Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

MM. FEBRUÁR 17, PÉNTEK ttrcVKi 'Z-fCítitm Bemutatóval egybekötött tapasztalatcserék a termelőszövetkezeti vezetők részére Az állami gazdaságok a nagyüzemi termelési és szer­vezési tapasztalatok széle- sebbkörű ismertetése érde­kében az eddiginél is szoro­sabb kapcsolatot építenek ki a környezetükben működő szövetkezetekkel. Külön ki­dolgozták, melyek azok a nö­vénytermesztési, állattenyész­tési és üzemszervezési ta­pasztalatok, amelyeket a kö­zös gazdaságok a fejlettség jelenlegi fokán legjobban hasznosíthatnak. 1961-ben a megyei tanácsok mezőgazda- sági osztályaival közösen el­készített éves munkaterv alapján külön bemutató­kat, tapasztalatcsere-értekez­leteket tartanak a termelő­szövetkezeti elnökök, agro- nómusok, vezetőségi tagok és brigádvezetők részére. Gazdag tervet készít a zsámbéki ÍJjj Élet Tsz Növelik a baromfiállományt — Egy literrel emelik a fejési átlagot Hatvan hold új telepítésű őszibarack Igazi téli időben, hóesés­ben vágtunk át a budai he­gyeken, néhány nappal ez­előtt. Zsámbékra menet, hogy hírt hozzunk a megye egyik legrégibb szövetkezete, a zsámbéki tíj Élet Termelő- szövetkezet ez évi terveiről. A tsz elnöke, Pákozd Fe­renc, a zárszámadással kap­csolatos dolgokat intézi a já­rásnál, helyette Monoki End­re és Fodor József mezőgaz­dászok fogadtak. Közel ti­zennégy éve alakult az első tsz Zsámbékon, s azóta mű­ködik, nem is akárhogy. A múlt év márciusában, mi­után egyesült a Békével, felöleli a község határát. Nem ÚJ BÉLYEGSOROZAT A posta idei bélyegkiadási programjának keretében már készül az állatkerti bélyegsorozat az Állami Nyomdában. A tíz értékből álló bélyegsorozattal a posta különösen az ' ifjúsági bélyeggyűjtők kérését teljesíti. hiábavaló dolog tehát hasz­nos tapasztalatok után ku­tatnunk. Halljuk a két me­zőgazdászt: — A zsámbéki Űj Életben szinte kezdettől fogva az ál­lattenyésztés vrolt a legfonto­sabb üzemág; ezen belül a szarvasmarha a sertés és a juh, mind megtalálható. Az utóbbi két évben már nem elégedtünk meg ennyivel. Megragadtuk a kínálko­zó lehetőséget, próbakép­pen kétezer csibével ba­romfitenyésztésbe kezd­tünk. — Melyek, az idei tervek? Fokozzák a baromfitartást? — A múlt évj 13 ezer csi­be helyett az idén már 40 ezret akarunk felnevelni. De ez még nem minden. Ugyan­ezt tesszük a pulykával is. A meglevő kétszáz tojóval ötezer darabra akarjuk nö­velni a pulykaállományt. — Mi történt itt. hogy íav „beleszerettek” a szárnya­sokba? — Szó se róla, beleszeret­tünk. A hasznothajtás dik­tálta ezt ügy — mondja Mono- ki elvtárs. Az ifjabbik mezőgazdász, Fodor József, mivel ő ennek a gazdája, részletes adatok­kal is szolfiái. Ezek mind amellett szólnak, hogy nem véletlenül szerettek bele a zsámbéki Üj Életbeliek a ba­romfiba. A múlt évi 13 ezer pecsenyecsibéből mintegy nyolcezret a kereskedelem­nek adtak át, kilónként 22— 39 forintos áron, míg ötezret tény észanyagként értékesítet­tek, ami 15 százalékos több­letbevételt jelentett az érvé­nyes napi áron felül. Együt­tesen a kilónkénti eladási átlagár huszonöt forint körü­li, ami igazán figyelemre méltó. ennek révén elérik az idén az ötezres létszámot. — Honnan győzik majd ta­karmánnyal? — Az igazat megvallva, teljes egészében még mi sem látjuk megoldottnak ekkora baromfiállomány takarmányo­zását. De már most jó előre felkutatunk fa számbaveszünk valamennyi takarmányforrást. A kispulykák etetésénél szá­molunk a tehenészet mellék­termékeként kikerülő túróra is. — A tehenészetben mi új­ság? Erre ismét Monoki elvtárs adott felvilágosítást. Elmon­dotta, hogy 330 darabból álló tenyészetük van, amiből 84 fejőstehén, 48 pedig vemhes üsző. A múlt évi 7,6 literes fejésátlagot 8,6-ra szeretnék növelni. Ennek érdekében most folyik az állománycsere, részben a saját nevelésű üszők beállításával. Ezenkívül 20 da­rab törzskönyvezett állatot akarnak vásárolni. A teljesség kedvéért említ­sük meg még, hogy egy má­sik új üzemággal is gyarapo­dott a múlt években a zsám­béki Üj Élet, a gyümölcster­mesztéssel. öt hold termő és 60 hold új telepítésű ősziba­rackosuk van. Az előbbi ter­mésével a múlt évben elsők lettek az őszibarack-kiállítá­son. Joggal remélhető tehát, hogy az elkövetkezendő évek során a fák növekedésével párhuzamosan gyarapszik majd a gyümölcsös bevétele, ami szintén jelentős hányadát képezi pár éven belül a körös j ö ved el emnek. Doby János Traktorvezetést tanulnak az új tsz-ek tagjai A Szentmártonkátai Gépállomás hathetes traktorvezetői tanfolyamon oktatja az újonnan alakult termelőszövetkeze­tek tagjait. A hat hét alatt a tanfolyam hallgatói elsajátít­ják az erő- és munkagép kezeléséhez szükséges ismereteket. A G 35-ös traktor izzófejének javítására oktatja a jövő traktorosait Szabó József szerelő A kétvasú mélyszántás-eke kezelését tanulmányozzák az új tsz-tagok Ilyen lesz a bélyegsorozat két példánya: a tigris kölykeivel és az elefánt bébijével Hasonlóan szép eredmé­nyeket értek el a pulyka­tenyésztésnél, sőt ott még talán szembetűnőbbek az eredmények. Tavaly 1500 darabot neveltek fel, s az értékesített pulykák darabonkénti átlagára kere-' ken 100 forintra tehető. Az állomány átlagsúlya 4,5 kiló volt. A zsámbéki Űj Élet 430 te- nyészpulylcát is eladott a múlt évben, s emellett 200 darab j tojót megtartottak maguknak, | TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK Mészáros ’ József megyei tanácstag Tápiószelén, a köz­ségi tanácsnál február 20-án 11-től 17 óráig, Herbszt György megyei tanácstag Ceglédbercelen, a tanácshá- zán február 20-án 8-tól 12-ig. Losonczi Mátyás Vecsésen, s tanácsházán február 24-án délelőtt 9—12 óra között, Miták Pál megyei tanácstag Üjhartyán községben február 25-én 9-től 12-ig tanácstagi fogadóórát tart. ember szabadult meg a gyar­mati rabságból. Hallatlanul megnövekedett a már függet­len ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok szerepe a nemzetközi politikában. Ezeknek a népeknek minde­nekelőtt békére van szüksé­gük, hogy a politikai függet­lenség mellett gazdaságilag is megszilárdítsák és teljesen függetlenné tegyék országukat. Ez pedig csak akkor oldható meg sikeresen, ha elszánt har­cot folytatnak, mint ahogy folytatnak is, az imperializmus és a feudalizmus maradvá­nyai ellen. Óriási erőt képvisel a béke biztosításáért folytatott harc­ban a szervezett békemozga­lom. A szocialista országok, az ázsiai, az afrikai és a latin­amerikai államok népeinek békemozgalma mellett tért nyert és hallatlan erővel- ter­jed a béke, a háború elkerül­hetőségének eszméje a tőkés országok közvéleményében is. Igen, a népek szerte a vi­lágon békét akarnak, hisz a saját bőrükön ismerték meg a háború pusztításait. S ha van­nak is még a tőkés országok­ban olyanok, akiknek tisztán­látását ideig-óráig elhomályo­síthatja- a háborús propagan­da, egyre kevesebben lesznek, s mindinkább úgy is cseleked­nek, hogy békevágyukból bé­kés gyakorlat legyen. A kom­munista pártok — amelyek a béke eszméjének legkövetke­zetesebb, leghűségesebb hívei — harca nem marad hatásta­lanul. Az erőviszonyok ilyenkuf^ eredményeként állapította meg a marxista—leninista pártok tavalyi Értekezletének Nyilatkozata: „Elérkezett az az idő, amikor meg lehet hiú­sítani az imperialista agresz- szorok azon kísérletét, hogy világháborút robbantsanak ki." Ez a megállapítás azon­ban azt is jelenti, hogy csak lehetőségről vati szó. A hábo­rú elkerülhet őségé lehetőség, amely ma már adva van, de azt valóra is kell váltani. A háború ugyanis a kapitalizmus velejárója s az imperializmus agresszív természete nem vál­tozott meg. Amíg tehát fennáll az imperializmus, fennmarad a háború talaja is. Az impe­rialisták a maguk jószántából nem nyugszanak bele veresé­gükbe, nem mondanak le a ki­zsákmányolásból szerzett óriási profitról. Vagyis: a háború elkerül­hető, de veszélye még nem szűnt meg. Az agresszió és a háború mai fő ereje, az ame­rikai imperializmus, az an­gol és francia imperialisták­kal együtt bűnös szövetségre lépett a nyugatnémet impe­rialistákkal, a háborús tűz­fészek újjáélesztésén buzgol- kodik a Távol-Keleten, szítja a hidegháborút, élezi a nem­zetközi helyzetet, s ennek ér­dekében nem riad vissza a legaljasabb provokációktól sem. % A világhelyzet változására érzékenyen reagáló, mérleg egyik serpenyőjét ez a há­borús törekvés húzza lefelé, ami jogos aggodalomra kész­teti a népeket. Sokkal na­gyobb súly nehezedik azon­ban a másik serpenyőre, az az erő, amelyről a Nyilat­kozat szól; amely képes fé- kentartani a háború meg­szállottjait; s amely a béke biztosításának lehetőségét adja. És ma már nem is csak arról van szó, hogy időleges beikével meghosz- szabbíthatjuk a két világ- rendszer békés egymás mel­lett élésének időszakát; ma már arról van szó, hogy végleg megszabadíthatjuk az emberiséget egy új világ­háború veszélyétől és egy­ben lehetetlenné tegyük az imperialista hatalmak kü­lönféle helyi háborúit is. De, mert a háború el;ket"ü,é­----------------------------- senek le­hetősége nem valami égi adomány, a békét nem lehet kikönyörögni, azt csak aktív, céltudatos harccal le­het biztosítani. A Moszkvai Értekezlet feltárta és meg­mutatta, milyen úton-módon lehet még hatékonyabban ki­használni a háború elhárí­tásának ezeket a lehetőségeit: „A világbéke megőrzéséért arra van szükség, hogy az amerikai imperialisták által ösztönzött imperialista ag­resszió és háború politikája ellen küzdő harcosok a leg­átfogóbb egységfrontba tö­mörüljenek” — mondja a Nyilatkozat és megállapítja, hogy a történelem az új vi­lágháború elhárításáért első­sorban a nemzetközi mun­kásosztályra hárít nagy fe­lelősséget, de az összes de­mokratikus fa békeszerető erőket mozgósítja e szent feladatra. Ezeket mondja: „Ma harcolni a békéért — ez azt jelenti, hogy továbbra is legyünk maximálisan ébe­rek, fáradhatatlanul leplez­zük le az imperializmus po­litikáját, figyeljük éberen a háborús uszítok cselszövé- í seit és mesterkedéseit, szít- p suk fel a népek szent harag- | ját azok ellen, akik. háború- | ra törekszenek, fokozzuk az | összes békeszerető erők szer- | nézettségét, erősítsük szaka- | datlanul a tömegeknek a bé- | ke megvédésére irányuló te- i vékenységét, szilárdítsuk az \ együttműködést az összes ál- í lantokkal, amelyek nem ér- \ dekeltek az új háborúkban, p Azokban az országokban, | amelyekben az imperialisták í katonai támaszpontokat lé- p tesitettek, fokozni kell a í harcot e támaszpontok fel- í számolásáért, ami fontos fel- í tétele a nemzeti független- \ ség megszilárdításának, a j! szuverenitás megvédésének \ és a háború elhárításának. | A népeknek országuk műi- \ tarizálása elleni harcát ősz- p sze kell kapcsolni az Egye- \ sült Államok imperialistái- p val kapcsolatban álló tőkés p monopóliumok elleni harccal, p Manapság fontosabb, mint p valaha, hogy minden ország- | ban, harcoljanak azért, hogy p városon és falun, vállalatok- p nál és hivatalokban állan- p dóan fokozódjék és terjed- p jen a békemozgalom. A béke p híveinek mozgalma korunk p legátfogóbb mozgalma, amely p különféle társadalmi osztá- V lyokhoz tartozó, a legkü- f lönbözőbb politikai és val- í lási meggyőződést valló em- í bereket egyesít soraiban, | akiket összefűz az a nemes \ törekvés, hogy megakadd- \ lyozzák az újabb háborúkat | és biztosítsák a tartós bé- | két.” p Kővári József /l Kulcsár Pál brigádvezető a traktor szerkezeti részét rajzoltatja a táblára Harmath Mihály jövendőbeli traktorossal Botka Pál, Simon József és Harmath Mihály a nagykátai járásból jötték a tanfolyamra. A képen traktor-tömítő­gyűrűt javítanak (MTI-foto: Birgés felv.) i

Next

/
Thumbnails
Contents