Pest Megyei Hirlap, 1961. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-19 / 67. szám

“%ÄJI*Iap 1991. MÁRCIUS 19, VASÁRNAP Még egyszer a termelőszövetkezeti szőlők megműveléséről Szorgos munka folyik a Gödöllői Állami Erdőgazdaság erdészeteiben. Az isaszegi er­dészet szentkirályi kerületében már kitermelték a szerfás épít­kezéshez szükséges faanyagot, 4 hozzáláttak a fásításhoz. Fel­vételeink a most folyó tavaszi munkákról számolnak be az olvasónak. ! Termelőszövetkezeteinkben 18 194 kh szőlő megművelésé­ről kell gondoskodni. Az el­múlt években is sok gondot okozott a szőlőművelés és most a szervezés befejezésével ez a probléma csak növeke­dett. A szövetkezetekbe bevitt szőlők gazdaságos nagyüzemi hasznosítása több ok miatt vagy egyáltalán nem. vagy csak nagy erőfeszítésekkel old_ ható meg! A termelőszövetkezetekbe bevitt szőlők legnagyobb ré­szét szétszórt területen, a kis­üzem céljainak megfelelően telepítették. Amíg a szántó- területeken pár év alatt ki­alakítható a nagyüzemi gaz­daságos termelés, addig az em. litett szőlőterületeken ez fi­zikailag lehetetlen. Ugyanis a szőlőket nem lehet össze­vonni, a telepítésen jelentős változás nem eszközölhető. A nagyüzemi szőlőtermelés gépellátása is gyenge, de ha volna is elegendő gép, akkor sem tudnánk gazdaságosan kihasználni, éppen a különbö­zőképpen telepített, kevert faj­ták, a szétszórtság, az eléggé vegyesen ültetett gyümölcsfák és egyéb okok miatt. A nagyüzemi művelésre al­kalmas telepítési program is csak évtizedek alatt oldható meg. Az elmúlt évek tapasz­talatai viszont azt igazolják a tsz-ekben, hogy a szőlők je­lentős része nagyüzemileg nem művelhető gazdaságo­san. Addig viszont, amíg a jelenlegi szőlők termelését nem tudjuk nagyüzemi műve­lésre alkalmas szőlőkben pó­tolni, a jelenlegi szőlők ter­mését nem szabad csökken- tenünk. Ezt az ellentmondást a megyei pártbizottság felis­merte és a megyei tanáccsal együtt az élenjáró tsz-vezetök tapasztalatait felhasználva, kidolgozta az átmeneti meg­oldását. EZ A- megoldás biz­tosítja, hogy ^ ufi'ti termelési színvonala nem csökken, a tag is és a közös gazdaság is jól jár. A megyei pártbizott­ság és a megyei tanács ál­láspontját részletesen ismer­tetjük, hogy ezzel eloszlassuk a még meglevő meg nem ér­tést, kételyt és bizonytalansá­got. A döntések alapján a tsz- ekben azokat a szőlőket, ame­lyek nagyüzemileg gazdaságo­san nem művelhetők, azok­nak a családoknak kell kiadni megművelésre, akik ezt a szö­vetkezetbe behozták. Ez vo­natkozik a már régebben szervezett tsz-ekre is. A sző­lőket elsősorban azoknak a családoknak adjuk ki, akik eddig is foglalkoztak sző­lőműveléssel. Erre azért van szükség, mert ezeknek a csa­ládoknak megvan a felszere­lésük a műveléshez, másrészt a szőlőhöz szükséges különös szakértelemmel is rendelkez­nek. Egy családnak annyi szőlőt lehet adni, amennyit meg tud művelni. Ha egy család mun­kaerejét teljesen leköti a szőlőművelés, akkor ne osz- szuk be más munkára, a sző­lőművelés rovására. Ha nem köti le a szőlő a család mun­kaerejét, akkor követelőik meg, hogy a tsz más munkái­ban is részt vegyenek. Hely­telen az a módszer, hogy egy család művelésében csak any- nyi szőlőt hagynak, ameny- nyi lehetővé teszi, hogy egyéb munkákban is részt tudjanak venni. Ezzel valójában nem szabadul fel munkaerő, mert amit az egyik család válláról levettünk, azt a másiknál le­kötöttük, tehát így két csalá­dot is bizonytalanná tehetünk a többi közös munkában való részvéte] szempontjából. Ha valamelyik család nem vállalja az általa bevitt szőlő művelését, akikor