Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-07 / 32. szám
1961. FEBRUAR 7, KEDD “‘■éhf&rlan 3 Közeledik a tavasz, szaporodnak a tennivalók Akadnak talán, akik furcsállják, hogy már a tavaszról beszélünk, pedig a tél jóformán ki sem tombolta magát. Igaz, különösebben nagy fagyok nem voltaik, ennek ellenére gyorsan szaladnak a napok, alig másfél hónap múlva hivatalosan is kezdetét veszi a tavasz. Nem szabad, hogy váratlanul, felkészületlenül érjen bennünket, ezért már most hozzá kell látni a feladatok rangsorolásához, az elvégzésükhöz szükséges eszközök, felszerelések biztosításához. Pest megyében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mind a szervezésben, mind a most folyó megszilárdítási munkában jelentős része van a tanácsi szerveknek. Az időszerű mezőgazdasági munkák megszervezésében, a fel- vásárlási tervek teljesítésében az eddigieknél sokkal nagyobb és bonyolultabb feladatok várnak a tanácsokra. A 203 régi termelőszövetkezeten kívül I960 decembere óta mintegy SO új szövetkezetben kell elősegíteni az 1961. évi termelési és felvásárlási tervek maradéktalan teljesítését. Mindezek megvalósítása döntő mértékben függ a soronkövetkező tavaszi mezőgazdasági munkáikra történő gondos felkészüléstől és a feladatok időbeni elvégzésétől. A tavaszi munkák során mintegy 200 ezer holdon kell elvégezni a szántást, csaknem 60 ezer holdra kihordani a trágyát, hozzá kell kezdeni a több tízezer mázsa vetőmag összegyűjtéséhez az új szövetkezetekben, össze kell — közös helyekre — hordani az állatállományt és sorolhatnánk tovább a rengeteg tennivalót, Ezek nemcsak mezőgazdasági szakkérdések, hanem elsőrendű politikai leérdések is. Végrehajtásuk nem nélkülözheti a szövetkezetek vezetőinek, tagjainak, a tanácsi szerveknek sokoldalú támogatását. A járási tanácsoknak a gépállomás vezetőivel közösen, a szövetkezetek vezetőinek megkérdezése után el kell készítendők a gépállomási erő- és munkagépek kihelyezési tervét. Szervezni és segíteni kell, hogy a szövetkezetek a közgyűlés által meghatározott mennyiségű vetőmagot összeadják, ha kell kicseréljék, megtisztítsák és csávázzák. Segíteni kell a tsz-tagokkal egyetértésben a munkacsapatok, brigádok kijelölését, megszervezését, ha szükséges, foglalkozni kell az emberek minden problémáival, választ kell adni kérdéseikre, kételyeikre. A tanácsok segítettek a szövetkezetek irodahelyiségeinek megszerzésében és az első lépések megtételében. Szükséges, hogy továbbra is álljanak a szövetkezetek mellé, közigazgatásban szerzett tapasztalataikból, irányítási, vezetési módszereikből minél többet adjanak át a fiatal tsz-ek vezetőinek. A törvények, a rendeletek megmagyarázásában, helyes értelmezésében, az ügyvitel megszervezésében sem nélkülözhetik a szövetkezetek a tanácsok nyújtotta támogatást. Senki nem mondja és nem is helyesli, hogy a tanácsok avatkozzanak be a tsz- ek belügyeibe, intézkedjenek a szövetkezetek vezetői helyett. Elvárják viszont, méghozzá teljes joggal, hogy legalább olyan gyorsan és sokat érően segítsék őket. mint a szervezés idején. Gondolunk itt például arra, hogy ha a tsz-nek a közös építkezésekhez fára van szüksége, az engedély megadásával nem késlekednek. A tsz- ek nem végzik el a tanácsok munkáját, nincs is rá szükség. Az azonban biztos, hogy ha a tsz-ektől kér segítséget a tanács, azok minden további nélkül megadják azt. Cserébe azt várják, hogy a tanácsok, a tanácsi szervek, a tanácsoknál dolgozók, sőt a mezőgazdasági állandó bizottságok még inkább álljanak melléjük, adjanak részükre tanácsokat, biztassák őket, közösen, nagy családként törekedjenek a kitűzött célok mielőbbi elérésére. A tavaszi munkák megszervezésére és elvégzésére intézkedési terveket dolgoznak ki a tanácsok. Ezek végrehajtásában különösképpen a községi és a járási tanácsokra járul nagy feladat. Szükséges és fontos, hogy a tavaszi munkák intézkedési tervét járási, városi és községi szinten kibővített végrehajtó bizottsági üléseken tárgyalják meg, és hozzanak hathatós határozatokat. Hallgassák meg és vegyék figyelembe a termelőszövetkezetek elképzeléseit. A tavasz maholnap megérkezik. Nem szabad, hogy felkészületlenül érje megyénk bármelyig községét, vagy termelőszövetkezetét. Nemcsak a gépeket kell időben kijavítani, a vetőmagot összegyűjteni, az állatok közös elhelyezéséről gondoskodni. Hozzá kell kezdeni az építkezésekhez, ki kell dolgozni a terveket, meg kell kötni a szerződéseket és végezni mindennap az egyre növekvő munkákat. A tanácsoktól biztatást, segítséget, támogatást várnak a termelőszövetkezetek, még többet, mint bármikor eddig. Ha összefognak a tanácsok, a termelőszövetkezetek, biztosra vehető, hogy idejében. alaposan felkészülnek a tavaszi munkákra és azok végrehajtása kifogástalan lesz Csekő Ágoston A tizenkettedik zárszámadás Megtartotta zárszámadási közgyűlését a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet Az egykori Hartyáni-kas- bély nagytermében a tizenkettedik közös év lezárására gyűltek össze a termelőszövetkezet tagjai. Tíz órakor már teljesen megtelt a terem, még az ajtóban is álldogáltak, akiknek már nem jutott hely odabenn s figyelmesen hallgatták az elnök, Tokaji András szavait. — Tizenkét éves a közös gazdaság, de igazi fejlődésnek csak két évvel ezelőtt indult — mondotta az elnök. A sok viszály, hozzá nem értés & más bajok után két évvel ezelőtt indult meg itt az igazi élet. Az 1960-as gazdasági évvel nincs sok okunk dicsekedni, de nem is-—saégyenkezünk. Területünket rendkívül erős aszály sújtotta s az eredmény, amit elértünk, nem mondható rossznak. Termésátlagaink kevés kivétellel nem érték el a tervezettet, de rozsból például a holdanként tervezett 8 mázsa helyett 11.6 mázsát, cukorrépából a tervezett 160 mázsa helyett 264 mázsát termeltünk. Állatállományunk a múlt évben szépen gyarapodott. 1959 végétől mostanáig 74 darab szarvasmarhával nőtt az állomány, jelenleg 283 szarvasmarha van istállóinkban. 895 377 forint értékű beruházásból 259 357 forint volt a saját erő. Építettünk többek között két sertésfiaztatót, egy növendék- marha-istállót, egy baromfiólat, korszerűsítettük a te- hénistáUót és bővítettük a vízvezetékhálózatot a gazdaság területén. Nagy szerepe van eredményeink elérésében annak, hogy a munkafegyelemmel egész évben nem volt különösebb baj, minden tagunk kivette részét a közös munkából. Nem utolsó sorban a tagság szorgalmas munkájának eredménye. hogy a rendkívül rossz időjárás ellenére 41 forintot tudunk fizetni -egy munkaegységre .. . A jól dolgozók között említette a beszámoló Czakó Mihály és Szőke József állattenyésztőket. Külön kiemelte Sárkány Lajos sertésgondozót, aki a második ellesnél 250 darab kismalacot nevelt fel elhullás nélkül. Nem feledkeztek meg a jól dolgozó asszonyokról, Ká- rolynéról, Palcsónéról, Má- kosnéról és Karai néról sem a beszámolóban. O. L. ÚJ CIKKEKKEL BŐVÜL A DUNAKESZI KONZERVGYÁR EXPORTJA A Dunakeszi Konzervgyárban is megszűnőben van a gyártási idényjelleg. Mutatja ezt, hogy idei első negyedévi termelési tervük majdnem kétszer annyi, mint a múlt év hasonló időszakában volt. Az ízek és zamatok szakemberei sem tétlenkednek ebben az időben. Éppen a napokban kezdődött új cikk gyártása, amelyet reggeli húskonzervnek neveztek el. Az új konzerv színdiszr.ó- húsból fehér szalonnával keverve a hazai ízlésnek megfelelően sóval, borssá', papriká- ' val fűszerezve készül. A belkereskedelem rendelésére az első negyedévben csupán ebben a tgyárban 10 vagon, azaz 500 000 húszdekás doboz ilyen húskonzervet gyártanak. A gyár termékei iránti kereslet igen nagy külfö'dön. elsősorban Angliában. Exportálnak csirke- és pulykamellet saját levében, fehér apróhús, valamint comb, szárny és hát apróhús konzervet. Most tovább bővítik az exportválasztékot. Papp József, a gyár igazgatója személyesen főzte az első adagokat az ízletes paprikáscsirke konzervből, valamint a zselébe helyezett aprt/hús konzervből. A külkereskedelem régi igényét elégíti ki ezzel a gyár. ugyanis a brüsszeli világ- kiállításon nagyon ízlett a külföldieknek a magyaros paprikáscsirke. (MTI) Falopás, borjúvágás és egyéb szabálysértések Beszélgetés a Dabasi Járási Tanács igazgatási osztálya vezetőjével Lássuk csak, mennyi munkát adnak a szabálysértőik egy járási tanácsnak. Ezért kerestük fel Lontoi Endrét, a dabasi járás igazgatási osztályának vezetőjét, aki a szabálysértési ügyeket intézi és ebben a minőségében bírságot, elzárást kiszabó bíró is tehát. Az elmúlt évben hány Szabálysértési ügy került a tanácshoz? — A múlt év folyamán 1089 ügyben kellett határozni — mondja az osztályvezető. — Ebből összesen 14 maradt elintézetlen, valamennyi a múlt év legutolsó napjaiban érkezett feljelentés. A tavalyi ügyek közül részben jelentéktelenségük. részben alaptalanságuk miatt százhatva- nat megszüntettünk. A gödöllői Erzsébet-park mellett épül fel a 300 ágyas tüdőbeteg-kórház Helyszíni szemlét tartottak a Kastély-park megmentéséért Az Országos Műemléki Felügyelőség, az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint az érdekelt tervezőirodák képviselői a napokban helyszíni szemlét tartottak Gödöllőn, hogy megoldást keressenek a legutóbb felmerült problémákra. A megbeszélések eredményéről dr. ifj. Dümmerling Ödön, a Műemléki Felügyelőség főelőadója a következőket mondotta. — A helyszíni szemle legfontosabb célja az volt, hogy alkalmas helyet keressünk a Gödöllőre tervezett háromszáz ágyas új tüdőbeteg-kórház számára. A fontos egészségügyi intézményt eredetieg a Kastély-park területére tervezték, ami ellen óvást emeltünk, mivel a park európai hírű kincse az országnak, hamarosan természetvédelmi területté is nyilvánítják, hogy épségben megmenthessék a jövő számára. Ha tehát a park területén jelölnék ki az új kórház helyét, a gyönyörű liget tekintélyes részét kellene feláldozni érte. Szerencsére találtunk olyan megoldást, amely minden szempontból teljesen kielégítő. Gödöllő másik ékessége, a már védett Erzsébet-park mögötti területen jelöltük ki a kórház végleges helyét. A Kastély-park épségét egy másik terv is veszélyezteti, mégpedig annak az új útnak a terve, amellyel a nagy forgalmú főútvonal veszélyes gödöllői kanyarulatát kívánják megszüntetni. Az eredeti terv szerint az új útszakasz kettészelte volna a parkot, ami ellen a község tanácsa is felemelte tiltakozó szavát. A tervet később némiképp módosították ugyan, de még így is áldozatul követelné a park egy részét. Az új út ugyanis a kastély főbejárata mellett húzódna el és le kellene bontani miatta a főbejárat kőkorlátját, amely szervesen hozzátartozik a műemlék-kastélyhoz. A helyszíni szemlén dr. Dümmerling Ödön azt kérte, hogy tűzzék ki a kastélytól kissé távolabb az új útvonaltól, így a műemlék sérelme nélkül is megoldhatják a közlekedési szempontból tagadhatatlanul fontos kérdést. Döntés nem történt, de remélhető, hogy az új útszakasz tervezői erre is megtalálják az alkalmas megoldást. A szemle részvevői megtekintették a kastélyt is, amelynek falai között a fővárosi tanács szociális otthona működik. A műemlék elég elhanyagolt állapotban van, a főváros nem sokat áldoz helyreállítására és állagának megóvására Nemrégen leszakadt falai között az egyik födém, helyrellítása igen sürgős lenne. A Műemléki Felügyelőség reméli, hogy a fővárosi tanács a nyáron gondoskodik helyreállításáról. A kastély alaposan megrongálódott főhomlokzatára is ráférne már a tatarozás. A műemlékek védelméről szóló törvény szerint erről is a kastélyt kezelő és használó fővárosi tanácsnak kellene gondoskodnia. Az Erzsébet-parkban álló műemlék-kálvária helyreállítási munkálatait két-három hét múlva kezdi meg a Műemléki Felügyelőség visegrádi építő különítménye, amelynek vezetője, Rusznyák János főmérnök már kidolgozta a felújítási munka részletes terveit. Az Erzsébet-parkot a Természetvédelmi Tanács már korábban körülkerítette. Ha a kálvária tatorozási munkálatai befejeződnek, megkezdik az előtte levő rész kertészeti rendezését is. m. 1. érkezik hozzánk megkeresés járásbeli lakosok ellen. Csaknem mindig tejfölhamisításról van szó. A tejet liszttel és élesztővel besűrítik, sárgarépa- lével kicsit megsárgítják, így gyártanak nyerészkedési vágyból az egészségre különben nem ártalmas hamis tejfölt. Ezek az ügyek azonban egyre ritkábban fordulnak elő. Általában csökken a szabálysértések száma minden téren. Például iskolai mulasztás miatt 1959-bsn kétszáz esetben kellett bírságot kiróni, 1960- ban már csak száz esetben. Jelentősen kevesebb közegészség elleni szabálysértési ügyben kellett eljárnunk tavaly, mint tavalyelőtt. Egyre ritkábban mulasztják el a szülők a kötelező védőoltásokat és az élelmiszerkereskedelem dolgozói a kötelező orvosi vizsgálatot. — Az engedély nélküli borjúvágás azonban korántsem mutat csökkenő tendenciát. Tavaly is huszonhét eset jutott a hatóság tudomására. Egyik-másikban csak hat- száz, de többen 1200 forint bírságot róttam ki. Majd kiderül az idén, meg- volt-e a súlyos bírságnak az elriasztó hatása, vagy ennek ellenére vágnak-e még lopva borjút ebben az évben is. Az elmondottakból megállapíthatjuk, jelentős még a törvényeket és szabályokat be nem tartók, azokat kijátszani igyekvők száma. A szabálysértési ügyek erélyes kezelése nemcsak a fatolvajokat, de más szabálysértőket is remélhetőleg visszariaszt további cselekedetektől. ____________ Sz. E. S zentendre szerb művészeti emlékeinek kiállítása a hrenczy Károly Múzeumban A szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban kiállítást rendeztek a város szerb vonatkozású művészeti emlékeiből. A vasárnap délelőtt megnyílt kiállítás első alkalommal mutatja be a nagyközönségnek a szentendrei szerb lakosság kulturális történetének számos nagy értékű emlékét: a XVII— XVIII. századból való festményeket, építészeti dokumentumokat és más képzőművészeti tárgyakat. A kiállítás egyedülállóan értékes darabjai a szentendrei szerb püspökség könyvtárának XIII—XIV. századból származó kódexei. (MTI) i Másik száz ügyet viszont súlyosságuk miatt más hatóságokhoz tettünk át. Vagyis több mint nyolcszáz esetben kellett kiseb b-nagyobb elzárásra átváltoztatható pénzbírságot kiszabni. — Milyen természetű a legtöbb szabálysértési ügy? — Az esetek huszonöt százaléka társadalmi tulajdon elleni vétség és ezek közül is legtöbb a falopás. Hiába, sok az erdő a járásban és az erdők mellett fekvő községekben, ha rossz és elítélendő, mégis úgyszólván hagyomány mér, hogy sokan a tüzelőjüket nem vásárolják, hanem egyszerűen az erdőben „szerzik”. A legtöbb ilyen természetű feljelentés Örkényből. Pusztavacsról és Gyónról származik. Néha szekérszáirt hordják el a fát, de ez egyre ritkábban fordul elő és az effajta nagyszabású tolvaj- Iás egyébként sem tartozik hozzánk, a járási tanács csak bizonyos értékhatárig ítélkezik. A hozzánk tartozó, értékben kisebb jelentőségű falopások azonban, ha ösz- szegszerűségben esetenként nem is nagyok, rendkívül ■károsak az erdő fejlődésére. Élő fáiéról tördelik le ugyanis az ágakat. Ilyen esetben egyre szigorúbban járunk el, száz forintnál kisebb bírságot ki sem szabunk. És ha a falopás rövidesen ki nem megy járásunkban a divatból. a közeljövőben már a kiszabható legmagasabb bírsággal büntetjük. Ennek az évnek első hónapjában, vagyis mostanáig összesen 55 szabálysértési feljelentés érkezett és ebből tizenkettő fa- lopás az állami erdőkből. Ugyancsak rendkívül sok kárt okoz az erdőgazdaságoknak az engedély nélküli legeltetés. Egyszerűen behajtják a marhát. vagy a disznót az erdőbe és az állatok tönkreteszik a fiatal facsemetéket. — Milyen más. gyakori szabálysértés fordul még elő? — Elég sok termelői igazolvány nélküli árus jár a piacokra, de ezek sem üzérkednek, csupán elmulasztják megszerezni az igazolványt, A másfél esztendő alatt, mióta a szabálysértési ügyekkel foglalkozom, ilyen ügyben visszaeső még nem került elém. Egyszeri büntetés megtette a hatását. A fővárosi piacokról nem egy élelmiszerhamisítási ügyben A víz, akár eső, akár folyóvíz formájában, nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban A belteriesebb gazdálkodással még nagyobb, nélkülözhetetlen szerephez jut, nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban mind több szó esik egyrészt a belvizek szabályozásáról. másrészt az öntözött területek növeléséről, s ezen belül például olyan, az egész országban érdeklődést _ keltő módszerről, mint a csőkutas öntözés. A víz mind nagyobb szerephez jut — illetve kell, hogy jusson. A modern nagyüzemi gazdaság nem lehet függvénye az esőnek, s a tagok jövedelme sem lehet attól függő, hogv mennyi eső esett. A fentebb elmondottak abszolút értelmű megvalósítása, természetesen nem évek. hanem évtizedek kérdése, de eljutni csak akkor jutunk el oda, ha minél előbb megtesz- szük az első lépéseket. A megye tanácsa példát mutatott, amikor elhatározta, hogy ebben o-z esztendőben hatalmas összeggel járul hozzá a belvízrendezéshez, s ezzel jelentős területek válnak mezőgazdasági művelésre alkalmassá. A nagyüzemi gazdaságban elkészített tervek egy része is jelentős helyet biztosít aZ öntözéses kertészkedésnek. s elég itt példaként megemlíteni a szentlőrinckátai Új Világ Termelőszövetkezetet, ahol eddig is az egyik legjövedelmezőbb üzemág a kertészet volt. nem véletlen, hogy további bővítéseket^ terveznek. Ugyanakkor Ráckevén is — akiket szinte körülfog a víz — készülnek a tervek, hogyan lehet a legeredményesebb öntözéses termelést kialakítani. Víz — víz — víz — hatalmas lehetőségek forrása, valóban csak nagyüzem keretei között kihasználható hatalmas erőforrás. Viszonylag nem nagy befektetéssel, máris kézzelfogható eredmények érhetők el. 6 helyes, ha a közös gazdaságok — akár terven kívül is — megpróbálkoznak vele. Mezőgazdaságunktól mind több és több terméket vár a népgazdaság. A terméseredmények fokozásának, a belterjesség növelésének egyik, alapvető tényezője az öntözéses gazdálkodás. Az állam jelentős anyagi erőforrásokat használ fel fejlesztésére, de szükség van-arra is. hogy a régebben n földművesszövetkezetek keretein belül működő vízgazdálkodási társulatok úgv alakuljanak át. illetve úgy szervezzék át munkájukat. hosv elsősorban ez a szempont játssza * főszerepet. meskapia a fontossága kívánta helyet. (m) Még több segítséget várnak a szövetkezetek a tanácsi szervektől
