Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

1961. MÁRCIUS 25, SZOMBAT «reeve i *Júrhm A JÓ MUNKA JUTALMA! Egy havi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés a Ceglédi Gépállomáson Nagy gondban, munkában találtam szerda délután a Ceglédi Gépállomás veze­tőit. Négyszázhatvanezer fo­rint szétosztásán vitatkoztak, amelyet a tavalyi jó munka jutalmául kaptak. Tervek és kimutatások tornyosultak egy asztalon, amelyet hatan ülnek körül. Ezekből a pa­pírokból kell kihámozni, ki hogyan dolgozott tavaly, mennyit érdemel a nyere­ségrészesedésből. Irányelv: mindenki egyhavi fizetést kap jutalmul, de ettől né­hány százalékos eltérés lehet aszerint, hogy ki tett töb­bet, ki kevesebbet a közös győzelemért. Győzelemért, mert a gépállomás 121 szá­zalékra teljesítette éves tervét és ezzel a szép teljesítménnyel 2 400 000 forint nyereséget értek el. A traktorosok körében nagy örömet keltett a te­kintélyes nyereségrészesedés híre. Különösen azok örül­tek, akik tavaly egész év­ben szorgalmasan dolgoztak és magas átlagkeresetet ér­tek el. A Ceglédi Gépállo­máson ugyanis több trak­toros tavalyi átlagbére 3000 forint körül volt havonta. Azok a traktorosok, akik ezt elérték és emellett még je­lentős mennyiségű üzemanya­got, alkatrészt takarítottak meg, 3200—3500 forint nye­reségrészesedést kapnak. Mindezt Dóra Béla főag- ronómus és Barátfai Szabó András főkönyvelő mondja el, rövid szünetet tartva a nagy munkában. Sietnek, meft szorít az idő: már­cius 25-én, azaz ma már mindenki kezébe kapja a megérdemelt jutalékot és megvásárolhatja a hónapok óta tervezett ajándékokat. — Ki kapja a legtöbb nye­reségrészesedést a traktoro­sok közül? — kérdezzük Dó­ra Bélától; — Azonnal megnézem. Azt már ugyanis eldöntöttük, hogy milyen feltételek sze­rint osztjuk szét a nyereség- részesedést, de azt még nem néztük meg, ki mennyire fe­lelt meg a feltételeknek. — Ügy hiszem, hogy Kovács János érdemel legtöbbet — szól közbe Bártfai Szabó András —, aki egy sok ne­ves lajstromot tart a kezé­ben. Nézzük csak! Tavaly 4107 normálholddal 191 szá­zalékra teljesítette tervét. Évi üzemanyagmegtaka­rítása 28 000, alkatrész­megtakarítása pedig 10 000 forint értékű. Két műszakban dolgozik, Fi- tyó Ferenc a váltótársa. A kiemelkedő eredményéért 3500 forint nyereságrészese-, dós illeti meg Kovács Já­nost. A brigádok versenyében is kiváló eredmények születtek. A Táncsics-brigád vezetője — Gyarmati Mihály —, pél­dául 3300 forint nyereséget kap 25-én, mert brigádja 160 százalékra teljesítette éves tervét, 70 000 forint értékű üzem­anyag- és 25 000 forint értékű alkatrész-megta­karítással. A brigád vezetője, akinek szin­tén része volt az eredmé­nyekben, 2500 forint nyere­ségrészesedést kap. Hasonló eredményt — 155 százalékos tervteljesítést, 102 000 forint értékű üzemanyag- és al­katrész-megtakarítást — ért el a Dimitrov-brigád is, amelynek Kovács Pál a ve­zetője és Szász Miklós a sze­relője. Ök is 3300, illetve 2500 forint nyereségrészese­dést kapnak jó munkájukért. A Ceglédi Gépállomáson most a tavaszi munkát vég­zik. Titkos vágyuk, hogy a tavalyi eredményeket az idén túlszárnyalják. A tavalyi igyekezet után szántani való­juk nem sok van, de a többi talajelőkészítési, valamint a vetési, növényápolási mun­kákban lehetőségük van a normálholdak gyűjtésére. Nagy-Miklós István Április 1-én megnyílik Pomáz új szélesvásznú mozija Sokáig vajúdott, végre mégis meglett, sőt, április 1-én már meg is nyílik az új pomázi mozi. Ennek a főváros szomszédságában levő, tízezer lakosú községnek egészen mostanáig egyáltalán nem volt különálló mozija, mind­össze a községi kultúrotthon- ban folyt a hét bizonyos nap­jain keskenyfilm-vetítés. Ez azonban a lakosság igényeit nem elégítette ki, Hosszú éve­ken át sürgette á község népe az új mozi építését, mert ott­hon, a saját falujában szere­tett volna szórakozni. A község tanácsa természe­tesen magáévá tette a lakos­ság követelését, de az új mozi megépítésének anyagi akadá­lyait hosszú időn át nem tudta leküzdeni. Elhatározta azonban a tanács, hogy a mo­zit mindenképpen megépítteti.' Erre a célra tartalékolta a Egy hét közlekedési baleseti krónikája Gödöllőn, a Dózsa György út 14. számú ház előtt Furu- lyás Sándor né 31 éves gödöl­lői lakos egy mozgásban levő kétfogatú lovaskocsiról leug­rott. Az asszonyt egy éppen ott elhaladó gépkocsi, amelyet Puskás János budapesti lakos vezetett, elütötte. A baleset következtében Furulyás Sán- dorné súlyos sérüléseket szen­vedett. A rendőrség megálla­pítása szerint a balesetet ki­zárólag Furulyásné vigyázat­lansága okozta. Monor határában Sárközi Imre 41 éves budapesti lakos, Vakarcs Rudolf nevű barátja tulajdonát képező személygép­kocsival az árokba futott. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy a balesetet a gép­kocsi hátsó tengelyének tö­rése, valamint Sárközi György ittassága okozta. A gépkocsit vezető Sár­közi súlyos, a vele utazó Vakarcs Rudolfné köny- nyebb sérülést szenvedett. Dabas lakott területén kívül Szabó István 22 éves gépko­csivezető a 12. AKÖV teher­gépkocsijával az esti órákban belerohamt az előtte haladó, gallyat szállító lovaskocsiba. A dabasi Szikra Tsz fogatát Pelikán Mátyás tsz-tag haj­totta. Az összeütközés követ­keztében a tehergépkocsiban 2000 forint kár keletkezett. A balesetet részben az idézte elő, hogy Szabó István gyor­sabban hajtott a megengedett­nél, de hozzájárult az össze­ütközéshez az is, hogy a fo­gatot, annak hajtója, nem vi­lágította ki. Monori-erdő vasúti felüljá­róján Gulyás Andor 41 éves építésztechnikus . barátjától kölcsönkért személygépkocsi­val Pilis irányában haladva, a felüljáró korlátjának ütközött. A gépkocsiban 3000, míg a korlátban 1500 forint kár ke­letkezett. Gulyás Andor né­hány héttel ezelőtt kapott ve­zetői jogosítványt, gyakorlat­lan volt még a vezetésben, a síkos úton a megengedett óránkénti 15 kilométeres se­besség helyett 40 kilométeres tempóban vezette a kölcsön kapott gépkocsit. Gödöllőn, a Dózsa György út 34. számú ház előtt Cseh István budapesti lakos, a 11. AKÖV teherautójával el­ütötte Kupecz Erzsébet hét­éves iskolai tanulót. A kis­lány az utat szegélyező het­ven centi magas élősövény egyik résén ugrott ki az út­testre a gépkocsi elé. Kupecz Erzsébetet súlyos fejsérüléssel szállították a Készül a mezőgazdasági mérnökképzés reformja lesznek képesek működésük évtizedei alatt lépést tarta­ni az állandó fejlődéssel. Az agrár-felsőoktatás ala­pos reformjának kidolgozása több esztendőt vesz igénybe, de néhány kisebb változta­tás már az idei tanévben is javítja a színvonalat, az elő­adások számát valamivel csökkentették, s így a hallga­tóknak több idejük jut üzemi gyakorlatra és önálló mun­kára (MTI) budapesti Péterffy Sán­dor utcai kórház gyer­meksebészetére. A baleset a kislány vigyázatlansága miatt következett be. Perbál közelében Bürger Antal 30 éves nagykovácsi bá­nyász motorkerékpárjával it­tas állapotban cikcakkban ha­ladt. Nagy József tehergépko­csivezető. zsámbéki lakps a 12. AKÖV tehergépkocsijával meg akarta előzni a motorost, aki a gépkocsi oldalának üt­között, majd az út menti fá­nak rohant. Az ittas ember a karambolt sérülés nélkül úszta meg, csupán motorke­rékpárjában keletkezett mint­egy ötszáz forintnyi kár. Bür­ger Antal ellen a rendőrség bűnvádi eljárást indított. községfejlesztési alap legna­gyobb részét és két évvel ez­előtt megkezdték az építke­zés előkészítését, tavaly pedig, talán éppen most lesz egy esz­tendeje, végül hozzáfoghattak a mozi alapjának lerakásá­hoz. Az építési munkálatokkal és az új mozi belső be­rendezésével azután a na­pokban teljesen elkészül­tek. Kilencméteres szélesvászon fe­szül a falon, a legkorszerűbb széles vetítőgép áll a vetítő­kamrában, a nézőtéren pedig 300 kényelmes ülőhely várja a nézőközönséget. Úgyszólván egyéb sincs már hátra, csak hogy április 1-én, szombaton este ünnepélyesen megnyissák az új mozi kapuit. Pomáz községi tanácsa 1 700 000 forintot fordított az építkezésre, éspedig úgyszólván teljesen saját anyagi erejéből.1 Igaz ugyan, hogy az építke­zés megkezdése előtt kölcsö­nért folyamodott az OTP-hez és a takarékpénztár a kért 300 ezer forintos hitelkeretet meg is adta. Ebből azonban mindössze 100 000 forintot vett igénybe a tanács, azt is csak közvetlenül az építkezés be­fejezése előtt, mert addig fu­totta a saját pénzéből. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat a mozi teljes gépi felszerelését és nézőterének bútorzatát adta mintegy 800 ezer forint értékben, vagyis az új pomázi mozi két és félmillió forintba került, ami azt jelenti, hogy rendkívül olcsón építették. Mert egy ilyen, 300 néző be­fogadására képes mozi meg­építése egyébként legkevesebb hárommillió forintba kerüL A pomázi szélesvásznú mozit a tavaly Üllőn meg­nyílt új mozi tervei alap­ján építették. A terveket azonban némileg módosították és ezáltal sokkal szebb az üllői mozinál. Szak­emberek véleménye szerint a pomázi mozi nemcsak a me­gye legújabb, de külsejét épp­úgy, mint belsejét tekintve, egyben a legszebb mozija is lett. Új lakások épülnek idén Pest megye faívaiban is Pest megyében az első ne­gyedévben több mint 500 családi házra adtak lakha­tási engedélyt a hatóságok, s még ennél is több új épít­kezés megkezdését engedé­lyezték. Ezenkívül jelentős állami építkezésekkel ehyhí- tik a lakásgondokat a megye több községében. Ebben az évben 222 új lakásba köl­töznek be Szigetszentmikló- son, Gödöllőn, Vácott, Ceg­léden, 66 lakással bővül a Telefongyár bugyi részlegé­nek és a Diósdi Csapágy­gyár munkásainak lakótele­pe. Ezenkívül a közeli hó­napokban még 180 lakás építését kezdik meg megye- szerte. Az állami lakásépít­kezésekre az idén majdnem 35 millió forintot fordítanak a megye területén. A közsé­gek saját erőforrásaikból is jelentős összeget áldoznak erre a célra, számos helyen építenek pedagógus- és or­voslakásokat. Több nap, mint kolbász Kiállítás a takarékosság történetéről az Iparművészeti Múzeumban Az Iparművészeti Múzeum kupolacsarnokában érdekes kiállítás nyílt meg pénteken délelőtt A takarékosság tör­ténete címmel. Maga a cím is alkalmas arra, hogy föl­keltse a kiállítás iránt a kö­zönség érdeklődését, a kiállí­tott anyag viszont arra al­kalmas, hogy — fokozza az érdeklődést a takarékosság története iránt. Most először került sor Magyarországon ilyen ki­állítás megrendezésére, tehát úttörő kezdemé­nyezésről van szó, és így ettől az első kiállí­tástól teljességet nem is le­MILYEN LEGYEN A MAI LAKÁS? hét kívánni. Annyi mégis bi­zonyos, hogy a kiállításra szánt anyag kiválogatása, ösz- szegyűjtése és csoportosítá­sa a rendezők hozzáértését és buzgalmát tanúsítja. A kiállítás anyaga vázla­tosan érzékelteti a takaré­kosság gondolatának fejlő­dését és változatait a leg­régibb koroktól napjainkig. A kiállítás rendezősége eze­ket a régi emlékeket csak ízelítőként iktatta a válto­zatos anyagba, amely főleg a magyar takarékpénztárak fejlődését, kereken százhúsz éves történetét érzékelteti. Emléket állít a reformkor nagy alakjának, Fáy And­rásnak, áld az első magyar j takarékpénztár életrehívója ; volt, a Pest megyei Első j Hazai Takarékpénztáré. ! Pe-st megye közgyűlésén ; 1839. március 19-én tet­j te meg nevezetes indít- : ványát és a reform- ; eszmékért föllelkesülő ! megyei közgyűlés azt el is fogadta. | Az intézet 1840, január 11-én j már meg is kezdte működé- ;sét és csakhamar fényesen ! igazolta alapítójának remé- í nyelt. ; Plasztikusan szemlélteti a \ kiállítás azt a folyamatot, i amely a kisemberek anyagi I érdekeinek védelmére hivatott | takarékpénztári intézményt : lassanként a gyors ütemben fejlődő kapitalista érdekek szolgálatába áhította és arra nyújtott lehetőséget, hogy a profitéhes tőke a kisemberek osszekuporgatott garasai föl- használásával is fokozhassa a munkások és az alkalmazot­tak kizsákmányolását. , egymást követő pénz­ügyi és gazdasági válságok, a bankósszeomlások természete­sen megrendítették a kisem­berek bizalmát az egyre in­kább üzleti spekulációkba i süllyedő takarékpénztárakban ;es így alakult ki az a felfogás, ;hogy a pénz legbiztosabb he- , lye akárcsak a messzi ; ókorban — mégis odahaza Fogadószoba-sarok (a pozsonyi lakberendezési áruház kiállításáról). (MTI Külföldi Képszolgálat) van, a ládafiában, a csizma- szárban, az istálló küszöbe alatt vagy a kemencében. En­nek a felfogásnak igen sok­szor tragikomikus következ­ményei voltak. A csizmaszár­ba rejtett bankjegyek elron- gyolódtak, szétmálltak, a szó­rakozott háziasszony begyúj­tott a kemencébe és hamuvá égette a kincset, a ládában megrágta a bankót az egér, a diófa álól kitúrta a disznó. Rengeteg ilyen, vagy ha­sonló módon megsemmi­sült bankjegy foszlányait tárják a vitrinek a láto­gató elé. A kiállítás leggazdagabb és legtanulságosabb része kétség­telenül az, amely a mai meg­változott helyzetről ad meg­győző képet. A takarékosság a demokratikus fejlődés útjá­ra lépett Magyarországon már egészen mást jelent, mint a múltban jelentett. Ma már a 1 dolgozó (kisembereket nem fenyegeti ä munkanélküliség veszedelme, az öregség nincs- telensége. A takarékosság leg­főbb célja az egyén számára az életszínvonal emelése, a társadalmi takarékosságé pe­dig az, hogy a szocializmust építő állam minél többet való­síthasson meg a dolgozók egyetemes érdekeit szolgáló terveiből. A tablók, a grafikonok, a fényképek ötletesen érzé­keltetik azokat a gyö­nyörű lehetőségeket, ame- I lyekre az ésszerű takaré­kosság tár kaput: családi ház, öröklakás, autó, motorkerékpár, televízió. Csu­pa olyan cél, amely ebben az országban már elvesztette álomszerűségét és könnyen elérhető reális valósággá vált. Az út hozzájuk az okos taka­rékoskodás. — Holnaptól új életet kez­dek — gondolja az érdekes kiállítás látogatója, amikor a szépen elrendezett anyag megtekintése után kilép az Iparművészeti Múzeum kapu­ján. Magyar László Az Agrártudományi Egye­temen széleskörű munka in­dult a mezőgazdasági önkép­zés továbbfejlesztésének elő­készítésére. Az oktatási re­form kidolgozása itt külö­nösen nagy feladat, mert nemcsak a tudomány és a gyakorlat általános fejlődé­sét kell figyelembe venni, hanem a mezőgazdaság szer­kezetének gyökeres átalaku­lását is. Az egyetemen bizottság alakult a mezőgazdasá­gi mérnökképzés céljá­nak pontos felmérésére. Elsősorban a mezőgazdasági üzemek, főként a termelő- szövetkezetek jelenlegi hely­zetéből, fejlődési irányából és a következő években el­érhető színvonalából indul­nak ki, de foglalkoznak sok más tényezővel is. Összegyűj­tik állami gazdasági és ter­melőszövetkezeti vezetők vé­leményét arról, hogy mi­lyen’ feladatokat kell a ná­luk dolgozó szakembereknek megoldaniok, s figyelembe ve­szik az ipar, valamint egyes külföldi országok tapaszta­latait is. A mezőgazdasági mér­nökképzés feladatait meg­határozó tervezetet szé­leskörű vitára bocsátják majd, s ennek alapján kezdik meg a tananyag és az egyes tan­tárgyak korszerűsítését. Az már bizonyos, hogy az ag­rár-felsőoktatás legfontosabb feladata: a hallgatóknak megfelelő biológiai, műszaki és ökonómiai képzést adni, mert csak ennek birtokában

Next

/
Thumbnails
Contents