Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

etsr »rem '^tfíriao 1961. FEBRUÁR 22, SZERDA Pest megye iparának három éve A közelmúltban jelenít meg a Központi Statisztikai Hiva­tal jelentése hároméves ter­vünk: teljesítéséről. A jelen­tés számot adott iparunk fejlődéséről és megmutatta azt is, hogy népünk életszín­vonala ez idő alatt mennyit emelkedett. A jelentés egy­szerű számai mdgött renge­teg erőfeszítés, nagyszerű ál- dozaitviáliailás húzódik meg. Szószerinti értelemben is harc vollt a terv teljesítése: harc az ellenforradalom által szét­züllesztett gazdasági élet helyreáll ításáért, az anyag biztosításáért, harc a szerve­zetlenség, a lazaságok meg­szüntetéséért. Megyénk dol­gozói is kivették részüket a nép felemelkedéséért, a jobb életért folytatott harcból. Megyénk iparának fejlő­dése az országos 40 száza­léknál is magasabb — 42,2 százalék volt ebben az idő­szakban. Ez az eredmény nem új üzemek, építéséből, ha­nem a meglévő üzemek ter­melésének bővítéséből, kor­szerűsítéséből következett. A fejlődés 'i nem minden ipar­ágban volt egyforma. Nehéz­ipari, fém- és járműipari üzemeink részaránya a me­gyei ipar termelésében je­lentősen megnövekedett. Kü­lönösen jelentős a Csepel Autógyár, a Dunakeszi Jár­műjavító, a Diósdi Csapágy­gyár és még egy sor üzem termelésének felfutása. Nem egy üzemünk a három év alatt megduplázta a terme­lését. Különösen örvende­tes. hogy exporttermelésünk is több, mint a kétszeresére emelkedett. Üzemeink műszaki színvo­nala is sokat fejlődött. A há­rom év alatt 1,4 milliárd fo­rint értékű gépi és épület­beruházással növekedtünk, de az üzemek saját erőből történő műszaki fejlesztése is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyei iparunk fejlődése elérte a 42,2 százalékot. Min­den üzemünkben igyekeztek saját erőből megoldani kü­lönböző műszaki és techno­lógiai fejlesztési problémá­kat, de egyes üzemek — mint a Mechanikai Művek, a Cse­pel Autógyár, a Diósdi Csap­ágygyár — egészen, kiemel­kedő munkát végeztek. Más üzermeinik — mint a Ganz Árammérőgyár, az Ipari Mű­szergyár és mások — szép eredményeket értek el a fej­lett munkaszervezés, a nagy­tömegű sorozatgyártás és a Eizaliagrendszer bevezetésé­ben. Vannak eredményeink a gyártmányok korszerűsítése és a világszínvonalnak meg­felelő új konstrukciók gyár­tása terén is. Megyei ipa­runk , gyártja például az ,,Erosimat” szikraforgácsolót és a nagy népgazdasági hasz­not hozó ' gabonaszeletelő gé­peket. A Budakalászi Textil- művek minőségileg is ki­tűnő termékei mind nagyobb hírnévre tesznek szert a ka­pitalista piacokon is. Más textilgyáraink műszálak fel­dolgozásával az eddiginél szebb és tartósabb textíliá­kat gyártanak. A Nagykőrösi Konzervgyár állandóan kor­szerűsödő üzemben, gyártja a konzervkészítmények legkü­lönbözőbb fajtáit, olyan mi­nőségben, hogy a külföldi érdeklődőket nem is tudják . mennyiségileg kielégíteni. Te­hát e téren is fejlődtünk, de mégsem lehetünk megelé­gedve. Több gyártmányun­kat még mindig több éves — egyeseket több évtizedes — gyártástechnológiával ál­lítjuk elő. Megyei iparunk termelé­kenységének emelkedése 1957- hez képest 14 százalékos, ami semmiképpen sem mondható kielégítőnek. Az évi 4,5—5 százalékos termelékenység­emelkedéssel nem lehetünk elégedettek, mivel a fejlett iparú országokban nem ritka a 8—10 százalékos évi ter­melékenység-növekedés sem. E téren nagyobb erőfeszíté­seket kell tenindök üze­meinknek. A termelékenység lassú üteméből következett, hogy megyei iparunk terme­lésének növelését 64,6 szá­zalékban létszámnöveléssel értük el. Második ötéves ter­vünk idején — már 1961- től kezdődően — ezt az arányt meg kell fordítanunk. Gazdasági vezetőinknek biz- tosítaniok kell, hogy a ter­melés évi növekedése két­harmad részben termelékeny­ségből származzon. A megyei ipar munkáslét­száma a három év alatt egynegyedével emelkedett, ami azt jelenti, hogy több ezer családban növekedett a keresők száma, több ezer csa­lád élete vált könnyebbé. Ugyanazon idő alatt a mun­kás átlagkereset 5,4 száza- lékkal növekedett. Az éven­ként nyereségrészesedésként kifizetett 36, illetve 49 mil­lió forint ugyancsak segí­tett az élet könnyebbé, szeb­bé tételében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a párt által meg­jelölt legfőbb célkitűzés, a dolgozó nép életszínvonalá­nak emelése terén, nemcsak teljesítettük, de lényegesen túl is teljesítettük a három­éves terv előírásait. Máso­dik ötéves tervünk .idején ugyanezen az úton akarunk továbbhaladni, de éhhez meg kell teremtenünk az előfel­tételeket. Rendet kell te­remteni a fellazult normák­nál, tovább kell javítani a munkaszervezést, meg kell szüntetni a veszteségidőket. Magasabb szintre, tudomá­nyos alapokra kell helyezni a gyártmányok normaidő­szükségletének tanulmányo­zását és javítani kell a ve­zetés színvonalát. Lovász Vince-^J\arta(i eátéh Az elhatározás január első hetében született, s tizedikén már 32 asszony jelentkezett Kovács Margit vezető óvónő­nél a kézimunka szakkör tag­jának. Azóta minden hétfőn este öttől tízig összegyűlnek az asszonyok az óvodában. Ügyes kezük alól egymás után kerülnek ki a torockói, mező­kövesdi, buzsáki és kartali népi hímzések gyönyörű da­rabjai. S hogy kétszeresen hasznosítsák az együtt töl­tött időt, eközben a fiatal óvó néni nevelési kérdések­ről szóló előadásait hallgatják, vitatkoznak; A kézimunkákhoz szüksé­ges anyagot az óvodai szülői munkaközösség pénzéből vásá­rolták, 2700 forintért. Az 54 remekműre fordított munka pedig — szerény számítások szerint is — legalább hatezer forint értéket képvisel; Á munkakerüléstől a gyilkosságig EGY TANULSÁGOS ELETUT Zsíros János huszonhat éves vácdukai lakos : ; : most ide a foglalkozását kel­lene írni, már ha lenne, azaz ha éppen lett volna akkor, csakhogy nem dolgo­zott. Ilyesmi gyakran elő­fordult vele. Most is hóna­pok óta élt már munka nél­kül, de ez korántsem any- nyit tesz, hogy munkanél­küli volt, hiszen, ha akar, dolgozhatott volna. így hát foglalkozására bízvást alkalmazhatjuk a magyar nyelv megfelelő szavát: munkakerülő. Még ha olykor abba-abba is hagyta a munkakerülést és itt-ott vállalt valami mun­kát, Vácott vagy Pesten. Aztán az egyik helyen meg a másikon szintén, el­emeit valamit. Nem nagy dolgot, csak egy liter bort, vagy égy kupica pálinkát érőt; Persze rájöttek, kitet­ték több munkahelyéről is. Talán, ha nem irgalmaz- nak neki, ha könyörtelenül bíróság elé állítják, a bün­tetés javító hatása ..; Igen ám, de egyszer már megbüntették kerékpárlopás miatt, mégsem javult meg. Ha keresett, mindig talált, csakhogy leginkább nem ke­resett munkát. S ami pénzt időnként munkával szerzett, annak legnagyobb részét el­itta. Hát persze, az ital, az al­kohol, minden rossznak for­rása, ez vitte a lejtőre ezt a fiút, mondhatnánk, ahogy oly sokan, akik szeretik na­gyon leegyszerűsíteni a bű­nök eredőjét, gondolják és mondják, valahányszor ki­derül a bűnözőről, hogy ré­szeges. Ám a bűnössé válás sohasem magyarázható egyet­len okkal. Ebben az esetben, ha csak egy kissé is mélyeb­ben vizsgáljuk a Zsíros Já­nos dolgát, azt is figyelem­be kell venni, hogy zsenge gyermekkorában elvesztette édesanyját, aztán siheder ko­rában az apja is meghalt, teljesen árván maradt. Nagy­anyja vette magához, ő volt a legfiatalabb unokája, ne­velte, vagy talán inkább ké­nyeztette szegény, jó asz- szony. A fiú pedig felnőtt, s mentői jobban embere­seden, annál inkább rá­nőtt az öregasszony fe­jére. Zsarnoka lett a nagyanyjá­nak. Ehhez is kettő kell: egy, aki zsarnokoskodik, és a másik, aki tűri, özvegy Zsíros Istvánná annyira tűrte unokája zsar- nokoskodását, hagy már ha akadt a kötője zsebében, követelésére pénzt is adott neki, holott tudta, minden fillért nyomban az italbolt­ba visz. Ha lett volna há­rom forintja, azon a januári estén, amikor italmámortól terhes unokája csak ennyit követelt tőle, utoljára állt eléje, az utolsó három fo­rintját is odaadta volna. Az öreg nagymamának azonban nem volt pénze. Többi uno­kád támogatásából élt, hol egyiktől, hol a másiktól ka­pott száz forintból tengő­dött és még ebből a kevés pénzből is ételt adott a ná- 2 la lakó, dologkerülő unoká- íj nak. Meg mint mondtuk, 2 pénzt is gyakran. Ezúttal íj azonban nem adott, nem volt 2 három forintja sem. Zsíros János, amikor már ^ vad dühében huszonnégy ^ késszúrással megölte, ma- ^ ga is meggyőződhetett 2 róla. 2 Mert átkutatta holt nagy- | anyja ruháit, de csak egy | forint tíz fillért talált nála. ^ Azt magával is vitte. Az italboltba természete- * sen. És mert ott ennyi pén- * zért semmit sem adnak, hát 8 egy ott álldogáló emberhez 2 fordult: * — Leszúrtam valakit — s | véres kését is megmutatta — 2 fizess egy pohár sört! A megszólított nem ijedt 4 meg, talpraesetten válaszolt: ^ — Semmit sem fizetek ad- ^ dig, amíg meg nem mondod, 2 kit szúrtál le? í — A nagyanyámat — mond- ^ ta mohón az italra vágyó 2 fiatalember, aztán hirtelen ^ elsápadt, mintha saját val- 2 lomásától megijedt volna. V Kirohant az italboltból, fel- íj kapott az ajtó mellé támasz- 2 tott egyik kerékpárra és el- 2 inait. Másnap reggel Nógrád * megyében fogta el a rendőr- 2 ség. 2 Szokoly Endre 2 Ezt a szép torockói mintás függönyt a két fiatal mama csinálta. Saját apróságuk második otthonát díszítik majd vele Sem a házi munka, sem a bokáig érő sár nem tartja vissza a kézimunka-szakkör tagjait a hétfő esti össze­jövetelektől. Kezük nyomán csodálatos virágok „nyílnak” a fehér vásznon Izotóp a mészégető kemence falában A magyar tervezők új területet nyitottak az izotópok alkalmazására ‘'N^NVXXXXXXXXXXXXXVXXVXXXXVVXNXXXXXXVXXXXXV^ I 62 köbméter fát termeltek ki a télen a szentmártonkátai Kossuth Tsz tagjai. Az udvaron fölhalmozott fából 500 férőhelyes birkahodályt, 3000-cs baromfiólat és 10 vagonos górét építenek Az elmúlt esztendőkben a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium tervező irodáinak mér­nökei igen gazdaságos, kor­szerű mészégető berendezése­ket terveztek. Terveik alapján azóta már itthon is, Cseh­szlovákiában is épültek és jól be is váltak az ilyen beren- dezések, Jugoszláviában pedig 2 nemrég kezdték meg hasonló 2 üzemek építését. 2 A Csepel Vas- és Fémmű- íj vek izotóplaboratóriumának 'íj szakemberei Botond Henrik- 2 kel, a KGMTI mérnökével íj együttműködve új eljárást dol- 2 goztak ki ezekhez a berendezé- íj sekhez, a nyersanyag adagolá­sának automatizálására. A me­tszet ugyanis csak akkor lehet ^állandóan azonos minőségben íj előállítani, ha a kemencében íj mindig ugyanolyan meghatá­rozott mennyiségű nyersanyag ^ van. 2 Terveik szerint a legked- 2 vezőbb telítettségi szint magasságában, a kemence falába megfelelő felezési idejű izotópot kell he­lyezni. 2 Az izotópból kiinduló gamma­sugarakat a kemence szemben levő oldalára szerelt észlelő­berendezés fogja fel. Az ész­lelőberendezés érzékeli, hogy a kemencén át érkezett gamma­sugarak a beadagolt nyers­anyag szintje fölött, tehát csak levegőn hatoltak-e át, vagy útjukat a kemencében levő nyersanyagon át kellett-e megtenniök. Ezzel lehetőség van arra, hogy ha a nyers­anyag túlemelkedik a gamma­sugarak áthatolási szintjén, automatikus berendezés meg­állapítsa a nyersanyag-után­pótlást, ha pedig a nyersanyag fogyni kezd, szintje süllyed és a sugarak már levegőn hatol­nak keresztül, az adagolás újra önműködően megkezdőd­jék. Más elven működő telített­ségmérő berendezések már ré­gebben is voltak, de nem min­denütt váltak be. Az új eljárás előnyösebb azért, mert ezeknek a be­rendezéseknek nem árt sem a kemencén belül ke­letkező gáz és por, sem pedig a magas hőmérsék­let. i k 1 ! Kartal, ez az ötezer lelkes j falu, nem rendelkezik külö- ! nősebb nevezetességgel. Nin- : csenek országos hírű szülöttei, ! s történelmi nevezetességre • sem tett szert az elmúlt szá- : zadokban. Ha most mégis i példaképül állítjuk a többi ; falvak elé, annak sem valami : sorsdöntő esemény, hanem | lakosságának áldozatkészsége : az oka. | Megírtuk már, hogy ebben a i községben saját anyagi erőből, | s két keze munkájával bővíti a lakosság a művelődési otthont és az óvodát. Ebben — eddig — nincsen semmi rendkívüli, másutt is megtették már. Ar­ra azonban kevés példát tu­dunk, amire a kartali asszo­nyok vállalkoztak: elhatároz­ták, hogy az óvoda új helyi­ségeinek díszítésére összesen 54 darab szárnyas függönyt és asztalterítőt hímeznek; in-1 gyen, társadalmi munkában. Első ízben virágzik a mexikói pálma-páfrány ai újszegedi botanikus kertben Az újszegedi botaniku: kertben érdekes, egzotiku: növény bontotta ki virágait nyílik a mexikói pálmapáf- rány. tudományos nevén Ce ratozamia Mexicana. amelj különleges nevét onnan kap­ta, hogy nagy, legyező sze­rű levelei a pálmafélékre éí a páfrányokra egyaránt em­lékeztetnek. A szép dísznö­vény most 15 éves, és else ízben virágzik. De nemcsak a botanikus kertben nyílik már a virág. Az enyhe idő­járás felébresztette téli ál­mából a kora tavaszi növé­nyeket. A zalai hegyekben, e szélvédett erdőszéleken és a hegyi kaszálókon, teljes vi­rágzásban pompázik a sár­ga kankalin és az ibolya. — MÉG TÖBB GONDOl fordít nyugdíjas tagjaira ebben az évben az inárcs: Március 21 Termelőszövet­kezet. A napokban lezaj­lott zárszámadó közgyűlé­sen százezer forintot tarta­lékoltak szociális és kultu­rális célokra. Ily módon rendszeres támogatásban részesítik az arra rászoru­ló idős tsz-tagokat. Elsősorban a viszonylag olcsi kobalt 60 izotópot fogják fel használni, amely — bár fele zési ideje csak 5,3 év — a: észlelőberendezés körülbelü kétévenkénti utánállításáva többszöri felezési időn át mintegy 20—25 évig használ ható. A sugárveszélyt viszon gyakorlatilag sikerült meg­szüntetniük. A mészégető kemencékheí kidolgozott izotópos telített­ségjelző — amelynek elác üzemi kísérleti példánya mái egy éve működik Dorogon — előreláthatólag ugyanígy fel­használható lesz a nagyolvasz­tók, a kúpolókemencék, vala­mint a vegyiparban és sok más iparágban alkalmazott zárt tartályok telítettségének mérésére is. (MTI) — A MECHANIKAI Mé­rőműszerek Gyárának kisze- sei védnökséget vállaltak a Dunai Cement- és Mészmű számára készülő műszerek fölött. Kovács Margit óvó néni, a szakkör vezetője — kartali kislány. Édesanyjától örököl­te hímzés-tudományát, ame­lyet most — főleg gyakorlati tanácsok formájában haszno­sít. Szöveg: Nyíri Éva Foto: Gábor Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents