig Askenazy:

Kutyaélet

L

ehet-e az állatok sorsán keresztül megmutatni az emberek társadalmát? Ezt az izgalmas kérdést szegezi a kritikus olvasónak Askenazy vékony novelláskötete.

A kötetbe foglalt öt novella annak bizonysága: lehet. Az állatok sorsa a társadalomban — függvénye mindannak, ami a társadalomban végbemegy, embertelen társadalomban kegyetlen még az állatok élete is, rájuk sem várhat más, mint a pusztulás. Az embertelen társadalom: a fasizmus teremtette környezet. Mind az öt novella erről az időszakról szól, s csak itt- ott bukkan fel a cselekmény

KÖNYVESPOLC

j''OS.XXXXXXXXXXXXXXXXXVX>XXXVX>XXXVVVSNXXXXXXVV

Hősök voltak...

A magyar munkásmozgalom nagyjairól, mártír- • jajról írni, életüket megismerik tetni a fiatalabb és idősebb £ nemzedékkel, megtisztelő fel- 2 adat. E megtisztelő feladatot 2 hajtotta végre sikerrel és szenvedéllyel a Hősök voltak című 2 kötet szerzői gárdája, Táncsics 2 Mihályiéi, Kalamár Józsefig,

2 az 1840-es évektől 1956-ig sorakoztatva elénk mindazokat,

2 akiknek életét, tetteit, cseleke- 2 deteit büszkén vallja szerves 2 részének nemcsak a magyar 2 munkásmozgalom, hanem a 2 magyar történelem is.

2 Nagy emberekről írni, hősök falakját hűen megrajzolni — jj nem könnyű feladat. Hiszen £ kísért a „túlírás” veszélye, az,

2 hogy nagysága ellenére nem 2 sikerül emberközelségbe hozni falakját. A kötet szerzőinek si- 2 keres munkáját mindennél . ?! jobban bizonyítja az a tény,

. 2 hogy a díszes kiállítású kötet . 2— második kiadás, az első bő- • <; vített, átdolgozott változata, t 2 amely még inkább szól a fia- ' 2 talabb és idősebb nemzedék 1 2 agyához és szívéhez, emberek ‘ •; harcán, küzdelmén keresztül " bemutatva azt a történelmi ( •• harcot, amit a kommunisták, a munkásosztály legjobbjai vjv- 5 tak a zsarnokság, a kizsákmá! jyz a címe a Vidám Szín- l C- pad most bemutatott új í műsorának ez a jól hangzó, í de külsőségesen ható cím ele- ) ve félövé teszi, hogy a műsor \ inkább a formai, mint a lényegbeli oldaláról közelíti '•meg a felvetett problémákat.

! Ez az előérzet, sajnos, be is í igazolódik. A nem túlságosan sokszínű, de helyenként igé- ; nyesés egészében szórakoztató ; műsor, főként a valóban mély ; és igaz mai szatíra úgyszól- J ván teljes hiánya miatt nem ! válik igazán azzá, aminek j lennie kellene, meghökkentő í igazságokkal, színvonalasan jmulattató politikai kabarévá.

? Szó sincsen róla pedig, hogy i ennek az elemei ne lennének

1 meg a műsorban. Kitűnő, új- \ szerű, és a műsor műfaji gazdagságát rendkívül emeli például G. Dénes György és

2 Bogár Richard igényesen, lát- dányosan rendezett és mondanivaló szempontjából is tar- 2talrrtás — szinte realista mó- 2 dón igaz — táncképe, a mű- í sor egyik legjobban sikerült 2 száma. Mint dramaturgiailag 2 és rendezőileg teljesen meg- 2 oldott, jó műsorszámot ki kell fymég emelnünk Tahi lászló 2 ragyogó kis társalgási tréfá- 2 fát, a Borjúporköltet, ame- 2 lyet Csala Zsuzsa, Ma- 2 daras Vilma és Kazal 'j László kitűnően játszik el, különösen pedig a műsor méltán 2 legsikeresebb darabját. Kazal 2 Lászlónak a Szabó-család nép- 2 szerűségét kedvesen és mulat- 2 tatóan kifigurázó zenés ma-, 2 gánszámát. Derűs perceket 2 szerez még két jól sikerült 2 villámtréfa, Kellér Dezső egy- 2 hét konferansza és a Haqya- 2 ték című, kissé vontatott je- 2 lenet Alfonzóval a címszerep. 2 ben. Ez a vontatottság, saj- ínos, végigvonul az egész műsoron, érthetetlenül hiányzik a dramaturgi húzóceruza jótékony. tömörítő hatása. Kellér Dezső fanyar hangulatú, kitűnő megfigyelésen alapuló életképét is jobban élveztük volna rövidebb terjedelemben, ugyanígy a műsort bevezető — a nemrég előadott nagyszerű „Televíziós beszélgetés”- re erősen emlékeztető — nyitó tréfát is.

M

indezeken kívül a műsor szerkesztése mind rendezési, mind dramaturgiai szempontból meglehetősen egyenetlen. Úgyszólván minden jobb mű a második részbe került, számos színész egymás után következő darabokban szerepelt. a színház vezető művészeit viszont kevésszer látjuk és nem mindig nekik való

szerepekben. Rontja az egész műsor panorámáját a két\ nagy bohózat összetévesztése- ■ ken alapuló, egymással közelit rokon sablonossága, időtlen-\ sége és sekélyes mondani- \ valója is. Ebben a műsorban; kevés az igényes, vérbeli ka-j barétréfa, még az egyébkéntj kitűnő Borjúpörköltet semj mondanivalójának mélysége, j hanem inkább virtuóz dialó-\ gus-szerkesztése avatja sí-! kerré. :

Mindent összevetve, az egé-l szében kellemes színházi -estei bizonyos mértékű mondani- \ való- és témabeli szegénység. \ valamint néhány dramatur- \ giai, szerkesztési és rendezői\ nyersesség miatt nem éri eí \ a politikai kabarétól ma már\ joggal megkívánt szintet.

Soós András

ELŐZETES JELENTÉS

A közeljövőben kerül bemutatásra A riksakuli című, az 1958. évi velencei fesztivál nagydijával kitüntetett színes, szélesvásznú japán film.