Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-23 / 70. szám
PES T MEG 'Mtm 196L MÁRCIUS 23, CSÜTÖRTÖK Magyar szemmel a párizsi gyárakról Sátor. János, a . Mechanikai Művek igazgatója, nemrég Párizsban járt. Hazatérte után beszélgettünk vele élményeiről. tapasztalatairól. E tapasztalatok közül ismertetünk itt néhányat. — Azokban a gyárakban, ahol megfordultam, azt tapasztaltam, hogy maguk a gyárosok vezetik az üzemet — mondotta Sándor elvtárs. — Általános tapasztalat az is, hogy kevés vezetővel dolgoznak — ami érthető is, hiszen ha több improduktív embert alkalmaznának, az már a profit rovására menne. — Tapasztalataim szerint, a francia gyárosok nagyon komolyan veszik Hruscsov -elv- társnak a gazdasági versenyre vonatkozó szavait. Jól tudják, hiszen állandóan tapasztalják, hogy amit a Szovjetunió vezetői mondanak, az rendre megvalósul. Látják a Szovjetunió hatalmas iramú fejlődését, és amennyire tőlük és a körülményektől telük, igyekeznek is, hogy lehetőleg ne nagyon maradjanak le ebben a versenyben. Központi problémát csinálnak a termelékenység növeléséből, az önköltség csökkentéséből, és nagyon sokat adnak a minőségre. A termelés szervezettségét is állandóan javítják. Persze, mindezt a kapitalista világban általános módszerekkel, a munkaintenzitás mértéken felüli fokozásával, és egyéb módon érik el, és az is igaz, hogy fő céljuk a saját hasznuk minél nagyobb mértékű növelése; — Ezekben a gyáraikban járva, mégis felmerül az emberben a .gondolat; vajon mi, idehaza, üzemi vezetők, elég komolyan vesszük-e ezt a gazdasági versenyt, amelyben döntő szerepe van a termelékenység alakulásának. Őszintén meg kell mondani, hogy ilyen tekintetben van még mit pótolnunk, és mi itt, a saját gyárunkra vonatkozóan, le is vonjuk a megfelelő következtetéseket, mind a termelékenység növelését, mind a minőséé további nagyarányú javítását illetően. Egy másik figyelemre méltó tapasztalatról így beszélt a Mechanikai Művek igazgatója: — Talán túlságosan magától értetődőnek tűnik, de ha jobbam meggondoljuk, arra is fel kell figyelnünk, hogy minden munkást ott foglalkoztatnak, ahol a legjobb kedvvel, a legjobban tud dolgozni. Érthető, hiszen így sokkal nagyobb teljesítményt várhatnak tőle. mint egyébként. — Nálunk is érdemes ezzel foglalkozni. Mi már alkalmazzuk ezt a módszert, de magam is tapasztaltam, hogy több vállalatunknál nem élnek vele. Mi ha felveszünk valakit, beosztjuk valamilyen munkára, és ha ott hosszabb idő után sem éri el a 100 százalékot, áttesszük más munkára. Szinte . minden munkafázisban kipróbáljuk, és ott hagyjuk, ahol a legjobban szeret dolgozni. . és ahol az eredménye is a legjobb. Kétszeres haszna van ennek, egyrészt sokféle munkához ért a dolgozó, és ha a helyzet úgy kívánja, bárkit helyettesíthet, másrészt a keze alól • kikerülő munka is a legjobban megfelel a támasztott követelményeknek. — Szerintem,, ilyen jelentéktelennek tűnő kérdésekkel is törődnünk kell. amikor a termelékenység növelésével. az önköltség csökkentésével, a minőséig javításával foglalkozunk. — Valójában persze nem valami országraszóló felfedezést mondtam el. Minden gyárban tudják a dolgozók, bogy ki milyen munkaerő, és lei hol tud a' legtöbbet produkálni. Csupán arról van szó, hogy tudatossá kell ezt tenni, élni kell vele. és akkor a termelő munkának esv újabb, nagy tartalékát- állítjuk a fejlődés szolgálatába. r. i. Tavaszi teendők a A közelmúltban a szántóföldi növénytermesztés növény- védelmével foglalkoztunk lapunkban. Ezúttal a gyümölcsösökben elvégzendő időszerű feladatokról tájékoztatjuk olvasóinkat. Kaliforniai pajzstetűvel erősen fertőzött fák permetezését hektoliterenként öt kiló gyümölcsfaolajjal végezzük. Mivel a gyümölcsfaolaj évenkénti folyamatos használatával káros hatás állna elő, azért csak háromévenként használjuk. Ha erős' pajzs- tetű-fertőzésen kívül erős bimbólikaszló és sodrómoly kártétellel is számolni lehet, akkor rügypattanáskor kétszázalékos (hektoliterenként két kilogramm Novenda) rovarirtó és gombaölő hatású sárgaméreg tartalmú szerrel permetezzünk, ami a vérA mezőgazdasági szakemberek feladatairól, a korszerű termelési és munkamódszerek elterjesztéséről tárgyaltak a MEDOSZ-ban A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének székhazában szerdán tanácskozásra gyűltek egybe a mezőgazdasági szakemberek: tudományos kutatók, tanárok, a szakigazgatás képviselői és a gyakorlati szakemberek, hogy megtárgyalják a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kialakításával, a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. A tanácskozáson megjelent és a vitában- felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. dr. Soós Gábor, a Földművelésügyi: Minisztérium növénytermesztési főigazgatóságának vezetője vitaindító előadásában részletesen kitért azokra a feladatokra, amelyek megoldásában a szakszervezet szakosztályának tagjai és a megyei szakcsoportok igen hasznosan tevékenykedhetnek. Szükségesnek látszik — mondotta —, hogy szakembereink az anyagi eszközöket az eddiginél is gazdaságosabban használják, fel, s hogy a most megteremtett nagyüzemi kereteket mielőbb nagyüzemi tartalommal töltsék meg. Mielőbb át kell térni a legújabb, legkorszerűbb termelési és munkamódszerekre, s egyúttal a termelőszövetkezeti tagok százezreit kell megtanítani alkalmazásukra. A termelő üzemekben szervezzenek helyszíni bemutatókkal egybekötött tapasztalatcsere-találkozókat. A tapasztalatcserék feladata többek között, hqgy ismertessék a talajerő-vísszapót.lás, a talajjavítás adta lehetőségeket, a gazdaságos műtrágyázása módszereket. Mutassák be a nagy termőképességű növényfajtákat, törekedjenek mindenütt az optimális nö- j vénysűrűség kialakítására. daságekat, célgazdaságokat rövidesen bemutató üzemnek jelöli ki, továbbá járásonként két-három termelőszövetkezetet. Elsősorban azokat az üzemeket, ahol az üzemszervezés, a gépesítés, a termelési technika megfelel a korszerűség követelményeinek, s a gazdaság vezető szakemberei alkalmasak a szaktanácsadásra. tetű és levéltetű ellen is hatásos. Áz említett kártevők ellen, ha-abban az évben még olajos szert nem alkalmaztunk, illetve háromévenként a permetezést hektoliterenként egy kiló sárgaméregből és hektoliterenként két kiló DDT olajos emulzióból (Holló 10) készült permedé keverékkel is végezhetjük. A két szerből a permellevet külön.külön kell elkészíteni (50 literben egy kiló sárgaméreg, 50 literben két kiló Holló 10) és utána összekeverni. Ha a bimbólíkasztó évről évre ismétlődő fertőzése nem teszi szükségessé, úgy gazdasági okokból a Novendával való permetezést nem kell évenként ismételni. Pajzstetűvel közepesen vagy gyengén fertőzött fák permetezését a következő szerek egyikével végezzük: Rügypattanáskor téli higítású mész- kénlével permetezzünk. Erősen lisztharmatos fáknál a mészkénléhez hektoliterenként 50 deka, meleg vízben előzetesen oldott vasgálicot keverjünk. Pajzstetűvel gyengén fertő-, zott fákat, ha ezenkívül bim- bólikasztó fertőzés várható, rügypoítanáskpr 1,5 százalékos (hektoliterenként 1,5 kiló Novenda) sárgaméreggel permetezzünk. A pajzstetű el1 leni eredményes védekezés alapja az áztatásszerűen végzett rögypattanás előtti, illetve rügypattanáskor történő permetezés. Gombabetegségek közül, ahol' varasodás nagyobb fellépésével számolni kell és Ha mindenki akarja Készítik már a dinnyés kunyhót Ű" látszik, mégiscsak igazuk volt azoknak, akik azt jósolták: nem ette meg a kutya a telet. A rügyeket falcasztó langyos hetek után visszaszökött a hideg. Reggelenként ismét fjeres a határ, s bizony nincs melegük a kunyhójukat készítő dinnyéseknek sem. Mert a dinnyések — sürgeti őket az idő — a csőszökkel együtt kint vannak már a földeken. Kurunczi Pista bácsival Gyomron a kiserdők alján találkoztunk. ő is épp a kunyhóját tetőzte. Dörzsölgette is időnként a kezét, de nem állt meg a munkával. — Sietni kell, sok a tennivaló — magyarázta —, ha készen lesz a kastély — az épülő kunyhóra mutatott —, következik a disznóól, mert a süldőt is kihozzuk. Sőt még a baromfiak is kijönnek, meg a macska is. — Hát a kutya? — Mackó, pláne kijön. Nélküle el se kezdeném a munkát. Kutya nélkül olyan a dinnyés, mint a vak kofa, az sem tudja, mikor lopják meg. összesen négy dinnyése lesz az idén a Petőfi Tsz- nek, mindegyik tíz holdon ülteti, ápolja majd a di nnyepa Iá ntá- kaj. Pista bácsi is tíz holdat kapott, jó barna homokos földet, az erdők tövén. Milyen faj- t álcát ültet? Amint mondta, főleg turkesztánit. tógát, ananászt, na és a fekete héjú, piros bélű görögdinnyét. Jól érti már a módját, hogyan hízik kövérre és édesre a dinnye, hiszen fél életét dinnyeföldeken töltötte. Persze megjósolni. azt, milyenek lesznek az idei diny- nyék. ilyenkor még nem lehet. Ő mindenesetre idejében elkészíti a melegágyakat, vágja a palántákhoz szükséges gyepkockákat, s amint az idő engedi, nyomban hozzálát a kiültetéshez is. — És csak egyedül? — Sok lenne az ilyen magamfajta hatvanegy éves embernek. Jön az asszony is, ha a dolog sürget, bizony kicsaljuk majd a komát, a sógort, meg a rokonokat is. Télen ott voltak a disznótorban, hát ide is elvárom őket... északi söpört végig a szántóföldeken. amíg beszélgettünk, s az átszeli fákon megremegi ek az ébredező rügyek. De egyszer :sak a rohanó felhők közül áttört az öreg nap langyos sugara és a gyömrői dinnyés még jobb kedvvel folytatta a kunyhóépítést. Súlyán Pál Ugyancsak a tapaszta- . latcsere-találkozák programjába tartozik az öntözéses növénytermesztési módszerek, az üzemi növényvédelem megszervezése, a takarmányértéknövélési módszerek elterjesztése, a növénytermesztési és nö- vényápolási munkafolyamatok gépesítése, a korszerű üvegfházak kialakítása, s -a korszerű szabadföldi zöldségtermesztés lehetőségeinek ismertetése, a nagyüzemi gyümölcsösök -és szőlők telepítési módszereinek propagálása. Az előadó külön felhívta a szakemberek figyelmét az egyszerű, olcsó állatférőhelyek építésében szerzett tapasztalatokra. Elmondotta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a legjobb állami gazdaságokat, továbbá a kísérleti tangaz-. A tököli tanácsüléseken ál- i landóan visszatérő téma volt j a rossz utak megjavítása. | Mindenki megállapította, -van- ■ nak utcák a községben, ame- ! lyek már egy kis eső után ! szinte járhatatlanok, de segí- ! leni nem lehetett. Nem jutott rá pénz, mert a művelődési i otthon építkezése teljesen kimerítette a keretet. Mégis, valamit tenni kellett. Ekkor született meg a tanácstagok körében a kezdemé- ! nyezés. hogy csinálják meg i az utakat — társadalmi mun- | kában. Az indítványt vala- ! mennyien örömmel fogadták. ! Megbeszélték, hogy segítségért la Csepel Autógyár gyárve- I zetőségéhez és szakszervezetéhez fordulnak. Kérésük \ meghallgatásra talált. A gyár ! három billenős tehergépkocsit | és annyi salakot adott, ameny- ! | nyit kértek. Most már csak a szervező j j munka volt hátra, az embere- •) I két megnyerni a szép terv- ; ! nek. A tanácstagok személye- > I sen keresték fel az érintett ut- J I cák lakosságát,, ahol a csalá- | I dók egymás után jelentkeztek; j a munka megindulásakor róluk is számíthatnak. Február 18-án reggel kezdték és március 5-én már bejelenthették a községi tanácsnál, a Pozsonyi, a Mester és a Kolozsvári utca lakói a rendbehozott, lesalakozott utcákon közlekedhetnek. Akik munkát vállaltak, becsületesen helyt is álltak. Nem lehet 'külön kiemelni, kik voltak a példamutatók, rpert egységesen dolgozott mindenki, még az asszonyok is. pedig a salakozás igazán nem mondható tisztának és könnyűnek. Az összefogás több ezer forintos megtakarítást jelentett, s bebizonyította, ily módon lehet a nehézségeket legyőzni. Plausin Marian tanácstag — A DOBOGÓKŐI üdülő mellett a Pilisszentke- reszti Községi Tanács mintegy 800 méter hosszú sétányt létesített, ahová a-padokat ezekben a napokban helyezik el. .\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W U űvös n szél i 4 -■ ■>;> • f < ' * • * a rovarkártevők ellen nem Novenda került felhasználásra, egyszázalékos bordóilével permetezzünk. Kisebb mérvű varasodás esetén téli higítású ■ mészkénlevet használjunk, amely rovarkártevőkön kívül a lisztharmat ellen Is véd. Gyengébb varasodás ellen hektoliterenként 50 dekagramm Vitigran-konc, is használható. Bordóilével és Vitigrannal való permetezést, ha rügypattanás előtt gyümölcsfaolajjal permeteztünk, utána legkorábban egy héttel kell elvégezni azért, hogy a szer a fákon jól megtapadjon. Rügypattanáskor alkalmazott sárgamérges permetezés után bordóilével és Vitigrannal permetezni nem kell. Kajszibarackfák permetezése Levéllikasztó betegségtől erősen veszélyeztetett fáknál kétszázalékos bordóilével permetezzünk. Pajzstetűvel erősen fertőzött és levéllikasztó- tól kevésbé veszélyeztetett fáknál téli higítású mészkénlevet használjunk. Barackmoly ellen rügypattanáskor hektoliterenként 80 deka Pernittel permetezzünk. ' Gyengébb pajzstetű-fertőzés és gombabetegségek ellen, rögypattanáskor téli higítású mészkénlével permetezzünk. Cseresznye- és meggyfák permetezése Rovarkártevők és gombabetegségek ellen a termőrügyek pattanásakor téli higítású mészkénlével permetezzünk. Szilva és ringlófélék permetezése Erős pajzstetű-fertőzés esetén, a termőrügyek pattanása előtt hektoliterenként négy kiló gyümölcsfaolajjal permetezzünk. Közepes és gyenge pajzstetű-fertőzés esetén a termorügyek pattanása- és rügyfakadás között téli higítású mészkénlevet használjunk. Oszibarackfák permetezése Gombabetegségek -ellen kétszázalékos bordóilével, pajzs- tetű-fertőzés esetén téli higítású mészkénlével, barackmoly, ellen pedig rügypattanáskor hektoliterenként 80 deka Pernittel permetezzünk. Köszméte és ribizke permetezése Pajzstetvek és lisztharmat betegségek ellen, téli higítású mészkénlével permetezzünk. A rügypattanáskori permetezés töményebb, nyári higítású mészkénlével történjen. Permetlevek készítése Gyümölcsfaolajos és szap- panos permetlé készítéséhez í lágy, vagy, mosószódával (hek- ; toliterenként 10—15 deka) lágyított vizet kell használni. Ha a víz nyolc Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletű, akkor langjms vízzel előbb törzsemulziót (öt kilogrammból 10—25 liter) kell készíteni. Az olajhoz a vizet mindig kis részletekben adjuk és alaposan, teljesen keverjük el az olajjal. Bordóilé-készítésnél mindig a megszűrt mésztejhez kell a rézgálic-oldatot önteni és nem fordítva. Lehetőleg mindennap frissen készített perme tlevet használjunk. Fehér Aladár megyei növényvédelmi , felügyelő Tavasz. mm (Gábor Viktor felv.) A Szentendre és Vidéke Körzeti Földművesszövet- kezet március 24-én, 17 órai kezdettel tartja évi küldöttváfasztö közgyűlését a városi tanács tanácstermében.
