Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

1951. MÁRCIUS 19, VASÁRNAP T^írfcro A Mechanikai Művek és a Forte-gyár - a szakszervezeti munka tükrében A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa a közelmúltban megvizsgáltatta a Mechanikai Műveik és a Forte-gyár szak- szervezeti bizottságainak munkáját, a vegyipari dol­gozóik szakszervezete XVIII. kongresszusa határozatainak figyelembe vételével. E vizs­gálat jónéhány tapasztalata érdemes arra, hegy széle­sebb körben is ismertté vál­jék. A kongresszus határozata­it mindkét vállalatnál is­mertették a küldöttek. Ez abban az időben történt, ami­kor pártunk VII. kongresszu­sának határozatai nyomán minden vállalatnál hozzáfog­tak a termelékenység növe­lésével összefüggő feladatok kidolgozásához. A Mechanikai Művek in­tézkedési terve leginkább a műszaki fejlesztésre tá­maszkodik, s ez nagymér­tékben elősegíti a válla­lat fejlesztését, az önköltség csökkentését, a termelékenység növelését. Az intézkedési tervet itt üzem­részekre bontották fel, s pon­tosan megjelölték a határ­időket. A végrehajtás ellenőrzésé­nek gyors és áttekinthető módszerét dolgozta ki ebben a gyárbán Wagner elvtárs, aki a vállalat szervezett dol­gozóit képviselte a szakszer­vezet kongresszusán, s a szakszervezet központi veze­tőségébe is megválasztották. Kartonrendszert létesített, amely az sz. b. műszaki bi­zottságánál és a vállalat fő- technológusánál egyaránt le­hetővé teszi a határidők be­tartásának ellenőrzését. A -Forte-gyár szakszerve­zeti intézkedési terve fő­ként a munkaszervezési feladatokat tartalmazza. A műszaki intézkedési terv­ből eredő feladatokat azon­ban nem iktatták be az in­tézkedések közé. Mindkét vállalátnál sokat foglalkoztak és foglalkoznak jelenleg is a normák rende­zésével. A Mechanikai _ Mű­veknél igyekeznek műszaki normákat kialakítani. A For­te-gyárban eddig nem alkal­maztak műszaki normákat. Itt is folynak a vizsgálódé-j sok, amelynek a műszaki j normák előkészítése a cél- j ja. A vizsgalatokat nagymér-! tékben megnehezíti, hogy _ a : legtöbb munkát sötétben vég- j zik, ahol a minimális vilá- j gítás szinte lehetetlenné te-; szi a sokrétű felmérést. Az SZMT számára készült í jelentés másik része a mun- j kaversennyel, • ezen belül is j leginkább a szocialista bri-j gádőkkal foglalkozik. Megállapít,ja, hogy a Me­chanikai Művelőnél szé- : Icskörti egyéni, műhelyek ; és brigádok közötti ver- j seny folyik. A vállalat dolgozóinak körül- j belül a fele kapcsolódott be; eddig a munkaversenybe. Je-; lenleg 19 brigád küzd a szó- j cialista brigád címért. Tavaly ke! brigád nyerte el a meg- j tisztelő címet, közülük az: egyik már az oklevelet is. : A Forte-gyárban 19 brigád: kívánja elnyerni a szocialista; címet. A négy filmöntő brigád- j nál elég nehéz volt meghatá-; rozni az ezzel kapcsolatos fel­adatokat, mégis sikerült meg­oldást taiálniok. Ugyanakkor a papíröntőben szervezett brigá­doknál már nem jártak el ilyen körültekintően, nem elég gond­dal készítették el a szerződése­ket. Mindkét vállalatnál azt ta­pasztalták, hogy egy-egy kivé­teltől eltekintve, vagy _ rend- szertelenül, vagy egyáltalán nem vezetik a brigádnaplókat. Ez pedig megnehezíti majd az értékelést. Elmarasztalja a je­lentés a Forte-gyár szakszerve­zeti bizottságát, a munkaver­seny nyilvánosságának elha­nyagolásáért, mert az utóbbi időben az ilyen irányú munka ellaposodott. A két szakszervezeti bizott­ságnak a dolgozók szakmai és politikai műveltsége fejlesztése érdekébein végzett munkájáról megállapították, hogy gondo­san látták el ezt a feladatot. A Mechanikai Műveknél ?87 ember tanul különböző állami és szakoktatási for­mákban. A Forte-gyárban nyolcanhatan vesznek részt állami oktatásban. Ezenkívül a műszaki veze­tők havonta előadásokat tarta­nak a fizikai dolgozók számá­ra. A műszakiak közül is so­kan tanulnak, többen nyelv- tudásukát fejlesztik. Ebben a gyárban arra is gondot fordí­tanak, hogy mindenki elvégez­ze a nyolc általánost. A hatékonyabb munka érde­kében felhívják a figyelmet a jelentésben arra is, hogy a szakszervezeti bizottság min­den funkcionáriusa vállaljon részt a feladatokból. A tapasz­talatok ugyanis azt mutatják, hogy egy-két ember nagyon sokat, a többiek viszont arány­talanul keveset tesznek a szak- szervezeti feladatok jobb vég­rehajtása érdekében. Ezzel'szo- rosan összefügg az, hogy még jobban építsenek a bizalmiak munkájára. Addig már eljutot­tak, hogy tanfolyamokat tarta­nak a bizalmiak számára. A bizalmi tekintélyét és munká­jának súlyát növeli az is, hogy például a Mechanikai Művek­ben a munkaügyi osztály bér­javítást, vagy más javaslatot csak úgy fogad el, ha a bizal­mi is aláírta. Ennél egy lépés­sel előbbre kell lépni, úgy, hogy a legjobb bizalmiak ta­pasztalatai alapján vala­mennyieket tanítsák meg a szakszervezeti munka mindennapos gyakorla­tára. Az előadások sokat segíte­nek ebben, de nem pótolják a bizalmiakkal való egyéni fog­lalkozást. Mindent egybevetve: sok se­gítséget adott a vizsgálat a két vállalatnak, hogy tovább javít­sák a szakszervezeti munkát. A tapasztalatok azonban má­sutt is hasznosíthatók. Farkas István A magi ód i határban találkoztunk a Micsurin Termelőszövetkezet fogatosaival. Éppen a trágyát rakták le a kocsiról. Mire ez a kép meg­jelenik, ezen a részen is hozzálátnak a traktorok a szán­táshoz. Pest megyei szemmel — a Lipcsei Vásárról ötvenegy ország, 9078 kiál­lító, 16 belvárosi kiállítási épület, 22 állandó csarnok, 25 pavilon, és rajtuk kívül 300 000 négyzetméter szabad­téri kihasznált terület — no meg 600 000 vendég jellemez­te az idei, minden eddiginél nagyobb Lipcsei Vásárt: Szándékosan nem tavaszi vásárt mondunk, hiszen a cso­dálatos időjárás következté­ben joggal használhatnánk a nyári vásár kifejezést is. S ez a derűs hangulat érződött a szakemberek, üzletembe­rek körében is. Az idei vásáron a nyugati cégek közül 1720 — a tava­lyinál 253-mal több — jelent meg, és az általuk igénybe vett terület 33 668 négyzet- méter, a tavalyinál 50 száza­lékkal több volt. A vásár jelentőségének nö­veléséből mi sem maradtunk ki. 3800 négyzetméteren, a tavalyinál 25 százalékkal na­gyobb területen, helyeztük el a mintegy 500 árucsoportba tartozó cikkeinket, amelyek 30 százaléka újdonság, vagy továbbfejlesztett, még ki nem állított termék. S bár hi­vatalos adat nem áll rendel­kezésünkre, bízvást mondhat­juk. hogy a kiállított áruk­nak nagy része Pest megyei. A legfontosabbak, a legtöbb érdeklődőt vonzók, így az Ika­rus 303-as, a Váci Dunai Ha­jógyár Duna oldalkocsija, a Csepel-kocsAk, a műszerek, rádiók és televíziók részben, vagy egészben. Pest megyA iparának termékei. Érdekes tanulságot vonha­tunk le a baráti államok ki­állításénak megtekintéséből is. Jóformán mindenütt meg­találjuk azokat a termékeket, amelyeket hosszú időn át ma­gyar sajátosságnak tekintet­tünk. Előnyünk: „egyedural­munk” határozottan csökkent például a járműipar terüle­tén. Teherautókat, autóbu­szokat, motorkerékpárokat, jóformán minden baráti ál­lam kiállított Műszerekkel is szép számban találkozhattunk szomszédaink pavilonjaiban. Hazánkat a tokaji, a pusz­ta, a Balaton, és a feketekávé után újabban az alumínium szóvá] is jellemzik. Érthető hát, ha hiányolják az alumí­nium hajók, csónakok bő­vebb bemutatását is. Vízibu­szainkról például a lipcsei Enciklopédia Kiadó kért bő­vebb anyagot, hogy magyar hajóspecialitásként ismertet­hesse új hajó-lexikonában. Ha már a csónakoknál tar­tunk. említsük meg, hogy a Thesen hajógyár —, amely nagy hajók gyártása mellett meílékprofilként összerakható motorcsónakokat is gyárt (kö­vetendő példa), új. szárnyas-csónakját Buday-motorral propagálja. Pedig rendelkezésére állná­nak különböző német csó­nakmotorok is. Szerszámgépeink kiállítása vonzotta a szakembereket. Általános vélemény volt. hogy a kiállított darabok jók, gaz­daságosak és nagyon szépek! A szerszámgépverseny azon­ban Lipcsében nagy. Ilyen „mezőnyben” az elért üzlet­kötések nagy dicséretet je­lenfenek.’ Befejezésül, röviden szól­junk még néhány fontosabb látnivalóról is. A Szovjetunió kiállításán kétségkívül az új kisautó, a négyszemélyes, 23 lóerős „Zaporozsjec” és a csarnok mellett külön elhe­lyezett „lakóház-sejt” von­zotta a legtöbb látogatót. A Csemuskát szállító űrhajó hí­rének bejelentése után a lá­togatók száma ugrásszerűen megnőtt. A helyi szakembe­rek szerint a Szovjet csarnok volt az, amelyet minden lá­togató felkeresett. A baráti államok közül Csehszlovákia kiállítása a legteljesebb. Az ipar jófor­mán valamennyi ágát megta­lálhatjuk a nagyszerű he­lyen, a főbejárat mellett el­terülő csarnokban. A kapitalista államok kö­zül — Nyugat-Nómetország- mellett —, Anglia szerepelt a legbővebb kiállítási anyag­gal Új kiállítóként szerepelt Kuba. Mali, Ghana. A demokratikus Németor­szág ipara úgyszólván teljes keresztmetszetében bemutat­kozott. Különösen figyelemre méltó az egyedülálló optikai, fényképészeti termékeik ki­állítása. Az idei vásár legfontosabb területe a kohászat volt. A világ valamennyi, jelentős, acéltermelő országa részt vett a vásáron. A kohászat mellett a vegyészet, elektrotechnika és a gépgyártás kiállítása volt a‘ legjelentősebb. A legtöbb újdonságot a mérés- és szabályozó auto- matikák mutatták, a legke­vesebbet a járműipar. Szűcs József Tavasszal 15 százalékkal több áru várja a vásárlókat a ruházati boltokban, mint tavaly A korai tavasz a kereske­delemnél elsőnek a ruházati boltokban jelentkezett. A tél végi holtszezont szinte át­menet nélkül a tavaszi nagy forgalom váltotta fed. Az el­múlt napokban már az üz­letik legtöbbje a szokásosnál jóval több vásárlóról számolt be. A Ruházati Bolt Vállala­tot nem érte váratlanul a tavaszi forgalom. Kellő idő­ben gondoskodtak arról, hogy a vásárlókat megfelelő vá­laszték várja az üzleteikben. A tavaszra átlagosan 15 szá­zalékkal több árut szereztek be, mint tavaly. Jelenleg 27 000 férfi-, női- és gyermek ballonkabátot, 12 000 tavaszi kabátot, 20 000 öltönyt és női ruhát raktároznak. A vállalatvezetősóg szerint a következő hetekben a for­galom fokozódik, s ezért már most intézkedtek, hogy se­hol ne legyen fennakadás az áruellátásban. Az iparral és a nagykereskedelmi vállala­tokkal közösen úgy szerve­zik meg az áruszállításokat, hogy mindig legyen az üzle­tekben elegendő szezoncikk; Húsvét előtt a vásárlás és a kiszolgálás meggyorsítására, kisegítő munkaerőiket alkal­maznak a Ruházati Bolt Vál­lalat szaküzleteiben. (MTI) Vasárnapi Posta Változó világunk legérettebb mag, a kommu­nisták értették meg ennek az elvnek 'a jelentőségét, s mint mindenkor, itt is a kommunisták lettek a vál­tozás szószőlői, példamu­tató harcosai. Vajon azon­nal követte őket minden munkás az üzemben? Nem. A változások megértéséhez, bármennyire is gyorsan kö­vessék azok egymást, idő kell, meg kell „emésztem” a ta­pasztaltakat, s ugyanakkor világosan látni kell a vál­tozás útját, s azt a követ­kező, felsőbb lépcsőfokot, ahová az visz. Ennek az útnak a megje­lölése általánosságban -nem okoz gondot. A békés épí­tőmunka, a szocialista rend megteremtése olyan célok, amelyekért minden becsüle­tes ember bátran harcba száll, erejét, tudását latba- veti. de a konkrét, a „kis" út, a helyben a jobbhoz ve­zető út megjelölése már nem mindenütt megy , ilyen köny- nyen. Hogy ott helyben, <ib- ban a termelőszövetkezet­ben, abban az üzemben mi az, ami előbbre visz, ami változást, fejlődést hoz, ez a legfontosabb kérdés az ott dolgozók számára. Csak ak­kor mozoghatnak biztonsá­gosan, céltudatosan a válto­zó világban, csak akkor dol­goznak teljes erőbedobással, ha tudják, hogy ezt és ezt kell végrehajtani( s ha azt is tudják, hogy ebből ez és ez az ő részük, ezt neki kell elvégezhie. más helyette ezt nem csinálja. Ennek a cél­tudatos munkának, ennek a magasabb fokú tisztán l á­tásnak és értésnek képviselői üzemeinkben, a munkások között a szocia­lista brigádok, a változó vi­lág körülményeihez igazodó új formában, új tartalom­mal élő, dolgozó emberek. De a változó világnak eze­ket a változó, formálódó em­bereit meg lehet találni az élet minden területén, nem mint az abszolút tökély mintaképeit, hanem mint olyan embereket, akik bizo­nyos dolgokban, bizonyos vonásokban már az úja t, bizonyos vonásokban még a régit hordják magukban, akiknél sok kérdésben még megtalálhatóak a régi ál­lásfoglalás szavai, de akik összességükben már értik mindazt, ami körülfogja őket, ami változik, s értik azt is, hogy mindezzel nekik is változniok kell, nekik is feljebb kell lépni, értik, hogy elkerülhetetlen a vál­tozással való haladás, aki abból igyekszik kihúzni ma­gát, aki görcsösen a régihez ragaszkodik, az előbb vagy utóbb elbukik, elmarad. Ez az újfajta embertípus, a szocialista embertípus nem­csak maga változik, hanem környezetére való hatásával alakítja egész környezetét, formálja a körülötte levő em­bereket is, tehát nemcsak ma­gát, hanem sokakat visz előrébb, góca a változás­nak, a nyughatatlanságnak, a többet, jobbat aka­rásnak. Ezek a gócok napról napra többen lesznek, na­gyobb hatást fejtenejfc ki, míg a sok-sok apró hatásból, vál­tozás nagy egész; a bennünket körülvevő világ változása lesz eredménye. A szocialista rend maga- sabbrendűsége ma már mind kevésbé vitatott kérdés — Nyugaton is. A haladás üte­mét, minőségét tekintve a nagy múlttal, szélesebb gaz­dasági alapokkal rendelkező nagy kapitalista államok nem­csak a Szovjetunió, hanem például hazánk mögött is el­maradnak. Az a változó világ, ami más­fél évtizede körülfog bennün­ket, alapjaiban más világ, s magunk is másfél évtized alatt más emberek lettünk. A kor szavát nem érteni — egyet je­lent az alkotó, tenni vágyó em­ber pusztulásával. A változó világban tétlenül állni — egyet jelent az élet értelmének el­vesztésével. Az ilyen nagy kérdések ná- lúnk már megválaszolásra ke­rültek. Dönteni kellett, ki velünk, ki ellenünk, s a mai világ már másféle kérdések, döntések elé állít bennünket. Olyan kérdések elé; hogyan te­hetjük gyorsabbá a szocialista építést, hogyan teremthetjük meg az életszínvonal további emelésének alapjait, hogyan tudjuk például falusi a meg­szilárdítással együtt emelni a terméshozamokat is a ter­melőszövetkezetekben, s így lehetne még a kérdések lé­gióját sorolni tovább. Másféle, örvendetes kérdé­sek ezek. A választ azonban nem lehet elkerülni, vála­szolni kell, nemcsak el­méleti fontolgatásokkal, ha­nem tettekkel, cselekedetek seregével, holnapot teremtő alkotásokkal, legyen az az alkotás nagyobb hozamú ku­koricaföld, új szerszám vagy milliókat jelentő találmány, mindre szükség van, egyik • sem nélkülözhető. A változó világ kis és nagy tettek összessége eredménye­ként változó világ. A szocialista ember alkotta űr­hajó a Venus felé röpül. Itt a földön sem ragadhatunk a tegnapba, s a mánál sem hor­gonyozhatunk le. Itt is a hol­napba keli jutnunk. A ma­gunk formálta, változó vilá­gunk eredményeként létrejött szocialista rendbe. Mészáros Ottó I ták, ott vannak olyan körül­mények között, ahol masabbat, többet kell és lehet is pro­dukálótok, természetesen en­nek fejében többhöz is jutnak. Ez a változás feszültsé­gektől is terhes, bár ezek az ellentétek időlegesek, s fennállásuk idejét rövidíteni lehet. Abban a szövetkezet­ben például, ahol rosszul dolgoztak, ahol nem értet­ték vagy nem akarták meg­érteni, hogy a sültgalamb- várás még soha jól nem la- katott senkit, most értetle­nül csóválják a fejüket a szomszéd eredményei láttán, pedig a szomszéd eredmé­nyei nem a véletlen művei, hanem a megváltozott körül­mények megértésének, annak a felismerésnek tud­hatok be, hogy a megválto­zott keretekben megválto­zott tartalommal lehet csak eredményt elérni, hogy a kö­zös munka éppen hogy nem ismeri a lógást, s semmitte­vést, hanem a közösség tel­jes együttműködését, min­denki képességeihez mért teljes résztvállalását téte­lezi fel, követeli meg. Változó világunk nemcsak a forradalmi átalakuláson át­ment mezőgazdaságban. másutt is bonyolult prob­lémakomplexumokat ered­ményez, amelyek megoldói egyedül magunk lehetünk. Ilyen értetlenség fogadta pél­dául nem egy helyen az ipar­ban azt az elvet, hogy a megváltozott körülményekhez kell igazodnia a munkának, hogy elválaszthatatlanul együtt, kell járnia a techni­kai fejlődésnek a termelé­kenység növekedésével A Mindaz, ami körülvesz ben­nünket, amit magunk alakí­tunk, magunk formálunk, ami­hez ragaszkodunk, magunké­nak valljuk, erényeivel, hibái­val együtt: a mi világunk, a szocializmus építésének sok­szor bonyolultnak tűnő, de végső összegezéseiben mindig előre mutató, mindig optimista világa: Ebben a világban közömbös­nek, érdektelennek lenni ne­héz, minden nap, minden óra produkál olyat, ami magával ragadó, ami lelkesítő, ami fel­rázza a közömböst, s arra ser­kenti, hogy maga is cseleked­jék, maga is többet adjon, maga is aktív a b b résztvevője ; legyen ennek a világnak. ; Aktív a b b, hiszen létezése, | munkája eleve aktivitást je- ilent. Kérdés, hogy ez a mini- i malis aktivitás elegendő-e rria \ már? A változás, a több, ugyan- I annyival, mint amennyivel a : meglévőt hoztuk létre, nem | elérhető. Újabb tettekre, : újabb cselekedetekre, mennyi- ! ségében és minőségében is ! többre van szükség. Ezt lehet > csak tudomásul nem venni, le- ;het félrehúzódni az útból; de fa valóság, a tények rideg vas- í logikája előbb vagy utóbb be- ! bizonyítja ennek az álláspont- í nak a tarthatatlanságát. ; Azok például, akik igyekez- } tek szemethúnyni a falun \ végbement nagy .átalakulás J előtt, akik homokba dugták a £ fejüket, akik azt hitték, hogy a tények ettől nemlétezőkké ^válnak: tévedtek. Tévedésükét f legjobban ma az bizonyítja, ^ hogy ott vannak azok között, fyakik elöl húzódtak, ott vannak Rabban az új formában, aminek íformáit elkerülhetőnek tartót-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents