Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

1961. FEBRUÁR 18, SZOMBAT Hierti 'ZMtoan Halálos szerencsétlenség Monoron Monoron, a Móricz Zsig- mond utca 2. számú ház előtt tragikus gyermeksze­rencsétlenség történt. Bok­ros Erzsébet tizenkét éves iskolai tanuló, aki a Lenin utca 113. szám alatt lakik, körültekintés nélkül lépett le a gyalogjáróról, hogy az úttesten keresztülszaladjon. Ebben a pillanatban haladt arra a 16. AKÖV GA 15—84 forgalmi rendszámú autó­busza, amelyet Juhász Sán­dor 22 éves gépkocsivezető, tápiósági lakos vezetett A kislány nem vette észre az autóbuszt és az elhaladó gépkocsi bal hátsó részének futott, majd elesett. A sze­rencsétlen gyermek a gép­kocsi hátsó kereke alá ke­rült, s sérüléseibe a hely­színen belehalt A rendőrségi vizsgálat megállapítása szerint a bal­eset bekövetkezéséért a sze­rencsétlenül járt gyermeken kívül senki mást nem terhel felelősség. A tudományos ismeretterjesztés a mezőgazdaság szolgálatában A TIT megyei szervezete 1960. évi mérlege: 1094 előadás, 65 000 hallgató Téli napok a dunabogdányi Úttörő Tsz-ben ötezer lelket számlált már az én szülőfalum, amikor a társadalmi élet jelenségeire tudatosan kezdtem figyelni. Volt temploma, négy papja, négy iskolája tíz tanítóval, olyan kultúrháza. amit „kul­túrpalotának” neveztek ... mit mondjak még? A tanítók be­tanítottak néha egy-egy szín­darabot, a kocsmárosok pe­dig hetenként rendezték a táncokat. Volt ivás, vereke­dés, bicskázás, legényhalál... De ismeretterjesztő előadás? Egyetlen egy se, életem első húsz esztendejében ... Ezek a gondolatok, emlékek kísértek a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat Pest megyei titkárságának küszö­béig. Ott aztán kint hagytam falum sivár emlékeit, s ha­marosan meg is feledkeztem róluk, amint Földei István­nal, a TIT Pest megyei szer­Folytatódik az Albán Munkapárt IV. kongresszusa Az Albán Munkapárt csü­törtök délutáni ülésén befe­jeződött a vita a központi bizottság beszámolójáról és a revíziós bizottság jelenté­séről. A kongresszus mind­két beszámolót jóváhagyta, majd bizottságokat alakított a határozattervezet megszö­vegezésére. vezetének titkárává] a tudo­mányos ismeretterjesztés me­gyei helyzetéről beszélgettünk. — Az elmúlt évben — vá­laszolt kérdésemre — a tsz- ekben és szövetkezeti közsé-. gekben 483 mezőgazdasági és egyéb tárgyú előadást tartottunk, mintegy 25 ezer hallgató előtt. Egyéb falusi előadásaink szá­ma 470 volt, 42 ezer hallga­tóval. Ezenkívül állami gaz­daságokban. gépállomásokon rendezett 141 előadásunkon mintegy nyolcezer hallgató vett részt. Előadásainkban fő­leg mezőgazdasági problé­mákkal foglalkoztunk, azon­ban — az igényeknek megfe­lelően — történelmi, irodal­mi, gazdaságpolitikai, politi­kai előadásokat is tartot­tunk. — Megyénkben a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­sének befejezése — folytat­ta a megyei titkár — fokozott feladatokat ró megyei szer­vezetünkre, különösképpen az agrártudományi szakosztály­ra. Idejében összehangoltuk munkánkat a megyei tanács mezőgazdasági osztályával és a MEDOSZ-szal. Jelenleg Cegléden, agrár- szakemberek részére, to­vábbképzés jellegű élő­mig Helytálltak a megyei kiszisták Jóval túl vagyunk már a KISZ-alapszervezetek és a kü­lönböző KISZ-brigádok meg­választásán. E nagy jelentősé­gű ifjúság-mozgalmi esemé­nyek óta sikerrel végezte el kiemelkedő fontosságú tisztét a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség első kongresszusa, amely határozatával hosszú időre szólóan utat mutat nemcsak az ifjúsági mozgalom tagjai, ha­nem hazánk fiatalságának egé­sze számára is. A kongresszus előkészítéséből kivette^ részü­ket megyénk KlSZ-szerveze- tei, érdemes tehát számot ad­ni róla: mivel és mennyiben tettek eleget a rájuk rótt feladatoknak? Pest megye közel hat és félszáz alapszervezetében ej- I tették meg az elmúlt ősszel a t vezetőségválasztásokat, ame­lyeken a KISZ-fiataloknak nyolcvanhárom százaléka képviseltette magát. A beszámoló és a hatá­rozati javaslat feletti vi­tában mintegy thárorn- ezerötszáz kiszista foglalt állást, mondott véleményt alapszervezete életéről, munkásságáról, a szűkebb közösségére váró feladatok­ról. Nem mondható ez túl nagy aktivitásnak, de talán nem is kevés, ha figyelembe vesszük: zömében falusi szervezetekről van szó, más­részt a fiatalokpak a na­gyobb nyilvánosság előtti szereplés nem „kenyere”. Sok­kal lényegesebb ennél, mi­lyen kérdések foglalkoztatták azokat, akik szót kértek és persze azokat is, akik csak szavazatukkal nyilvánították véleményüket a taggyűlése­ken. A kialakult viták témáját nehéz volt néhány mondat­ban összefoglalni, hiszen a hozzászólások £ő irányát ma­guk a beszámolók adták meg, ezek pedig szükségkép­pen nemcsak a KISZ előtt álló általános érvényű felada­tokkal foglalkoztak, hanem sok helyütt árnyaltan is kife­jezték az adott alapszervezet sajátos helyzetét, elért ered­ményeit. megoldásra váró problémáit. Kétségtelen ered­mény azonban, hogy a sokfé­le témán belül a fő figyelmet az „Ifjúság a szocializmusért” pró­bákra, a termelőmunká­ban való hasznos részvé­telre. a termelőszövetke­zetek patrenálására, tag- felvételi és tagdíjbefize­tés! problémákra fordítot­ták. A beszámolóig ■ készítésének és elhangzott felszólalások* gyorsan kibontakoztak és ki­szélesedtek a korábban sem ismeretlen termelési moz­galmak. A Keményfémipari Vállalat kiszistáinak felhí­vására, mind több üzem fia­talsága csatlakozott a kong­resszusi versenyhez. Kezde­ményezésük követőre talált — többek között a Dunake­szi Járműjavítóban, a Diósdi Csapágygyárban, a Pestvi­déki Gépgyárban. A majos- házi falusi KISZ-szervezet érdeme, hogy őt követve kongresszusi felajánlást tett számos tsz fiatalsága a nö­vénytermesztés és. az állatte­nyésztés hozamainak növe­lésére. Ami a társadalmi munkák felajánlását illeti, épp így elismerés illeti meg kezdeményezésükért a váci középiskolásokat. a péceli kiszistákat, a Gödöllői Autó­javító fiataljait, hogy csak a legjobbakat említsük. A megye KISZ-szervecetei­nek jelenlegi helyzetét tag­lalva, helyesen állapította meg a megyei KlSZ-bizott- ság, hogy kiszistáink tovább növelték befolyásukat a fia­talok körében. Kifejeződik ez abban az egyszerű tényben, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések időszakában 1107 fiatal kérte felvételét a Kommunista Ifjúságii Szövet­ségbe. A. E. adássorozatot tartanak társulati előadóink. a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanáraival, kutatói­val együtt. A megyében folyó ezüstkalászos tanfolyamok ve­zetői közül is többen tagjai a TIT-nek. Valamennyi ezüst- kalászos tanfolyam keretében négy-négv gazdaságpolitikai előadással segítjük a hallga­tók képzését. Bekapcsolódtunk továbbá a népfőiskolái tan­folyamok és művelődési is­kolák munkájába, megfelelő szakelőadókat biztosítottunk számukra. A termelőszövet­kezetekben — figyelemmel a tsz-ek termelésének jellegé­re — elsősorban mezőgazda- sági szakkérdésekkel foglal­kozunk, hogy ezáltal közvet­len segítséget nyújtsunk a gazdasági munkához. Nem feledkezünk azonban a közös gaz­dálkodással kapcsolatos jogi kérdések ismerteté­séről sem. Ebben a munkában a Haza­fias Népfronttal, és a Jogász­szövetséggel karöltve dolgo­zunk. Ezután