Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

PEST MEGYEI V/fiVlm» 1961. FEBRUÁR 15, SZERDA Három miniszter és a Tervhivatal elnökének együttes utasítása a vegyi üzemek szabadtéri telepítésére A gyarmatosítók rendje Ugandában Nyolcvanhárom esztendeje alakult Londonban az Evan- 1 gélium Angol Missziós Tár- | saság Uganda megtérítésére, ’ hogy Egyenlítői-Afrika itt élő bantunégereit az isten teleimére és a brit korona hűségére bírja. A hittérítők az utolsó ítéletet prédikál­ták, a megtérteknek pedig feladták az utolsó kenetet. Az utóbbira gyakran volt is szükség, minthogy a misz- szió nyomában megjelentek az angol gyarmatosítók, akik | — hogy a termékeny földek I birtokába kerüljenek — meg­tizedelték a lakosságot. A zsol- I tárok és a fegyverek segít- I .ségével így sikerült az itt j fennálló négy feudális álla- J mot. Bugandát, Torot, Unió- | rőt és Ankolét 1893-ban Ugan- j da néven egységes brit j védnökséggé nyilvánítani. A magyar Dunántúl terű-, j leiének hatszorosára kitérje- j dó Uganda természeti gaz- ■ dagsága elbűvöli az utazót, j Mombaszából. a szomszédos j Kenya kikötőjéből nap mint j nap megrakott teherhajók í szállítják Uganda kincseit a tengeren túli „anyaország- j ba”, viszik a roppant kávé- | és gyapotültetvények terme- i sét. az ónt, wolframot, ara­nyat, rezet, foszfátot az an- goi gyárakba. És míg az ül­tetvények olcsó munkaerővel ma is ősrégi módszerekkel j termelik a gyapotot, Anglia j kegyesen (és jóval drágáb­ban) textiláruként küldi visz- | sza ugyanezt a gyarmatra, Buganda kabalája A négy ugandai tartomány | egyike, Buganda, még a múlt század végefelé is befolyásos királyság volt, szervezett had­erővel és kereskedelmi ha­jóhaddal. Uralkodója, a kaba- ka, értette módját, hogyan biztosítsa országa gazdasági jólétét (természetesen a kor afrikai országainak megfele­lő szinten). Azután megjöttek a hittérítők és gyarmatosító gazdáik, a. viszonylagos jó­létből abszolút nyomor lett. Maga az ugandai angol misz- szió csinos üzleti vállalkozás­sá fejlődött, kövér bankbeté­tekkel és terjedelmes ültet­vényekkel rendelkezett már, miközben az őslakosság fa- levél-takarta kunyhókban, himlőtől, leprától, maláriától sújtva tengődött. Ezer ugan­dai néger közül négyszáz ma sem éri el élete 14. évét, A fél Magyarországnyi földet beborító nagy Victo- ria-tó partján álló főváros­ban, Entebbe-ben ott pom­páznak a fehér urak fény­űző villái és palotái, 8000 fehéré az ország minden jó földje és bányáinak minden kincse, miközben a hat és félmilliós néger lakosság ke­zén a földnek csak egytize- de van. A politikai hatalom ha­sonló arányban oszlik meg, gyakorlatilag korlátlanul bir­tokolja a brit kormányzó. Van ugyan törvényhozó tanács, csakhogy tényleges hatáskör nélkül. Egyébként is, össze­tétele már eleve kizárja a gyarmattartók károsodását: 60 tagja közül 30-at a kormány­zó nevez ki, csak a másik harmincat választják,— de azt is hogyan? A lakosságot vá­lasztói osztályokba osztották és minden 1000 európai választ egy képviselőt, míg a nége­rek csak minden háromszáz- ezer után választanak egyet. Ráadásul csak az a néger szavazhat, akinek bizonyos vagyona, iskolai végzettsége van és megszabott ideig egy helyben lakik. Megszólalnak a kürtök I960 elején, egyik éjszaka, megszólaltak Entebbe kuny­hói között a négerek kürtjei. Jellegzetes tompa hangjuk rit­mikusan szállt minden égtáj felé. Négyszázezer afrikai se­reglett össze az ősapáktól örökölt fegyverekkel, hogy jo­gait követelje a gyarmatosító önkénytől. — önálló .nemzetgyűlést akarunk! — hangzott a jel­szó, amellyel a Bataka-mozga- lom az utcára hívta a töme­get. Frederick Crawford an­gol királyi kormányzó sürgő­sen Londonba táviratozott, néhány zászlóaljnyi jól fel­fegyverzett katonát, kérve erő­sítésül. Kétségtelen, hogy a megérkezett csapatok fegyver­zete jobb volt. mint múlt­századbeli hódító elődeiké ... Tömegmészárlás kezdődött és a felkelést leverték. A hangulat azonban izzó maradt és az ugandai pártok (a Haladó Párt, a Munkás­párt, a Muzulmán Szövetség, a Választók Ligája, a Nem­zeti Kongresszus) továbbra is a néger lakosság jogainak ki- terjesztését követelték. így az ; angolok bizonyos engedmé- | nyekre kényszerültek: a kor­mányzó ugyan ott maradt, de a j törvényhozó tanácsban az | elnöki helyet afrikainak en­gedte át; a helyi kormányba is több afrikait vontak be. 1960- ban Londonban tárgyalásokra is sor került a brit gyarmat­ügyi minisztérium és az ugandai törvényhozó tanács között. A tárgyalások nem hoztak eredményt, az ango­lok azzal érveltek, hogy Ugan­da népe nem elég érett a füg­getlenségre. Mégsem tagad­hatják, hogy Ugandában is leáldozott a gyarmati uralom napja. Mert bár nem ez volt a legelső tárgyalás az ugan- daiak és az angol kormány­körök között, az egyre nagyobb számú afrikai független ál­lam a jele annak, hogy tár­gyalásokkal nem lehet végte­lenségig húzni az angol ural­mat. Újra Buganda Nehéz megmondani, mikor és milyen körülmények között nyeri el függetlenségét Ugan­da. Nehéz megállapítani, me­lyik pártnak vagy mozgalom­nak van itt a legnagyobb be­folyása. Tény, hogy a múlt évi felkelés kiváltó oka az angolok pártfogását élvező né­A gépgyáraknak rá kell térniük szabadtérre alkalmas berendezések előállítására ger törzsfőnökök zsarnokosko- dása és a kapzsisága volt. A túlnyomóan írástudatlan ugan- daiakat egyre nehezebb lesz a britek néger kiszolgálóinak hatalmában, a mérsékelt pár­tok kezében megőrizni. Ez év elején a korábbi Nemzeti Kongresszus Párt mellett lét­rejött a Népi Kongresszus nevű mozgalom is, amely a függetlenséghez demokratikus berendezkedést követel. Figyelemre méltó szerepe van Uganda függetlenségi har­cában az 1900 óta bizonyos önkormányzatot élvező Bu- gandának, amelynek uralko­dóját 1955-ben az angolok visszaengedték angliai szám­űzetéséből. A kabaka, aki már korábban összetűzött az angolokkal, teljes független­séget követel királyságának és nem elégszik meg az 1953- ban elért sikerekkel (akkor átadták neki az oktatási, köz­jóléti és gazdasági ügyeket). Baganda a leggazdagabb tar­tománya a gyarmatnak, saját néger-parlamentje és kormán nya is van, mindez azonban keveset segíthet rajta, míg valamennyien a teljes Ugan­dával együtt a britek harapó­fogójában vannak. Ez év ele­jén a bugandai parlament füg­getlenségi kiáltványt fogadott el. Eszerint Buganda nem kíván része maradni a protek­torátusnak- Azt jelenti ez, hogy a gyarmat függetlenségi erői szétaprózódnak? Elzárkó­zik a kabaka a gyarmat többi függetlenségi, de demokrati­kusabb erőitől? Nem tudjuk. Tény, hogy más afrikai szer­vezetek szövetségi államban látják a független Uganda jö­vőjét. A nemzeti erőknek ösz- sze kellene fogniok. Kongó példája int: a helyi érdekű, törzsi elkülönülés a gyarmato­sítóknak kedvez. Gadó György Új növényvédőszer repülőgépes permetezésre Az elmúlt években siker­rel alkalmazták a hazai me­zőgazdaságban a balatonfűz- fői Nitrokémia Ipartelepek ha­tásos növényvédőszerét, a di- konirtot. A szilárd halmazál­lapotú, porszerű vegyianya­got felhasználás előtt vízben oldjálk, majd permetezőgé­pekkel juttatják a földekre, az oldott állapotú hatószer egyenletesen borítja be a növényzetet, s néhány nap alatt kiirtja a gyomokat. A szakemberek a dikonirtot tart-j ják a leghatásosabb gabona-í gyomtalanító szernek. Ta-Í valy megpróbálkoztak repü- i lőgépes permetezésével. A lé-! gi permetezés ugyan bevái-i tóttá a hozzáfűzött reménye-í két, de néhány javítanivalóra! is felhívta a figyelmet. A re- j pülőgépes gyomirtásnak hát- ; ránya például, hogy a gép; tartályainak feltöltése után ] sokat kell várakozni a ható-; anyag oldódására, s ez aka-; dályozza a folyamatos mun-1 kát. A Nitrokémia laboratóriu-j mában most új gyomirtó-j szert kísérleteztek ki — ki­zárólag repülőgépes permete- zésre. A dikamintnak elneve­zett anyag hasonlít a diko- nirthoz, de különbözik tőle abban, hogy oldat alakjában hozzák majd forgalomba, hogy az ideiglenes repülőte­reken ne okozzon idővesztesé­get a hatóanyag feloldása. Negyven százalékra növelték a szer hatóanyagának ará­nyát a víz rovására. Ezzel csökkent a holtsúly, s egy- egy felszállással nagyobb te­rületeket lehet gyomtalaníta- ni. Az új permetezőszer rend­kívül érdekes hatást fejt ki a földeken, amint azt a ko­rábbi kísérletek megállapí­tották. Az irtás idejét úgy kell megválasztani, hogy a gabona nagysága akkorra el­érje a 15—20 centimétert. Eb­ben az időszakban a gaboná­nál már sokkal erősebbek a gyomnövények, de az irtószer hatására mégsem a fejletle­nebb gabona, hanem az erő­sebb gyom pusztult el. Az ér­dekes jelenséget a szakembe­rek szerint különleges hor­monhatás okozza. A dika- mint ugyanis többszörösére növeli a gyomnövény sejtjei­nek szaporodását. A hirtelen megnövekedett gyom vé­kony gyökérzetén át nem tud elegendő tápanyagot felszív­ni és saját magát éli fe3 — elszárad. Gyorsuló sejtsza­porodást figyeltek meg a ga­bonafajtáknál is, de ez egyál­talán nem káros, sőt némi terméstöbbletet hoz. A nehézipari miniszter ta­valy kiadott egyik rendelke­zése utasította a vegyi üze­mek tervezőit, hogy a jövőben a vegyipari berendezéseket — az egész világon jelentkező gazdaságos irányzat szerint —, lehetőleg szabad ég alatt helyezzék el, elhagyva a fe­lesleges, költséges építkező, sekeí. Néhány új üzemet, az uta­sítás értelmében, azóta már szabadtéri telepítésre tervez­tek. korábban elkészült ter­veket pedig átdolgozták. Sikerült is mindjárt kez­detben, számottevő meg­takarításokat elérni. A szolnoki Tiszamenti Vegyi­művek épülő új kénsavigyára például, körülbelül 25 mil­lió forinttal kerül kevesebb­be az építési hányad csökken, tése. a berendezések szabad­téri elhelyezése révén. A fűzfői Medicolor Vegyiter­mékek Gyára bővítésénél is sok milliós megtakarítással számolnak. A legnagyobb megtaka­rítás a Százhalombattá­ra tervezet Dunai Kő­olajfinomító építésénél je­lentkezik majd. Azt tapasztalták azonban, hogy a kezdeti sikerek foly­tatása nincs megfelelően biz­tosítva, mert a nehézipari mi­niszter utasítását csak az eh­hez a tárcához tartozó vál­lalatok. szervek, tartják ma­gukra nézve kötelezőnek, más tárcákhoz tartozók pedig nem, noha szintén részt vesznek vegyipari üzemek tervezésé­ben, építésében, berendezé­sének előállításában. Külö­nösen a gépgyártó üzemek vonakodnak, hogy a beren­dezéseket a szabadtéri elhe­lyezés kívánalmai szerint módosítsák. Ezért a szabadtéri telepí­tésben érdekelt négy főható­ság vezetője, Czottner Sándor nehézipari miniszter, Kiss Ár­pád, az Országos Tervhivatal elnöke, Csergő János kohó- és gépipari miniszter, valamint Trautmann Rezső építésügyi miniszter most együttes utasítást adott ki a vegyipari, kőolajipari és aluminiumipari gépek sza­badtéri elhelyezésére. Az együttes utasítás részlete­sen felsorolja, melyek azok a kemencék, kazánok, generáto­rok, konvertek, hőtechnikai készülékek és más vegyipari berendezések, amelyeket sza­badtéren kell felszerelni. Kü­lön meghatározza az utasítás a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium gépgyártó vállalatainak feladatait. A szabadtéri elhe­lyezés figyelembevételével rá kell térniök a vízteleníthető szerelvények gyártására, be kell vezetniök a fűthető sze­relvények előállítását, illetve ezeknek jelenlegi választékát bővíteniök kell. Kidolgozandó a szabadtéri szivattyúk téli melegen tartásának módja, megvizsgálandó a saválló zo­máncozott edények szabadtéri használatának lehetősége. Több szerkezeti változta­tást is előír az utasítás, így például fel kell ké­szülni arra, hogy a gép­ipari üzemek növeljék a zárt típusú motorok, a szabadtéri mérő- és sza­bályozó műszerek gyártá­sát. A rendelkezés kibocsá­tói tisztában vannak vele, hogy a többletkiadás, amelyet a gépek átalakítása, a módo­sított gyártás okoz, néhány esetben kiegyenlíti az építke­zés elhagyásával megtakarí­tott összeget. A szabadtéri el­helyezés haszna ebben az esetben úgy jelentkezik, hogy az új üzem építésének ideje lényegesen megrövidül, s a létesítményt hamarabb üzem­be lehet helyezni. (MTI) Újfajta önbeállító függesztett ekét gyártanak Mosonmagyaróvárott Uj fajta traktoreke gyártá­sára készülnek fel a mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyárban. Két évig tartó kísér­let alapján fejlesztették ki az új típust, amelyet a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet most gyártásra alkalmasnak minősített. A vontatott ekét az utóbbi időben kezdte kiszorítani a — Látod, mindennap egy világesemény ...! — Bizony, — mi mindent keil majd megtanulnunk az iskolában ...! függesztett eke, amely köny- nyebb, fordulékonyabb, keve­sebb lóerőt, kevesebb üzem­anyagot igényel. Hátránya is van azonban, az eddig gyártott függesztett ekének: merevsége miatt nem tudja követni a ta­laj egyenetlenségét, hol mé­lyebben, hol sekélyebben szánt. Ezt a hátrányt szünteti meg jelentős mértékben az új fajta önbeállító eke, amelynek rög­zítése nem merev, az eke for­gócsapon át csatlakozik a trak­torhoz, úgyhogy bizonyos fokig elbillénthet, önműködően al­kalmazkodik a talaj egyenet­lenségéhez. Az önbeállító függesztett ekéből háromvasú és négyvasú mintapéldányokat készítettek csővázas kivitelben. Az FE—3 jelű eke súlya 290 kilogramm* míg a régi vontatott háromva­sú eke 740 kilót nyomott. Az új fajta ekék a legtöbb traktortípushoz alkalmasak. Legkedvezőbben azonban a Vörös Csillag Traktorgyárban most készülő UE—28-as négy- kerékmeghajtású traktorhoz használhatók. A harmadik ne­gyedévben kezdik meg a soro­zatgyártási. CsereL9ár a j^afon, (ó a Szék a íatt hónom alatt a készülékkel a Körúton mentem, egy férfi megszólított: nem adom el a rádiót? — kérdezte. Én két­száz forintért odaadtam neki s gondoltam, ha lesz pénzem, visszaveszem. — Mit csinált a pénzzel? — Tetszik tudni, ügyész úr — mondja —, nagyon szere­tem a pirított májat. Az inté­zetben sosem csináltak. Meg­kívántam. Egy vendéglőben megebédeltem. — Aztán? — Pár nap múlva elfo­gyott a pénzem. Még jó idők voltak és a lágymányosi épít­kezéseknél egy felfordult csille alatt aludtam. — Honnan szerzett élelemre pénzt? — Kértem az emberektől útiköltségre. Azt mondtam, hogy kórházból jöttem és sze­retnék hazautazni. Majdnem mindenki adott. Olyan is akadt, akitől harminc forintot kaptam. Annak a tisztesség kedvéért fel írta m a címét, hogy majd elküldöm neki. \ — Budaörsre hogy került? — Tetszik tudni ügyész úr, mikor hidegebbek lettek, már nagyon fáztam a csille alatt. Kijártam Budaörsre és ott szalmakazlakban, alsó épüle­tekben aludtam. — Azt mondja el, hogy a száradni kitett fehérneműket hogyan lopta el. — Az úgy történt, ügyész úr kérem, hogy az egyik bu­daörsi ház kapuja nyitva volt. Bementem. Egy alsó helyiség­ben találtam éjszakai szállást. Reggel, amikor felébredtem, láttam a kiterített ágynemű­ket és alsóruhákat, összeszed­tem belőlük néhányat. Nem vittem el mindet, ügyész úr kérem. Mindig jószívű ember voltam. Amiből kettő volt, egyiket otthagytam. Aztán másik este egy másik háznál szedtem össze a száradó fe­hérneműt. Onnan sem min­det, ügyész úr kérem! — Mit csinált az ellopott fe­hérneműkkel? — Kivittem az ócskapiacra és el akartam adni, hogy abból majd kiváltom a rádiót és visz- szamegyek Pomázra. — Miért hazudik, hiszen a hatszáz forint értékű ruhane­műt nyolcvan forintért kínálta. Abból nem tudta volna a rá­diót kiváltani! Urray István nem válaszol. Fejét oldalra billentve a széke alá néz. — Ügyész úr, kérem, egy ló van a szék alatt. — Ne cirkuszoljon itt! A múlt héten három napig volt elmeorvosi megfigyelésen és megállapították, hogy beszá­mítható. — Ügyész úr. tetszik látni, ott a falon cserebogarak mászkálnak. — Azonnal'szedje le őket — csattan erélyesen az ügyész hangja. A gyanúsított feláll, de nem indul el a fai felé, csak tiblábol egy helyben* majd csendesen, szinte bocsá- natkérően megszólal. — Már nincsenek ott, ügyész úr kérem. Elrepültek. Közben elkészül a jegyző­könyv. A gyanúsított aláírja, miután figyelmesen átolvasta. — Kérhetek valamit, ügyész úr? — Tessék. — A vádirat elkészítésénél tessék méltányosan minősíteni a terhemre rótt cselekménye­ket — mondja jogászi szaksze­rűséggel megfogalmazva. Mielőtt a fogdába visszakísé­rik. Urray István a szobában tartózkodók felé külön-kü’ön elegánsan meghajol. Éppen csak azt nem mondja: elné­zést, uraim, de nekem távoz­nom kell. Az ügyészség sikkasztás, két­rendbeli lopás, közveszélyes munkakerülés és koldu.ás bűntette miatt ad ki vádira­tot ellene. Nem fér hozzá két­ség, hogy tizennegyedik bör­tönbüntetésének kiszabásánál a bíróság nemigen talál számá­ra enyhítő körülményt. Ennek az ügynek azonban még lehet­ne egy vádlottja: az alkohol; Urray Istvánt az ital juttatta ennyire mélyre, ahonnan már bajosan talál vissza. Ö a társa­dalom számára elveszett em­ber. Csak tehertétel. Bünteté­sének kitöltése után vajon mi lesz a sorsa? Újabb bűncselek­mény, s aztán újabb börtön, zártintézeti kezeléssel felvált­va? Ez az eset is példázza, hogy az alkohol elleni küzdel­met minden eszközzel fokoz­nunk kell! Győri Mihály Az Ügyész előtt az em­beri lélek sok-sok rejtelme, betegsége és az azt kiváltó okok úgy tárulnak fel, mint a beteget vizsgáló orvos előtt a test kóros elváltozásai. A Budai Járási Ügyészségen U'rray István 41 éves volt bér­elszámoló kihallgatása folyik. Kicsi, sovány, sápadt, intelli­gens arcú ember. Kereske­delmi érettségije van. Tizen- j egy évvel ezelőtt még a Gold­berger Textilművekben volt i bérelszámoló. Egy este, ami- ; kor lakására hazament, fele­ségét legjobb barátjával ket- j lesben találta. Ettől kezdve ! állandóan ivott. Egy év múl- : va elbocsátották munkahelyé- ; ről a notórius alkoholistává ; lett férfit. Ezt követően há- ; romszor volt alkoholelvonó i kúrán és tizenháromszor bör- ítönben. Csalás, lopás, sikkasz­tás, közveszélyes munkakerü- j lés, sőt rablás is szerepel bűn­tettei sorában. Tizenegy évből 3 hatot fegyintézetben töltött. ■ Három évvel ezelőtt delirium ! tremensszel. az idült alkoho- ! listák súlyos betegségével, el- ! megyógyintézetbe került, majd : a pomázi Munkaterápiás Inté- ízetbe helyezték át. Urray Ist- íván — mondhatni — „kar­ínért csinált” Pomázon: az in­tézet adminisztrációs munká­ját bízták rá í — Miért jött el ^omázról? í— kérdezi az ügyész, í — A főorvos úr megkért, £ hogy vigyem be javíttatni '< Budapestre a rádióját. Mikor Zsoltárokkal és puskákkal

Next

/
Thumbnails
Contents