Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-22 / 45. szám

1961. FEBRUÁR 22, SZERDA MST »IECl El ''■i-Jf'űrl A köztünk levő határ nem elválaszt, hanem összeköt bennünket (Folytatás a 2. oldalról) mennyi szocialista ország munkásosztályát. Mindazért, amit elértünk, s amit el akarunk érni, évti­zedekig harcolt a magyar, a cseh és a szlovák munkás- osztály. Kemény, szívós harc volt ez. amelyet dolgozóink kommunista pártjaik vezeté­sével vívtak meg. A tókések és a földbirtokosok elleni közös küzdelemben alakult ki és erősödött meg p magyar és a csehszlovák munkásosz­tály együttműködése. Ezt az elvtársi szolidaritást kom­munista pártjaink alapozták meg. Számos magyar munkás és elvtárs dolgozott, élt nálunk, a közös forra­dalmi célok, egymás köl­csönös támogatása vetet­te meg munkásosztálya­ink kapcsolatainak szi­lárd alapját. Munkásosztályuk harca a mi harcunk is volt. Mai sikere­ink egyben az önök sikerei is. Kölcsönös kapcsolataink a proletár nemzetköziség szellemében alakultak ki, fejlődnek: o proletár nemzet- köziséa edzi közös akaratun­kat további győzelmekre, a béke megvédésére a szo­cializmus felépítésére. Munkásosztályunk, dolgozó népünk szilárdan, a proletár­internacionalizmus alapján áll; szoros kapcsolatot épí­tett ki a Szovjetunió és n töb­bi szocialista ország dolgozói­val? A szocialista országok munkásosztálya az az alap­pillér, amelyre politikai és gazdasági sikereinket épít­jük. amely békéért folyta­tott harcunk szilárd bázisa. Ez az erő, amely a marxiz­mus—leninizmus alapján meg­teremti a cselekvés és a célok egységét; amely létrehozta a szocialista tábort, a világ na­gyobb erejét. Meggyőződésünk, hogy ez az erő — a nemzetközi munkásosztály növekvő erejé­vel együtt — még hatalmasab­bá válik és győzedelmeskedni fog. A munkásosztály, a szocia­lista országok történelmi fel­adata, hogy megmutassák a további győzelmekhez vezető utat. A múltban a két ország munkásainak és kommunista pártjainak forradalmi harca gátolta elsősorban a csehszlo­vák és a magyar burzsoázia soviniszta, burzsoá-nacionalis- ta céljainak megvalósítását. Meggyőződésem, hogy a ma­gyar és csehszlovák munkás- osztály és pártjai a jövőben sem térnek le az egyedüli' he­lyes útról, a proletár nemzet­köziség útjáról. Történelmi ta­pasztalatokból tudjuk, hogy ahol felülkerekednek a burzsoá-nacionalista ma­radványok és törekvések, ott az csak az imperialis­tákat szolgálja, s a szocia­lizmus és a kommunizmus erejének megbontásához vezet. Elvtársak! Csehszlovákiá­ban megteremtettük a szo­cializmus szilárd anyagi, tecnikai alapját. Országunk ipari termelése ma négysze­rese a háború előttinek. A mezőgazdaságban véglegesen győzedelmeskedtek a szocia­lista termelési viszonyok. Pa­rasztságunk túlnyomó több­sége ma már termelőszövet­kezetekben gazdálkodik. Az elmúlt évben széles körben megtárgyaltuk új, szocialista alkotmányunk tervezetét, s a nemzetgyűlés elfogadta az új alkotmányt. Módosítottuk ál­lamunk területi felosztását. A nemzeti bizottságok, a ta­nácsok mint választott szer­vek széleskörű jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek. A népgazdaság nagy részét köz­vetlenül a nemzeti bizott­ságok igazgatják. Mindez a szocialista demokratizmus to­vábbmélyítését jelenti és megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók egy­re nagyobb mértékben ve­gyenek részt az államigazga­tásban, s a nemzetgazdaság irányításában. Ebben az évben hozzákezd- tünfc harmadik ötéves ter­vünk végrehajtásához. Ez a terv a fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének prog­ramja. Az ipari termelésnek 1965-ig, - 1960-hoz viszonyítva — ötvenhat százalékkal kell emelkednie. A népgazdaság­ban meghonosított új tech­nikával 1965-ig negyvenhá­rom százalékkal növekszik az iparban a munka termelé­kenysége, a nemzeti jövede­lem pedig több mint negy­venkét százalékkal lesz ma­gasabb. Az elkövetkező időszak fő­feladata, hogy a harmadik ötéves terv teljesítésével nagymértékben fejlesszük mezőgazdaságunkat és huszonkét-huszonhárom százalékkal emeljük a me­zőgazdaság termelését. Legkésőbb 1970-re el akarjuk érni, hogy mezőgazdasági ter­melésünkben kialakuljanak a modern technika, agrotechni­ka leghaladottabb tapasztala­tai, s így mezőgazdaságunk több terméket biztosítson dol­gozóinknak. Ezek a terveink, amelyeket a baráti szocialista országokkal való legszorosabb együttműködés segítségével akarunk megvalósítani. Min­den szocialista ország és nép szempontjából felbecsülhetet­len jelentőségű a szocialis­ta országok együttműködése, barátsága és egysége, amely a proletár nemzetköziség elvein alapul. Országaink, népeink biztonságának alapköve a Szovjetunióval való együtt­működés és barátság: a Szov­jetunióval való barátság és együttműködés a szocialista tábor valamennyi országában a szocialista építés sikerének alapja. A Szovjetunió nemcsak a magyar népnek volt legfőbb támasza, hanem a nemzetközi forradalmi erőknek is az imperializmus elleni harcban. Ezért a szocialista táboron belül a jövőben is erő­sítjük a barátságot, to­vább mélyítjük a köl­csönös együttműködést és nem engedjük, hogy bárki is megbontsa a szocialista táborunk egységét. Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Még egyszer kö­szönöm a szívélyes fogadta­tást. Kívánom, hogy sike­resen teljesítsék második öt­éves tervüket, s üzemük az elsők között legyen. Kívánok önöknek, családjuknak, tár­saiknak boldog életet, jó egészséget. Erősödjék és gazdagodjék a magyar és a csehszlovák név barátsága! Éljen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a magyar dolgozó név vezető ereje! Éljen a Szovjetunió Kom­munista Pártja, annak leni­ni Központi Bizottsága, amely bátran vezeti a szovjet né­pet a kommunizmus felé! Éljen a szocializmust építő magyar munkásosztály! Az Egyesült Államok küldöttsége ködösít T ASZSZ-jelentés a Biztonsági Tanács hétfő éj jeli üléséről Hétfőn New York-i idő szerint 21 óra 25 perkor (magyar idő szerint kedden hajnali 3 óra 25 perckor) a Biztonsági Tanács újra meg­kezdte a kongói helyzet vi­táját. Az éjszakai ülésein Patrick Dean angol küldött szólalt fel elsőnek és sajnál­kozást színlelt amiatt, hogy Lumumba „gyanús körülmé­nyek között meghalt”. Egy szóval sem ítélte el a gyil­kosokat és síkraszállt Ham­marskjöld e bűntény egyik fő szervezője mellett. Ugyanebben a szellemben szólalt fel a francia küldött is. Lényegében az ő szavai­kat ismételte el Chile és Ecuador képviselője. Ezután Zorin szovjet kül­dött kért szót. Elemezte Li­béria, az EAK és Ceylon második határozati terveze­tét, amelyet, mint ismere­tes — azután nyújtottak be, hogy értesültek az újabb kon­gói gyilkosságokról. Zorin ezután a szovjet ha­tározattervezetről beszélt. Ez a tervezet — hangsúlyozta cselekvési programot javasol a kongói helyzet gyökeres ja­vítására és megváltoztatá­sára. A szovjet indítvány el­ítéli a belga agresszoro- kat, követeli a gyarmato­sítók és Csombéhez, Mo- butuhoz hasonló bábjaik eltávolítását. szükséges­nek tartja Hammarskjöld leváltását az ENSZ-fő- titkári tisztségéből, és végül lehetőséget nyújt a kongói népnek arra, hogy önmaga döntsön sorsáról. A Biztonsági Tanács ez­után rátért a szavazásra. Sza­vazattöbbséggé] elfogadták Libéria, az EAK és Ceylon együttes javaslatát, amelyet a Biztonsági Tanács kilenc tagja támogatott. A Szov­jetunió és Franciaország tar­tózkodott a szavazástól. Az ily módon elfogadott ha­tározat bár követeli a belga csapatok kivonását, lényegé­ben felemás jellegű. A Biztonsági Tanács ezután rátért az EAK, Ceylon és Li­béria második határozati ja­vaslata feletti szavazásra. Ez a terv, amely kategorikusan el­ítélj a kongói politikai vezetők törvényellenes letartóztatását és a politikai gyilkosságokat, továbbá felhív a bűncselekmé­nyek meggátolására és javasolja az ENSZ-nek, hogy tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket és akár az erőszak alkalmazásától se riadjon vissza, úgy látszik, egyeseknek nem tetszett. Stevenson, az Egye­sült Államok képviselője olyan módosításokat javasolt, ame­lyek azt célozták, hogy csök­kentsék a határozat hatékony­ságát és elhomályosítsák azt a kérdést, kik felelősek a kon­gói nép vezetőinek vadállati lemészárlásáért. A határozattervezet szerzői az egyetértésre törekedve bizo­nyos dolgokban engedménye­ket tettek az amerikai küldött­nek, erélyesen elítélték azon­ban az Egyesült Államok em­lített módosításait, amelyek lé­nyegében megfosztották volna tartalmuktól a határozatot. A Stanleyville-re vonatkozó ame­rikai módosítást elvetették, mivel a Szovjetunió, a Bizton­sági Tanács egyik állandó tag­ja ellene szavazott. Ugyanak­kor ellene szavazott Ceylon és 3Z EAK. Az amerikai küldöttség, látva kudarcát, újabb mesterkedésbe fogott, amelynek lényegében az volt a célja, hogy védel­mezze a gyilkosokat. Az Egyesült Államok küldött­sége azt javasolta, hogy a, ha­tározatban egyáltalán ne em­lítsék meg azokat a helyeket, ahol Lumumbáj és a kongói nép más kimagasló vezetőit meggyilkolták. Ekkor Zorin, a Szovjetunió képviselője szót kért. Erélye- lyesen elítélte a nyugati hatal­maknak azt a törekvését, hogy általános megállapításokkal el­ködösítsék a helyzetet. Az Egyesült Államok kül­döttségének módosító javasla­táról szavaztak ezután. A mó­dosítás szerint ki kellett volna hagyni a következő szavakat: „a leopoldville-i katangai és dél-kaszai-beli gyilkosságok és kegyetlenkedések”. A javasla­tot elvetették, minthogy az eredeti tervezet két szerzője — az EAK és Ceylon — valamint a Szovjetunió, a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai is ellene szavazták. Ezután a báróm ország ja­vaslatát egészében bocsátot­ták szavazásra. Mellette sza­vazott a Szovjetunió. Ceylon, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Libéria, Ecuador és Chile — összesen hat állam. Egy küldöttség sem szavazott a javaslat ellen, de öten — az Egyesült Államok. Ang­lia. Franciaország, Törökor­szág és a csangkajsekista kül­döttség — tartózkodtak a sza­vazástól. Ilymödon nem kapta meg a szükséges hét szavazatot, te­hát a nyugati hatalmaik ál­láspontjának következtében elutasították azt a határoza­tot, amely intézkedéseket ja­vasolt a Kongóban folyó véres bűncselekmények meg­akadályozására. Egy felelősségrevonás eredménye Még az ősszel hírt adtunk lapunkban az Érdi Földmű­vesszövetkezet élelmiszerbolt­járól. Feltártuk a ^hiányos­ságokat, s az ennek nyomán megtartott vizsgálat az üz­letvezetőt pénzbüntetéssel súj­totta. Az azóta eltelt idő ör­vendetes változást hozott. Az élelmiszerek bő választékban, ízlésesen tárolva várják a közönséget. Az üzlet tiszta, s a boltvezető magatartása ellen sincs többé kifogásunk. Érdi vásárlók. Akkor jó a kenyér, ha piszkos? Felkérem, szíveskedjenek se­gítségükre lenni az üllői ke­nyérfogyasztóknak. Közöljék a szállítókocsi dolgozóival, a kihordozáshoz olyan kosarat használjanak, amelynek fene­ke is van. Jelenleg a kosarak fenekén a hatalmas lyukak vé­kony dróttal vannak befoltoz­va. A kenyérrel telt kosarakat leállítják a sárba, az áru ra­gacsos, piszkos lesz bennük. Ugyanez a helyzet a pékségben is, ezért péksüteményt is sá­rosán eszünk. Ilalassy György Üllő, Szövetkezet u. 6. Három kis észrevétel Valamennyien büszkék vagyunk újjáépített mo­zinkra. Szívesen járunk ide, de még kellemesebb lenne szórakozá­sunk, ha három hiányosságon se­gítenének. Az első az, hogy nincs ru­határ. Tél van, melegen öltözkö­dünk. De a mozi jól fűtött, s mi mégis nagykabá­tokat szoronga­tunk, mert nincs hol leadni. A má­sodik javaslatunk az lenne, a kísérő­film és a nagy­film vetítése kö­zött tartsanak né­hány perces szü­netet, hogy a no­tórius későnjövők ekkor foglalhas­sák el helyüket, s ne zavarják a töb­bieket már a nagyfilm vetítése közben. Végül, utasítsák a mozi személyzetét. ne kezdjék már per­cekkel a befeje­zés előtt nyitogat- ni a ki járati ajtó­kat, függönyöket huzigálni. Ez egy­részt nagyon za­varó, másrészt so­kan azt hiszik, vége a darabnak és megindul a to­lakodás kifelé, holott a film még pereg. Csiba József Gödöllő Az ifjúságvédelmi tanácsról Olvastam a Pest megyei Hír­lap Figyelő című rovatát, amely az ifjúság problémái­val foglalkozik. Három évvel ezelőtt Cegléden megalakítot­tuk az Ifjúságvédelmi Taná­csot, s nagy lendülettel kezd­tünk munkához. Azonban csalódtunk, mert sem a veze­tők, sem a társadalom nem foglalkozott olyan lelkesen a ,A MÉSZÖVNEK' A lap február 15-i számban „Az olvasók fóruma” rovat­ban megjelent fenti című cikkre ipari osztályunk az alábbi felvilágosítást adja: a ráckevei földművesszövetkezeti vas­boltnak csupán mezőgazdasági cikkek árusítására van enge­délye, a vonatkozó kereskedelmi rendszabályok miatt tovább már nem lehet folytatni a szabálytalan árusítást. A levél írói ez irányú panaszukkal forduljanak a megyei tanács ke­reskedelmi osztályához, akik a helyzetet orvosolhatják oly­képpen, hogy vagy módosítják a földművesszövetkezeti vas­bolt árusítási engedélyét, vagy az állami üzletet kötelezik ilyen iparcikkek árusítására. Dékány Kálmán, MÉSZÖV sajtóelőadó. Hozzák be! Érdekes helyzetben van községünk. Postahivatala és egyetlen postafiókja a központ­tól távol, három kilométer­nyire, külterületen van. így egy-egy csomag, postai külde­Kértük már a postát, hozza be a hivatalt a község köz­pontjába, ahol helyet is bizto­sítottunk számukra. Huszon­egy akta fordult már meg a tanács és a Budavidéki Posta- igazgatóság között. Körülbe­lül egy éve már telefonközpon­tot is szállítottak, mely azóta is felszereletlenül várja a dön­tést. Kanyik József vb-titkár Táborfalva tervekkel, mint vártuk. Azok a pedagógusok, akik társa­dalmi munkában vállalták a szórakozóhelyek esti ellenőr­zését, gyakran panaszkodtak meg nem értésről. De vég­eredményben nem ez volt a fő oka, hogy a mozgalom egy év után ellaposodott. Többször is próbáltunk új lendületet adni, de akkor már a pedagógusok is arra hivatkoztak, kellő hi­vatalos felhatalmazás, meg­felelő erejű törvényes háttér nélkül nem teszik ki magukat a gyakran sértő, rosszindulatú megjegyzéseknek. Közben hi­vatalosan is megalakítottuk a már korábban életrehívott if­júságvédelmi tanácsot, s ter­vezetet készítettünk kiszélesí­tett munkaköréről. Mégis, új­ra elaludt a kezdeményezés, de nem azért, mert „szalma­láng” volt. Inkább azért, mert a tűz táplálásához szük­séges „oxigén” nem volt elég­séges. Az ilyen mozgalmak éltetésére alkalmas oxigén alatt pedig a vezetők, a közvé­lemény érdeklődését, támoga­tását kell érteni. Azt javas­lom, nézzék meg konkrétan, mi az oka, hogy ez a ma még aktuálisabb nevelési mozgalom miért nem tud ismét szárnyra kapni — legalábbis Cegléden. Killényi Pál Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa Mi az utas kötelessége? meny feladását alaposan meg kell gondolni, mert kilométe­res gyaloglást jelent. Nagyon hiányzik a telefon is. Akinek sürgős telefonálnivalója akad, a tanácsházára jön, mert ké­szüléket csak itt talál. Néha úgy nézünk ki, mintha nyil­vános telefonfülke lennénk, sorban állnak az ajtó előtt. Egy pár hete szóvátettem „Az olvasók fórumában”, hogy a mogyoródi autóbusz nem­igen tartja be a menetrendet, hol előbb indul, hol később. Erről beszélgettünk február 3- án reggel hét órakor a Mogyo­ród felé induló buszon. Meg­állapítottuk, a helyzet azóta sem változott. Egyszercsak megállt mellettünk a kalauznő és ingerülten így szólt, mint­egy válaszolva a MÁVAUT kötelességeire: „Az utasnak az a kötelessége, hogy megváltsa a jegyét és hallgasson”. Ebből megtudtuk, hogy mi az utas kötelessége. Mi viszont a ka­lauznőnek nem is ingerülten, de meggyőződéssel azt üzen­jük, hogy az ó kötelességei­nek egyike a jó modor. Ja­vára szolgálna; ha ezt meg­tanulná. F. M.-né Mogyoródi Fmsz ,Gül Baba' A gombai Petőfi Kultúrott- honba színjátszó csoport érke­zett — hirdette egy kis cédula a művelődési ház előtt. Meg­Sáros az utcátok Dunavarsány leg­forgalmasabb ut­cájában, a Kos­suth Lajos utcá­ban olyan nagy a sár, hogy esős idő­ben lehetetlen a közlekedés. Itt van a földmű­vesszövetkezet üz­lete, cukrászda, húsbolt, vendég­lő, posta, tanács­háza, iskola, nap­közi otthon, fod­rász, szóval itt a község központja, ahol naponta min­denki megfordul. A gyalogjárda is úszik, de a kocsi­út egyenesen leír­hatatlan állapot­ban van. A közsé­gi tanácsnak nincs költségkerete az utca rendbetételé­re, mert az or­vosi lakás és az iskola építésével kimerült. De ta­lán a hivatalos szervek és a la­kosság összefogá­sával mégis le­hetne változtatni ezen az állapoton! Szabados Gábor Dunavarsány tudtuk, hogy a helyek 8—12 forintba kerülnek és hogy a „Gül Baba” című operettet ad­ják elő. Az előadás meg­kezdésekor alig harmincán lé­zengtünk a hideg, fűtetlen te­remben, amelyet egy kis kály­ha próbált — melegítés helyett szagosítani. Nagy meglepeté­sünkre sem a vendég szín­játszók, sem a kultúrotthon ve­zetői nem közölték, kik is szerepelnek. honnan jöttek stb. Az előadás szép volt, a szereplők tetszettek. Végül si­került kinyomozni, hogy a pi­lisi kultúrcsoportot láttuk, az ő teljesítményüknek tapsol­tunk. De nem tapsolunk a he­lyi művelődési ház vezetőjé­nek, aki ilyen szervezetlenül „szervezte” meg a pilisiek ven­dégjátékát; Juhász Béla tanácstag Gomba i k .• 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents