Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

1961. MÁRCIUS 23. CSÜTÖRTÖK MTC>f! ^/fíHan Látogatás a gyümölcsfák paradicsomában Szigetmonostor orvosi lakás építésére készül Eredetileg újdonatúj egész­ségházat akart építeni Sziget- monostor, de az ilyen nagy­szabású építkezéshez -sehogy- sem tudta volna előteremteni a pénzügyi alapot. Nagyobb mennyiségű építőanyagot és községfejlesztési alapjának legnagyobb részét már tarta­lékolta erre a célra, mindez azonban nem elegendő. Jó né­hány évre lenne szüksége alt­hoz a községnek, hogy ösz- szegvűjthesse a megfelelő pénzt, de az idő sürget. Kör­zeti orvosa, aki egyben Pócs- megyer és Leányfalu' orvosa is és Póesmegyeren saját há­zában lakik, ugyanis már az idén nyugalomba akart vo­nulni. Mivel azonban a he­lyébe kinevezendő új orvos részére a három község egyi­kében sem tudnának jelenleg lakást biztosítani, ezért még további két esztendőre meg­marad állásában. Ez alatt az idő alatt viszont feltétlenül orvosi lakást kell építeni, hogy utódjának legyen hol laknia, rendelnie. Szigetmonostor ezért vette tervbe az egészségház építé­sét, mégpedig oly módon, hogy annak épületében az orvosi lakás is helyet kapjon. Ezt az elgondolást anyagi okokból meg kellett változtatni és így a létesítendő egészségház szá­mára nem emelnek új épüle­tet. hanem — amennyiben a felsőbb hatóságok hozzájárul­nak — megvesznek egy régi házat és megfelelőképpen azt alakítják át. A község házai közül már ki is szemeltek egyet, amelyet tulajdonosa hajlandó eladni azt a községi tanácsnak. A szóban forgó ház aránylag kisebb összegű be­ruházással orvosi lakás és rendelő céljára átalakítható. Figyelembe véve az erre már eddig tartalékolt építőanyagot és pénzösszeget, továbbá azt. ! hogy az átépítés munkálatai amúgy is áthúzódnának a jövő évre. a község úgyszól­ván saját erejéből megvaló­síthatja az építkezést, mert a következő esztendő községfej­lesztési alapjából is nagyobb összeget fordíthat az orvosi lakás és rendelő építésére. Az esetleg hiányzó összeget pedig állami hozzájárulással remélik előteremteni. Amennyiben a házvételt si­kerül nyélbeütni, az átalakí­tási és tatarozási munkálatok­hoz még a nyáron hozzáfog­nak. hogy jövő évre az épít­kezés befejeződhessen. Ami­korra tehát a körzeti orvos nyugalomba vonul, már meg­lesz az új orvos lakása is. Egy hónapi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést fizet a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat Hová kerül Leányfalun az áj iskola Szálloda lesz az egyik iskolaépületből Elfogták a dunafüredi nyaralók fosztogatóját kai emelkedett 1959-hez ké­pest. A vállalat alaprentabilitási mutatóját 4.2 százalékban szabták meg. amelyet 14.6 szá­zalékra, azaz több mint há­romszorosára teljesítettek. A dolgozók jó munkájának ered­ménye: a vállalat a maximá­lis, egyhónapi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést^ fi­zethet a tavalyi kiemelkedő eredmények alapján. A jó eredményekhez nagy­mértékben hozzájárul a jó üzemszervezés, a belső részlegek megszervezése, a helyes raktározási lehető­ségek megteremtése, a számviteli és bizonylati fe­gyelem megjavítása. Az elért eredményeket és az új feladatokat nemrég ak­ti vaértekczlc ten beszélték meg a vállalat dolgozói. A vállalat vezetősége mindenre kiter­jedő. részletes intézkedési ter­vet dolgozott ki és terjesztett a tanácskozás részvevői elé, megvitatásra. Ez intézkedési terv töb­bek kosait - .kimondja, - hogy az jdén 30 százalékkal kell növelni a munka ter­melékenységét úgy. hogy a létszám nem emelked­het. Az