Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

CKT

mEGVEI

itfívlan

1961. FEBRUÄR 24, PÉNTEK

Új mezőgazdaság - új típusú iskola (

I

Gondolatok a nagykátai 4+2-es rendszerű szakiskoláról\

ZICHY MIHÁLY ISMERETLEN | LEVELE KERÜLT ELŐ

Zichy Mihálynak, a világ- } trirű magyar festőnek isme- '} rétién levele került elő a Zi- ; rhy-család nagylángi irat- / anyagának rendezése közben a í székesfehérvári állami levél- í tárban. Az 1889-ben kelt, ce- ^ ruzával írott levelet Zichy í Mihály írta Zichy Gézának, a j híres félkarú zongoraművész- '} nek és zeneszerzőnek, aki 1889 ; :elén hangversenyezni ment '} Szentpétervárra. A festőmű- \ rész levelében — mint a cári ! udvar művészi életében jár- í tas udvari festő — tanácsokat í ad. (MTI) j

v\v\\\v\\\\\\\\vs

Berzsenyi Dániel \

„Árnyéka az elköltözött nek, j sírod fölött zeng az engeszte-% lő szózat” — ezekkel a s.za-f inakkal búcsúztatta Kölcsey £ Ferenc kortársát. Berzsenyi } Dánielt, 125 évvel ezelőtt,í 1836. február 24-én, '}

Késő engeszteled volt móri ez. A halottak koporsójára í hulló szavakat nyomtalanulí elnyeli az örök csend, zu- '} kopjanak bár úgy mint a kő, '} vagy hulljanak bár úgy, minti a harmat. Akkor már mind- '} ?9V. i

Kölcsey 1817-ben erősen}f megtámadta Berzsenyit. Az } önmagát magasztaló, elméle-^ tileg képzetlen, saliangos, la-} tinas nemesség költőjét lát- '} ta benne.

Kezdetben Berzsenyire va-; lóban illett mindez. Gondta-'} tanul, nemes úrhoz illően; sütkérezett, tespedt egyhá- \ zashetyei birtolzán, s közben\ költemények tömegében di-'f csörtette I. Ferenc reakciós\ uralmát.

Hamarosan azonban meg-) ismerkedett Kazinczyval, le-} velezni kezdtek, s Berzsenyií Dániel lassan-lassan a hala-'} dás, a felvilágosodás egyik} legaktívabb harcosává fejlő-! dött. ;

A „széphalmi szent” (Ka-!

zinczyt nevezték Így a kor-} társai) szinte csodát tett: az j önelégült nemes úr helyére} lelkes, haladást és polgároso-i dóst sürgető és követelő em-j bért varázsolt.

S a Kölcsey-bírálat már jó-! val ez után a „varázslás” után! érte Berzsenyit. Akkor már; teljes mértékben méltányta-1 lan volt. Csoda-e, hogy egy! olyan ember, aki küzdelem-} mel győzte le önmagát, régi] énjét, megcsontosodott elve- \

it. a kritika hatására, telje-: sen összetört, fejlődésének] egyenesvonalúsága hirtelen j megszakadt. A haladás híve ] maradt továbbra is, de szí-] ve tele volt keserűséggel. Éle-] te végéig készült arra, hogy] megválaszoljon Kölcseynek. ] Nem sikerült.

Ö volt a nagy kiengeszte- letlenség, akitől az élet megtagadta az elégtételt. De ,árnyékát az elköltözőidnek” engesztelje az, hogy a magyar nép kincsei közé fogadta az ő műveit is, szívébe zárta a „Magyarokhoz”, a „Közelítő tél”, a „Napóleonhoz” és még tengernyi szép vers költőjét.

_ H —

Ú

gy gondolom, nem kell

a kedves olvasót külön értesítenem arról, hogy iskola- rendszerünkben milyen jelentős változások mennek végbe. A rádió;, a sajtó és egyéb publikáció útján jóformán mindenki, de különösem a szülők bőségesen informálódhatnak az iskolareform különböző eredményeiről és in tézkedéseiről.

Miért van szükség ilyen gyökere® változásokra, miért nem maradhatunk meg a megszokott és jól bevált hagyományos formáknál? — kérdezhetnék és a vita sotott kiselőadást. — Ami elveszik a juhászok idejéből azzal. hogy minket tanítanak — mondotta — azt mi a munkánkkal segítjük behozni.

Az iskola minden tőle telhetőt megtesz, hogy zavartalan körülmények között dolgozhassanak tanulói. Munkaruhát, csizmát, biztosít a számukra, s külön kollégium épül, hogy a vidéken lakók se szenvedjenek csorbát semmiben.

Kollégium már most is van ugyan, a lányoknak, bent az iskola épületében, a fiúknak

Molnár Ilona és Pallaga Anna „munka közben”

(Foto: Gábor)

kissé távolabb (a lányoknál voltam, példás a rend; az 5 plusz 1-es testvérgimnázium lányai varrták számukra remek paplanhuzatukat). Szóval most még kissé szűkösen vannak. de épül már az új épület, amelyben jövőre kényelmesen lakhatnak jövendő szalcembereink.

' ' Arról faggattam még Rada Aladárt, milyen az iskolán belül a tanulmányi helyzet, hogy értik meg egymást, mivel egy épületben is vannak az öt plusz 1-es gimnazistákkal, és miképpen viszonyulnak a szülők ehhez az . új. szokatlan formához. }

Az osztályok eredménye — ! Rada elvtárs szavai szerint : — átlagosan jó. Azokat a } tantárgyakat szeretik légin- ; kább, amelyek szakjukhoz j tartoznak. S ezekből, nem j utolsósorban a gyakorlatok • hatására, jobb is az ered- j meny. :

Érdekes belepillantani az : osztálynaplókba, s megállapí- j tani, hogy nemcsak azok je- ; lentkeztek ide és nemcsak j azok kívánnak mezőgazdasági } szakemberek lenni, akiknek j a szülei parasztok. Az I/A j összetétele például a követ- ; kező: 10 paraszti származá- < sú, 10 munkás, 1 értelmiségi. ; 6 alkalmazott, 4 egyéb, a \ IX/A. összetétele: 9 munkás, ! 12 panaszt, 1 értelmiségi. 7 al- j kalmazótt és 3 egyéb.

Magukért beszélnek ezek j a számok. Egyetlen paraszt- ; vagy munkásgyereket nem !

Dr. Stark országgyűlési

Janka

képviselő

Magyar László karikatúrája^

kellett, kötéllel fogni. Igaz. ^ hogy a legelső évfolyam J megalakulásakor voltak né. J mi nehézségek, mivel a ree- J delet már nyáron érkezett. ^ Kénytelenek voltak a gim- ^ náziumba jelentkezettek kő- zül ös-zeverbuválini egy ősz- j tályt, bizony nem kis ági- í táci'ót kifejtve a szülők kő- } zött. Az 1960/61-es tanév- í bein azonban már teljesen }t önkéntes alapon ment a fel- '} vétel, olyan értelemben, hogy í a jelentkezők maguk kérték. í hogy a gimnázium 4 + 2-e.i '} típusú szakiskolai részében '} tanulhassanak.

Kezd átmenni a közitudát- ’} ba — írta Rógyánszki Pál ; igazgató szerkesztőségünkhöz '} intézett levelében. S csupán ; a ..köztudat” kérdése volt ed- '} dig is a baj. Nem szívesen ; fogadnak az emberek újat a ; megszokott, a jól bevált íbe- 5 lyett, hozzá kell előbb vala- í hogv szokni.

Mint ahogyan az 5 -f 1-es \ testvér-gimnázium növendé- \ kei megszokták szomszédai- \ kát. hozzászoktak, hógy ma- í gukikal egy szinten lévőknek í tekintsék őket (mert eleinte í bizony voltak nézeteltéré- } sek). a szülők is lassan-las- } s,an természetesnek veszik, ] hogy ilyen is van a világon. \

I

A szülőkkel, a már ott ]

levő tanulók szüleivel jófor- ! mán semmi baj nincs már. í Reméljük, hogy az általa-! nos iskolát most elvégzők í szülei is rájönnek arra, hogy I igenis, értelmes, tanuM em- ] berek kellenek a mezőgazda- ; ságbc, s ha néha meg is kell : annak a gyereknek fogni a i kapát nem fogja megbánni, ] hogy a mezőgazdasági szakis- j kólát végezte el.

Különben is — innen is ] mehet bárki egyetemre; ] érettségit tesznek és amel- lett szakmunkást bizonyítványt kapnak a tanulók.

Egész Pest megyéből szeretettel várja a végzett fiatalokat a nagykátai szakiskola.

Bokros János

^VX'^>A^'^>->XXXXXVXXXXXXV\XXXXXXXXXXXV\

iXXXXXXXXX>XsXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVvXX\XXXXXXXXXXX

A mérleg két serpenyője

A Vox Humana életéből

A karmester

A félévi bizonyítványoszlás után valamennyi iskolában elkészítették azt a bizonyos mérleget, amely hivatott feleletet adni az előrelépésre és az elmaradásra egyaránt. így történt ez az ácsai általános iskolában is. A mérleg elkészült s kétség kívül pozitív. Annak ellenére, hogy az elmúlt tanévhez viszonyítva száz új diákkal nőtt az iskola tanulóinak száma, a tavaly félévi 3.07-es tanulmányi átlag az idén 3.22- re emelkedett. A tavalyi félévben húsz kitűnő, ötvennégy jeles és száztizenháx'om bukott tanuló volt, az idén ezek az arányok is jelentősen megváltoztak. Az idei félévben harminchét kitűnő, ötvenkét jeles és kilencvenhat bukott tanuló volt az iskolában. A fejlődés tehát szemmell átható. Hargitai Károly, az iskola igazgatója szerint azonban mégsem teljesen kielégítő.

Az okok a következők.

Az egyik: a felső tagozatos diákok tanulmányi átlaga sdk- kal gyengébb (2,99), mint az alsó tagozatos tanulóké. (3,41). így például a VII. c. osztályban csak oroszból öt diák ka- I pott elégtelent és tizennyolc ; pedig elégségest. Ugyanebben : az osztályban hat diák vitt ha- jza elégtelen osztályzatot törté- inelemből és másik tizennégy [pedig elégségest!

I \alóban. Ebben az osztály- ; ban komoly hibák lehetnek. A ] hiba természetesen kétoldalú.

Keresendő a diákban, akinek az elfoglaltsága jóval több és sokrétűbb, mint volt alsó tagozatos korában. A szülők is lényegesen kevesebbet foglalkoznak felsős gyermekükkel, mint míg az alsóbb osztályokat végzik. Az iskolai 'követelmény is lényegesen magasabb. Ugyanakkor a kamaszodó gyerekek örök problémái is visz- szahatnak. Ez azonban csak a dolog egyik oldala. A másik: egyes nevelők csak tanárként végzik még mindig munkájukat s nem tanító-nevelő pedagógusként. Csak elvétve korrepetálnak a gyengébb vagy éppen bukásra álló tanulókkal. Míg ezeket a diákokat gyakrabban kellene feleltetniük az óráikon — nem teszik, és nem bízzák meg a gyengébbeket külön feladatokkal sem. Egyes tanároknál sok a szidás és korholás, de kevés a buzdítás, dicséret. És hibásak az osztályfőnökök is: nem kísérik figyelemmel a gondjaikra bízott diákok előrehaladását. Ha tudomásul is veszik egyes diákok eredményeinek csökkenését, nem tesznek semmit annak megszüntetése érdekében.

Azután:

Míg például számtanból nincs számottevő bukás az iskolában, mert a tantárgyat a szaktanárok az órákon megtanítják, addig igen magas a bukott tanulók száma oroszból, magyarból, kémiából.

Oroszból leginkább a nyelvtani résznél, de legfőképp a ragozásoknál van jelentős prob- £ léma. Bizonyos értelemben ha- ^sonló a gond a magyar nyelvinél is, főleg az ötödik, hatodik ^osztályokban. Az ok: a gyenge ^ tanuló nyelvtanból, fogalma- 2 zásból a többivel együtt kapja í, a feladatot, s így szinte ál- Í landósul az elmaradás. Ha kü- £ lön feladatokat kapnának a gyengébb tanulók, rövid időn belül érezhető lenne annak eredményessége.

£

Ez a mérleg két serpenyője. ^ Átlagosan emelkedett az ócsai £ általános iskola tanulmányi átlaga, felbontva azonban az elfért eredményeket: hibák van- £ nak a felső tagozatos tanulók, £ de a nevelők munkájában is. £ Hibák, amelyek azonban rövid ; időn belül megszüntethetek, '} csak több szív, több akarat ^ szükséges diák és nevelő ré- / széről egyaránt. Annál is in- í, kább, mert a felsős tagozat '} gyengébb eredményei már

£ visszahatnak a diákok életére

|is.

Z — P —

lire.) Hiba az is, hogy a befejezés túl gyors, váratlan, ezért az előbb említett fő mondanivaló mintha darabon kívüli lenne, valahogyan függelékként hat.

László Endrének, a De a fáról rendezésével nem mindennapi feladatot kellett megoldania. A szövegkönyv előírta akusztikai hatásokat nagy képzelőerővel, leleménnyel realizálta. Gondoljunk csak a brontoszaurusz szemléletes megelevenítésére: az óriási

méretek érzékeltetésére visszhanggal és az őshüllő berozsdásodott gépezetének nyi- korogtatásával.

Ti a a színészek jobban meg- tl érezték volna a darab különleges stílusát — az egész produkció jobb hatású lehetett volna. Sajnos, néhány kivételtől eltekintve azonban, nem jellemet formáltak, hanem a szokványos figurákat. Persze, ezért nagymértékben felelős a szerző, aki alakjainak csak kevés cselekvési lehetőséget biztosított.

— ndl —

által fejeződik ki, mint inkább a két világot bemutató tézisek hitvitázó drámáinkra emlékeztető szembeállításával, tehát szövegezéssel, szellemes dialógusokban, versben és prózában egyaránt. Ez a darab elsősorban nem a jellemek, a konfliktusok és a cselekmény által fejezi ki mondanivalóját, hanem a szövegbe ágyazott tirádákkal, ahol a Homo sapiens kilép a komédiából és szinte közvetlenül a hallgatóhoz intézi szavait. Bizonyos revűszerű- séggel próbálja menteni az író a viszonylag kevés cselekményt. Elgondolásának hibája, hogy túlságosan leegyszerűsíti, vulgarizálja a drámai küzdelmet. Kár, hogy a gyorsan pergő és legtöbb esetben szellemes párbeszédekbe néhány olcsóság is bekerül. (Például: utalás a nylon cipőpertlóságban egyidőben létezik, jelképesen mégis százmillió év választja el őket egymástól. Ezzel nyilvánvalóan azt akarja mondani Gáli István, hogy aki megáll a fejlődésben, elveszti az emberséghez való jogát is. Az többé nem Homo sapiens. Ez a gondolat többször visszatér a darab során, a fő mondanivaló azonban mégsem ez, hanem inkább az, amire a cím is utal: elnyomott, sötétségben tartott népek, okosodjatok, öntudatosodjatok, szálljatok le a fáról a valóság földjére, reccsentsétek meg az erdőt!

4 szerző az ellenfelek har- zzl cában a kapitalista társadalom és a szocializmus, a stagnálás és a fejlődés, idealizmus és materializmus erőit állítja szembe egymással. Ez a küzdelem azonban nem annyira a cselekmény

RÁDIŐSZÍNHÁZ

Le a fáról

^XXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXX'.VVX.XXV

f

% jrpiatal író, Gáli István liar- % i’ madik rádiójátékát hal- % lőttük. Ez a tény és a rádió- £ újságban megjelent rövid is- f mertető felkeltette érdeklődé- í sänket a sokat Ígérő darab % iránt. A várakozás indokolt $ volt, az egyedi alapötlet írói megvalósítása, rádiójátékszerű £ kifejezése azonban nem bizo-t $ nyúlt teljesen kielégítőnek.

$ Miről szól a rádió-komédia?

£ (mert írója így jelöli meg a $ darab műfaját.) A dráma hő- $ se, a Homo sapiens, álmában í százmillió évet halad vissza- í felé az időben, de nem előd- f jével találkozik, hanem egy % másik világ dzsungellakó lé- % nyelvel. Fantasztikusnak ne- $ vezhető, erősen gondolati,

^ publicisztikai darabjában a $ szerző a szocializmussal egy- ^ időben, egy bolygón fennálló % kapitalizmust állítja drámai ^ ellenfélnek — az észrevehe- % tőén szocializmust képviselő } Homo sapienssel szemben.

'/ Összecsapásukból a maga igaz- ^ ságával, fejlettebb erkölcsével, % magasabb kultúrájával — és £ emberségével győztesen kerül '' ki. Noha a két rendszer a va, rán kérdezik is sokan. A vá- k lasz szemünk előtt van, il- * letve zajlók le; átalakulóban vám, egész gazdasági rendszerünk. A mezőgazdaság kollektivizálása például automatikusan vonja maga után a gépesítést, s a gépek kezeléséhez, a több ezer holdas gazdaság irányításához Ptár legalább .középiskolai végzettséggel rendelkező emberek. kellenek.

A gimnáziumot végzett fiatalok, sajnos korántsem a mezőgazdaság felé kacsintgatnak. Az ipari iskolákat nem számítva, maradna a hagyományos mezőgazdasági technikum, ez viszont, sokaik szerint valóságos „kis ag~ rármérnököket,‘ képzett, akik a valóságban agronómusi beosztásnál alább egyáltalán nem akarták adni. Szükség volt tehát olyan középiskola felállítására, amely bizonyos általános műveltség- alap adása mellett. úgynevezett szakmunkásokat képez.

Rada Aladár, a Damjanich gimnázium — s egyben a szakiskola igazgatóhelyettese mondotta el, hogyan született meg az országban szinte elsőként Nagykátán ez az új típusú mezőgazdasági szakiskola. Születését olyan szükségszte- rüségek - hozták létre az 1959/60-as tanévben, amelyekről már a bevezetőben szólottám.

Miért éppen Nagykátán? A vidék mezőgazdasági jellege igen alkalmasnak bizo- ,t nyúlt erre, s a környékbeli | tsz-ek is képesek arra, hogy ^ a tanulóik gyakorlati munká- '} ját lehetővé tegyék. ^

Hogyan élnek a 4 +2-esek? 5

}

A hét első két napját a J gyakorlatnak szentelik”, ami kor is a Koreai—Magyar Ba-£ rátság Tsz üzemegységeiben }f segítenek az állatgondozók- £ nak, s tanulnak tőlük. Az el- ^ Kőévesek még általában is-} merkednek a paraszti élet- j tel, a másodikosok viszont { már szakosodnak az állat-'} tenyésztés különböző terüle- \ tein. a jövendő harmadik- \ osztályban pedig (jelenleg II. í osztálya van az iskolának) j még az állattenyésztésen be- ! ltil is szakosodnak, különös j súlyt fektetve a szarvasmar- ! ha-tenyésztésre.

Lelkesen, minden kényszer j nélkül csinálják mindezt a j diákok? De még mennyire! ] Szívesen megfogják a kapa ] nyelét hn kell, sőt, ahogy Le- \ gény Júlia II. éves diáklány j mondotta, követelik is, hogy j dolgozhassanak.

Zahalka Misi, szintén másodikos, a birkaelletésoről tar-