Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-02 / 28. szám

fLaUál 7fív\ CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉDBE ACÉL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1961. FEBRUÁR 2, CSÜTÖRTÖK A szerkesztőség válaszol ség (élettárs) vagy a szülést követő egy éven belül a meg­kívánt munkaegységet telje­sítette. Az anyasági segély össze­ge az első gyermek után 500, minden további gyermek után 400 forint. A családtagi anya­sági segély első gyermek után 400, minden további gyermek után 300 forint. Halvaszülés esetén 120 forint segély jár. Az anyasági segély 20 szá­zalékkal csökkentett összeg­ben jár akkor, ha az anya a kötelező háromszori terhes­ségvizsgálaton nem jelent meg. illetve halvaszülés ese­tén egyszer sem jelent meg. Az SZTK intézkedett, hogy a szükséges nyomtatványokat a termelőszövetkezetek meg­kapják. .1 tárffffntóiorvmbn! fölöntjük ! Kerékpármegőrző mint kerékpártolvaj Fehér Pál 1956. augusztus hó 14. napjától kezdődően a városi tanács v. b. alkalmazá­sában dolgozott, mint kerék­pármegőrző. Kezdetben a pos­ta előtt volt a megőrző helye, később az SZTK. Rendelőinté­zet elé került. Alkalmilag, egy­két napra a volt Arany Sas vendéglő előtti kerékpármeg­őrzőt is helyettesítette. Fehér Pál állását több ízben felhasz­nálta arra, hogy kerékpárokat lopjon. így történt, hogy Karsai Pál r. őrmester kerékpárját el­vitte a Magyar Étterem elől. A rendőrség azonban kinyomoz­ta, hogy ki volt a tettes és a kerékpárt megtalálta nála. Némedi József ceglédi la­Többletjövedelem a teherautófuvarozásban A Budapesti 11-es Autó- közlekedési Vállalat ceglédi főnökségét ml csak röviden TEFU-nak nevezzük, bizo­nyosan azért, mert a vállalat kocsijai ezzel a névvel fut­nak az úttesteken. A válla­latnak 63 telephelyes teher­kocsija és 17 pótkocsija van. A monori kirendeltség ré­szére is a vállalat biztosít­ja a kapacitást, és átlagosan 20 kocsit tart a monori kihe­lyezésen. A vállalat nevében benne van a feladata: teherfuvarok vállalása és azok lebonyolí­tása. Ez mindenki előtt vilá­gos és közismert, de ha azt mondjuk, hogy a menetirá­nyítás és az előielentés W fel­adata a vállalat adminisztrá­ciójának. akkor lehet, hogy akad olyan olvasónk, aki fel­kapja a fejét és megjegyzi: — Hát ez meg már uayan mi a csuda? Eszik-e vagy isszák? A ceglédi főnökség felve­szi a megrendelő megbízását a kocsira, ami majdnem min­den esetben hosszabb termé­szetű szállítás. A megbízás aláírása után biztosítja a szál­lítás részére a megfelelő ko­csit. A ceglédi főnökség a buda­pesti központ közvetítésével összeköttetésben van minden főnökséggel és kirendeltség­gel. Ha a kocsinak visszafe­lé fuvarja nincs, akkor a rendeltetési helyen levő fő­nökséget vagy kirendeltséget felkéri arra. hogy szerezzen a terhelés nélkül visszafelé közlekedő kocsi számára pót- fuvart. Ha a rendeltetési hely főnöksége vagy kirendeltsé­ge sem tud visszfuvart je­lenteni, akkor a budapesti központ próbálja meg ugyan­ezt. n vonalon levő kiren­deltségek valamelyikénél. A kocsi megérkezik a ren­deltetési helyre. A kocsiveze­tő köteles az ottani főnök­ségen fuvarokmányaival je­lentkezni. A fuvárokmámy tartalmazza annak a kiren­deltségnek a nevét és címét, amelyen a kocsivezetőnek a megérkezése után jelentkeznie kell. Amennyiben időközben sikerült fuvart szerezni, a ki­rendeltség ennek megfe­lelően kiállítja a fuvarok­mányt, ha nem. akkor beír­ja a kocsi útjában levő leg­közelebbi kirendeltséget, amelynél a kocsivezetőnek a hivatalos órák alatt esetleg fuvarért be