Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
1961. FEBRUÁR 24, PÉNTEK Az idei költségvetés és a pénzügyminiszter expozéjának vitája A tsz-ek készüljenek fel a napos baromfi fogadására (Folytatás az első oldalról) Ggyi ellátás idei feladataival foglalkozott. Szijjártó Lajos Pest megyei képviselő a tanácsi felügyelet alatt álló iparvállalatok gazdálkodásáról beszélt. Az ország költségvetésében évről évre növekvő összeggel szerepelnek a tanácsok gazdasági tevékenységéből származó bevételek — mondotta. A tanácsi ipar ma már nemcsak a lakosság szükségleteinek kielégítésében tölt be fontos szerepet, hanem jelentősen hozzájárul a központi árualap növeléséhez is. E vállalatok bevételei elősegítik a lakosság szociális és kulturális igényeinek kielégítését s munkaalkalmat teremtenek a lakosság jelentős rétegei számára. Szerepük növekedését, gazdálkodásuk javulását mutatja, hogy míg a múlt évben a tanácsi vállalatok körülbelül egymilliárdkilenc- százmillió forint nyere- ségbefizetéssel szerepeltek az állami költségvetés bevételei között, addig az idén" a kétmilliárdot jóval meghaladó befizetéssel növelik az állam jövedelmét. A tanácsi ipar idei feladataival kapcsolatban megemlítette. hogy az eddiginél még átgondoltabban, ésszerűbben kell gazdálkodni, s minden lehetőséget ki kell használni a termelés fokozására. Nem mindenütt kielégítő méa a termelékenység emelkedésének üteme, és a termelő berendezések kihasználtsága. A munkafegyelem megszilárdításával és az anyagtakaré- kossággal is többet kell foglalkozniuk a tanácsi vállalatok vezetőinek. Az anyagok ésszerűbb, takarékosabb fel- használásával például Pest megyei viszonylatban csupán egy százalékos eredménnyel is, évente mintegy ötmillió forinttal csökkenthetnénk a termelési költségeket. A jobb eredmények elérésének másik lehetősége volna, ha a tanácsi vállalatok az eddiginél nagyobb számban juthatnának a nagyiparban kiselejtezett, de a kisebb vállalatoknál még nagyon jól alkalmazható különböző gépekhez. Különösen a kohó- és gépipartól várnak ilyen segítséget. Nagy Dániel, Csongrád megyei képviselő, néhány fontos mezőgazdasági kérdés szemszögéből vizsgálta a költség- vetést. Taliács András, Somogy megyei képviselő, szűkebb hazája mezőgazdasági nagyüzemeinek fejlődéséről számolt be. Tóth István, Borsod megye képviselője, felszólalásában a tanácstagok költség- vetésével foglalkozott. Kovács Sándor. Szabolcs- Szatmár megyei képviselő, arról beszélt, milyen hatalmas összegeket költ államunk a szocialista falvak gazdasági és kulturális életének fejlesztésére. Ebédszünet után Rónai Sándor elnökletével folytatódott az ülés. Prantner József Tolna megyei képviselő néhány fontosabb szociálpolitikai feladatta] foglalkozott, amelyek valóra- váltását — mint mondotta — a költségvetés messzemenően biztosítja. Horváth Imréné Békés megyei képviselő a földművelés- ügyi tárca költségvetéséről szólva részletesen foglalkozott a nagyüzemi baromfitenyésztés helyzetével és további lehetőségeivel. Mihályfi Ernő, Nógrád megye képviselője felszólalásában elmondotta, hogy a községfejlesztési alap segítségével a városokban, falvakban sok értékes kommunális, szociális és kulturális beruházást, felújítást valósítottak meg. Nagy Károly né Vas megyei képviselő Vas megye iparának és mezőgazdaságának eredményeiről számolt be. Németh Imre Borsod-Abaúj- Zemplém megyei képviselő elmondotta, hogy az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottsága részletesen megtárgyalta és helyeselte a földművelésügyi és élelmezésügyi minisztérium költségvetését. A bizottság tagjai az ülésen számos tennivalóra is felhívták a kormányzat figyelmét. Bakos István Veszprém megyei képviselő többi között arról szólt, hogyan segíti a megye munkásosztálya és parasztsága a párt és a kormány megyei politikájának végrehajtását. Kiss Máthé Békés megyei képviselő a költségvetés mező- gazdasági részéhez szólt hozzá. Az országgyűlés ma 9 órai kezdettel folytatja az 1961. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását, majd a legfőbb ügyész tartja meg beszámolóját. végül az interpellációkra kerül sor. Közel ötvenezer napos baromfi a törzsállomány fejlesztésére Egymillió darab húsbaromfi nevelése a tsz-ek idei terveiben afrikai népek világirodalmi színvonalra emelkedett költőinek legszebb verseit ismeri meg. ' _______ — KÉT MOTORINDITÖ berendezést kapott a Csepel Autógyár szervizüzeme. A berendezéseket a hideg motorok indításához használják. a telepek kímélésére. A hivatalos tavasz-kezdettől sem választ már el egy hónap. A keltetőállomások mű- kotlói „alatt” azonban ennél hamarább kezdik kopogtatni a tojások falát az életre kelt kis csibék százezrei. Alig bújnak ki a tojásból, máris útra- kelnek nevelőotthonaikba — a szövetkezeti gazdaságokba. Kényes jószágok azonban ezek a kis parányok, meleg „ott- honx'a”, gondos nevelésre van szükségük, hogy rövid életük alatt betölthessék gazdasági hivatásukat: ízes falatok lehessenek a dolgozók asztalán, s jó forintokká váljanak a szövetkezeti tagság zsebében. A baromfinevelés időszerű kérdéseiről beszélgettünk a napokban a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Ge- rényi Vilmos kisállattenyésztési felügyelővel. — A keltetőállomások idei keltetőtojás-szükséglete mintegy két és félmillió darab — mondotta. — Ezeknek egy részét megyei tsz-einkből szerzik be. nagyobb részét a már kialakított mintaközségekben, a háztáji gazdaságokból. Ilyen mintaközségek megyénkben: Cegléd. Nagykőrös. Koesér, Törtei, Nagykáta. Tápióbicske, Tápiószentmárton. Háromszor vérvizsgált barom- fik tojásai alkalmasak csak a keltetésre. A vizsgálatok célja a fertőzésmentes, életerős és fajtiszta állomány kialakítása. I — Baromfi-törzsállománvunk \ a tsz-einkben összesen 42 500 | fajtiszta egyedből áll. Ebből | tyúk 35 000 darab, pulyka 4600 darab, liba 1400, kacsa 1700. Tyúkállományunk zöme sárga magyar, de van hampshire, fehér magyar és leghorn is, meg sárga magyar és hamp- shire-kereszteződés. Pulykából a bronz, libából a fehér magyar, kacsából a magyar és pekingi fajták honosak. A tsz-ek baromfi-törzsállományát az idén mintegy 50 ezer naposáilat szállításával erősítjük. Ezután a húsbaromfi nevelésének problémáira" terelődött a szó. Megtudtuk, hogy az elmúlt gazdasági évben termelőszövetkezeteink 38 vagon húsbaromfit értékesítettek, amelyből 25 vagont az államnak adtak el, 13 vagont pedig szabad értékesítés formájában vittek piacra. A jövedelmezőségről szólva, elmondotta Gerényi Vilmos, hogy a húsbaromfi tenyésztéséből kilogrammonként átlagosan 3—4 forintos tiszta jövedelmet biztosítottak maguknak a szövetkezetek. 1961-ben — folytatta aztán — megyénk tsz-ei mintegy egymillió darab húsbaromfit nevelnek. Ez a szám 55 vagon súlvmennyiségneU felel meg. Ahhoz azonban, hogy ezt a tervet maradéktalanul teljesíteni tudják, szövetkezeteinknek komolvan fel kell készülniük a naposbaromfi fogadására Ezt egyrészt a jó! fűthető. huzatmentes, szellőztethető nevelöhelviségek. másrészt a szükséges baromfitáp b'ztosítása ielenti. De nem feiedkezlietünk meg a szakszerű gondozás követelményeiről. Régi tsz-éink többségében a csibenevelők már megvannak, szakemberek is vannak. Az 1960—61-es oktatási időszakban újabb 120 baromfigondozót képeztünk ki az állami gazdaságokban rendezett egyhetes gyakorlati tanfolyamokon. Ezeken a tanfolyamokon már az újonnan alakult tsz-ekből is sokan részt vettek. — Az új tsz-ek miképpen oldhatják meg a közös baromfinevelést, rendeltetésszerű épületek hiányában? — Erre a célra nagyobb istállók is alkalmasak A szükséges meleg mélyalmozással elérhető, ötven centiméter vastagságban trágyát kell lerakni az istálló földjére. Amikor a trágya belseje megszáradt. 25 centiméteres vastagságra le kell döngölni, tetejére 4—5 centiméteres szecskaréteget kell teríteni. Ezzel a módszerrel öt-hat hétig — csekélv fűtéssel — biztosítható a szükséges 30 fokos meleg. Vigyázni kell azonban, az alom nehogy penészesedés- nek induljon, ezért forgatni kell. s ezáltal elkerülhető a fiatal baromfiaknál a tüdő- ocnész. — A baromfitápot hogyan szerzik be a tsz-ek? — Minimális mennyiségben központi kiutalásból kész- oénzért. nagyobbrészt azonban az erőtakarmánygvár- ból kaphatják meg, csereter- mány ellenében. A csereterményt a Terményforgalmi Vállalat telepein kell beadni. A Cegléden most induló tápkeverő üzemnél szerződés útién biztosítható a baromfitáp. Az őszi csibeneveléshez szükséges takarmányt megtermelik a tsz-ek. s időközben az úi tsz-ekben is felépülő csibenevelők lehetővé teszik a tervek túlteljesítését. ennek következtében a szövetkezeti tagság jövedelmének növekedését. Ferencz Lajos Lámpával fogják a halat a szigetbecsei horgászok Ilyenkor látja és érzi a kis Szigetbecse népe, hogy milyen üdvös dolog lenne a betonjárda, amiből csak mutatóba készült a faluban tavaly egy alig százhúsz méter hosszúságú darab. A februári sár járhatatlanná teszi az utcákat. Az a kevés járókelő, akinek okvetlenül ki kell mozdulnia lakásából, hogy valami halaszthatatlanul fontos dolgát elintézze valahol, a kerítések tövében talál legfeljebb egy-egy tenyérnyi szilárdabb helyet és a lécekbe kapaszkodva halad célja felé, ha nem akar térdig süppedni a ragadós, fekete sárba. — Pedig jó ideig nem is gondolhatunk arra — mondja a tanácsházán Vrbóvszky András vb-titkár —, hogy járdát építsünk. Tavaly megkezdtük kultúrotthonunk építését, amelyre 1956 óta spórólunk és az idén mindenképpen szeretnénk befejezni. Községfejlesztési alapunk minden pénzét ez viszi el, a kul- túrotthonra nagy szükség van, hiányát egyre jobban érzi a lakosság. Kétszáz személyes előadóterem lesz benne, megindulhat végre a kultúráiét. Tavaly bővizű artézi kutat kapott a megyei tanács jóvoltából a kis falu. 196 méter mélyre fúrták, mert csak ott találták meg az emberi fogyasztásra alkalmas vízréteget. Az ásott kutak vize sok betegséget okozott a múltban, az artézi kút most ezt az állandó veszedelmet hárítja el. A legutóbbi népszámlálás 1207 lakót talált Szigetbecsén, amely tavaly óta termelőszövetkezeti község. Megközelítése elég körülményes, mert a HÉV csak Ráckevéig közlekedik, onnan autóbuszok indultak elég ritkán Szigetbecse í felé, de azért a nyári hóna- $ pókban mégis elég nagy a 2 falu forgalma. Alatta folyik a ^soroksári Duna-ág és szelíd ^ vizéből pici sziget emelkedik ^ki. Rengeteg a hal itt, és ez ^csábítja partjaira a sporthor- í gászokat. y £ Ügy ülnek, olyan sűrűn ^ egymás mellett a horgászok a ^ parton — mondja a vb-titkár ^ —. mint a sürgönydróton a ^ fecskék. Nagy divat nálunk az 'f esti halászat is. A horgászok 5; kis lámpák fényével csalo- ^ gatják horogra a halakat. Es- ^ ténként igen szép látványt ^ nyújt a horgászásnak ez a ^ módja. | A község területén két 30— £30 személyes horgásztanya ^ épült nemrég, minden hétvégén zsúfolásig megtelnek. A j horgászok minden közlekedési 2 eszközt felhasználnak, hogy 2 eljussanak a gazdag zsák- £ mányt ígérő területre. A kis £ soroksári hajók éppen úgy Rontják nyaranta a vendégeket, ^ mint a HÉV, amely ugyan- ^ csak Ráckevéig hozza őket, ^ de onnan már akár gyalog- £ szerrel is megteszik az utat £ Szigetbecséig. 1 Van halastó is a falu köze- ^ lében, anyahalakát tartanak benne és rengeteg ivadékot ^tenyésztenek. Ezekkel népesítik aztán be a soroksári Du- á nát. y 2 Egyre többen gondolnak 2 már arra, hogy a szép fekvésű ^ falucska természeti adottságá- J bari rejlő vonzóerejét jobban, £ okosabban is ki lehetne használni. A könnyen fellendít- ^ hető idegenforgalom talán !e- í hetőséget teremtene a járda- £ építés folytatására is. '• m. L konyságát is a szocialista tábor külpolitikája szavatolja. A békés verseny A békés egymás mellett élés elvének egyik legvilágosabb megnyilvánulása, gyakorlati megjelenési formája a különböző gazdasági rendszerű államok békés versenye, a kapitalizmus és a szocializmus között folyó gazdasági verseny. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban külön tudományos intézet tanulmányozza a békés verseny helyzetét, kilátásait, s az sem véletlen, hogy az US1A, a hivatalos amerikai hírszolgálati szerv a szenátus részére készített titkos jelentésében kénytelen volt megállapítani, hogy a békés verseny kimenetelét tekintve aligha van kétség afelől, hogy azt a szocialista országok nyerik, túlhaladva a legfejlettebb kapitalista államot, az Egyesült Államokat is az egy főre eső termelés tekintetében. A békés gazdasági verseny nemcsak megjelenési formája a békés egymás mellett élés elvének, hanem gyakorlati politikai tény is, amely az egész világ előtt bizonyítja be a szocialista rend fölényét, képességét a burzsoá viszonyok között elérhetetlen, gyorsütemű fejlődésre, a tömegek életszínvonalának, életkörülményeinek soha nem tapasztalt nívóra való emelésére. A Szovjetunióban járt külföldi szakemberek — akik között szép számmal világhírű közgazdászok is voltak — kénytelenek voltak elismerni, hogy az az t Halálos baleset Inárcson * Megfulladt a felborult szalmáskocsi alatt Különös baleset történt Inár- cson. Végh Gábor 27 éves ócsai lakos rokonával, Kozma Miklós 54 éves ócsai földművessel Ujhartyánból' fúvottke- rekű kocsin mintegy tizenhárom mázsa szalmát fuvarozott Mindketten ittas állapotban voltak. Mikor a kocsival Inár- cs ri az ócsai útelágazáshoz értek. az enyhe lejtőn gyors iramban guruló kocsi a hirtelen kanyarodás következtében felborult. Kozma Miklóst a szalmatömeg maga alá temette. Végh Gábor, a helybeli lakosok segítségével, a ba.eset után mintegy tíz percre tudta csak rokonát a szalma alól kiszabadítani. Akkorára azonban a szerencsétlen ember megfulladt. A rendőrségi nyomozás megállapítása szerint a 'halálos kimenetelű balesetért az ittasan hajtó Végh Gábort terheli a felelősség. A rendőrség Véghet őrizetbe vet’e. AFRIKA ÉNEKE A TIT és a béketanács irodalmi estje A Tudományos Ismeretter- ] jesztő Társulat és az Orszá- | gos Béketanács Budapesten í és a megyékben Afrika éneke | című irodalmi esteket ren- j dez. Az irodalmi estek műso- j rán az afrikai népek függet- j lenségi harcát, szabadságvá- j gyát éneklő afrikai írók és j költők művei, néger dalok, I kongói népmesék szerepel- j nek. A magyar közönség az I jj rend fölényét, magasabbren- $ dűségét bizonyítja, ideológiai $ területen folyó osztályharc, \ mert nemcsak a gyakorlati po- ; litikában, hanem az „elvont”, \ ideológiai területen is a szocia- J lista álláspont realitását, ész- J szerűségét bizonyítja. : Ez a három területen folyó 'j osztályharc egyesül éppen a \ békés egymás mellett élés el- j vében, s a sokoldalú támadd- > sok ellenére mind több hívet \ szerez magának, mindinkább í erősebb lesz vallóinak tábora. í A békés egymás mellett elés; elve természetesen nem való- 5 sulhat meg egyik napról a \ másikra, megvalósítása harc.! kemény harc kérdése. Hrus-J csov az SZKP XXI. kongresz- ; szusán elmondott beszámolójá- ; ban ezt így fogalmazta meg: \ „A békés egymás melleit ! élés útján természetesen sok í nehézséggel kell megküzdeni.'/ *Erre az útra lépve, mindkét félnek hajlania kell a kölcsö-i nős megértésre, nagy kitartás-; ról, úgy is mondhatnánk, nagyi türelemről kell tanúbizonysá- ; got tennie.” ! Mj hajiunk a kölcsönös meg- ! értésre s nemegyszer tettünk í bizonyságot türelmünkről. í Külpolitikánk szilárd alapja a: békés egymás mellett élés el- j ve, s annak megvalósításáért ; minden erőnkkel harcolunk. j í Az emberiség válaszúton ; áll Vagy a békés egymás mel-; tett élés, vagy a pusztító nuk- í leáris háború. Más út nincsen.; Nem lehet kétséges, hogyha; kemény harcok árán is. de a; népek mely úton akarnak és \ fognak is járni. í Mészáros Ottó ' * szektás és revizionista támadók is. A szektások és revizionisták is — a maguk szempontjai alapján — azzal vádolják a békés egymás mellett élés. politikáját, s annak vallóit, hogy az az osztályhar; megszüntetése, a nemzetközi méretű osztályharc feladását jelenti. Ezek a támadások — bármilyen oldalról is következzenek be — súlyos veszélyt jelentenek, mert bármilyen előjellel is, de lényegében az imperializmus, a háború malmára hajtják a vizet. Aki a békés egymás mellett élés elvét tagadja — ilyen vagy olyan indolcokikal — lényegében a háború elkerülhetőségét tagadja, azaz: a háború végzet- szerűségének antimarxista elvét vallja. A szocializmus és a kapitalizmus között három területen folyik az osztályharc: politikai, gazdasági és ideológiai téren. A békés egymás mellett élés elve éppen e három területen folyó osztályharc egyik formája, tegyük hozzá: legjelentősebb formája a mai nemzetközi viszonyok közepette. Politikai területen folyó osztályharc, mert a kapitalizmussal szemben békét akar, tehát a szocialista álláspont számára szerez híveket, hiszen a háborús gyújtogatókon kívül aligha akad olyan ember, aki háborút akarna, aki ne a szocialista, hanem a kapitalista álláspontot vallaná a magáénak. Gazdasági területen folyó osztályharc, mert a békés verseny — amint arról korábban is szóltunk — elkerülhetetlenül a szocialista gazdasági kezdve a berlini kérdésig, a Szovjetunió, a szocialista tábor seregnyi kérdésben kezdeményezett tárgyalásokat, s nem rajtunk múlott, hogy azok nem jártak sikerrel, illetve csak nagyon kezdeti eredményeket hoztak. A leszerelés kérdése elválaszthatatlan a békés egymás mellett élés elvétől, nem véletlen tehát, hogy a Szovjetunió volt az, amely a legille- tékesebb fórumon, az Egyesült Nemzetek Szervezetében tette meg javaslatát az azonnali és teljes leszerelésre, s addig is, azóta is harcol annak megvalósításáért. A nézetek különbözősége nem jelenti az elkerülhetetlen háborút. A nemzetek gazdasági berendezkedése — belső ügy, minden nép szabadon választja meg azt a formát, amelyben élni kíván. De a nemzetközi helyzet, a nemzetközileg vitás kérdések a nézetek legélesebb ellentéte ellenére is tárgyalásokkal, s nem háborúkkal megoldhatók, a szocialista és kapitalista rend nemzetközi kérdésekben megtalálhatja a közös nevezőt, biztosítva ezzel a békés egymás mellett élés elvének érvényesülését, a háború elkerülését. A nemzetközi osztály liar«- formája A békés egymás mellett élés elvének sok oldalról vannak támadói. Nemcsak az Imperialista politikusok részéről, akik „manővernek”, „kommunista taktikázásnak” igyekeznek azt feltüntetni, hanem vannak ütem, ahogyan a szocialista : rend gazdasága növekszik, el- . képzelhetetlen a tőkés államokban. Nem szólva arról, hogy az utóbbi esztendőben a i kapitalista államok gazdasági i növekedésének addig meglevő ütemében is stagnálás követ- < kezett be, s például az Egyesült Államok gazdasági nehézségei, amiről Kennedy is kénytelen volt nagyon Sötét képet festeni, közismertek. . Hruscsov, a munkáspártok 1960. novemberi Moszkvai Értekezletéről tartott beszámolójában többek között az alábbiakat mondotta erről: „A békés egymás mellett élés következetes megvalósítása erősíti a szocialista világ- rendszer hadállásait, elősegíti gazdasági erejének, nemzetközi tekintélyének és tömegbefolyásának növekedését, kedvező külpolitikai lehetőségeket teremt számára a kapitalizmussal folytatott békés versenyben.” Ezek a kedvező feltételek már eddig is nyilvánvalóak voltak, s a jövőben még inkább azok lesznek. A vilás kérdések rendezése A békés egymás mellett élés elve abból indul ki, hogy valamennyi vitás kérdést a különböző országok között, békés úton, a tárgyalások útján kell rendezni. Ennek bizonyítékai sok területen megtalálhatók a nemzetközi életben, a leszerelés. elsősorban a nukleáris fegyverek gyártásának és használatának eltiltásától