a TIT szervezeti életéről esik néhány szó. — Tovább kell fejleszte­nünk szervezetünket, különö­sen az agrártudományi szak­osztályban. bővítenünk kell az előadói gárdát. Rövidesen megalakul a megyei szerve­zet gödöllői járási szakosz­tálya, s így az Agrártudományi Egye­tem munkatársainak be­kapcsolódásával, még eredményesebb segítséget adhatunk majd a régi és az új termelőszövetkeze­teinknek. — Egyébként — mondta vé­gezetül Földes István — me­gyei szervezetünk készül a TIT harmadik küldöttköz­gyűlésére. Járási és városi osztályaink üléseken tárgyal­ják rneg a tudományos . isme­retterjesztés űfobbr báróin évének tapasztalatait, külö­nös figyelemmel a mezőgaz­dasági tudományos ismeret- terjesztés eddigi eredményei­re és a jövő feladataira. Szülőfalumra gondoltam me­gint, ahol ezekben a napok­ban valaki éppen a nyolcadik szputnyikról, s a Venus felé száguldó bolygóközi állomás­ról tart előadást, a tudomány­ra azóta megszondázott fa- lumbelieknek. Vajon, hány századik lesz ez az előadás ezerkilencszáznegyvenöt óta? Ferencz Lajos A lottó nyerőszámai A hetedik játékhéten 4 756 434 lottószelvény vett részt, a sorsoláson. Egy nye­rőosztályra így 1 783 662 fo­rint nyeremény jut. Á tisza- kécskei községi művelődési házban megtartott sorsolá­son a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 5, 10, 15, 28. 39. Vrobszky Erzsébet mezőgazdasági technikus és Szabó Anna csibenevelő naposcsibét válogatnak A szövetkezet állatkórháza. Kiss József állatgondozó és dr. Kass Ferenc állatorvos a beteg malacok gyógyulását ellenőrzik Kiss József tehéngondozó délutáni fejest végez a tehénistállóban (MTI-foto: Müller Lajos felv.) a pincemesteri teendőkkel is megbízták. Azóta ő viseli gondját a hatalmas hordók­nak, a borpincének. — A jövedelem? — Nem rossz, 626 egységem volt tavaly. Több mint 35 fo­rintot fizettek egységenként. — Vagy 22 ezer — mondom. — Körülbelül — bólint rá. — No meg a háztáji. Aki nem ismeri ezt a mes­terséget, azt gondolná, csu­pán borkóstolásból, csapra- verésböl áll. Ez csak a lát­szat, mert valójában nagy fe­lelősséggel jár a pincemester­ség. Mint a jó orvosnak a be­teget, neki is úgy kell ismer­nie a reá bízott borokat. Az­tán, ha szükség van rá, helyre kell hozni a törést, megaka­dályozni az ecetesedést, meg­előzni a romlást. Mint már említettem, sem a szakérte­lem, sem az odaadás nem hiányzik a Rákóczi Tsz pince­mesteréből. Nem választott rosszul a szövetkezet s úgy hisszük. Gór Károly pince­mester sem döntött helytele­nül, amikor a belépési nyilat­kozatra írta a nevét. Súlyán Pál nak — többek között — volt j még egy igen figyelemre mél­tó vonása is. Korábban sok jogos birá- . lat érte azért a KISZ tag- j gyűléseit, hogy azokon sok- < kai több szó esett a bálok­ról s általában a szórakozás­ról, mint a szervezet belső életéről, a fiatalság jövőjét megalapozó munkáról, poli­tikai céljairól s magáról ar­ról a hatásról, amelyet a KISZ-en kívüli ifjúság tö­megeire gyakorolniok kell. Ma e tekintetben összehason­líthatatlanul jobb a helyzet a múltbelinél, noha nem es­tek a másik végletbe sem. A vitában kellő mértékkel szó­ba került a nemes szórako­zás igenlése, s nem egy he­lyütt jogos bírálat érte a kiszistákhoz méltatlan há- nyavetiséget, udvariatlansá­got. Sok szó hangzott el a viselkedésről és öltözködés­beli problémákról is. A taggyűlések negatívu­maként kell megemlíteni, hogy a különben egészséges fejlődésre valló bíráló szel­lem alig-alig haladta meg az alapszervezet körét, vagyis — noha volt rá okuk — a legtöbb helyen nem bírálták a felsőbb szerveket. Ugyancsak hiányosságként kell beszél­ni arról, hogy KlSZ-szerve- zeteink többsége a politikai oktatás során nem fordított kellő figyelmet a vallásos , világnézet elleni propagan- < dára, nem szorgalmazta a ! szép szokásként mindinkább ! elterjedő KISZ-esküvőket. ! névadó- ü n népségeket. Voltak persze ezenkívül ! egyéb hiányosságok is. A ve- • zetőségválasztások időpont- j ját az alapszervezetek túl- j nyomó többségében betar- \ tották. megyénkben mégis j 18 helyen történt meg, hogy ; a kitűzött taggyűlést kellő ■ előkészítés híján el kellett j halasztani későbbi időpont­ra. Ilyen jelenség volt ta- oasztalható a ráckevei, a da- basi és a váci járásban. A vezetőségválasztó tag­gyűlések — előzményeit és lefolyását tekintve — mégis igen sokban hozzájárultak a megye ifjúsági mozgalmá­nak megerősödéséhez. Álta­lános jelenségként kell meg­említeni, hogy a vezetőségválasztások idején mindenütt fel­élénkült a KlSZ-szerve- zetek élete, a fiatalok mind a tanulásban, mind a konkrét társadalmi és ‘ermelőmunkában nagyol léptek előre. A választások időszakában Öten vagyunk a csemői Rákóczi Tsz borpincéjében: hárman a Szőlészeti Kutató Intézettől, Gór Károly, a pin­cemester, s jómagam, aki csak véletlenül tévedtem ide. Gór mester poharat nyom a ke­zünkbe, s kezdődik a „minő­ségellenőrzés”. Aranysárga ezerjó csurran a lopóból a poharakba, majd a kövidinka, aztán a muskotályos asszony- szelidítő. Ahány hordó, annyi íz, sajátos zamat, még egy. fajta boron belül is. Elisme­rően nyilatkoznak a szakem­ber-vendégek a szövetkezet boráról és egyöntetű a véle­mény: a pincészet kifogásta­lan. Gór Károly szemmel látha­tóan örül az elismerésnek, s egyre szenvedélyesebben ma­gyarázza. mikor, s hányszor szokta telenként átfejteni, ha kell. kénezni a borokat. Sza­vaiból a sajátját féltő ember . gondja érződik, s erről tanús- ' kodik a mintaszerűen kezelt pince is: a ragyogó tisztaság, a példás rend. Amikor a pat­ronáló 'intézet képviselői el­búcsúznak, én fogom vallatóra a csemői pincemestert. \ A PINCEMESTER így folytatódik a beszél­getés, s közben Gór Károly azt is elárulja, hogy nem is olyan régen még a saját gaz­dája volt. Eleinte idegenke­dett a szövetkezeti gondolat­tól, mi tagadás, kissé aggódva gondolt a holnapra. Azt hitte, a közösben nem találja meg a számítását. Pontosan for­dítva történt. Szőlőben nőtt fel, mindig rajongott a borá­szatért. A szőlő- és gyümölcs- termesztő szakcsoportban a szakértelmével küzdötte fel magát az elnökhelyettesi tiszt­ségig. Két hold 800 négyszögöl szőlőjén általában 70—100 hektó bort termelt. S hogy nem akármilyen bora volt, bi­zonyítja az a harmadik helye­zés is, amit I960 májusban szerzett kadarkájával a me­gyei borversenyen. Tavaly tavasszal lépett a Rákóczi Termelőszövetkezet­be, nyomban meg is válasz­tották brigádvezetőnek. Meg­felelő embert a megfelelő helyre elv alapján, csakhamar — Mi a titka a jó csemői bornak? — néz rám, megis­mételve a kérdést. — A szív. — Hogy-hogy? — Olyanforma a bor is, mint az asszony. Dédelgetni, szeretni kell. Magára hagyni nem szabad, meg kell vetni neki jól az ágyát. Hogyan. Azt már tudnia kell a gyakorlott pincemesternek. Másként vi­seljük a gondját a nehéz he­gyi boroknak, megint másként az alföldi homokiaknak. Egy a fontos, sose bánjunk velük mostohán. — Mennyi bornak viseli itt gondját? — Elég gyönge termés volt az ősszel, csak 1800 hektót töl­töttünk a hordókba. Körülbe­lül 1400 hektó van ebben a pincében. — Melyik az uralkodó fajta? — Az ezerjó, meg a kövi­dinka, de kadar is van egy kevés, ezt azonban már nem kedvelik úgy a borivók, nini régebben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents