Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-03 / 29. szám
1961. FEBRUAR 3, PÉNTEK PEST jMEcrei TfúrtaD 5 31 iiit tie eatbi ikfjtße tett A pénz és az összefogás politikája Albulov Zoltán, a községfejlesztési csoport vezetője beszámolóra készül. Ma ugyanis összeül az Aszódi Járási Tanács végrehajtó bizottsága, hogy — a csoport- vezető beszámolója nyomán — megtárgyalja, megvitassa azokat a község fejlesztési tervjavaslatokat, amelyek hosszantartó, kibővített üléseken. a társadalmi szervek hathatós bevonásával kerültek papírra a járás tizenöt községében. A tizenöt község tizenöt sajátos problémát jelent. Illetve mégsem. Mert sok a hasonlóság a községek papírra rögzített terveiben, s a hasonlóságokon túl a lényegben is megegyeznek ezek az elképzelések. Abban, hogy mindenütt a falu kulturálisági mércéjét, ezociális ellátottságát akarják fokozni a községek lakosai. S ezzel el is érkeztünk a címben jelzett összefogáshoz. Forintban kifejezve 1 400 000-ret ér az a munka, amelyet — az 1960-as évben — minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül elvégeztek az aszódi járásban. Pedig csak millió nélküli, sima 410 ezer forint volt „betervezve'’. De menjünk sorjában. Az emberek körében egyre általánosabbá válik az a nézet: „ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel”. Vagyis: ha egy új létesítményt kívánsz (mert ez az új létesítmény — valamilyen formában — a te javadat is szolgálja) — ne elégedj meg a megterhelt községfejlesztési alap-ny új tóttá, félig kielégítő megoldással, hanem a két kezed önkéntes munka, jóval, az önként szerszámot ragadó kezek összefogásával teremtsd élő" a te szükséges létesítményedet. Nos, mint mondtam, egyre általánosabbá válik ez a nézet, s testet is ölt országszerte, többek között az aszódi járásban. Hogy hol? Galgamácsán például. 1960-ban ötven gyermek számára óvoda épült, s 17 ezer forint értékű társadalmi munka, 7 ezer forintot meghaladó saját, a községben fellelhető anyag „bábáskodott” a kis nebulók új otthonának létrejöttén. Vagy néz-, zük tovább a községfejlesztési | előadó felsorakoztatta adató- j kát. Püspökhatvani művelő- ; dési ház. A 400 ezer forintos; beruházásból 32 ezret, az ik-\ ladi új tanácsháza 450 ezer; forintjából pedig 25 ezer fc-; rintot lapátoltak, falaztak ,.le” '■ a községek dolgozói. A kartáli: óvoda bővítésénél a költségek: majdnem egynegyedét pótol- i ták saját erővel. Hémzgyörkön 12 ezer forinttal került kevesebbe a közel két és félkilométeres járda. Püspökhatvan egykilométeres, Túrán ötkilométeres (91 ezer forintot érő útszakaszon készült él ingyen. Túrán még a villanyhálózat bővítésének három és félszázezer forintjából is lecsíptek 27 ezret. A „toldd meg egy lépéssel” elvének egyik legszebb példája azonban az új aszódi járási SZTK-rendelőintézet építkezésénél mutatkozott meg. Az egész járás megmozdult, hogy mielőbb tető alá kerüljön ez a modem „gyógypa- lota”. A községek (községfejlesztési alapjukból) összeadtak 220 ezer forintot. Szombat-vasárnaponként pedig az aszódiak szállították, rakták helyre a 255 ezer forint ér. tékű, és mégis ingyenes saját anyagot. S az aszódiakon kívül eljöttek szinte valameny- nyi község képviselői. Kőművesek, segédmunkások, „civilek” — ki kerékpáron, ki kocsin, vonaton, teherautón — s nekigyürkőztek az építkezésnek. A hivatalos értékelés 36E hévízi járdát? S akad még egy-két ilyen pénzügyileg nyitott tétel a járásban. Miből fedezik mindezt? Amiből tavaly. A két kéz önkéntes munkájával, az önként szerszámot ragadó kezek összefogásával. A példát megerősítő nagyszferű elvvel: a pénz és az összefogás sok nehézséget elhárító politikájával. Murányi József ^9gazi játék — „játékos ua L os a t j A két testvér egy kicsi autóhoz irányít a műhelyben, az igazi kocsi helyett, amely előttünk áll az udvaron. Igaz ami igaz. olyan ez a most bemutatott „áutógyerek”. mint odakint az udvaron a nagy Csepel kocsi. — Ez a kis szoba tehát a modellműhely? — Úgy van. Itt készülnek a magyar teherautók arányosan kicsinyített másai. A vezető és munkatárs két testvér: Haris Lajos és Ottó. EMLÉK CSŐK ISTVÁNRÓL Majdnem negyedszázaddal ezelőtt, 1937. tavaszán rajzoltam Csók Istvánról, most elhunyt kiváló festőművészünkről ezt a karikatúrát, mégpedig Szegeden. A mester több müvésziársával. köz? tűk , Glatz Oszkárral együtt íáföqalofí. el az akkor már három éve halott Móra Ferenc és három nappal kéMa Csepelen sorsolják a lottót A hónap első lottóhúzását szokás szerint a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. A lottó 5. játékheti nyerőszámait és a januári tárgyjutalmakat február 3-án, pénteken délelőtt 10 órai kezdette] Csepelen, a munkásotthonban (XXI. kér., Árpád u. 4. sz.) húzzák. A jutalomsorsoláson a 4. játékhét szelvényei között 670 értékes nyereménytárgyat sorsolnak ki. (MTI) sőbb — 1937. április 6-án — öngyilkossá lett Juhász Gyula városába. A szegedi képzőművészek rendeztek kiállítást. és a magyar művésztársadalom vezetői annak megtekintésére utaztak Szegedre. A régi Köss kávéházban rögtönzött kerekasztal- konferencián beszélték meg a város szellemi életének néhány képviselőjével, egyetemi tanárokkal, írókkal, újságírókkal, a magyar szépművészetek időszerű kérdéseit. A karikatúra akkor készült, és az örökké vidám mester ezzel a tréfáé szöveggel hitelesítette: ,.Igazolom. hogy elsőrendű, meg sem érdemiem! Szeged. 1937. ápr. 3. Csók I.” A kedves emléket azóta is féltékenyen őrzöm. Magyar László Egyikük kerek 40 perccel idősebb a másiknál. A csodálatos és szerencsés, hogy nemcsak születésük után, de mint alkotók is — ikrek. A Csepel Autógyár budapesti szervizében így dolgozhatnak együtt a Haris-fiúk. — Mikor kezdték? — Apró gyerekkorunkban, ez az igazság. Nagyon szerettük és becsültük a szép játékokat, — Ennél is fontosabb — szólal meg a másik —, hogy magunk is gyártottunk! — Talán mégsem tipegő kortól? — Négyévesek voltunk, amikor együtt fabrikáltunk egy kis talicskát... — Nagyapánknak sok szerszáma volt odahaza, azokkal küszködtünk ... — És rengeteget rajzoltunk. — Az első taligától kezdve, ha egy kis zsebpénzt kaptunk, nem cukorra költöttük, vagy mozira, hanem fogót vettünk rajta... — Igen? — kottyantok bele a friss, váltott hangú szóáradatba egy kis kétkedéssel. — Folyton törtük a fejünket — Örökmozgók? — Ó, mi realisták voltunk! Nagyapám és apám — azok igen: szélmotort meg örökjáTót konstruáltak. De annak nem volt se vége, se hossza... — Mi szeneslapátot gyártottunk ... — Aztán kis ekéket, boronát, lovakat kocsival. .. Az egyik testvér — igazán nem tudom, melyik a kettő közül — már Integet, elég a beszédből: — így jutottunk a felnőtt modellezők közé. Hajó, vonat, repülő — és végül az autó — zárja a máig vezető utat. Ennél is maradtak. — De közben megkonstruáltuk és elkészítettük a lakásban, a harmadik emeleten, azt a három és fél méter hosszú vitorláshajót, amelyik még ma is vígan hasítja a vizet a Dunán. Ez volt akkor a legnagyobb sikerünk — 16 évesek voltunk... — Én akkor is negyven perccel több — jegyzi meg csöndesen, de nyomatékkai a „báty”. A helyzet ma sem változott. Csak éppen néhány év pergett le azóta. És a modellek napi nyolc órán keresztül itt készülnek az Erzsébet királyné úti szerviztelepen. Mekkorák? — A méret általában 1:5- höz, tehát egy hatméterés tartálykocsi megfelelője: í méter 20 hosszú és 42 centiméter széles modell... — És rajta minden úgy kidolgozva, hogy csak a motor és fékberendezés nem működik és a tartályt nem használhatjuk . .. — Pedig kellemes lenne ellenőrizni a próbaképpen töltött bor minőségét. — Az újítás itt nem a mi reszortunk. Különben a modellépítés lényege itt, hogy külsőre egyezzen az eredetivel. — Csodás játékszer lehet. De mi a haszna? — Az új típust mi gyártjuk le először! A kész kisautó sokkal vizuálisabb a szakember számára is. mint a rajz. Itt még könnyű kiviteli módosításokat csináltatni! És sokkal olcsóbb!... > — Mennyibe jön egy modell? — ötven-hatvanezer forintba, bh»4esan ... Van olyan törekvés is, hogy az Autógyárban kiállítási termet rendezzenek be az eddigi gyártmányok modelljeiből. Ehhez a tárlathoz van még mit pótolni. A legjelentősebb azonban a modellnek a világvárosok kiállításain elfoglalt helye ... — Azaz, hogy épp az a hely, amit nem foglal el. — ... Helyes. Kicsi a helyigénye, könnyen szállítható és elhelyezhető. Ez rengeteg megtakarított pénzt jelent! — Igaz. hogy mindent ketten csinálnak a gépeken? — A futómű öntő szerszámától a kis motor külsejének precíz kidolgozásáig ... — Hány szakma ez? — Vagy egy tucat: bádogos, kárpitos, festő, esztergályos ..* — S honnan a kitűnő autóismeret? — A régi model leziésből. A többit gyakorlatban szerezzük ... — Hogyan? — Mindkettőnknek autója van. Ezt aztán szerelhetjük! Lajos mást sem csinál szabad idejében. Minden érdekli, ami „delikátesz” — különlegesség* Nem kell ugyan, de azért felszereli ... — S mennyi időbe telik, míg kifuthat egy kis Csepel. — Három-négy hónap. — És otthon? — Tulajdonképpen ott sincs pihenő. Ki-fci a maga háza táján, de mindig dolgozik valamit. Az én lakásom most is tele van mindenféle modellel* Egyszer megnézhetnék azt is. — Ha hamarább nem, az autó modelljét okvetlenül — zárja a pergő, gyorsan váltott beszédet testvéri iróniával a negyven perccel idősebb. Tóth György (8) Igen, minden eszközzel visz- szatartják őket, nehogy a hazatérők arányában tovább csökkenjen a Nyugat presztízse. Elvégre kicsalogatták ezeket az embereket a hontalanságba, s amikor a dissziden- sek lába alól kicsúszott a talaj, azt csinálhattak velük, amit akartak. Ilyen szörnyű ; embertelenségről meséltek a I bécsi éhségsztrájk részvevői í is. j Szülők' testvérek, barátok i azóta már boldogan keblükre ! ölelték őket. Hazatértek, mi- ! után hatnapos éhségsztráj kkal [tiltakoztak az osztrák rendőr- íség jogtalan és emberi jogai- í kát mélyen sértő eljárása el- \ len. ! Valamennyien az Egyesüli ! Államokból indultak haza, ! Vajda László Kaliforniában. (Los Angelesben határozta el ! magát a hazatérésre. De a2 ; Emigration Service, az emig- ; ránsokkal foglalkozó amerikai ; hatóság Los Angeles-i főnöke £ Magyarországról szóló rémhí- \ rekkel lebeszélte a hazatéréséről. Néhány hónap múlva é mégis elhatározta, hogy hazatér. Követelte az Emigration £ Service embereitől, hogy te- é gyenek lépéseket hazatérése é érdekében. A washingtoni ^magyar követséghez nem meri é fordulni. Tudott róla. hogy égj é Tóth György nevű magyat sem használtak, a héttagú csoportot, hogy ellenállásukat könnyebb legyen megtörni, ketté választották. Vajdát, Pillért és B. Nagyot a pincében levő, jéghideg cellába csukták. Másnap az osztrák rendőr- hatóságok végre elhatározták, hogy a disszidenseket szabadon bocsátják. Délután a csoport felkereste a bécsi magyar követséget, ott közölték velük, hogy ügyük elintézése kedvezően halad, és a hazatérési engedélyek nemsokára megérkeznek. Vajdáék ekkor töltötték szabadon az egyetlen éjszakát osztrák földön. Egy bunkerben bújtak meg* ott aludtak. Reggel az osztrák rendőrök elfogták és visszaszállították őket a toloncház- ba. De éhségsztrájkjuk mégis eredményesnek bizonyult: kivívták, hogy a toloncház negyedik emeletén, külön helyezzék el és ne zárják össze őket a bűnözőkkel. Azután nagy örömmel értesültek arról, hogy a magyar hatóságok mindnyájuknak megadták a hazatérési engedélyt. Aznap, amikor magyar földre léptek, már meg is érkeztek családjukhoz... Kalandos utak, szomorú események részesei voltak azok a fiúk is, akik Nürn- bergben érkeztek el utolsó „Nagy Kaland“-jukhoz. Tizenhatan tétlenkedtek a hideg téli reggelen Nürnberg pályaudvarának várótermében, várva a csatlakozást Fásultan, szótlanul ültek csomagjaikon. (Folytatjuk.) egy házaspárt, akikért Grazban élő rokonaik kezességet vállaltak. A többiek hiába tiltakoztak az ellen, hogy csavargóként, bűnözőként bánnak velük és emberi jogaik semmibe vevésével börtönbe, toloncházba csukják őket. Felajánlották, hogy saját pénzükön szállodában vagy másutt szállást bérelnek, maguk élelmezik magukat és szállásukról nem lépnek ki. Ezt az ajtóba állított rendőrőrszem ellenőrizheti. A toloncház tisztjei azonban ezt az ajánlatot is visszautasították. Vajda László és Pillér József kezdeményezésére erre valamennyien elhatározták, hogy éhségsztrájkba lépnek az osztrák rendőrség jogtalan intézkedése elleni tiltakozásul. Másnap a reggelit valameny- nyien visszautasították. Közösen úgy határoztak, hogy a 77 éves Komjáki — korára való tekintettel — ne vegyen részt az éhségsztrájkban. Doszkocs István már második nap feladta az éhségsztrájkot, a többiek azonban elszántan folytatták, szüntelenül követelve, hogy engedjék őket szabadon. Hetüket: Vajdát, Pillért, Rédeit, Nádasit, Erdőst, B. Nagyot és Túrit, akik az osztrák rendőrtisztek ígéretei és fenyegetései ellenére sem hagyták abba az éhségsztrájkot, külön cellába zárták. A zárkát az éhségsztrájk ötödik napján felkereste egy pocakos, zord tekintetű, magyar származású osztrák detektív, és megfenyegette a sztrájkotokat, hogy másnap a bolondok házába kerülnek. Amikor ennek fenyegetései zatérési engedélyük. Ezeket megmotozták, elvették nyakkendőjüket, cipőfűzőjüket, megfosztották őket használati tárgyaiktól, mintha bűnözők lettek volna. A tizenegy magyar, köztük a 77 éves Komjáki bácsi, aki annak idején azért lépte át illegálisan a határt, hogy a már két évtizede Amerikában élő lányát meglátogassa, tolvajokkal került egy cellába. Zsuppfcocsin .vitték őket a magyar követségre. Ott derült ki, hogy az amerikai hatóságok félrevezették Vajda Lászlót, Pillér Józsefet, Rédei Sándort, Nádasi Sándort, Erdős Jánost, B. Nagy Kálmánt, Túri Jánost, Doszkocs Istvánt, amikor nem világosították fel őket arról, hogy a hazatéréshez a magyar kormány engedélye is szükséges. A követségen ígéretet kaptak, hogy ügyüket a legrövidebb időn belül elintézik. — Amikor kiléptünk a követség épületéből — mondja Vajda László —, az osztrák rendőrök ismét betereltek bennünket a rabszállíló autóba, s visszavittek a toloncházba. Újból megmotoztak bennünket, s bezártak a régi cellába, ahol rajtunk kívül tízen-tizenöten lehettek. A tizenegy magyar közül az osztrák hatóságok kiengedtek disszidenst, aki hazatérési kérelmével felkereste a washingtoni magyar követséget, hosszú vizsgálatnak, háromhónapos őrizetnek és vallatások egész sorozatának vetette alá az Emigration Service. Több mint három hónapig tartott, amíg kiharcolta, hogy az Emigraticjn Service intézkedjék. A repülőgép, amely a 35 főnyi hazatérő csoportot Bécsbe vitte, kora reggel indult egy télies napon. Indulás előtt az amerikai hatóságok valamennyiüknek azt mondották, hogy Magyarországra viszik őket. Nem hívták fel a figyelmüket arra,’ hogy a hazatéréshez a magyar hatóságok által kiállított hazatérési engedély szükséges. Háromnapos repülőút után a csoport megérkezett a bécsi repülőtérre. A gép amerikai személyzete pillanatok alatt eltűnt, a hazatérőket pedig körülvették az osztrák rendőrség emberei. Különválasztották azokat, akiknek volt és akiknek nem volt hazatérési engedélyük. Mindkét csoportot rabszállító autóban a ros- sauerland^i toloncházba vitték, s ott úgy helyezték el, mint a tolvajokat, csavargókat és prostituáltakat szokás. Az amerikai repülőgép tizenegy olyan magyart vitt Bécsbe, akiknek nem volt haPINTÉR ISTVÁN — SZABÓ LÁSZLÓ ezer forintra becsüli ezt a „nekigyürkőzést”. De vajon a pénzértéken kívül mennyit ér. milyen erkölcsi hatása van ezeknek a szép megmozdulásoknak?! A „betervezett” társadalmi munka mellett a községfejlesztési pénzen kívül még 400 ezer forint állami támogatást kell kapniuk ahhoz, hogy a jelenleg tető alatt álló épületben valóban megnyíljék az aszódi SZTK-rendelőintézet — a tervek szerint augusztus 20-án. S a tervek szerint a püspökhatvani és a bagi művelődési házon, a galgahévízi tanácsházán is befejezik — még az év elején — az utolsó simításokat. És az új tervek, amelyeket ma tárgyal a végrehajtó bizottság? Turán százról kétszáz forintra emelik a családokra eső községfejlesztési hozzájárulást. Miért? Mert az új lakótelep villanyhálózatának további építését a víztároló és köz- kutak, valamint egy 2 kilométeres járda elkészítését még ez évben meg akarják oldani a turaiak. No, meg épületvásárlásra is készülődnek. Ha van lakás, meglesz az újabb orvos. Hévízgyörk: járda, villamosítás. Galgahévíz: befejezik a tanácsháza építését, rendbehozzák a pedagógus ikerlakást, járdát építenek. Galga- mácsa: orvosi rendelő, orvosi lakás, járda. Verseg: járda. Kartal: járda, két autóbuszvárakozó, valamint strandfürdő építése, közösen az állami gazdasággal. Aszódon (az i SZTK-n kívül): a község teljes vízellátását öt éven belüi megoldó törpevízmű tervdokumentációjának elkészítése. (Ez maga 220 ezer forint.) Miből vásárol Túra orvoslakást? Miből fedezik a hévíz- györki villamosítást, a galga-