kell mutatnia a fuvarokmányokat. A kocsik még elég gyak­ran terhelés nélkül, úgyneve­zett üresjáratban közleked­nek visszafelé. Ennek csök­kentését igyekszik végre­hajtani a menetirányítás és az előjelentés. A helyes szer­vezés következtében ma már egyre kevesebb az üresiárat. sőt, igen sok esetben útonle­vő kocsit 1« fel tudnak pótfu­varozásra használni, A ceglé­di főnökség jó munkáját di­cséri az. hogy havonta át­lag 20—25-re tehető a pótfu­varok száma, ami a vállalat számára átlagosan 15 000 fo­rint többletbevételt, a dolgo­zók részére pedig megfelelő premizálást jelent. — KÜLÖNBÖZŐ minőség­ben és nagy választékban ér­keztek a földmű vesszövetkev zet áruházába szőnyegek. — KLÉMENT József ceglédi lakos csendháborítást köve­tett el: éjjel hangosan éne­kelt az utcán, ezért a szabály­sértési hatóság 100 forintra büntette. kos, kölcsönadta kerékpárját Kókai Lászlónak, aki munká­ból hazafelé tartva, nélíány percre betért a Béke Étterem­be és a kerékpárt az étterein előtti fához támasztotta. Az őrizetlenül hagyott kerékpárt Fehér elvitte és az SZTK pin­céjébe rejtette el, ahol a rendőrség megtalálta. Néhány nappal később is­mét terepszemlét tartott a Magyar Étterem előtt, ahol őrizetlenül egy fához támaszt­va volt a sütőipari vállalat tu­lajdonát képező férfikerckpár. E kerékpárt ugyancsak elvitte és az SZTK pincéjébe rejtet­te el, ahol a rendőrség meg­találta. Az Arany Sas lebontásá­nak megkezdése előtti napok­ban Fehér P^l az étterem előtt elhaladva, Iatta, hogy az ottani kerékpármegőrző el van foglalva az egyik kerékpár kiadásával. Ezt a pillanatot arra használta fel, hogy egy kerékpárt magához vegyen, amelyet a Körösi úton a Víz utca felé tolt. Ezt a kerékpár­megőrző észrevette és a kerék­pár tulajdonosát Fehér után küldte, aki utolérve őt, meg­pofozta, majd a kerékpárt visz- szavette tőle. Ugyancsak az Arany Sas előtt történt, hogy csatlakozott Orosz Sándor ceglédi lakos társaságához, majd az étte­remben a társasággal együtt italozott. Mielőtt Orosz az étteremből távozott volna, kiment az utcára és a fához támasztott, őrizetlenül ha­gyott kerékpárját elvitte. Amikor másnap Orosz köve­telte Fehér Páltól a kerék­párt, az tagadta, hogy ellopta volna, de ígérte, hogy 50 forint ellenében vissza tudja szerez­ni, mert tudja, hogy ki a tol­vaj. Fehér a lopott kerékpárok egyikét megvételre is kínálta Farkas Károly ceglédi lakos­nak, aki azonban kérte a ke­rékpár igazolványát. Amikor Fehér a kerékpár tulajdonát igazolni nem tudta. Farkas, az olcsó vételi lehetőség ellenére elállt a kerékpár megvásárlá­sától. A Ceglédi Járásbíróság Fe­hér Pál vádlottat e tetteiért bűnösnek mondotta ki lopás bűntettében és ezért öthónapi börtönbüntetésre. valamint 200 forint pénzbüntetésre ítél­te. — juris — PILLANATKÉP Bemutatjuk a város legjobb vízilabdázóit Albertirsán a Vas-, Edény-, Kerékpár-, Viliamosság-, Rá­dióüzletben jártunk. Éppen akkor cipelte ki Dankó Pál traktoros másodmagával az újonnan vásárolt Benczúr te­levíziós készüléket. Büszke mosollyal köszönt el, s félt. ve tették fel a gépkocsira az értékes masinát. Simon Pál kocsirendező a karófalc közt válogat. Kér­dezgeti, melyik mennyibe kerül. Végül rámutat egy Pobedára, utána a szíjak közt válogat... iMvicska Kálmán üzletve­zető elmondja, hogy áruval bőségesen (Mátják őket. Er­ről magunk is meggyőződ­tünk, amikor a különböző motorokat, robogókat, kerék­párokat és rádiókat láttuk. A fő helyre egy tranzisztoros táskarádió került. Televí­ziót, hűtőszekrényt és ház­tartási gépeket részletfize­tésre is árulnak. Tavaly azo­nos időszakban 140 000 fo­rint volt a forgalmuk, most 200 000 forint. .. DR. SZAKTER MÁTYÁS, 25 ÉVES ORVOS A napokban kdrült vissza — mint orvos — Ceglédre. Tavaly még mint egyete­mista a Csepel Autó NB I- es csapatában játszott. Ba­rátsága a ceglédi uszodával nem mai keletű. Tíz évvel ezelőtt, mint a ceglédi gim­názium tanulója már szép sikereket ért el úszásban és vízilabdázásban egyaránt. Ki­tűnő, küzdőképes, nagy aka­rattal rendelkező, technikás játékos, akinek egyetlen hát­ránya alacsony termete, ezért nem tud még jobb ered­ményeket elérni. f HALASZ FERENC, 33 ÉVES TECHNIKUS A Talajjavító Vállalat megbecsült szakembere. A csapat legöregebb tagja. Ki­váló úszó, sokszoros megye­bajnok. Társai a csapat eszé­nek nevezik és ez így is van. Nagyszerű irányító, de félelmetes góldobó is. Hatal­mas rutinja szinte valameny- nyi mérkőzésen kidomboro­dik. Szorgalma példamutató, az edzésekre pontosan jár és sohasem hiányzik. A leg­több gólt ő dobta. Egyetlen hibája a lassúság. Andrási Gyula AZ ALBERTIRSAI ÚTTÖRŐKRŐL Nem akármilyen csapat az albertirsai Petőfi Sándor ál­talános iskola Zrínyi Ilona út­törőcsapata. Most bizonyosod­tunk meg róla, amikor ke­zünkbe került a csapat folyó- iráta, a Harsona. A vezércikk­től a hírekig, a keresztrejt­vénytől a vidám illusztrációig minden megtalálható ebben. Ezt az újságot nem hivatásos újságírók, mégosak nem is a tanárok, hanem maguk a paj­tások szerkesztik, írják, ha ne­velői segítséggel is. A „nyom­dai” munka viszont a pedagó­gusoké, akik a községi ta­nácsnál éjfélig dolgoznak, mi­előtt a szám megjelenik. A Harsonát lapozgatva, ol­vasgatva, értesülünk az őrsi foglalkozások témájáról, lefo­lyásáról, arról, hogy a pajtá­sok mikor és milyen rendezvé­nyeken vettek részt, egyszóval sok érdekes dolgot meg lehet tudni ebből a folyóiratból. Tet­szett az egyik hatodikos pajtás verse is, amely arról szól, ho­gyan képzeli ő, miként bűnhő­dik lustaságáért a dologkerülő, henye ember. Olvastunk egy érdekes kis Ciliiket ebben a lapban. Becsü- letbiróság alakult az albertir­sai iskolában. Tagjai a legjobb magaviseletű és legjobban ta­nuló gyerekek. Vannak „védő­ügyvédéi” és „vádlóügyészei” a bíróságnak. A múltkoriban történt egy súlyos fegyelmi vétség. Hat is­kolás gyerek felnyitott egy ut­cai postaládát. Nem a levéltit­kok érdekelték őket, hanem bélyegeket gyűjtöttek s gon­dolták, jó zsákmányhoz jut­nak. Az egyik pedagógus me­sélte el ezt az esetet. — A hat bűnös közül az egyik bejött hozzám még az­nap este. Maga vallotta be a bűnt, amit elkövettek. Amikor a becsületbíróság ülésére ke­rült a sor, akkor derült ki, hogy milyen helyes is volt ez a kezdeményezés, amit a rá­dióból- hallottunk egyszer. Ugyanis az történt, hogy ezek a „védőügyvédek” gyakran olyan mentőkörülményeiket tudnak felsorakoztatni, ame­lyek egy tanárnak, lévén fel­nőtt ember, egészen elkerülték a figyelmét. — A büntetést is úgy szabtuk ki, hogy az igazságos, nevelő jellegű legyen. Meg is volt a pedagógiai hatás. Bocsánatot kértek a levelek feladóitól, megtérítették az okozott kárt. Egy Jiétig szünetben nem játszhattak, beszélgethettek társaikkal, külön kellett álldo­gáltatok a kijelölt helyen. Ma már az egész esetet elfelejtett­nek tekintik, hiszen jóvátették hibájukat mind a hatan. örültünk, hogy két ilyen jó kezdeményezésről Írhattunk, mint amilyen az albertirsai úttörőké, mert ez nemcsak az ő érdemük, de a segítő peda­gógusoké és a, megértő szülő­ké is. Tamasi Tamás ClJ1I^X3Lí3 — A BAROMFIKELTETŐ állomáson