azt elsősor­ban azoknak a szőlőművelő családoknak adjuk, akiknek aZ általuk bevitt szőlő meg­művelése nem köti le teljesen a család munkaerejét. A szőlőművelő családdal a tsz vezetősége kössön több évre (3—5 év) szóló megál­lapodást, a megyei tanács v. b. által e célra készített nyom­tatványok felhasználásával. A megállapodás főbb feltételei: a) A tsz a szőlőterületet ter­melése céljából a család ren­delkezésére bocsátja. Fizeti a közterheiket. Fizeti a tagnak az általa bevitt szőlőterület után járó földjáradékot. b) A tag köteles jó gazda gondosságával a szőlőt meg­művelni, a tsz közös alapjá­ra a bruttó termelési érték 10 —30 százalékát befizetni. Vi­seli az összes termelési költsé­geket. A termelőszövetkezet a tagnak a szőlő megművelé­séhez fuvart vagy fogatot, esetleg anyagokat, eszközöket adhat. E dolgok költségei­ben esetenként kell megálla­podni, amelyék alapján a tag köteles a költségeket vagy el­lenértéket megfizetni. A megállapodás megkötése­kor szükséges a szőlők álla­potának felmérése és IV—V. kategóriába való besorolása. A besorolás alapján kell a 10— 30 százalék közötti arányokat felosztani. Alá kell húzni, hogy a leggyengébb szőlőknél is a befizetés összegének leg­alább annyinak kell lenni, ami a köztartozásokat és fóldjára- dékot fedezi. A földjáradékot a tag lényegében visszakapja, ennek fizetésére a tsz-t tör­vény kötelezi, viszont nem len­ne igazságos, hogy ezt a köte­lezettséget a tsz más üzemág terhére fedezze. A hozzájárulás százaléka a megállapodás egész időtarta­mára irányadó (3—5 év). A megállapított százalék utón járó mennyiség nagysága az éves termés eredménye sze­rint alakul. A beadás meny- nyiségének megállapítására a legjobb módszer a termésbecs­lés. Ez úgy történik, hogy a szőlőt a zsendülési időszak­ban a tsz vezetősége által lét­rehozott bizottság a tag je­lenlétében felbecsüli és a megállapodás százaléka alap­ján meghatározza, hogy a tag mennyi terményt köteles ter­mészetben leadni. Hogy szőlőt, mustot vagy bort kell-e le­adni. az azon múlik, hogy a tsz-nek van-e lehetősége a feldolgozásra és a tárolás­ra. Igen hasznosnak tartjuk azt a megoldást is, hogy a tag az előírt mennyiséget az állami felvásárló vállalatnak adja le, ezt a vállalat igazolja és a vételárat átutalja a Jtsz, számlájára. A befizetett összeget a tsz csak a következő célokra hasz­nálhatja fel: Fedezi a szőlő területére eső köztartozásokat. kifizeti a tagoknak a szőlőterület után a földjáradékot. A fennma- : radó részt az oszthatatlan kö- ; zös alapba kell helyezni, elkü­lönítve. Ez az összeg csak I nagyüzemi szőlőtelepítésre és Hová tűnt 796 liter pálinka az albertirsai szeszfőzdéből? Búzás Pál szeszfőzdevezető nyolcvanezer forinttal károsította meg az államot, a tsz-t és a lakosságot nyiségről állította ki. A máso­lati példányon azonban már kisebb mennyiséget tüntetett fel. Az ellenőrzés során meg­állapították. hogy 547 tétel kö­zül 499 esetben hamisították meg a tőpéldányt. Ezzel a módszerrel 796 liter pálinkához jutottak, amelynek értéke 47 760 forint. A jogtalanul megszerzett pálinkát aztán búsás haszonnal, poharanként kimérték. Az elszámolás alap­ját képező tőpéldányok meg­hamisításával azt. is elérték, hogy 9511 forint főzési díjjal kevesebbel kellett a tsz-szel elszámolniuk. Ez a pénz ter­mészetesen szintén a zsebük­ben maradt. A Búzás-házaspár a főzető­ket is becsapta. A hektoliter­fokonként tizenhét forintban megállapított főzési díj helyett minden esetben tizennyolc fo­rintot számított. Emiatt rövid idő alatt 2587 forinttal károsul­tak a pálinkafőzetők. Az már csak természetes, hogy a fon­dorlatos módon elsikkasztott közel nyolc hektoliter pálinka után nem fizettek adót. A pénzügyőrség megállapítása szerint tizenkilencezer forint szeszjövedéki adót vontak el az adóalapból. Búzás Pál és felesége ellen á ceglédi járási ügyészség a társadalmi tulajdon sérelmére, bűnszövetkezetben és ismétel­ten elkövetett sikkasztás, ár­túllépés és adócsalás bűntette miatt adott ki vádiratot. Búzás Pál albertirsai lakos 1987 óta vezette az albertirsai Dimitrbv Termelőszövetkezet szeszfőzdéjét. A rendelkezések értelmében, mint vezető, köte­les volt minden főzésről szár­mazási igazolást kiállítani. Ennek első példányát a főzető kapta, míg a másolati tőpél­dány a szeszfőzdében maradt visszá. A tőpéldányról állítot­ták aztán össze a szeszterme­lési lajstromot, amely az ál­lam és a tsz előtt a szesz­főzdevezető elszámolásának alapját képezte. A szeszfőzdevezető és fele­ség'? a származási igazolás első pr'idányát minden esetben sza­bályszerűen, a tényleges meny­Kisfiú ruh- hosszú v. rövid nadrággal 3—6 éves korig sporl és kasha szövetből 140—280 Ft-lg Kamgárn szövetből 180—380 Ft-ig termelési célokra használható fel. A tsz-ek lehetőleg a jö­vő évre dolgozzák ki a telepítési programot és amikor a saját és állami eszközök lehetővé teszik, meg kell kezdeni a nagyüzemi tele­pítést, rekonstrukciót. Ebből i világos, hogy a kisüzemileg ! telepített szőlők kivágására ; csak a nagyüzemi telepítés tér- j I more fordulása esetén kerül- | hét sor, olyan mértékben, | j amennyit a nagyüzemileg te- 5 ! lepített szőlők termelése már > pótol. j A családi művelésre ki- f adott szőlők jellegét tekint- f ve tsz-területek. Az itt vég- í. zeit munka tsz-munkának szá­mít. éppen úgy, mint példá­ul a családi művelésre kiosz­tott kapások. Éppen ezért \ szükséges, hogy a tsz a mun- ; kaegységkönyv normái szerint j külön tartsa nyilván a tag ál­tal művelt szőlő után járó 1 munkaegységet a tag jogai és i kötelezettségei miatt, például ! háztáji föld éppen úgy meg­illeti, mint a tsz-ben más | munkát végző tagokat. Ez a í munkaegység nem számít be| a tsz munkaegység-tervébe. A \ termelőszövetkezet termelési j l és pénzügyi terveiben a meg­állapított átlagszázalék alap­ján a várható termésátlagok szerinti mennyiséget lehet ; csak szerepeltetni. A megyei döntés után meg­jelent FM-rendelet több he­lyen félreértésekre adott-okot. Az FM rendelkezése azokra a szőlőkre vonatkozik, ; amelyek nem kerültek be a tsz-be. Pest megyében a ter­melőszövetkezeti községekben és városokban a belépett ta- i j gok szőlői mindenütt tsz-te- j I rületnek számítanak. Az adót i j a tsz fizeti, a tagoknak föld- j! 1 járadékot fizet, a művelés formájáról a tsz a megyei iránymutatás alapján a lehe­tő; legjobb módszerek Ki ala-í I kításával maga dönt. Szeretnénk, ha ezzel a vi- 2 j ták és a huzavona lezárulna. ff A tsz-vezetőségek — ha még á nem lenne — szerezzék be a | nyomtatványokat a járási ta-1 nács mezőgazdasági osztályá- f tói és sürgősen kössék meg ff a tagokkal a megállapodáso- ff kát. Ezzel is biztosítani kell, ff hogy a szőlőkben is megkez- ff dődjön a tavaszi munka, ff Gyors intézkedésre és szerve- zésre van szükség, mert a ta­vasz sürget. A tsz-vezetőségek ne sajnál­ják a szervező munkára for­dított fáradságot, mert ez a későbbiek folyamán sokszoro­san megtérül. Fejesedik a saláta az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz melegágyaiban. Ha min­den jól megy, március vége- felé kilencezer fej salátát visznek innét piacra. A két kataszteri hold kertészetben hat, dói felszerelt virágházban illatoznak húsvétra a külön­féle virágok: primulák, cik­lámenek, nyílik a szegfű, s bimbózik a rózsa. Tavaly a gazdaság húsz százalékát a kertészet jelentette, s 550 ezer forint bevételt eredményezett. 1 Az idén ennél jóval több jö- j Motoros fűrésszel darabolják a kidöntött fákat, a használ­ható darabokat termelőszövetkezeti istállók építkezéséhez küldik. A kiirtott területen lánctalpas traktor szántja a földet, ahová csemetéket ültetnek. Szorgalmasan dolgoznak az asszonyok is. Telepítéshez ké­szítik elő a talajt. (Mészáros Géza felv.) \\\YWVXXV\\\\\X\\W\\NV\\W\VaWVÄVWW.WVVW.VW.\\\X\\W.V'VV\V\W''VVW A nyáregyházi Béke Termelőszövetkezetben gyors ütemben haladnak a ta­vaszi munkák. A régi ta­gok negyvenegy forint ötven fillért kaptak munkaegységen­ként, múlt évi munkájukért. Az idén még többet szándé­kozik fizetni a termelőszövet­kezet. Ehhez adottak a lehető­ségek és a feltételek is. Ki­használva a kedvező időjárást, már a múlt hónap közepe tá­ján nekiláttak a munkához. Elkészítették a melegágyakat, idejében kihordták a trágyát. Most a Zsengellér dűlőben a fásítási hónap keretében öt­ven hold erdőt telepítenek. Amint Bimbó Imre elnök­helyettes elmondotta, a szö­vetkezet főképpen állat- tenyésztéssel és kertészkedés­sel kíván foglalkozni. Tavaly jól bevált a dinnye, így az idén ötven holdat ültetnek belőle. Száz holdon kertész­kednek és a Szabadkai dűlő­ben szőlőt és gyümölcsöst is telepítenek. Jelenleg 45 te­henük van, év végére 80-ra gyarapítják az állományt. Há­romszáz birka, száz süldő sze­repel még a tervben. Elké­szült a keltetőgép is. s már folyik a csibekeltetés. A nyá­ron kétezer darab naposcsi­bét nevelnek. A szobi járásban vedelemre számítanak a ker­tészet dolgozói. — EGY-EGY ZETORT, egy-egy Bjelorusz-traklort és egy-egy teherautót vá­sárolt Galgahéviz két ter­melőszövetkezete, a Haladás és a Kossuth tsz. \ is jó ütemben folyik már a tavaszi munka. Köztudomású, hogy az északi fekvés miatt ezen a területen később tud­nak hozzákezdeni a szántás­hoz, vetéshez mint a megye délebbi részein. Ennek elle­nére, mihelyt az időjárás ked­vezőbbre fordult, a homoko­Vácszentlászlón is lesz takarmánymalom Ahogy azt már korábban hírül adtuk. Cegléden kezd mun­kához a megye első takarmánykeverő malma. Az új üzem ün­nepélyes megnyitására csütörtökön délelőtt 10 órakor kerül sor. A tervek szerint a ceglédi üzemet rövidesen egy újabb takar­mánymalom megnyitása követi. Ez az újabb takarmánykeve­rő Vácszentlászlón működik majd. Ezzel kapcsolatban hétfőn délelőtt értekezletre jönnek össze a Gödöllői Járási Tanács nagytermében a gödöllői és az aszódi járás termelőszövetkezeti elnökei Az értekezleten Keleti Ferenc, a megyei tanács vb-el- nöke is részt vesz. Előadást tart dr. Kurelecz Viktor, az Állat- tenyésztési Kutató Intézet munkatársa. sabb területeken nyomba, hozzáláttak a tavaszi műnk; hoz. Legelőször Tésán — megyénk legkisebb' községi ben — kezdték meg a szántást Az itteni termelőszövetkezet csoport hatvankét holdon kö­zös művelés alá vette az ál­lami tartalékterületet. így má most készülnék a közös alap megteremtésére, hogy ősszel, amikor a csoport átalakul ter­melőszövetkezetté, zökkenő- mentesen kezdhessenek a még fejlettebb nagyüzemi gazdál­kodáshoz. Szobon az U1 Barázda Termelőszövetkeze! tagjai mutatnak jó példát, kedvező ütemben halad a munka a nagybörzsönyi Hu­nyadi Tsz-ben és a kemen­céi Ut a szocializmushoz Tsz- ben is. A Vámosmikolai Gép- állomás>messzemenő segítsé­get ad a járás termelőszövet­kezeteinek.

Next

/
Thumbnails
Contents