Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-26 / 73. szám
2 "7<f£tr1ap 1961. MÁRCIUS 26, VASÁRNAP Több figyelmet a szarvasmarhák szabadtartására (Folytatás azfl. oldalról.) tokát félig nyitott istállókban, szabadon tartják. Az állat állandóan friss levegőn mozoghat. Ez kedvezően hat az eráésztésre. valamint a termelés és az egészség szempontjából fontos több szerv zavartalan működésére. Ennek eredményeként — mintegy 15—20 százalékkal — javult a borjúszaporulat is. Mivel a fészerszerű istállókat olcsóbban lehet megépíteni és ugyanakkor az istállóban több szarvasmarhát helyezhetünk el —, szerényen számítva is — 30—50 százalékkal csőik ken az egy állatra iutő építkezési költség. Emellett a szabadtartásos istállóban könnyűszerrel megoldható az etetés, itatás és fejes korszerű módszere is. Az állatok a kifutóban elhelyezett silókból és fészerekből kapják meg a szálastakarmányt és a szilázst, az itatás vízszintszabályozó-készülék- kel ellátott itatóvályuból, vagy csészéből történik. A fejés külön fejőteremben, géppel történik. A tehenek itt kapják meg az érdem szerinti abrakot Is. Az állatokat úgynevezett mélyalmon tartják és a kiváló minőségű trágyát évente csak néhányszor hordják ki. Mindezekkel a munka termelékenységét meg lehet kétszerezni, sőt háromszorozni. Egy ember — szabadtartással — 25—50 tehén, vagy 100— 150 növendék gondozását végezheti. Ezzel a módszerrel a termelés legcsekélyebb sérelme nélkül megoldható a dolgozók rendszeres váltása is. — Melyek a szabadtartás sikeres alkalmazásának legfontosabb szabályai? — Nem szabad azt hinni, hogy a szabadtartás csodaszer, amely a gazdaság minden hiányosságát egycsapásra megszünteti. Mindenek előtt arra van szükség, hogy a dolgozók megismerjék alkalmazásának főbb szabályait és ezeket pontosan betartsák. Pontos, figyelmes munkára van szükség. Elengedhetetlen feltétel, hogy az állatokat ellássuk bőséges tömegtakarmányokkal (siló, szálas) és alomszalmával. Éhező állatók nem bírják a téli szabadtartást. Teheneknek napi négy, a növendékeknek napi 2,5—3 kg álomszalmára van szükségük. Szabad- tartásra — megfelelően átalakítva — felhasználhatók a meglevő istállók is. A legegyszerűbb épületeket célszerű átalakítani szabadtartásra. amelyek belső magassága legalább 2,8 méter. Űj épületeket speciális tervek alapján emeljünk. Az istálló körül kifutót kell létesíteni. A fejőállások számát úgy határozzuk meg. hogy az egész állomány kifejése ne tartson két óránál tovább. Általában 15—20 tehénre helyes egy fejőállást számítani. — Kíván még a rektor elvtárs valamit hozzáfűzni az elmondottakhoz ? — Természetesen még sokat lehetne beszélni a szabadtartásról, de az interjú keretei korlátozottak. Azt kívánom még megjegyezni, hogy a növendék állatok szabadtartása egyszerűbb, mint a teheneké, ezért a növendékmarhák szabadtartására bátrabban térhetünk át, A tehenek szabadtartása nagyobb körültekintést igényel. Ezt hangsúlyozva javasolom, hogy a hozamok növelése, a termelési költségek csökkentése és a munka termelékenységének jelentős megjavítása végett térjünk át bátran a ..szabadtartásra”, — a szarvasmarhatenyésztés nagyhatású módszerére — fejezte be nyilatkozatát dr. Magyart András elv-társ. (n. — m. i.) NEM ROSSZ ÜZLET A HÁZTÁJI ÁLLATTARTÁS Továbbra is az állattenyésztés marad a fő gazdálkodási ág Kiskunlacházán Február végén, amikor utoljára ittjártam, még a közös útra tért község gazdálkodási kereteinek rendeaése volt a fő gondja a falu vezetőinek. Ajkkor még téli fagyok dermesztettek a határt, most már az őszi vetések tavaszi napfényben fürödnek. A tanács házán Kátai András vb.-elnökhelyettes és Mezei Károly mezőgazdász tájékoztat a közös tavasz terveiről. Számok sorakoznak egymás mejlé. melyekből kitűnik, hogy a nagymúltú állattenyésztő községben továbbra is az állattenyésztés o fő gazdálkodási ág. Az első év természetesen még nem mutatja a nagyüzemi gazdálkodás korszerű képét: a község négy új tsz-e és a nagyra nőtt régi Petőfi Tsz . még nem rendelkeznek a közös állattartáshoz szükséges elegendő férőhellyel, azért a község állattenyésztési terve elsősorban a háztáji gazdaságokra épül. Az év folyamán azonban megépülnek az állati férőhelyek, s azután a szövetkezetek megkezdik a közös állatállomány alapjainak megteremtését. A növénytermelési terv bizonysága szerint a tervek összeállítói gondosan vigyáztak arra, hogy mind a közös, mind a háztáji állatneveléshez biztosítsák a szükséges takarmányalapot. A község összes szántóterületének több, mint hatvan százalékán állati eleséget termelnek. Tehát mindazok, akik jóindulatú aggodalommal várják, hogy a közös gazdálkodásban biztosítva lesz-e a háztáji állatneveléshez szükséges takarmány, — megnyugodhatnak: biztosítva lesz! A további már a közös munkában való részvételtől függ, ez pedig — amjnt látom — Kiskunlacházán nem okoz különösebb gondot. A tavaszi napfénynek is van azonban árnyéka. A bizakodók hite mögött meghúzódik a kétkedők és várakozók gondolata. Nézem a munkavállalásokat. Legjobb a Pereg Tsz, a Kiskun Tsz tagságának egy- része azonban késlekedik. Pedig, ahogy a sültgalamb nem repül az ember szájába, a főid sem ad jó termést, ha nem idejében kerüi a mag a földbe. S a vetőmag összeadása körül is a Kiskun Tsz-ben a legnagyobb az elmaradás. A Pereg Tsz-ben az elnök kint van a határban, a mezőgazdász és a főkönyvelő tervtárgyaláson, a járásnál. Itt aztán Gránicz János elnökhelyettessel s Nagy Lászlóval, a járási pártbizottság instruktorával beszélgetünk. A tagság szorgalmasan dolgozik. A szerfás építkezés előkészítése megtörtént, s a nyáron megépülő férőhelyeket 50 növendékmar- hával, 30 anyakocával, 100 hízóval, 150 juhval, 1200 naposcsibével népesítik be. Sok egyéb közös gond után a háztáji állatnevelésre terelődik a szó. — Én jobbára sertéshízlalás- sal foglalkozom, — mondja Gránicz János. — Áprilisban három 125 kiló körüli hízót adok át a vállalatnak, egy féléves bikát pedig jövő esztendőre hizlalok meg. A zöld leltár egyeztetésről érkezik az irodába Kácser Antal és B. Répás János. — A napokban adtam át egy 45p kilós hízott bikát — mondja Kácser Antal. — ötezer forintot kaptam érte. Májusrg meg egy hasaáüszöt nevelek, ugyancsak szerződésre. A meglevő 13 malacból legalább nyolcra megint szerződést kötök. Bekapcsolódik a beszélgetésbe B. Répás János is. Ö egy hathónapos borjúra köt szerződést, s a négy darab négyhónapos mangalicából kettőre leszerződik. — Én úgy számolom, — mondja megint Kácser János-A hogy jobban' járok, ha szerződésre hizlalok. S hogy igazát bizonyítsa, számol s vele együtt számolunk mi is. Nem mondott ellene senki, mégis olyan lelkesen érvel, mintha meggyőzni akarna a szerződéses hizlalás előnyéről: látszik róla. hogy megtalálja számítását a szerződéses állatnevelésben. Végül más nevek is előkerülnek, kiváló állatnevelőké, mint Szécsenyi István. Gubovics József, Grá- ndcz Imre és még sokan mások. Nem hiába, Peregen nagy múltja van az állattenyésztésnek, s bízunk benne: még nagyobb jövője, nemcsak a község e részében, hanem egész Kiskunlacházán. Ferencz Lajos A szalmabála-piramisok árnyékában serényen aprítja a répaszeletelő gép a dúsnedvű takarmányt. Mázsálják Bimbót, a gazdaság legszebb hizlalt marháját. ... A mérleg 960 kilogrammot mutat. sága szeriirt Vajda Vilmos kiváló dolgozója vállalatának, sőt, most már az sem titok, hogy április 4-én, — több dolgozótársával együtt — e címnek magasabb fokozatát jelentő jelvényt is magáénak vallhatia majd. Azok számára, akik a gazdaságot nem ismerik, any- nyit el kell mondani, hogy területe jelenleg 401 hold, de a közeljövőben, az érdi tanács jóvoltából, újabb 260 hold földdel gyarapszik. A célgazdaság alapvető termelési profilja a marhahízlalás. részben hazai szükségletre, de nem utolsósorban exportra. A hizlaláshoz szükséges Országosan túlteljesítették a dohánytermesztési szerződéskötéseket Az. elmúlt napokban országszerte befejezték a dohánytermesztési szerződéskötéseket. Mint az Élelmezésügyi Minisztérium dohányipari igazgatóságán tájékoztatásul közölték, a tervben előirányzott kötéseket máris 3,7 százalékkal túlteljesítették. Az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek azonban lehetőséget adnak továbbra is, hogy pótlólag dohánytermesztési szerződést kössenek. A legutóbb érkezett jelentések szerint a melegágyak készítését és a dohánymag vetését csaknem mindenütt befejezték, sőt számos helyen már szépen zöldellnek a kikelt, erőteljesen fejlődő palánták. A szakemberek szerint rendkívül fontos, hogy a termelők az idén gondosan figyeljék a palántanevelő melegágyaikat, mivel a múlt évben hazánkban is elterjedt dohányperonoszpóra ellen elsősorban a palántanevelés idején lehet védekezni eredményesen. Csakis azok a termelők várhatnak jó dohánytermést, akik fertőtlenített talajba vetették a dohánymagot. HBHOíMIHtt«» k SlOVElM® — A lomszajma-s zükségl^türak évi Seven vagon. Ugyanennyi szálastakarmányra, valamint erőtakarmányra van szükségünk. Persze ezt feJJf' " -»*■ ■ van hát a kellő talajerő- utánpótlás ahhoz, hogy földjeink felén állandóan másodvetést is alkalmazzunk, ami azt jelenti, hogy évenként kétszer „aratunk”... Visszatérve az irodába, előkerülnek a különböző naplók, kimutatások. A gazdaság- vezető elmond ja, hogy az egy marhára eső napi hízási norma egy kiló hat deka., Ezzel - szemben legsoványabb teljesítményük is mindig felül van az egy kiló húsz dekán. — Igen jól sikerült a február 15-én szállításra került állomány súlygyarapodása. Százkét állatot adtunk ét, amelyeknél átlagban számítva. a napi súlygyarapodás egy deka híján másfél kilogramm volt. Azt mondanom sem kell. hogy az állatgondozók a háromhónapos időre szólóan fejenként kétezer- nyolcszáz forint prémiumban részesültek. Végezetül megkérdem: mi a titka jó eredményeiknek? Vajda Vilmos derűsen válaszol a kérdésre: — Nem éppen titok, inkább magyarázat. Először is a jó etetési normát kell említenem, a jól összehangolt brigádok munkáját, s nem utolsósorban a lelkiismeretes állatgondozást; A kettős termelést folytató gazdaságban a tavaszi árpa fölé Zetorral vetik a lucernát. dezmi is tudjuk — teszi sietve hozzá. Látja azonban, hogy csodálkozva fogadom a kijelentést, .meg is magyarázza: — Általában 350 számosállat hízik istállóinkban. Ebből 330 (hízámarha. Takarmányfogyasztásunk tehát nem csekély. Nem szabad viszont megfeledkezni arról, hogy évi szerveStrágyatermelésünk eléri a négyszáz vagont. MegEz valóban nem titok. Any- nyira nem, hogy a budai járás, vagy a megye bármely termelőszövetkezetének állat- tenyésztői, állatgondozói, ellátogathatnak Érd-Simonpusz- tára, hogy mindezt a helyszínen tanulmányozhassák. Bizonyára hasznukra válik. Szöveg és foto: András Endre Megkezdték a kukoricavetésre kijelölt földek vegyszeres kezelését Csaknem százezer holdon permetezik ki a simazint Az. állami gazdaságok az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján az idén már csaknem százezer holdon vetnek kukoricát simazinnal gyommentesített talajba. A vegyszer kiszórására komplex brigádokat alakítottak. Mivel a téli nedvesség elősegíti a simazin egyenletes elosztása' a talajban, a brigádok mindenütt teljes erővel munkához láttak. A növénytermesztési és gépészeti szakemberek közös irányításával dolgozó brigádok rendszerint a nagyüzemi táblák mellett elhelyezett tartályokban keverik a simazinos lét és tankkocsikkal, lajtokkal szállítják a földekre. A kukoricaültetés előtt három-négy héttel mindenütt befejezik a talaj vegyszeres kezelését. (MTI) „Az Élelmezésügyi Minisztérium Kollégiuma és az ÉDOSZ Központi Vezetősége elfogadta a2; állatforgalmi. Igazgatóság javaslatát, amely vállalatunkat — dolgozóink 1960. évi munkája és eredményei alapján — kiváló vállalatnak minősíti.” A levél, amely a fenti idézettel kezdődik, március 15-én érkezett az érd-simompusztai marhahízlaló célgazdaságba. A jó Ihír nem annyira meglepetést. mint inkább igein nagy örömet okozott a gazdaság dolgozóinak. Az előző években sem fukarkodtak elismeréssel a felsőbb szervek, amikor a célgazdaságban végzett munkát értékelték. Ezek az elismerések azonban csak egyes dolgozókat tiszteltek meg a „kiváló” jelzővel, azaz címmel, most azonban valamennyien sütkérezhetnek a megszolgált siker fényében. A gazdaság nem éppen fiatal, de fiatalos mozgású vezetője, Vajda Vilmos, íróasztala mögött, a falon két oklevelet világít meg a betűző nap. Az egyik 1958-ban kelt, a másik az elmúlt esztendő- ben. Ez ut óbbi okmány tanú- i takarmányt is a gazdaság termeli meg — Mennyi takarmányt, etetnek fel az állatokkal? — tudakozódom a gazdaság vezetőjétől, amint terepszemlénk során a piramisként emelkedő szalmabálák közé érünk. A kiváló vállalat „titka“ Látogatás az érd-simonpusxtai marhahízlaló célgazdaságban
