Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-03 / 29. szám
1961. FEBRUÁR 3. PÉNTEK Átadták a törökbálinti Új Hajnal Tsz-nek a Földművelésügyi Minisztérium jutalomdíját A Pest megyei Tanács és a Növényvédelmi Bizottság képviseletében a megyei növény- védelmi felügyelő, tegnap adta át ünnepélyes keretek között a Földművelésügyi Minisztérium jutalomdíját, az 1960. évi megyei növényvédelmi —, illetve gyümölcstermeiési versenyben a harmadik helyezést elért törökbálinti Uj Hajnal Termelőszövetkezet elnökének, Kőszegi Lajosnak, a községi tanácsháza nagytermében. Az ünnepségen jelen voltak a községi pártszervezet és tanács vezetői, továbbá az Uj Hajnal Tsz gyümölcstermeiési brigádjának tagjai, valamint a tsz vezetősége. A törökbálinti Uj Hajnal Tsz a kaliforniai pajzstetű és az amerikai féhér szövőlepke elleni védekezési versenyben a Növényvédelmi Bizottság megyei értékelése alapján a Földművelésügyi Minisztérium által adományozott harmadik díjat — egy darab Kiss Bálint- féle permetezőgépet — kapott, a hozzá tartozó szivattyú-felszereléssel. A tsz vezetősége, illetve Sereg János gyümölcs- és szőlészeti brigádvezető a 16 kát. hold termő gyümölcsös 1960. évi növényvédelmét kitűnően megszervezte. A veszélyes és egyéb kártevők elleni védekezést a brigád tagjai maradéktalanul és szakszerűen elvégezték. Ennek köszönhető, hogy az ötszáz mázsa őszibarackos termése kaliforniai pajzstetűtől, barackmolytól, továbbá amerikai fehér szövőlepke fertőzéstől teljesen mentes volt és hogy az 1960. évi őszibarack- termésük jó anyagi eredménynyel zárult. Az 500 mázsa őszibaracktermésből 461 mázsát a MÉK-en keresztül exportra értékesítettek, 19 mázsát a tagságnak osztottak ki. 27 mázsát pedig cefrézésre használtak fel. Az egész termés 327 351 forintot jövedelmezett. A kát. holda-nkénti átlagtermés 31 mázsa volt. 20 159 forint értékben. A szép terhiéseredmény nagymértékben hozzájárult a termelőszövetkezet jövedelmének emeléséhez és a tagság jólétéhez. Halálos gépkocsibaleset Sóskúton Zár s*»ni»d© közgyűlések, idején TapasztalaSok és tennivalók Az Érdről Sóskútra vezető bekötőúton, a kilences kilométerkő közelében halálos kimenetelű gépkccsiszerencsétlen- ség történt. Paulik Sándor, a sóskúti Béke Tsz 51 éves elnöke Moszkvics személygépkocsijával Sóskútról Érd felé haladt. A gépkocsi hátsó ülésén Kovács Mária csehszlovák állampolgár foglalt helyet. Az autó egyelőre meg nem állapítható okból — az úttest menetirányszerinti baloldalára tért át és mintegy ötven kilométeres sebességgel ment a makadám úton, amikor szembetalálkozott az Érdről Sóskút Hírt adtunk róla, hogy a szobi járási tüdőbeteggondozó megnyitását február 1-re tűzték ki. A megnyitó azonban elmaradt, mert egyelőre ipari áram nem vezethető be az épületbe. Az áramot a községbe szállító vezeték ugyanis nem bírná ki azt az újabb és jelentős megterhelést, amit a röntgenkészülék működése okoz. Ahhoz, hogy a készüléket árammal zavartalanul elláthassák, új transzformátort kellene építeni, ez viszont 160 ezer forint költséget jelentene, amire költségelőirányzat hiányában pénz nincs. Az immár másfél éve épülő tüdőbeteggondozó, amelynek munkálatai most fejeződtek be, egyelőre tehát nem működhet. Természetesen az illetékesek az új transzformátor építésére megteremtenék a pénzügyi keretet, de akkor se sokkal hamarabb nyílhatna meg a gondozó, mint ahogy a rövidesen megtörténő vezeték- csere után, amely minden további költséges beruházás nélkül lehetővé' teszi a röntgen- készülék működtetését. A szobi járás területén a villanyvezeték átépítése hosszabb ideje folyamatban van-és. az Észak- dunántúli Áramszolgáltató Vállalat ezt a vezetékcserét Szobon február vége felé kezdi meg. A munkálatok három-négy hétig tartanak, azután pedig, mivel az új vezeték a réginél sokkalta teherbíróbb lesz, a gondozóba minden további nélkül bevezethető az ipari áram és így a röntgenkészülék működésének sem lesz további akadálya. A gondozó megnyitása minden esetre a vezetékátépítés miatt halasztást szenved, csak március végén vagy április elején kerülhet rá a sor. irányába haladó menetrend- szerinti Ikarusz autóbusszal. Czéman János, az autóbusz vezetője, iátta a közeledő, szabálytalan oldalon haladó személyautót. Fékezett és egészen az úttest szélére húzódott. Az összeütközést azonban nem lehetett elkerülni: a Moszkvics teljes sebességgel belerohant az Ikaruszba. Az ütközés oly erős volt. hogy a személykocsi motorja kiszakadt. A baleset következtében Paulik Sándor a helyszínen meghalt. Kovács Mária mindkét alsó lábszára összezúzódott, a mentők eszméletlen állapotban szállították a Szabolcs utcai kórházba. A baleset következtében a személygépkocsiban ötvenezer, míg az autóbuszban 2500 forint kár keletkezett. A rendőrségi nyomozás megállapítása szerint a balesetet az elhúnyt Paulik Sándor idézte elő. Azt azonban egyelőre nem sikerült tisztázni, hogy mi késztette a gépkocsi vezetőjét az út menetirányszerinti bal oldalára való áttérésre és miért nem vette észre a feléje közeledő autóbuszt, amikor annak vezetője — hasonló látási viszonyok mellett — a szabálytalán oldalon haladó személygépkocsi miatt idejében fékezett. A balesetet kiváltó okot előreláthatólag csak a boncolás és a súlyosan sérült Kovács Mária kihallgatása tisztázhatja. — SZENTENDRÉN a Fe- renczy Károly Múzeumban a „XVIII—XIX. századi szentendrei szerb művészeti emlékek” címmel kiállítást rendeznek. A kiállítás február 5-én délelőtt nyílik. Megnyitó beszédet Sziráki Ferenc vb-elnök mond. ló felvetette az eredmények fényében azokat a hibákat, amelyekben részes mind a tagság, mind a vezetőség. Szóltak arról is, hogy az időjárás jelentősen megnehezítette az éves tervek teljesítését. Ez helyes dolog volt, azonban nem tudunk egyetérteni azzal, hogy egyes taz-ekben csupán az időjárást okolták a gyengébb terméseredményekért, a kisebb mu n kaegység-részesedésért. Ott tették helyesen, ahol bátran, nyíltan és őszintén szóltak arról, hogy á tagok nem mindegyike kezdte meg kora tavasszal a közösben a munkát, egyesek vonakodtak, mások nem vállaltak megfelelő kapásterületet művelésre stb. A zárszámadó közgyűléseken erről is beszélni kell és helyes, ha felhívják a mulasztó tagok figyelmét arra, mennyivel több pénzt vihetnének haza, ha kezdettől fogva részt vesznek a közös munkában. Nem ellenzi senki, hogy a zárszámadó közgyűlések alkalmából a termelőszövetkezetek tagjait megvendégeljék, és a vacsora után zene hangjaira, fehér asztal mellett szórakozzanak. Helytelen viszont, ha csak ezt tartják fontosnak és nem fordítanák kellő gondot a beszámoló megvitatására, a tapasztalatok levonására. Mert a tapasztala, tot levonni szükséges, hiszen ez az alapja annak, hogy az idén már ne kövessék el azokat a hibákat, amelyek miatt az elmúlt évben esetlég több tízezer, vagy százezer forinttal csökkent a közös, valamint a tagok jövedelme. A tapasztalatokat fel kell használni az 1961. évi tervek készítésénél és módot kell találni' árra,; hogy a szövetkezet gazdái nyíltan, őszintén és időkorlátozás nélkül elmondhassák. kifejthessék véleményüket Február elsejéig megyénkben a termelőszövetkezetek zöme elkészítette 1961. évi tervét. A termelési tervek felülvizsgálatánál megállapítható: hogy a termelési előirányzatok a növénytermelésben reálisak. A tervfeladatok meghatározásánál az elmúlt három-öt év termésátlagait vették alapul. Csupán néhány szövetkezetben próbáltak alacsonyabbra tervezni, aminek oka minden valószínűség szerint az, hogy a terven felüli teljesítés esetén természetben nagyobb mennyiségű prémiumot tudnak adni. A szántóföldi növénytermelésben van bizonyos törekvés az eddigi nagymérvű szétaprózottság csökkentésére. A ráckevei járásban felülvizsgált termelési tervekből például megállapítható, hogy amíg 1960-ban a járásban átlagosan húszféle növényt termesztettek, ezek számát az idei tervekben tizennégyre csökkentették. Lényegesen kisebb mértékű csökkentést irányoznak elő azonban a zöldségtermesztésben. Néhány járásban, például a nagykátai járásban, a zöldségtermö terület 80—85 százalékán 3—i féle növényt akarnak termeszteni, a fennmaradó részen azonban változatlanul nagymértékű a szétaprózottság. Több helyen tapasztalható, hogy az irányszámoknál keNagy esemény a termelőszövetkezetek életében a zár- számadó közgyűlés. Mondhatjuk ezt évvégi vizsgának is. Ekkor kerül ugyanis nyilvánosságra, hogyan végezte munkáját a szövetkezet tagsága, vezetősége. A gazdálkodás eredményét jelző számadatok szerint egyenértékűek az iskolai bizonyítványok osztályzataival. A különbség annyi, hogy a szövetkezetekben a tanár is, a tanuló is egy személy: a tagság. S talán még annyi, hogy a termelőszövetkezetekben komolyabb, nagyobb a tét, évet ismételni, pótvizsgát tenni nem lehet. Ez a körülmény valósággal kötelezi a szövetkezeteket arra, hogy a zárszámadó közgyűléseken elhangzó gazdasági beszámolókat alaposan, részletekbe menően megvitassák, elemezzék, értékeljék egész múlt évi tevékenységüket, s levonják a tanulságokat. Mire ezek a sorok megjelennek, Pest megye termelő- szövetkezeteinek mintegy felében már meg is tartották az 1960. évet záró közgyűléseket. Részt vettünk igen sok közgyűlésen, s azokon tapasztaltunk egyet-másí. Előre kell bocsátani, hogy az összkép jóval kedvezőbb, mint a korábbi években. A zárszámadás készítésére kötelezett tsz-ekben január 15-ig mindenütt befejezték a leltározást, sőt azokat egyeztették is a járási szervek segítségével. Február elejére pedig- — néhány kivétellel — a megye valamennyi termelőszövetkezetében elkészítették a zárszámadást. aminek többségét a járási és a városi megerősítő bizottságok elfogadták, a közgyűlések pedig jóváhagyták. A gazdasági beszámolók túlnyomó többségére az jellemző, hogy azokat gondosan, részletesen, szemléltetően állították össze — s ami különösen fontos — a vezetőségi tagok bevonásával. Általános tapasztalat, hogy a zárszámadó közgyűléseket a termelőszövetkezetek munkaértekezletnek tekintik, nem pedig okot és alkalmat a mulatozásra. A legtöbb szövetkezetben már a beszámovesebb kukoricát terveztek termelni, például a ceglédi és a monori járásban. Hasonló a helyzet a burgonyatermelésnél a budai, a ceglédi, a monori és a ráckevei járásokban. Örvendetes azonban, hogy a szálastakarmányokat az előirányzatnál nagyobb mértékben tervezik termelni. A felülvizsgált termelési terveknél az évvégi állatállomány tervezése a megadott irányszám körül van. egyes esetekben a vágóállatoknál előfordult túltervezés. Gyakori azonban, hogy nem reálisak azok a tételek, ahol az állatállomány növelését vásárlás útján kívánják biztosítani. Helyesen jártak el a járási szervek a felülvizsgálatnál, amikor ezeket a hibás terveket nem fogadták el. A vágómarhából és a vágósertésből az év egyes hónapjaira — például koratavasszal, vagy késő ősszel — a tervezettnél nagyobb mermviségű állatot kívánnak leadni, a közbeeső hónapokban pedig enné] lényegesen kevesebbet. Arra kell törekedni, hoav a termelőszövetkezetek egész éven át minden hónapban, arányosan elosztva termeljék meg azt a húsmennyiséaet, amelyre az államnak szüksége van. A takarmánytermesztésnél tapasztalhatók leginkább tervezési hibák. A háztáji állatokra egyáltalán nem. vagy csak nagyon kis mértékben terveznek takarmányt. Ez összefügg "azzal, hogy a felvásárlási irányszámok elosztásánál a háztáji szarvasmarha-, sertés- és baromfiállományra alig, vagy egyáltalán nem is terveznek felvásárlást. Súlyos hiányosságok ezek, amelyeken mindannyiunk érdekében, minél előbb, változtatni kell: A termelőszövetkezetek árutermelése mellett az elkövetkező években' jelentős mértékben kell támaszkodni a háztáji gazdaságok árutermelésére. Ha viszont a háztájiból több árut kívánunk, több sertést, több tejet, több tojást, akkor lehetőséget kell adni arra. hogy a háztáji állomány részére, a rendeleteknek és előírásoknak megfelelően. maximálisan biztosítson takarmányt a szövetkezet. Nem kívánja ezt senki sem ingyen, és főképp nem kívánja a közös rovására. Meg kell találni viszont a módját annak. , hogv gondos összeírás alapján, a tsz termelési tervét és a felvásárlási előirányzatot figyelembe véve. betervezzék és meg is termeljék azokat a takarmányféleségeket, amelyekre a közösben és a háztáji gazdaságban szükség van. Lehetővé kell azt is tenni hosy a közös legelőire a háztáji állatállományt is kihajthassák. Röviden beszéltünk néhány olyan fontos tapasztalatról és tennivalóról, amelyeket most, a zárszámadás félidejében, mindenképpen szóvá kell tenni. Ahol már elkészítették a termelési terveket, de az előbb felsoroltakra nem gondoltak. vegyék maguknak a fáradságot, és ennek megfelelően" módosítsák. illetve egészítsék ki terveiket. Közös érdek, hogv a zárszámadási közgyűléseken elmondott vagy elmondandó hozzászólásokból mindannyian tanuljunk. Csekő Ágoston Telnek a jégvermek jóval ezelőtt megkezdték a jégvermek kitatarozását és az első komolyabb fagyhullám után meg is kezdték a jégvermek feltöltését. ’ Eddig mintegy 2 ezer vagon jeget vágtak és tároltak, ez a jégvermek hetven százalékának feltöltését jelenti. Mivel az elmúlt napok enyhe időjárása akadályozta ezt a munkát, intézkedés történt arra, hogy a jövő héten várható lehűlés' során gyors tempóban befejezzék a földművesszövetkezetek a jógtárolást. kozat közzétételét követő nagy jelentőségű beszédében elmondta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja figyelmesen tanulmányozza a szocializmust építő országok tapasztalatait. Elismerően állapítja meg azt a tényt, hogy ezek a pártok sok értékes következtetéssel gazdagították az új társadalom építésének marxi—lenini elméletét. Most már — állapítja meg tírus- csov elvtórs — a szocializmus építésének kollektív tapasztalatával rendelkezünk. Ezek a tapasztalatok az egész nemzetközi kommunista mozgalom értékes közkincsét alkotják. A világrendszerré vált szocializmus kommunista és munkáspártjainak a Moszkvai Nyilatkozatban kifejtett állásfoglalása biztos iránytű a békéért, a haladáséri és a szocializmus győzelméért harcoló dolgozók számára. Nem véletlen, hogy a Nyilatkozat ebben az időben látott napvilágot. A gyarmati rendszer megállíthatatlan bomlása, az imperializmus kialakuló válságának új szakaszában a Nyilatkozat igazságát. erejét és hitét nem nélkülözheti a munkásmozgalom. Nekünk, akik már a szocializmus útján haladunk, azt mondja, hogy nem fáradoztunk hiába, látóközeibe került a magaslat. ahová a világ tart, a kapitalizmus embernyomorító viszonyai között élő és küzdő proletár-tömegeknek pedig éles fegyver e pártokmány min-: denn api harcukban, biztatás, példa, hogy a szükségszerűség birodalmából ők is eljutnak majd a szabadság birodalmába. András Endre Márkus Lászlótól, a MÉSZÖV vendéglátóipari osztályának csoportvezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a Pest megyei földművesszövetkezetek kezelésében mintegy 350 jégverem van. Mivel általában a nyári hónapokban a földművesszövetkezeti vendéglők és italboltok komoly hűtési nehézségekkel küzdenek, az idén jó előre gondoskodnak a majd nyáron szükséges jég biztos -'fásáról. A MÉSZÖV utasítására már szerének állandó tökéletesítését a népgazdasági tervek összehangolásával a szocialista világrendszer keretén belül a termelés specializálá- sának és kooperációjának fejlesztésével, a kölcsönös előnyök! a tudományos-technikai színvonal maximális emelése alapján; a kollektív tapasztalatok tanulmányozását; az együttműködés és a testvéri kölcsönös segélynyújtás továbbfejlesztését; ezen az alapon a gazdasági fejlődés színvonalában történelmileg kialakult különbségek fokozatos kiküszöbölését és az. anyagi bázis megteremtését. A cél és ai ahhoz vezető út--------világos, de hogy a s zocializmust építő országok ide eljussanak, a kommunista pártokra vár az a gigászi feladat, hogy országuk népét az útra felkészítsék s hogy ezen az úton haladtában az élcsapatot az egész dolgozó társadalom követni tudja. A Nyilatkozat erről sem feledkezik meg tanításában: „A nacionalizmus és a nemzeti korlátozottság megnyilvánulásai nem szűnnek meg automatikusan a szocialista rendszer megteremtésével. A szocialista országok közti testvéri viszony és barátság megszilárdításának elengedhetetlen feltétele a kommunista és munkáspártok marxista—leninista internacionalista politikája, valameny- nyi dolgozó nevelése a nemzetköziség és hazafiság szellemében, a határozott harc a burzsoá nacionalizmus és sovinizmus . csökevényeinek leküzdésére.” Hruscsov elvtárs a Nyilata Nyilatkozatnak az alábbi megállapítása: „Már nemcsak a Szovjetunióban, hanem a többi szocialista országban is megszüntették , a kapitalizmus visszaállításának társadalmigazdasági lehetőségeit. A szocialista tábor egyesült ereje biztos garancia minden szocialista országnak az imperialista reakció merényleteivel szemben. Ilyen módon a szocialista államok tömörülése egységes táborba, e tábor-' nak egyre szilárduló egységei és állandóan növekvő hatalma biztosítja a szocializmus teljes győzelmét az egész szocialista világrendszerben.” A proletár nemzetköziségnek a világ leghatalmasabb állama részéről történt megnyilatkozása volt az /az elméletileg is új megállapítás, amelyet - Hruscsov elvtárs néhány évvel ezelőtt hazánkban járva, a csepeli nagygyűlésen tett: a szocialista rendszer valamennyi népe többé-kevésbé egyidejűleg érkezik el a kommunizmusba. Ezt a gondolatot a Nyilatkozat bővebben is kifejti, amidőn megállapítja, hogy a szocialista gazdasági világrend- szert a szocialista termelési viszonyok azonossága egyesíti s ez a rendszer a szocializmus gazdasági törvényei alapján fejlődik. Rámutat a nagy jelentőségű pártokmány arra, hogy a sikeres fejlődés megköveteli: a tervszerű, arányos fejlődés törvényének következetes alkalmazását a szocialista építésben: a néptömegek alkotó kezdeményezésének kibontakoztatását. a nemzetközi munkamegosztás rendnek vezető hatalma sikeresen folytatja a kommunista társadalom általánosan kibontakozó építését, egyben azt is dokumentálja, hogy a szocialista tábor többi országai sikeresen rakják le a szocializmus alapjait és közülük egyesek már a fejlett szocialista társadalom építésének időszakába léptek. Jogos büszkeséggel állapítja meg a moszkvai okmány, hogy a néphatalom ezekben az országokban bebizonyította rendíthetetlen szilárdságát, népgazdaságukban a szocialista termelési viszonyok uralkodnak; egyszer s mindenkorra megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, vagy sikerrel folyik ennek megszüntetése. A Nyilatkozat e helyütt nem szól bővebben arról, hogy ezen országok — köztük hazánk is — mit köszönhetnek a felszabadító Szovjetunió mélységes internacionalizmusának, túl a nemzetközi fórumokon jogaik elismertetésén és a szocializmus gazdag tapasztalatainak önzetlen átadásán. A közgazdaságban valamelyest is járatos emhgr tudja, hogy a gazdaságilag fejletlen, jobbára agrárjellegű országok szovjet segítség nélkül nem válhattak volna ipari-agrár, vagy kifejezetten ipari országgá. Ennek következtében a néphatalom által alkotmányilag biztosított jogok csak puszta lehetőségek lettek volna a magasabb- rendű, kulturált élethez. A proletár nemzetköziség szellemétől áthatott szocialista tábor győzelmét jelenti \ Áramvezetékcsere miatt a tavasszal kezdi munkáját a szobi tüdőgondozó