aktívaértekezlet részvevői alapos vita után magukévá tették az intézkedési tervből adódó feladatokat és hangsú­lyozták, hogy a nyolcórai munkaidő megfelelő kihaszná­JÓTÁLLÁSSAL János bácsi, az a csavargó Laci. mióta megmondtam ne­ki, felém se néz! — Ez már nehéz dolog, de megpróbálhatjuk. Három szem külföldi gyógyszert adok neked, az segít. Bi­zony nem olcsó mulatság, százötven forint a három tabletta. Eszter fizetett. A gyógy­szert bevette. A hatást — az­óta is várja. A A tehenész ellen egy **" megkárosított érdi la­kos tett elsőnek feljelentést, mert ingatlan adás-vételi ügyében az átvett illetéket elsikkasztotta. A nyomozás során aztán sorra tárultak fel az elkövetett kisebb-na- gyobb csalások. Ismerőseitől összesen 2500 forintom vett fel. hogy „jó összekötteté­sei révén” ügyes-bajos dol­gaikat kedvezően elintézi. B. Esztertől az első százötven forintot a ..boldogság-pasztil­láért” kapta. A lány beosz­tással élt a gyógyszerrel, mert # a harmadik pasztillát nem használta el. A gyógy- szervízsgálat megállapította, hogy a ..boldogság-pasztilla” nem más. mint a Yohistrin nevű gyógyszer, amelyet te­heneknek. anyakocáknak a mesterséges termékenyítés előtt szoktak adni — vér­pezsdítőül. A „terhesságmeg- szakító* csodaszerről” pedig kiderült, hogy az közönsé­ges Meristin, amelyből egy tabletta nem ötven forintba, hanem csupán 65 fillérbe ke­rül és bármely gyógyszertár­ban beszerezhető. A hiszékenység vámszedő- je. a csaló, kuruzsló tehe­nész rövidesen bíróság előtt felel „csodáiért”. Győri Mihály « A televízió műsora Untatta őket, nem várták végig, ha­nem átmentek a lány szobá­jába. János bácsi elkérte La­ci fényképét, aztán az Eszte­rét is. Beletette egy szét­terített zsebkendő közepébe. A lány fejebúbjáról ollóval levágott egy hajtincset. Meg-, parancsolta Eszternek, hogy a két képet és a tincset az ol­lóval szabdalja össze, majd törje porrá. — Abrakadabra, lacikadab-. ra, eszterkeabra, mindörök­re abrakadabra! — motyog­ta az öreg a bűvös igéket, — Lányom, ezzel a porral hintsd meg magad s a hoz­zád közelítő férfiembert mindörökre megtarthatod. O Mostanában mintha “' kerülte volna a lány az öreget, Ha találkoztak, sem igen esett szó köztük. Az ebédnél alvadtak végül is össze. — Szomorúnak látszol. Esz­ter — kezdte a beszédet az öreg. — Mi bajod? — Magam sem tudom, mi van velem. János bácsi. — Ha ráérsz ebéd után. megnézhetjük a kártyában, mi áli neked. Akarod tudni? A szálláson az öreg ujjai gyakorlott ügyességgel ke­verték a cigánykártya zsíros lapjait. — Legény áll a házhoz — olvasta ki a titokzatos jövőt a kártyából — de még nem biztos, hogy meg tudod-e tartani, pedig az sincs rossz szívvel irántad. Hát ez mi? Hm, hm. Ezt nem gondoltam volna. Hiszen te gyereket vársz, Es2ti! A lányból hüppögő sírás­ban tört elő az utolsó két hét. várakozásteli izgalma. — Segítsen rajtam, . drága no, azért ne keseredj el, én is voltam így, de kigyógyultam. Külföldi orvosságot szedtem. Kicsit drága, de megérte. — Mennyibe kerül. János bácsi? — Ötven forint egy pasz1 tállá. Nekem még van belőle három. Árában neked adha­tom. Az egyezség hamar létre­jött. Eszter azért óvatos volt. írásbeli garanciát kért és Áb­rás Péterrel, a gondnokkal is aláíratta: ha nem használ, a tehenész visszaadja a pénzt! O Az üzemegység dolgozói " ezen az estén az ebéd­lőben a televízió műsorát nézték. Kissé elhúzódva a töb­biektől. ott ült Eszter is. Nagy János, ahogy a fejőssel végzett, maga is az ebédlőbe sietett. Széket húzott a lány mellé. — Hogy használt, Eszter? — kérdezte súgva. — Használt, megismertem a boldogságot. — Tudtam én, hogy nem kell visszafizetnem az árát. — Más baj van. János bá­csi. Laci most is odakóricál valahol a faluban, vagy tán Pestre is bement. Én meg ül­hetek itt magamban. Gyer­mekkoromban hallottam, hogy megetették a lányok a legényt és az örökre hűsé­ges maradt. Maga nem tud ilyet? — Hogyne tudnék Eszter — mondta az öreg —. de erről egy szót sem senkinek. 4 Nagy János brigádja '• éppen végzett az esti fe- jéssel. A tehenek az öndtató gombját bökdösték orrukkal, vizet engedve maguknak, ami-' kor Eszter, az üzemegység fiatal ‘takarítónője belépett az istállóba. Meg kell adni. ta­karos fehércseléd. János bácsi már a fejőgépet szerelte szét, hogy előírás szerint átöblítse, fertőtlenítse. — Mi szél hozott ide, Esz­ter? — kérdezte az öreg. — Beszélni szeretnék János bácsival — mondta a lány. ' Az ötven felé közeledő férfi és a huszonkét éves lány együtt indult el az* istállóból. Űtközben Eszter kiöntötte szí- : Vét. — Tudja. János bácsi, ud­varol nekem ez a Laci. — Melyik, te?. — A traktoros. — Ahá! — Szóval udvarol és ... — Be is jár hozzád? — vá­gott a szavába az öreg: — Be — pirult el a sötét­ben a lány. — De én nem így képzeltem. Nincs abban semmi jó. — Értem Eszter, ne is mondd tovább. Betegség ez. Neve is van. Azt mondják rá a doktorok, hogy frigider. — Az nem villany hűtő- ' szekrény, mint amilyen az ’ üzemi konyhán van? — kér- . dezte a lány. — Ráhibáztál. Eszter. Hideg természeted van. Ez a baj. Na, A télen történt az egyik Pest környéki állami gazda­ság üzemegységében. Az em. béri hiszékenység együgyű példájának is fel lehetne fogni, amelynek végére a bí­róság tesz hamarosan pontot Mégis „több” van ebben mint tragikomikus érdekesség' A történetben, amelynek szá­lait bűnüldöző szerveink bo- gozgatják, együtt ^erepel te­levízió és — ráolvasás, fejő­gép és — kártyajóslás, frigi­der és — bájital. Egyszóval: technikai civilizáció és — középkori vajákosság. Szerep­lői — térben — itt élnek a fő- : várostól alig húsz kilométer- íré — időben —, mégis vala- • hol a tizennyolcadik század­iban. í Nevüket részben megváltoz- itattuk, vagy elhallgattuk, hogv ; ráeszmélve babonás vaksá. ígukra. ne kelljen szégyenhez ' niük a közvélemény előtt. Kosiba Antal harminchá­rom éves kaikucsá lakos csa­lás miatt már kétszer volt büntetve. Most ötrendbeli be­töréses lopás és kétrendbeli csalás bűntette miatt folyik ellene bűnvádi eljárás. Ko­siba, a börtönből szabadulva, semmi kedvet nem érzett a tisztességes munkához. A Százhalombattához tartozó Dunafüred-nyaralótelepen Pel- loly Árpád budapesti lakos nyaralójának kertjében vál­lalt alkalmi munkát. Ezt azon­ban két nap után megunta, és egy éjszaka a víkendház ablakát betörve, abba beha­tolt. és egy rádiót, két ta­karót s három függönyt ello­pott. A függönyöket és pokró­cokat Százhalombattán 150 forintért, a rádiót pedig Bu­dapesten 160 forintért érté­kesítette. A nyaralóba ezután még két alkalommá! betört, és onnan mintegy négyezer forint értékű holmit vitt el. Ezeket az Ecseri úti piacon 550 forintért eladta. Mikor a pénze elfogyott.- újabb betöréseket követett el. Komanovics István nyaraló­jából 980. Kóbor Vince ví- kendházából pedig 260 forint értékű ruhaneműt lopott. Ko­siba bűnlajstromát kétrend­beli csalás is terheli. Buda­pesti lakásán felkereste Pet- loíy Árpádnét. amikor tud­ta. hogy férte Dunafüreden tartózkodik, és kétszáz forin­tot kért a férj nevében a ví- kendházhoz szükséges vasle­mez megvásárlására. Más al­kalommal Gedényi Istvánná budapesti lakost kereste fel. Az asszonytól elkérte kórház­ban levő fia ruháit, hogy azt beviszi a lábadozó betegnek. Kosibának természetesen esze- ősában sem volt a ruhákat tulajdonosához eljuttatni, ha­nem a ?60O forint értékű ru­haneműt 240 forintért elkó- tva ve tvélte. A rovott múltú K"S’ba Antalnak már sok bű ti­cs c‘lekroiny van a rová­sán, hamarosan a bi­| róság előtt ad számot a ia- nuárban és februárban elkö­vetett betöréseiről és csalá­sairól. j Leányfalu már régebben új, nyolctantermes iskola építésé­re készül. Erre a célra a lakos­ság nagy áldozatkészséggel \ 305 nap társadalmi munkát j vállalt magára és ezen felül! társadalmi' munka megváltása címén 11 ezer forint gyűlt össze az 1200 lakosú Község- | ben. A községi tanács eddig j 400 ezer forintot tartalékolt az j iskola építésére, amelyhez a, megyei tanács is nagyobb esz- j szegű hozzájárulást helyezett! kilátásba. Ezen a héten szakbizottság szállt ki az új iskola helyének •kijelölésére és megtekintette azt a 800 négyszögöles közpon­ti fekvésű házhelyet, amelyet a községi tanács kiszemelt. A bizottság véleménye szerint, miután a telek kisajátítása esetén. nemcsak csereingat­lant kellene juttatni a tulajdo­nosnak, hanem tekintve, hogy a telek tele van termő gyü­mölcsfákkal, a fáltat is meg kellene váltani, ami jelentősen megdrágítaná az új iskola épí­tési költségeit. Célravezetőbb­nek és olcsóbbnak látszik te­hát más megoldás. A leányfalui iskola ez idő szerint is a község középpont­jában. de három különálló épületben működik. Ezek kö­zül két épület olyan nagy parkban áll, hogy azojj bárme­lyikében bőven van hely az új iskolaépület számára is. Te­hát ezek valamelyikében kell megépíteni az új iskolát és ez a megoldás nemcsak azért len­ne jobb, mert így az iskola tantermeinek legnagyobb része egymás tőszomszédságába ke­rülne, hanem azért is, mert sem kisajátítási eljárás, sem az azzal járó telekcsere nem bonyolítaná az építkezést. A hely kijelölésében egyébként a megyei tanács rövidesen véglegesen dönt. Az építkezési munkálatokat különben még ebben az évben feltétlenül meg akarják kezdeni. Az új iskola megépítése után az egyik jelenlegi iskola- épület feleslegessé. válik. -Ezt az épületet a községi tanács szálloda céljára akarja felaján­lani a vendéglátóiparnak. Emeletráépítéssel viszonylag kisebb költségért végre szállo­dához is jutna Leányfalu. A Dunakanyar üdülőhelyein nagy a szállodahiány és ez a megoldás Leányfalun az egyé­ni üdülést keresők számára biztosítana jó szállást. Kétszáz holdas levendulamező a törökbálinti határban A Buda környéki * hegyol­dalak művelésre alkalmat­lan. meszes talajait újabban levendula termesztéssel hasz­nosítja a Törökbálinti Ál­lami Gazdaság. Az elmúlt: két évben 200 holdon tele­pítették meg az értékes illó­olaj-növényt. A nagy virág- hozamú, francia fajták ter­melése már az első évben jelentős haszonnal járt; egy- egy hold 10—12 mázsánvi vi­rágterméséért több mint tíz­ezer forintot kaptak. Az ősz- szél ' telepített levendula-me­zők termőre fordulása után az idén megkétszereződik ez a jövedelem: mintegy '800 mázsa virágot szednek le a bc&rofcról. (MTI) : Csak ízelítőt nyújthatunk a ! sikeres növényvédelmi bemu­tatóról, hiszen oldalak ter­jedelme kellene ahhoz, hogy mindent elmondhassunk róla. Befejezésül talán Várhegyi Józsefnek, a MÜNÖSZER megyei kirendeltsége szak­emberének záró szavait idéz­hetjük: „Nincs olyan szé­násszekér, amelyre még ne férne egy villával. ■ és nincs olyan tudományos képzett­ség. amelyet legalább egy gondolattal nem bővíthet- nénk". Valóban, e rövid nap hasznos tapasztalatcseréje is bővítette legalább egy érté­kes gondolattal a megye gyü­mölcstermelő szakembereinek alkőtó szaktudását, l Nagy-Miklós István lásával, a munka még jobb szervezésével, a gyártási tech- ! nológiák további tökéletesítő- | sével maradéktalanul meg­valósíthatják az idei felada­tokat. Annál is inkább töre­kednek erre, mert jövőre is szeretnék a „plafon” nyere­ségrészesedést megkapni. Évi tervét 101,4 százalékra, 1 exporttervét pedig 102,5 szá- j zalékra teljesítette a Pest me- i gyei Vegyi és Kémüipari Vál­lalat. 98 milliós termelési vo- i lumenével — a vállalat igaz­gatója, Váradi László tájé­koztatása szerint — a nagy szolgáltató üzemeket ki# éve az ország legnagyobb tanácsi vál- 1 laiata lett. 1959 óta nagy utat tett meg az üzem. löltótoU- részlegének termelése 122, a PVC-üzemágé 58, a kon- fe&ciórészlegé 41, a bőr­díszmű-részlegé 65, a fo­nalfeldolgozó üzemágé pe­dig 49 százalékkal növe­kedett. A termelékenység is jelen­tősen emelkedett az, elmúlt évben. Az egy munkásra jutó ‘termelési érték 1959-hez vi-' szonyítva 43,8 százalékkal, a tervhez képest pedig 16.7 szá­zalékkal emelkedett. . Az egy munkaórára jutó termelési érték növekedése 46.1 száza­lék. az anyag nélküli terme* i lési érték pedig 50,8 százalék­Miután megtudták, hogy a tala juntság., egyszerre többen is kérdezték: ho­gyan lehet ellene véde­kezni. Váradi József nyugalmazott j egyetemi tanár, a helyi gyü­mölcstermesztés lelkes apos­tola kijelentette, hogy véle- : ménye szerint mészhiány • okozza a talajuntságot, Erre ' az égjük nagjüudású szakem­ber kijelentette, hogy véle­ménye szelént' mészben gazdag a kert földje. Nosza, lett erre ■ vita. Ki erre, ki arra az ol­dalra állt. Végül égj’ sósavas üveget kerítettek, amelj'nek tartalmából • néhány cseppet egy marok földre öntöttek. Kiderült, hogy nagyon kevés , a mész a talajban. (Folytatás az 1. oldalról.) j vasz elején is — szemet-lelket | üdítő látvány a kert, évtize- I des fáival, amelyeken előbúj-, j tak a rügyek. A fák között gondozott utak, virágágyások, öntözésre és permetezésre szolgáló csövek sajátságos csíkjai kígyóznak, sőt, még aranyhalas medence és tek- nősbéka-telep is található. A kert esztétikai hatását fokoz­za a különféle almafajták alak- és művelési formája, pél­dául a látványos Londoni Pe­pin alapsor, vagy egy másik úton alkalmazott — szőlőlu­gasra emlékeztető — egyso­ros fűzértermesztés mód. Egy különösen szép alrna- fa-csoportnál megállva. Boda János megjegyez­te, hogy a 2400 öles te­rületen tavalyelőtt 330 mázsa alma termett. Miközben a vendégek a fákban gyönyörködtek, a nö­vényvédelmi szakemberek nem fukarkodtak a bírálattal sem. Klaus József, a Kama­raerdői Szesz- és Édesipari Célgazdaság főagronómusa rögtönzött kiselőadást tar­tott az egyik fánál. Úgy lát­szik, hogy neki „gyengéje” a metszés, fiatalítás és a seb­kezelés. mert kapásból any- njú érdekeset és hasznosat mondott erről, hogy valameny- nyi vendéget maga köré gyűjtötte szavaival. Elmon­dotta többek közt, miért kell gondosan ügyelni a metszés utáni sebápolásra, és hogy a lombnevelés alapelve: egy- egy gyümölcsre a lehető leg­nagyobb lombfelület jusson. Ezenkívül felhívta a figyelmet a gyümölcsfaritkítás új módszerére, amelynek az a lényege, hogy minél kisebb régi részt ha­gyunk. Előnye: a bokori orma, vagyis a könnyebb ápolás, szedés, nagyobb lombfelület és egész­ségesebb, szebb gyümölcs. • Érdekes vita keletkezett az egyik beteg fánál. Boda Já­nostól megkérdezték, mi okozta a fa csököttségét.

Next

/
Thumbnails
Contents