Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

1961. FEBRUAR 28. KEDD PEST Hievet Yflirlav 5» A munka becsülete — f politechnika REFLEKTORFÉNYBEN FONTOS MAGDA A román kulturális küldöttség látogatása Furán vendégeket a nők által vég­zett munka. Túrán évek óta igen eredményesen működik a hímző-szakkör, föző-tanfolya- mukat mindig nagy látoga­tottság jellemzi, a gazdasz- szonyképzö pedig már hír­névre tett szert. A túráinkat erősen érdekelte a Román Népköztársaságban folyó nép­művelési munka, s a záporozó kérdésekre a vendégek kimerí­tő válaszokat adtak. A látogatás legérdekesebb fejezetét a vendégek számára a 'filmvetítés jelentette. Azt a filmet pergették le előttük, amely a túrái művelődési ház \ munkáját mutatta be 1947-től] kezdve, s a mely színes, az! eredményeket híven tükröző] kockáival évtizedes tevékeny- \ ségröl adott számot, renge- j tcg dokumentációval, felvo- \ nulásokkal, szüreti mulatság-'} gal, nagy ünnepek, mint má- \ jus 1. április 4, rendkívüli mozgalmas képeivel. De nagy ] érdeklődést váltott ki, s a \ tapasztalatcsere lehetőségeit] nyújtotta a művészeti cső-! port foglalkozásán való rész-! vétel is. I A vendégek meghallgatták a zenekari próbán Dvorzák he­gedűszólóját, s megtekintet­ték a népi táncosok műsorát. A látottak fölött elismerésü­ket fejezték ki. A látogatás végén a fotoszakkör ■ munká­ját tekintették meg a vendé­gek. A rendkívül barátságos, szí­vélyes légkörben lezajlott lá­togatást a magyar—román együttműködés, a népeink közötti őszinte barátság neve­zetes eseményeként könyvel­hetjük el. Futár András vxxxxxxxxxxxxxxxxxxvnxxxxx>xxxxxxxxxxvvvv\\ kiosztották a Megöltek egy leányt című új magyar film főszerepeit Az elmúlt napok próbafel­vételei után kiosztották a Megöltek egy leányt című új magyar fi Lm főszerepeit. A' történet hőseit Pap Éva, Vég­vári Tamás, Tordy Géza, Pá. ger Antal, Görbe János és So­mogyi Erzsi alakítja. A for­gatást a tervek szerint már­cius 2-án kezdik. A mosoly országa KÁR PÁ TH Y ZOL TÁN A Pest megyei Petőfi Színpad előadása IWjJ/i Favágás előtt Dániel Kornél rajza \ Nagy készülődés előzte ■ meg a Magyarországon tar- \ tózkodó román küldöttség fo- l gadását a túrái művelődési \ házban. A község apraja- \ nagyja nagy szeretettel fogad- í ta a községbe érkező román \ delegációt. Constanta Craciun \ elvtársnőt, a Román Népköz- \ társaság oktatási és műve- ; lödésügyi minisztériumának ] miniszterhelyettesét, és Flo- ] reá Vicor elvtársat, a mi- I nisztérium művészeti főigaz- l gatóját. ] A kedves vendégeket érke- I zéskor a megyei és a járási ] tanács részéről Kovács Lász- ] ló Kossuth-díjas pedagógus, ] járási népművelési felügyelő, \ a község és a művelődési ház ! részéről Tóth József, a mű- í vetődést ház igazgatója üdvö­\ zölte. • i : A küldöttség tagjai hossza­\ san elbeszélgettek a jelenle- \ vökkel, sok kérdést tettele fel ; a község kulturális életét, a \ művelődési ház működését, a j falun folyó művelődési mun- í ka szervezését, a kulturális \ hálózat tevékenységét illetö- ! en. Különösen érdekelte a címszerepében tapsolták a melegen ömlő, finom, han­gulatos melódiákért. Jelen­leg a „Bekopog a szerelem” bájos Katiját alakítja estéről estére, akit mindenki szeret, aki elrontja készakarva a va­sárnapi ebédet, aki összebékiti családját a tervező mérnökkel, s a végén maga is beleszeret a mérnökbe. Az elmúlt hé­ten Isaszegen találkoztam ve­le. A „Bekopog a szerelem” szünetében az eddig eljátszott operettszerepekről, terveiről érdeklődtem. Jókedvű, huncut mosollyal válaszolt. — Bármelyik szerepemre gondolok, mind a szívem­hez nőtt. A Csárdáskirálynő Stázija éppen úgy, mint a Mosply országa Mi herceg­nője, a Nebántsvirág Deni- seje. a Szabad szél Pepitája. Nagyon szeretem az operettet, mint műfajt. Szeretnék sok jó! megírt operettszerepet el­játszani. Olyan operettekre vágyom, amelyekből áradó életkedv sugárzik a színpad­ról. Az utóbbi időben sok szó É vekkel ezelőtt, amikor el­végezte az akadémiát, Debrecenbe szerződött. Egy évre rá már ott találjuk Bu­dapesten az Ifjúsági Szín­házban. Jókedvű, pajkos, já­tékos fiúk szerepeit játssza. Azután Eger következik, a Gárdonyi Géza Színház, négy évig. Dráma, zenés vígjáték Jó úton halad megyénkben a politechnikai oktatás. A pedagógusok felkészülten, a diákok lelkesedéssel végzik: munkájukat és ezt a félévi bi- i ronyítványosztás eredményei: is híven tükrözik. A gyakor­lati oktatás anyagából zömé-! ben jó és jeles eredmények: kerültek a bizonyítványokba.; Minek köszönhető ez? Az egyik: általános tapasz- ] tálát, hogy» a gyakorlati okta-' tók megfelelőek erre a mun- • kára. Elsősorban azért, mert ] iskolaigazgatóink, megértve a: politechnika fontosságát, a: legkiválóbb, legrátermettebb. nevelőket választották ki. ■ Példák hosszú sorával bízó-; nyitható ez. Igen lelkes, ala-; pos munkát végez például id.' Petrovics Ede Alsógödön. Ta- ] nulói alig várják, hogy a • gyakorlati óra következzék.] Vagy: Sebestyén László, Kő-' rösi Balázs, a nagykőrösi Pe-: tőfi általános iskola nevelői, \ akik minden alkalommal ala-: posan készülnek gyakorlati: foglalkozásaikra. Mindig ala - \ pos óra- és táblai vázlatot ké- ] szítenek. Rendkívül nagy j gondot fordítanak a pontos ] mérésre és kivitelezésre is.; Xánási László felsőgödi igaz- : gató szép műhelyrendet te- \ repített. Szerszámfelelősöket \ bízott meg a gyerekek kö-: sül, s így érte el. hogy a gye-! rekek rendszeretőkké, szerszá-] maik gazdáivá váltak. Vagy:] A tápiósági Jánosik Béla a] mezőgazdasági gyakorlatok ] lelkes vezetése révén elérte, | hogy jól működő ifjúsági ] termelőszövetkezet alakult azi iskolában. És sorolhatnánk i még hosszan a politechnikai: oktatásban kiváló munkát i végző pedagógusokat. A másik: iskoláink jelentős; segítséget kapnak üzemeink­től, termelőszövetkezeteink­től, tanácsainktól a politech­nikai oktatás feltételeinek megteremtéséhez. Nógrádve- rőcén például a községi ta­nács biztosította az anyagot a gyakorlókért bekerítéséhez és trágyázásához. Farmoson a Kertimag Vállalat vetőma­gokat, a szülői munkaközös­ség pedig egyenkötényeket biztosított a tanulóknak. A tóalmási iskolát a Szcntmár- tonkátai Állami Gazdaság patronálja és a helyi ta­náccsal együtt műhelytermet létesített. A nagykátai gim­názium és szakiskola a helyi tanácstól gyakorlókertet, a járási tanácstól talajvizsgáló berendezést. a lőrinckátai tsz-től lovat boncolásra, az Országos Mezőgazdasági Ta­lajvizsgáló Intézettől talaj­mintákat, az Állatorvosi Fő­iskolától, az Agrártudomá­nyi Egyetemtől laboratóriu­mi felszerelést kapott. A nagykőrösi termelőszövetke­zetek — különösen a Dózsa és a Szabadság — a három tanyai iskolát segítették mű­trágyával, vetőmaggal, fogat­tal, gépi munkákkal, szőlőolt- ványokkal, szerszámokkal. Ugyanezt elmondhatjuk a ceg­lédi. váci, nagykőrösi üze­mekről is. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a társadalom, a helyi szervek szívükön, vise­lik a gyakorlati oktatás ügyét. A harmadik: nem egy is­kolánkban a ' pedagógusok mellett kiváló szakemberek oktatják a tanulókat. Csak középiskoláinkban két agrár­mérnök. öt ipari mérnök, négy technikus, egy kon- zervmester, lakatos, autósze­relő és női szabó szakmun­kás segíti tapasztalataival, ta­nácsaival a diákok politech­nikai oktatását. S ami ezzel együtt jár: élettapasztalatuk­kal, munkásmozgalmi múlt­juk megismertetésével s vég­ső fokon a kétkezi munka, a munkásemberck életének meg­szerettetésével járulnak hozzá ifjúságunk neveléséhez. A negyedik: tanuló ifjúsá­gunk egyre inkább megérti a gyakorlati órák szükségszerű­ségét. Nemcsak azok. akik ta­nulmányaik befejezése után ipari vagy mezőgazdasági pá­lyát választanak, de azok is akik főiskolákon, egyetemeken kívánják folytatni tanulmá­nyaikat. A gyakorlati oktatás anya­gából. zömében jó és jele* eredmények kerültek félévbet a bizonyítványokba. Az el­mondottak alapján nincs eb ben semmi különös. és sok-sok operett — így telik el a négy esztendő. Eger után egy évig Mis­kolc, s most másfél óv óta a Pest megyei Petőfi Színpad operett társulatában játszik. Hervé, Kálmán Imre, Duna- jevszkij, Huszka Jenő, Buday Dénes, Eisemann Mihály mu­zsikáiban vált operettszínész- szé. A Nebántsvirág, a Mosoly országa, a Szabad szél, a Zsu­zsi kisasszony voltak azok az operettek, amelyekben meg­szerették, megismerték. Ö a színpad üdvöskéje. Arcjáték­kal, mozdulatokkal, fintor­ral, elmondani mindent, köz­ben énekelni, táncolni, humo­rizálni — ez az operettjátszás titka, ezt csinálja estéről es­tére. Örömöt, vágyat, haragot, bánatot, kacagást adni két és fél óra leforgása alatt, s ez­zel megnyerni a nézőtéren, örff!" a Haliam,' a támr; arsz&, Bekopog a szerelem esett erről a műfajról. Kelle­nek a jó operettek, hiszen az emberek nagyon szeretnek mosolyogni. A mosoly, a ze­ne, az ábrándozás megszíne­sítik a hétköznapokat. A pe­helykönnyű dallamok, az ope­rettmelódiák ottmaradnak a néző fülében, s másnap az emberek az utcán dúdolni kezdik. •7 őzben elkezdődött a har- madik felvonás. Fontos Magda belép a színpadra. A nézőtérről az öltözőbe be­hallatszik a taps. öt tapsolják, a kedves ismerőst. Kati szere­pében olyan, mint a tükörfelü­let. Az élet egy darabját, az embert vetíti a néző elé, Katit, az angyalföldi kislányt, aki­ből életöröm, vidám, finom eimésség, szikrázó jókedv su­gárzik. Ladányi István X»X>X>X>XWV^XVXWVXVS.W\XWWW'^.»XSN> £ ^ — ŐSBEMUTATÓ volt á Kőröstetétlenen vasárnap a /'/ művelődési házban, ahol a £ ceglédi járási művelődési £ ház színjátszói először adták £ elő a Lampion ünnep című £ drámát Cegléden- március 4-én lesz az ősbemutató. Nebántsvirág a látványosság mögött ott bújkál — az emberek moso­lyát. F ontos Magdát másfél év alatt megismerték min­denütt Pest megyében. Sze­retik, várják a községekben, a városokban. Egy hónappal ezelőtt a Zsuzsi kisasszony E lőbb csak az öregasszo­nyok pusmogtak: — Hallott már ilyet? A bo­londját járja az a vénember! Nemhiába húzódozott sokáig a közöstől, mint özvegy a fiatal szomszédtól, de meg is járta, hogy beadta a derekát. Most falu csúfja lett szegényből... Mindenki tudta, hogy az öregasszony olyan, mint a hor­padt ereszalj: alig-alig szélre is hangot ád — mégis terjedni kezdett a szóbeszéd. Lassacs­kán az