hétfőn körülbelül 17 ezer darab csirke kel ki. majd folyamatosan 25—28 ezer darab kel ki hetenként. — LOVASKOCSIJÁVAL Bujáki Ferenc. Cegléd, XIV., 518. szám alatti lakos a piac­nál parkírozott, annak elle­nére, hogy azt jelzőtábla tilt­ja. Ezért a szabálysértési ha­tóság 60 forint pénzbírsággal sújtotta. EGY PILLANATRA Áruházi cipőosztály Áttért önkiválasztásra, Olvastam e hírt, s azóta Nem gondolok semmi másra. Felsóhajt egy bánatos férj: „Mindegy nékem, választhatok. Vehetek én bármily cipőt, Otthon úgyis papucs vagyok!" — O — —1 A CEGLÉDI Faipari Kisipari Termelőszövetkezet 1960. évi termelési tervét 114,2 százalékra teljesítette. — A CEGLÉDI Fodrász Kisipari Termelőszövetke­zet 116,6 százalékra teljesítet­te 1960. évjí termelési tervét. — BENHARDT ISTVÁN ceglédbercelj lakos botrányo­san verekedett, amiért 150 fo­rintra lett büntetve. — A MAGYAR Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség városi bizottsága a városi tanács ta­nácstermében kibővített bi­zottsági ülést tart február 3-án, délelőtt 9 órakor. — A CSEMÖI Szabad Föld Termelőszövetkezet szomba­ton délelőtt 9 órakor tartja zárszámadási közgyűlését a Homyák-tanyán. tási ünnepségre meghívást ka­pott a ceglédi énekkar is. Hó­napokon keresztül készültünk a nagy eseményre. Engem az a „szerencsétlenség” ért, hogy éppen az indulás napjaiban várt, babát a feleségem, és nem volt szívem magára hagy­ni. így nem láttam meg Ame­rikát. Húsz éven keresztül Kécs- kén élt. Természetesen ott is tagja volt a helybeli énekkar­nak. A ceglédi jó kapcsolatok­ról azonban sosem felejtkezett meg. Kécskei tartózkodása ide­jén a ceglédi énekkar nagysza­bású debreceni dalosversenyre készült és Szijj Gyula bácsi baritonját nem tudták nélkü­lözni. Gyula bácsi hónapokon át minden héten kétszer ke­rékpáron jött el a próbákra, ami hetenként 180 kilométeres kerékpározást jelentett. Most már több, mint húsz éve ismét Cegléden lakik és természetesen az énekkar leg­szorgalmasabb tagja. Nem is egyedül jár a próbákra, ha­nem a fiával, aki nemcsak a szobafestő és mázoló iparban vette át a stafétabotot, hanem az énekkari szereplésben is. Gyula bácsi ötvenhat éve énekkari Hág. Tavaly Forrai Miklós, a dalosszövetség elnö­ke meleg ünnepség keretében oklevelet adott át neki és a dalosszövetség elismerő arany­érmét. Nyolc országos versenyen, több száz megyei és városi hangversenyen szerepelt. Éne­AYWVVW\\\\WVYV\W\YVYY\V\VV\\VYYV\\\\\V kelt Adóm Jenő, Eorrai Mik­lós vezénylete alatt és részt vett a Zeneakadémián azon a hangversenyen, amelyen a ceglédi énekkar elénekelte a „Vén Duna partján” című szá­mot, a zeneszerző. Bárdos fa­jos vezényletével. Legkedvesebb énekkari szá­mai Erkel Bánk bán című ope­rájából a bordal, Kacsó h Pongrác Falu végén kurta kocsma című kórusműve és> Kodály Zoltán népszerű szá­ma: a Karádi nóták. — És hogy állunk az után­pótlással, Gyula bácsi? — Nem lesz vele semmi baj.: A fiam már harminc éve bősz- : szust énekel az iparos ének-': karban, az unokám pedig i szopránt énekel az iskola: énekkarában és mihelyt végez, i azonnal jelentkezik a városi \ együttes énekkarába. Rik. ' SZÁLLJ, TE BÜSZKE ÉNEK! yyyy\\\\yyyyyy\\y\y\y\\yyyyyyyyyyyyyyyyyyyvyy \ — Amit az ember nagyon $ szeret, azt szívből és lelkese- £ déssel csinálja! — Ezt mondja í Szijj Gyula bá:si, a ceglédi f iparos énekkar hetvenöt éves \ tagja. fj Fiatal szobafestő- és mázoló- mester volt, amikor 1906-ban £ belépett a ceglédi énekkarba. % Az akkori karmester Mihó Er- í nő volt, a Nemzeti Zenede ké- $ sőbbi tanára. Bognár Sándor. $ Kiszel Sándor, Darab fajos és % még ki tudja, hány karmester % vezetése alapt énekelt Szijj $ bácsi. Jelenleg az énekkar őrö­li kös dísztagja. y $ Megkérdezem Gyula bácsit, ^ hogy mi volt élete legszebb {énekkari élménye. Pillanato- ? kon keresztül gondolkodik, az- ^ tán felderül az arca. $ — 1927-ben avatták fel New £ Yorkban a ceglédi Kossuth- í szobor hiteles mását. A felava­K. F. olvasónk szerkesztő­ségünkhöz küldött kérdésé­re közöljük, hogy betegség esetén az SZTK-tól mint ter­melőszövetkezeti tag, milyen szolgáltatásokra jogosult. A termelőszövetkezeti ta­gok és családtagok csak ak­kor jogosultak az SZTK- szolgál tatasokra, ha az a ter­melőszövetkezet, amelynek tagjaivá váltak, megállapo­dást kötött az SZTK-val a ta­gok és családtagok betegsé­gi ellátására. Ebben az esetben orvosi gyógykezelést, gyógyszert és kórházi ápolást kaphatnak. Az orvosi kezelést a területi­leg illetékes körzeti orvos adja. Ha azonban szakorvos igénybevétele szükséges, akkor a körzeti orvos a legközelebbi szakrendelő­be utalja vizsgálatra a beteget. A szükséges gyógyszereket, gyógyvi­zeket 15 százalékos térí­tés mellett kaphatják. A termelőszövetkezeti tagok­nak egy évi kórházi ápolás jár. A családtagoknak nap­tári évenként 90 napi kórházi ápolás jár. Gümőkóros meg­betegedés esetén mind a termelőszövetkezeti tagoknak,' mind a családtagoknak, a kórházi ápolás korlátlan idő­tartamig jár. Ha a termelőszövetkezeti tagot, vagy annak család­tagját a termelőszövetkeze­ti munkában munkaegységre végzett munka közben üzemi baleset éri, vagy keresőkép­telenségét foglalkozási be­tegség okozza, baleseti kár­talanítási segélyre tarthat igényt. .­Az üzemi baleset, vagy fog' alkozási betegségben szen­vedő termelőszövetkezeti ta­got, illetve családtagot mindazok a szolgáltatá­sok megilletik, amelyek az ipari biztosítás alap­ján biztosított dolgozó­kat. Az orvosi, kórházi kezelésen kívül napi 20 forint kártala­nítási segélyt, a szükséges gyógyászati segédeszközt, gyógyfürdőt és útiköltségtérí- tést időbeli korlátozás nél­kül kaphat. Ha a baleseti sérült a baleset következtében meghal. hozzátartozója, il­letve az eltemettető. temet­kezési segélyre jogosult, az elhunyt jogán. Amennyiben a baleseti sé­rült meggyógyul, és bizonyos fokú rokkantság marad, bal­eseti rokkant járadékot kap­hat a rokkantság időtartamá­ra. A termelőszövetkezeti ta­got, vagy annak néjét (élet­társát) szülés esetén anyasá­gi segély is megilleti. Anyasági segélyre az a termelőszövetkezeti tag .jogosult, aki a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülés évében 120 munkaegységet teljesített. Kisgyermekes (6 éven aluli gyermeke van) anya akkor is jogosult, ha legalább 80 mun­kaegységet teljesített a szü­lésig. Ha az anya nem termelő­szövetkezeti tag, de mint be­segítő családtag 80 munka-’ egységet, férje pedig 160 mun­kaegységet teljesített a szü­lést megelőző évben, vagy a szülés évében, férje tagsága j alapián jogosult az anyasági: segélyre. Jogosult az anyasági se-: gélyre az az anya is. aki a megkívánt munka­egységet (120, illetve 80 munkaegységet) legalább három 10 éven aluli gyermekének gondozása i miatt nem teljesíthette, azért, mert napközi ott­hon nincs, vagy a napközi otthon olyan távolságra van, hogy azt igénybe­venni nem tudja gyermekei számára — s leg­alább 1 munkaegységet telje­sített. Üjonnan belépő tag akkor jogosult anyasági segélyre, ha a szülésig teljesítette, csa­ládtagi igény esetében a fele­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents