Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-03 / 29. szám

PEST

MEG

< /fít-lao

1961. FEBRUÁR 3, FENTEK

ALKOTÓMŰHELY

Pándi Kiss János

gozó népművelési felügyelőjével, Gyenes József elvtárssal:

— Miért megy nehezebben a munka e fontos része?

— Nehéz dolog ez, igen nehéz. Érthetetlenül passzív községünkben a parasztság. Hiába hirdetünk meg akármit, jóformán senki sem jön el. Pedig a járás hat községében egész szépen megy az ezüstkalászosgazda-tanfo- lyam. De itt valahogy „mélyebb szinten” vesztegel a „társadalmi tudat”, mint egyebütt...

— S hogy próbálnak ezen változtatni? Több megyében, járásban falukutató-egyetemisták segítenek ebben a munkában.

— Mi a község pedagógusaihoz fordultunk. Ök igazán

sokat tehetnek a családlátogatások során.

A tanuló gyermekek eredményének, helyzetének megbeszélése után ezeket a kérdéseket is megpendíthetik, beszélgethetnek ilyen természetű dolgokról is. ■ S bár az ilyen beszélgetések után az emberek még nem fognak a kultúrház- ba özönleni, de mindenesetre elgondolkodnak a dolgokon. S több ilyenfajta beszélgetés idővel több elgondolkodást, s a több elgondolkodás egészséges döntést eredményez majd.

— Mégis, milyen mezőgazdasági jellegű előadássorozat

0,5-tel jobb az elmúlt tanév félévi eredményénél. Ez össz- iskolai viszonylatban nem jelentéktelen emelkedés.

— És minden félévben hasonló mértékű? S egyszer majd pontosan öt egész lesz az átlag?

— No, az nem valószínű. De nem is a számok, nem is az adatok a döntőek. Ha mind a tanulók, mind a tanárok képességeik szerint, lelkiismeretesen dolgoznak, akkor automatikusan, szükségszerűen emelkedik az átlag, egészen addig, amíg nem tükrözi az iskola képességét. A diákok és a tanárok maximális képességeinek összességét. Természetesen ez sem egy állandó számjegy lesz majd, hol kisebb, hol nagyobb, de egy a lényeg: mindig az iskola képességét tükrözze. Olyan eredmény legyen, amelyben megnyugodhatunk, érezvén, hogy ez az az átlag, amely ebben a tanintézetben, ilyen és ilyen tanulókkal, ilyen és ilyen tanárokkal, a tanév folyamán felmerült ilyen és ilyen problémák közt maximálisan produkálható.

— És milyen módszerekkel lehet javítani átlagot? Ez a szép, 0,5-05 emelkedés — hogy úgy mondjam —, csak úgy „magától”, véletlenül sikerült?

— No, nem egészen. Mi is segítettünk a véletlennek. Heti két alkalommal tartottak korrepetáló-órákat nevelőink, legtöbbször teljes osztályoknak, de tíz-tizenöt tanulónak mindig. Azonkívül KISZ-szervezetünk tanulópárokba osztotta be a diákokat, rendszerint úgy, hogy a gyengébb tanulók jótanulókkal kerüljenek egy párba. S ennek nemcsak ez a fél- jegynyi emelkedés lett az eredménye, hanem az is, hogy munkás- és parasztszármazású tanulóink összesített eredménye jobb, mint az iskolaátlag.

Ez bizony nem utolsó dolog. Mert rendszerint úgy van, hogy a „gyerekszobával” rendelkező értelmiségi, polgári származású tanulók nem egy helyen egyelőre még „lepipálják” a munkás-szár- madfisúakat. Éppen ezért van szükség a segítségre.

Talán jobban is, mint az iskolaátlag hideg, számszerű emelésére. Hiszen ha ők „kivágják a rezet”, akkor úgyis emelkedik az iskolaátlag, magától, automatikusan, ameddig csak lehet!

— bf —

^\\V\\\\\\\\\\\\\\\

Ma nyílik Fáy Győző kiállítása

A Csók István Galériában ma délután nyitják meg Fáy Győző festőművész tárlatát. Megnyitó beszédet mond dr. Farkas Zoltán, a művészet- történeti tudományok kandidátusa. (MTI)

színpad tiszteletére, szerete- tére. Az ő mondataik kísérték a kezdő színészt Pécsre, Győrbe, Kecskemétre és ide, a Petőfi Színpadhoz is, amikor egy évvel ezelőtt ide szerződött.

— Rajongok a klasszikus

Vörös Tibor mint Liliomfi

szerepekért, legyen az dráma vagy vígjáték. Ezért is örülök most a Kárpáthy Zoltán címszerepének, amely, ha nem is klasszikus, de nagyszerű lehetőséget ad jó színészi alakításra. Bízom abban, hogy Jókai csodálatos romantikája megHajógyári munkás

tészetében sugárzó mosolyé poétát, a „Tücsökzene” líniku- sát.

E

zekben a napokban a Várbazár följáratához készít szobrot Pándi Kiss János. A nagy sikerű kiállítás újabb erőfeszítésre ösztönzi: még egyszerűbben szeretné kifejezni a nagyszerűt. Élete, munkássága delelőjén szívből kívánunk neki további eredményeket, sikereket.

Hegyi Füstös István

gurák, fejek, vázlatok, tervek, érmék, plakettek — gazdag művészetének megannyi gyümölcsei. „Diszkoszvetője” Sa- jószentpéteriben, „Korsós nője” Csepel táján a Kvassai- zsilipnél, „Hajógyári munkása” pedig a Gheorghiu Dej hajógyár főbejáratánál látható. E szobrait — jó 3—í méteresek! — haraszti mészkőből faragta. Nyugodt, fölényes erő, mosolygós derű sugárzik róluk.

Mai életünket tükröző művei kiváltképpen „életetek”. Az „Elégedett” és az „Engedetlen” tsz-tag, az „Üj Elet felé” című szoborcsoportja számos egyéb művével azt tanúsítja: nem elefántcsonttoronyban él. Külön említendők portréi. (Kossuth; Fülöpsziget- beli; Leány fej; Dr. Juhász Géza.) Ezek között legújabb alkotása: Szabó Lőrinc fej- tanulmánya. Nem járja a szokványos utat. Nem a fényképről ránknéző bús arcú költőt mutatja be, hanem a köl- l

J j Műcsarnok kamaratermé- i Ti ben több mint tízezer lá- ( lógató tekintette meg január ( első három hetében Pándi f Kiss János szobrászművész \ gyűjteményes kiállítását. A '( gyönyörködő közönség sorai- '( ban ott láttuk a pándiakat is. { Igen büszkék voltak, s mél- ; tán. Községükben született, s '( cseperedett föl a művész. ' Igen, ebben a falucskában lett \ árva a kilencéves fiúcska, \ amikor édesapja — mindjárt ! az elsők közt — elesett az ! első világháborúban. A sze- í gényparaszti portára bekö- í szöntött a szükség. Pándi ! Kiss János gyermekfejjel i megtanulta, mit jelent kenye- ! rét keresni. Ilyen mélyen gyö- ! keredzik alkotásaiban a mutu í ka becsülete, a valóságábrázo- lás hitelessége is.

; Művészkedö hajlama korán ; megmutatkozott. Fővárosunk- \ ba kerülvén, fafaragásra adta ; a fejét. Közben szorgalmasan ; látogatta az Országos Magyar \ Iparművészeti Iskola esti ta- \ gozatát. Szárnyaló igényei —

\iskolája ösztöndíjával — ífé-j Illába röpítették. Itt aztán jó: \ nevű mesterek (Angello Za-‘; (nelli, Aurelio Mistruzzi) avat-: Iták be a monumentális szob-': írok készítésének titkaiba\ (Szorgos munkálkodása során■ (megismerkedett a kisplaszti-' '< 1

Megvallom, mindig eitöp- rer.igtem kicsit, amikor különböző iskoláikban, a tanulmányi átlag állandó „emeléséről” volt szó. így ckos- kodtam magamban: öt érdemjegy van. A legjobb átlag az öt egész. Természetesen, mint iskolaátlag, ez eléggé utópisztikus eredménynek tűnhetik, de ha figyelembe vesszük azt, hogy az iskolák minden félévben a tanulmányi átlageredmény jelentős mértékű növelésére törekednek, akkor élőbb- uíóbb csak el kell érniük az öt egészet. Vagy ez is úgy lenne, mint amikor egy meghatározott pont felé mindig csak a fele utat tesszüik meg? Ha teszem fel, két mé terre van tőlünk egy célpont s fokozatosan felező-alapon közelítünk hozzá, akkor először egy méterre leszünk tőle, aztán ennek a távnak a felét: 5 cm-t lépünk előbbre, azután 25-öt, és így tovább. Mindig közelebb kerülünk a célhoz, de sosem érjük el. így lenne ez a tanulmányi eredménnyel itt?

Betértem hát az újonnan épült, palota-szépségű, modem monori gimnáziumba, s az igazgatóval, Oláh Istvánnal beszélgettem el erről a kérdésről.

— Épp most volt a f élévi konferencia — mondotta. — Átlageredményünk pontosan

A Kárpáthy Zoltán címszerepében

téröl estére visszatérő előadásokat iskolának tekintem. Hiszen a tanulásban rejlik a további sikerek titka. Vannak álmaim. Hiszen a színész mindig álmodik szép feladatokról, jó szerepekről. Hiszem, hogy a következő évek sem lesznek fukarok jó szerepekben.

A közönség a nézőtéren elfoglalta helyét. Az ügyelő Vörös Tibort kéri színpadra. A halálos beteg Keőcserepy Vilma fehér párnák közt fekszik. Az elérhetetlen nagy szerelmet — Kárpáthy Zoltánt várja.

Ladányi István

találja majd az utat Pest megye színházat szerető közönségéhez.

Évekkel ezelőtt Kecskeméten láttam először játszani Vörös Tibort; az Ármány és szerelem Mortimere-jét alakította. Az elszálló évek ködfátyolba vonják rendszerint a szereplőket. De rá határozottan emlékszem, mintha csak egy héttel ezelőtt láttam volna. Oly meggyőző erővel játszott, olyan igénnyel oldotta meg feladatát, hogy az évek nem tudták elhalványítani és ma is elevenen emlékszem vissza rá.

T érvéiről érdeklődöm.

— Van két elválaszthatatlan jóbarátom: a könyv és a muzsika. Szabad időmben nagyon sokat olvasok. Legkedvesebb költőm Vörösmarty. Talán ezért is izgat a következő feladat. Már tanulmányozom a nagy romantikus mesejáték címszerepét: Csongort. Ha

minden jól megy, talán még ebben az évben gyönyörködhet a közönség, iskolások és felnőttek egyaránt, Vörösmarty szép mesejátékában, a Csongor és Tündében. Távolabbi terveim? Tanulni, mindig tanulni. A színpadot és a m^pye valamennyi községében az esREFLEKTORFÉNYBEN

VÖRÖS TIBOR

: * Kis Színpadon összecsa: Ti pódik a függöny, a nézö- ; téren kitör a taps, s a függöny ; elé lépnek a bemutató előadás \ szereplői.

; A bársonyfüggönyön végig- ! pásztáz a reflektor. Lehajtott ! fejjel, percekig áll a darab i címszereplője: Kárpáthy Zol- ( tán.

( Vastapssal ünnepli a nézőtér közönsége; irodalomszakos ta- : nárok, művelődési házak igaz- gatói, művészeti csoportok ren- ( dezői, akik Pest megye közsé- '( geiből, városaiból jöttek Bu- '( dapestre, a darab bemutatójá- ; ra.

( Az előadás szünetében az ( öltözőben kerestük fel Vörös '( Tibort, a Petőfi Színpad fia- : tál, tehetséges színészét, aki '( ebben a darabban a címszere- i pet alakítja. Ott ül a színházi \ tükör . előtt. Elmosolyodik, \ amikor eddigi pályafutásáról % érdeklődünk. Még egész fia- % tál, de a kedvenc alakítások ( között már ott van a Sasfiók, a í Rómeó, Ferdinand az Ár- } mány és szerelemből, a Stuart '( Mária Mortimere-je és Harry, a Tamás bátya kunyhójában. $ Aztán egy csokorra való víg- $ játék-szerep. A Liliomfi agya- $ fúrt Gyuri pincérje, a Külön- £ leges világnap szerelmes diákf ja

__És most a régen álmo'

/ dott szerep, a Kárpáthy Zolí tán. x

gennyei Vera, Apáthy Im- % O re, Várkonyi Zoltán vol- tak a mesterei a főiskolán. Ök f tanították, ők nevelték a

:

Elégedett

: : ; kával is. Tizennégy éves tá-i •voltét után, mint sokoldalú: : művész, 1938-ban tért haza. > iElkészítette szülőfalujának\

I hősi emlékművét. Nem har-; , * sány pátoszú, hivalkodó szob-:

rőt. alkotott. Gyermekkora \ nagy élményét örökítette meg:: a háború szomorúságát, a bú-, csúzás szívetszakasztó percét. \

M

ost a Százados úti mű-: vésztelep lakója. Itt él,\ alkot — családja kedves köré-$ ben. Bámulatosan ismeri az\ anyagot. Amint a kiállításonj is kitetszett: egyaránt ura a: bronznak, kőnek, fának. Fi-‘

Tanulmányi kirándulás

A dunabogdányi népfőiskola hallgatói február 25-én tanulmányi kiránduláson ; vesznek részt. Ellátogatnak í a Kertészeti Főiskola sziget- | csépi tangazdaságába, este; pedig a Petőfi Színházban j közösen megtekintik Brecht : | Koldusopera című művét.

Járási művelődési ház létesült Nagymaroson

Január elsejei hatállyal a ■ megyei tanács művelődési : osztálya járási művelődési : házzá nyilvánította Nagy- : maros eddig községi műve- í lődési házát. Az új létesít- í rnény függetlenített vezetői a i napokban elfoglalták mun- í kahelyüket, s máris mun- í kához láttak. Első rendezve- : nyük a hagyományos sváb- ! bál megrendezése lesz.

Népviseleti díszes bál

A tápiószecsői Damjanich \ Művelődési Otthon népi ) együttese február 4-én, este í 7 órai kezdettel tartja ha- í gyományos, zártkörű népvi- ! seletd díszbemutatóját. '

Hatvan éves jubileum

Szombaton este nyolc órakor az isaszegi Munkásdalkör fennállásának hatvan éves jubileumát ünnepli. Ebből az alkalomból ünnepi közgyűlést hívtak össze, amelyen Tibold Géza karnagy vezetésével megemlékeznek a megtett útról, s megbeszélik a jövő terveit.

Fiúk, lányok, kutyák - Pecelen

A péceli , színjátszó-együttes hosszú hetek munkájának eredményeképpen február 11-én este 7 órai kezdettel mutatja be a községi művelődési házban a Fiúk, lányok, kutyák című vígjátékot,

A népművelési állandó bizottság ülése

A megyei népművelési állandó bizottság február 7-én, délelőtt fél tízkor «tartja soron következő ülését, amelyen az üzemi ismeretterjesztés és a TIT által végzett ismeretterjesztő munka eddigi eredményeit és gondjait tárgyalják meg.

INNEN - ONNAN

Fellendülőben Monor kulturális élete

szerepel az idei kulturális tervben?

— Szeretnénk egy számtan- tanfolyamot indítani.

Kezdenénk a legelemibb

matematikai ismeretekkel

s végül a munkaegység- számolással fejeznénk be. Sok embernek az osztás és szorzás tudományát kell megtanítani előbb, hiszen ezek ismerete nélkül hiába magyaráznánk éjjel-nappal a munkaegység-kiszámolás rejtelmeit ...

— Nos, erre talán jobban el is jönnek. Hiszen saját érdekük is, hogy az elszámolásokat ellenőrizni tudják.

— Remélhetőleg. S ha egyszer eljönnek a kultúrházba, beleszoknak életébe, s akkor sor kerülhet az ezüstkalászostanfolyamra is.

Remélhetőleg ... Lám,

mennyi leleményességet, hozzáértést, emberismeretet és — szeretetet kíván ez a munka. Nem mindegy, hogy milyen emberek végzik.

Úgy érzem, hogy Monoron végre jó kezekbe került a kultúra sorsa. Megnyugtató, hogy egy'községben mind a kultúr- otthon-igazgató, mind pedig a népművelési felügyelő foglalkozását hivatásnak is érzi. Megnyugtató, mert bizony né. hány helyen még baj van azzal a sokat emlegetett, agyoncsépelt hivatástudattal...

Baranyi Ferenc

IWWWVWVWV

WWW.WW.VWWWWX vvu.

Az elmúlt évek folyamán csaknem olyan gyorsasággal váltakoztak Monoron a kul- túrotthon-igazgatók, mint 1957-ben Olaszországban a miniszterelnökök. Olykor felbukkant egy, elfoglalta hivatalát, azután két-három hónap múlva felmondott, vagy — felmondtak . neki. A legkülönbözőbb típusú, jellemű, szándékú emberek üldögéltek idei°-óráig az „igazgatói székben”. minduntalan sopánkodván amiatt, hogy

Budapest túl köze] van, túlságosan nagy a „kon- kurrenciája”, és ezért M(moron eleve lehetetlen pezsgő kulturális életet teremteni. Eközben a jó öreg járási kul- túrház még tovább vénült, kopott, és egyre inkább elnéptelenedett.

Mondom, különféle igazgatók sopánkodtak a monori kultúráiét élén, de egyben megegyezett valamennyi: egyik sem tekintette szívügyének a kultúrfrontot, ió állást akartak csupán, nem pedig valamiféle szép hivatást betölteni. A legelső nehézségnél visszariadtak — gyakran titkos örömmel tették ezt, mert hisz így volt a legkényelmesebb — « nagy szemforgatással panaszkodtak,

ahelyett. hogy cselekedni kezdtek volna.

1955-ben volt utoljára jó igazgató és művészeti vezető Monoron, attól fogva a ( fent léírt állapotok uralkod-: tak. egészen I960, március j 15-ig bezárólag, amikor is \ dr. Gábor Gyula lett a mono-: ri járási kultúrotthon igazga-! tója. ■

Gábor elvtá rs a lehető leg- \ rövidebb időn belül életre \ keltette a réaesréa megszűnt ■ színjátszó csoportot, lelket í lehelt a népi. táncegyüttesbe,: összeszedte a világ négy tá-: ja felé szétszéledt dalárdát, \ majd népi zenekart teremtett,; mondhatni porból és lélek-! bői. Ezenkívül zene- és nyelv- j tanfolyamokat indított szak- 1 köröket létesített. *■ Olyan pezs- ! gö már az élet a kultúrház- : ban. annyi a foglalkozás, ; hogy a — meglehetősen nagy- j méretű — volt református ott- \ hon helyiségei hovatovább i kezdenek kevésnek bizonyul- | ni. úgy hogy

új művelődési otthon építése válik lassan esedé- : késsé.

Gábor Gyula ezenkívül arról j is gondoskodott, hogy a mono- ; ri kultúrház valóban járási: kultúrház legyen. Rendszere-; sen látogatja a községi műve-; lődési otthonokat, segítséget; nyújt a művészi munkában,: megszervezi a különböző köz-; ségek színjátszóinak „csereiá-; togatásait”. vendégszerepléseit: és így tovább. Egyszóval: Mo- : noron a kulturális élet feltá- i madt halottaiból. í

’ Eddig csupa ragyoló dolgot; mondottam a jelenlegi monori ■ kulturális állapotokról, öröm-: mel tehettem ezt, mert való-: ban olyan a kép. .amilyennek : lefestettem. Nézzük meg azon- ; ban azt is, hogy az igazán | egész embert — sőt: embere-; két — kívánó kultúrmunka te- : ■Kilétén hol van még szükség; nagyobb intenzitásra, hol men- j nek gyengébben a dolgok. i A ismeretterjesztő előadá-j sókról van szó. Érdekes, hogy j az ismeretterjesztés terén : Monor áll a legrosszabbul I a járás községei közül. ;

Az elmúlt év fólyamán a já- \ rásban összesen 320 ismeret-1 terjesztő előadást tartottak • 18 443 hallgató előtt — s ebből j

Monoron mindössze csak ötöt.

Pedig az ismeretterjesztő elő-: adásók egyik leglényegesebb: részét kell, hogy képezzék «: kultúrmunkának, különösen most. amikor Monor lakosságának cseppet sem jelentéktelen földműves í’észe a közös gazdálkodás útjára lépett. Hiszen

a nagyüzemi gazdálkodás új kérdések, problémák elé állítja a parasztságot, új ismeretek elsajátítását teszi szükségessé.

Most lenne a legnagyobb szükség ezüstkalászos tanfolyamokra, mezőgazdasági előadásokra.

Erről a kérdésről beszélgettem a járási tanács lelkes és valóban teljes odaadással dőlISKOLAÁTLAG