egész faluban arról su­tyorogtak: mióta a Zsemlye Miska bá:si belépett a tsz-be, azóta elhagyta a jó esze vagy legalábbis holdkóros lett. Éj­szakánként megjelenik a ha­tárban, szépen felöltözve, az I új csizmájában, s ott rója dü- ] lőhet óraszámra, magában dö- \ dögve ... Már sokan kilesték, ; a dolog bizonyos: az öregnek | kilazult valamelyik kereke. j Az eset persze eljutott Gara- ] boly Pista, a szövetkezet elnö- I kének fülébe is, s úgy fejbe f kólintotta, hogy lőccsel se le- \ hetett volna különbül. A > Zsemlye Mis-ka bácsi7 Igaz, ké­REJTÉLYES ESET rette magát egy darabig, de csak olyanféle kifogásokkal, hogy: „Mit kezdenétek egy ilyen vénemberrel?” Meg hogy: „öreg csont ne kotorja a föl­det, hiszen maholnap már reá kell kotorni.” De amikor be­lépett, túltett az két fiatalab- bon is! Hát akkor, mi ütött bele? Csakugyan meghibbant volna? Hiszen ilyesmi csak egyszer fordult elő a faluban, valamikor a méltóságosék fiá­val — de az meg már úgy szü­letett. Sehogy sem értette a dolgot Garaboly. Sok mindent meg­ért már életében: a szeme lát­tára ellett egylábú borjút a te­hén. az egyik vásáron tulajdon kalapjából három galambot mesterkedett elő a mutatvá­nyos. — de ilyen ecettel, mint a Miska bácsié, még nem talál­kozott. Mi történhetett az öreg Zsemlyével? Meri ez már bi­zony az „Aranykalász” tekin­télyértek sem használt. i 2 elnök hirtelen akkorát /x csapott az asztalra, hogy a zárszámadással foglalatosko­dó vezetőség tagjai sűrű pislo­gásba kezdtek. — A fenébe is! — harsogott Garaboly. — Jussunk már dű­lőre valahogy, mert így hama­rosan én is holdkóros leszek! Maga bomlott meg, Zsemlye Mihály, vagy velünk járatja a bolondját? De hát a lélek tekervényei kiszámíthatatlanok — a veze­tőség sem volt jártasabb az el­nöknél a holdkórosság terén. — Na, akkor jöjjön ide tüs­tént Zsemlye Mihály, s valljon ő magáról! Zsuzsika, az adminisztrátor, szempillantás alatt kiperdült a szobából, s a másik szempil­lantás után már ott is állt az asztal előtt az öreg Zsemlye. — Ide figyeljen. Miska bá­csi — kezdte az elnök, s a sze­me szúrt, mint a törek az ing alatt. — Azt beszélik a falu­ban. hogy maga minden éjsza­ka kísérlet járást végez a ha­tárban, talpig ünneplőben, az; új csizmában, ezzel riogatja a jóravaló embereket. Hát ez: meg miféle bolondéria? Nem] elég magának az egész napi te- ] vés-vevés, éjjel meg a túlvttá-] gi munluiegységeit szaporítja?\ Az öreg Zsemlye először '■ meghökkent, aztán csak elmo- \ solyodott. i — Ezt mond ják ? Csakhogy a i keszegségnél egyéb semmi sem i tesz hasonlatossá a kísérteihez. \ Meg aztán a szellemeket a láb- j beli sem nyomorgathatja j S látva az értetlen arcokat,] már csendesen el is ka-1 cagta magát. — Úgy, ahogy mondom. Hi- \ szén. ha nem vagytok hozzám \ jő szívvel, sohasem költik szel- ] lem híremet.. Mert az a j csizma, amit , nekem ajándé- ] koztatok, mikor a másik levá- ] sott rólam, takaros holmi volt. ] csak éppen — kicsi. Panasz-] kodni persze nem akartam:] hálátlanság lett volna. Inkább : kijártam éjszakánként a dü-: lökbe, hadd taposódjék az a: csizma. Mert tágul az. Pista ‘ fiam. csak közben a? emberfia ; sűrűbben emlegeti az egek la-] kőül Németh Géza ’ Tóvári Pál (Tarnaváry) é* Zárai György (Kovács jogta­nácsos) kisebb szerepe nem adott módot „nagy alakítás­ra”, de a többiekénél cseké­lyebb feladatot is mindhárom becsületesen, kisebb szerep­körben is színvonalra, törek­vőén végezte el. A szereposztás a lehető * legjobban sikerült: kivétel nélkül, mindenki „testhezál­ló” szerepet kapott terme­tének, alkatának. korának és jellegének megfelelőt. A Pest megyei Petőfi Színpad művészei teljes mér­tékben megérdemelték a nagy­kőrösiek vastapsait. Külön elismerést érdemelnek áldo­zatos munkájukért. hiszen nap mint nap tartanak elő­adásokat — legtöbbször egy nap többet is — a megye kü­lönböző községeiben. A szűk. re szabott társasgépkocsiban való utazás bizony eléggé ki­merítő De a hivatásszeretet, a művészi szépet-adás igé­nye valamennyiükkel feled­teti a fáradtságot; A nagykőrösiek kívánsága pedig csak annyi — ahogy a nézőtéri, vagy szünetekben lefolyt beszélgetésekből ki­vettem —. hogy hetenként legalább egv alkalommal lát­hassanak ilyen magas szín­vonalú előadást, ha nem is mindig a Petőfi Színpadtól. Baranyi Ferene WWWWWWWWN» tál színész most valóbein olyan szerepet kapott, amely­ben megmutathatta tehetsége sokrétűségét. Katinka alakí­tója, Bencze Margit, impo­nálóan egyszerű eszközökkel igyekezett megoldani cseppet sem egyszerű feladatát, leg­többször sikerrel. Illésy Stefi is sikerrel keltette életre a regény egyik legbonyolultabb, igen nagy árnyalási készséget igénylő alakját: Kőcserepy Vilmát. Tarnay József (Szent- irmay gróf) játékára főleg a nem mindennapi biztonság, színpadi rutin, Bihari Zoltá­néra pedig (Kőcserepy Dá­niel) a nagy játékintelligencia volt jellemző. Károlyi Vilmos Maszlaczky fiskális szerepé­ben figyelemre méltó intriku- si erényeket csillogtatott. Jámbor Zoltán (Abelldnó gróf) szerepe sok alkalmat adhatna bizonyos fokú ripacskodásra vagy operett-komikuskodásra, de Jámbor elkerülte a buk­tatókat: finoman, művészien oldotta meg feladatát. Kádár Klári (Evelyn), id. \ Az elmúlt napokban Nagykő­S rösön adták elő a Pest me- S gyei Petőfi Színpad művészei \ Jókai Mór „Kárpáthy Zoltán” ; című darabját, melyet az í azonos című regényből Bozó | László alkalmazott színpadra. \ Általában minden „nagy } regény színpadi vagy filmvál- \ tozatában eléggé megrövidül. \ Már nemcsak terjedelmét, \ időtartamát tekintve, hanem '} értékét is. A Kárpáthy Zoltán £ esetében is így történt, noha £ a két vaskos kötet esemény- £ és eszmeanyagát alig három < órába belesűríteni szinte a le- í hetetlenséggel volna határos. ÍBozó László aránylag jól látta el feladatát, amit a darabba ^ összesűrített, amit a regény- ^ bői „kivonatolt”, az nagyjá- ^ bői a lényeg. A darab két fő ^ ága a per és a két fiatal sze- relmének a története, de a ^ reformkori küzdelmek, prob- £ lémák is jelentős mértékben £ hangsúlyozódnak, talán egy ^árnyalattal jobban is, mint a ^regényben. Ezt csak helyesel- ^ hetjük. Nem arról van szó, ^ hogy a színpadra alkalmazó ^ „kibővítette” Jókai társadalmi í mondanivalóját, csupán csali farról, hogy több fényt vetett í rá, egy kicsivel jobban elő- | térbe hozta a meglevőt. ^ Az előadás kitűnő volt. A £ színészek szinte egytől egyig ^ kifogástalan teljesítményt ^.nyújtottak. A közönséget ^megbecsülő teljes „erőbedo- bással” és önmagukkal szem- ^ beni nagy igényességgel ját­szották végig a három felvo- ^ nást. ^ • Vörös Tibor energiákkal 0 teli, indulatokban gazdag, pil­lanatok alatt hatalmas érzel- ^ mi skálát befutó Kárpáthy á Zoltánja tökéletes volt. A fia­Kaiwtka (Beneze Margit) és Vilma (IHésy Stefi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents