Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-14 / 38. szám
rr«r MEGYEI Miből telik még ötmillióra: A nyakoncsípett veszteségidők - Űj technológiák — Határozott intézkedések iJCíHao 1961. FEBRUÁR 14, KEDD Huszonkettő és fél százalékkal magasabb a Diósdi Csapágygyár idei terve a csapágy darabszámot tekintve, mint a tavalyi. Nem kis növekedés, s mégis, a közelmúltban, amikor a külkereskedelmi szervek megkérdezték, hogy tudnak-e ötmillió forint értékű csapágyat gyártani terven felül exportra, igennel válaszoltak. Ötmillió forint nem kis pénz. A munka sem kevés, amellyel megkeresik. Mégis, miért merték magabiztosan vállalni ezt a nem kötelező feladatot? Nemcsak azért, mert dicsőség, ha a Diósdi Csapágygyár termékei minél nagyobb számban és minél több országba eljutnak a világon. Igaz. hogy ez lelkesít, de nem lesz belőle kapacitás. Tudják ezt a gyár vezetői és dolgozói is, éppen ezért alaposan megvizsgálták a termelési körülményeket A vizsgálódás kimutatta, hogy 1958-tól 1960-ig a termelés növekedésének még a félét sem biztosították a termelékenység növelésével, hanem nagyobbrészt létszámemeléssel érték el. Az idén, az ötéves terv első esztendejében ezt kétharmad- egyharmad arányban a termelékenység javára kívánják változtatni. Sajnos mindenről, amivel ezt biztosítják, nem tudunk beszámolni. Ezért csak néhány nagyon fontos intézkedés ismertetésére szorítkozunk. Az egyik legfontosabb ilyen intézkedés, hogy a szükséges gép- kapacitás biztosítása érdekében a termelő gépeket két műszakban, az úgynevezett „szűk keresztmetszeteken” pedig három műszakban üzemeltetik. A kétműszakos munka azért szükséges, mert a karbantartást és a veszteségek pótlását csak a harmadik műszak részleges üzemeltetésével tudják biztosítani. Azt is megállapították, hogy nem kielégítő a munkanap kihasználása. A dolgozók egy része késik vagy hosszabb időre elhagyja munkahelyét. Ezen úgy kívánnak változtatni, hogy érvényt szereznek az üzemvezetők és a művezetők jogaira és kötelességeire vonatkozó kormányrendeletnek. Szigorúan megkövetelik, hogy a műhelyek, műhelyrészek vezetői határozottan lépjenek fel a lazaságok ellen, ellenőrizzék a rájuk bízott emberek tevé- . kenységét. Persze nemcsak a munkafegyelem lazasága, hanem szervezési hiányosságok is'gátolják a magasabb produktumot. E#el dől a hiányosságoktól úgy akarnak megszabadulni, hogy módszeresen mérik a veszteségidőket. s megfelelő elemzés után megteszik a szükséges intézkedéseket. Nagyon szigorú intézkedéseket tesznek a technológiai előírások, utasítások betartása érdekében, mert az e téren tapasztalt mulasztások is akadályai a termelékenység növelésének. Megállapították például, hogy sok gépre nem teszik ki a technológiai utasításokat, ezért a dolgozók közül sokan nem ismerik azokat. Ilyen körülmények között nem véletlen, ha növekszik a selejt Persze a technológiai utasítások kifüggesztése még nem minden. Arra is gondoltak és szigorúan elrendelték, hogy a technológiai fegyelem betartását rendszeresen ellenőrizni kell. Ide tartozik az is, hogy az új technológiai eljárások alkalmazása vontatottan halad. Ennek egyik oka, hogy nem minden vezető oktatja ki megfelelően a dolgozókat az új módszerek alkalmazására, de némely helyen a kellő szervezési intézkedések is hiányoznak. A feladatok itt is magától értetődőek. Azt is megállapították, hogy a csapágygyártás normaidőszükségletét megfelelő dokumentáció írja elő. Ellenben a szerszámgyártásnál és a TMK munkájában ez idő szerint csak statisztikai módszerekkel utalványoznak, ami nem teszi lehetővé a termelékenység megfelelő kimutatását. Nem véletlenül van ez így, ezeken a munkaterületeken a technológia is elmaradottabb. Ezért feltétlenül szükséges — és ezt is teszik —, hogy a szerszámgyártáshoz és a gépfelújításhoz is megfelelő technológiát biztosítanak. hogy egyidejűleg a megfelelő normákat is biztosíthassák. Általában az az elv, hogy a technológiai változtatásokat, a munkamódszer fejlődését a norma kiigazításának kell követnie. Ez meg is történik ebben a gyárban, de az még hiba, hogy az új technológiák kiadásúkor még nem- adnak új időt. Ezt később teszik meg, mondván: begyakorlást időt kell biztosítani. Most megszüntetik ezt a gyakorlatot, mert a tapasztalatok bizonyítják, hogy nincs szükség be- gyakorlási időre. Speciális esetekben persze bérkiegészítést adnak, hogy a dolgozó ne károsodjék. Ennek egyébként egyik oka, hogy egyes vezetők a normamegállapításoktól, általában a munka- és üzemszervezéstől idegenkednek. Pedig a gyár mai bérgazdálkodási rendszere mellett bércsökkenés nélkül végre lehet hajtani a normakiigazítást, ha a technológiai változtatásokat időben keresztülvezetik a normákon. Lehet, hogy népszerűtlenek a szervezési feladatok, mégsem nézhetik tétlenül a gyár vezetői, hogy például a TMK-ban a vizsgálat több mint ötvenezer felesleges normaóra kapacitást állapított meg éves szinten. Ezt a kapacitást feltétlenül hasznosítani kell és- hasznosítani is fogják a termelésben. Az ilyen tények mellett egyetlen vezető sem mehet el szótlanul, mert ha eltűri a lazaságokat, árt a népgazdaságnak. Még egy nagyon fontos és másutt ig követendő tapasztalatról és az ezt követő intézkedésről kell szólni. Megállapították, hogy a jelenleg alkalmazott prémium- és nyereség. • részesedési rendszer nincs kellő hatással a termelékenység növelésére. Azért van így, mert a termelői árrendezés óta a gazdasági vezetők és a dolgozók figyelme elsősorban az anyagráfordítások csökkentésére irányult. Ez önmagában nem baj, de az már igen, hogy háttérbe szorult a munkaerővel való takarékos gazdálkodás. Ezért már erre az évre új prémium- és nyereségrészesedési feltételeket dolgoznak ki, amelyek már a munkaerővel való jobb gazdálkodásra is ösztönöznek. Ezekből és még számos hasznos tapasztalatból és ezt követő intézkedésből telik a megemelt terv mellett még további ötmillióra.1 Elvitatha- tatlanul jelentős lépés ez előre, de azt is mutatja, milyen nagy kieséseket okozhat, ha a termelékenység vizsgálata háttérbe szorul. A jövőben ilyen luxust nem engedhetünk meg magunknak. Farkas István — NAGY KELETJE VAN a Szovjetunióban a za-kusz- kának. Az étvágygerjesztő zöldségkonzervből a Nagykőrösi Konzervgyár tizenöt vagonnál készített az elmúlt hónapban. — TOVÁBB FOLYIK az idén a villamosítás a manó. ri járásban. A járás községeiben év végéig mintegy húsz kilométer hosszúságú villanyvezetéket építenek. — NÉGY egyfelvonásos vígjátékot mutatott be a közelmúltban nagy sikerrel a diósdi KISZ-szervezet színjátszó csoportja. Az együttes számos környező községbe kapott meghívást vendég- szereplésre. A tél sem állította meg a munkát Gyors ütemben folyik az építkezés Százhalombattán— A község két kívánsága A százhalombattai erőmű építkezése egy percre sem állt meg eddig, az idei enyhe tél lehetővé teszi" a munkát. Pedig ez idő szerint úgyszólván kizárólag földmunka folyik. Legalábbis a helyszínen. Különböző tervezőirodákban azonban készülnek a tervek és részlettervek, sőt, a múlt év végén az Építésügyi Minisztérium megrendelte Százhalombatta kistájrendezési tervét, amely a község határán kívül kiterjed Érd és Ercsi határának egy részére is. Az olajfinomító 600 holdnyi területe a százhalombattai határból - csupán 200 holdat foglal magába, a többi négyszáz hold Ercsi határába kerül. Kisebb érdi területet az ipari szárny vasút részére vesznek igénybe. Előreláthatólag ezeket a területeket Százhalombattához is csatolják, ezért szükséges a kistájrendezési terv elkészítése. Az erőmű részére pedig most folyik a kisajátítási eljárás száz katasztrális hold kiterjedésű százhalombattai területre. Ettől az eljárástól függetlenül azonban, az egész területen folyik már az építési munka. Rövidesen el is készül a sztálinvárosi országúitól az erőmű telepéig, a helyenként kanyarokat kiiktató új szakaszokkal átépülő bekötőút. Ezzel az úttal kapcsolatban a százhalombattai tanács kéréssel fordult a Nehézipari SZILI BÁCSI Az utolsó hasáb. Ilyen emberre szokták mondani, hogy ezermester. Eredetileg földműves volt, majd elszegődött folyamőrnek, később meg szakács leit. Dolgozott bányában is, aztán éjjeliőrnek állt be. Székesfehérvárott született, most Szabón él, az Üj Barázda Tsz gyümölcstermelő brigádvezetője. Tulajdonképpen gyümölcskertész már. Hosszú regényt lehetne írni az életéről, a sok keserves kalandról, arról a küzdelemről, amit évtizedeken át lankadatlanul folytatott a megélhetésért. Legnagyobb részt alkalmi munkából tartotta el családját, de sosem ijedt meg, bárhová is dobta a sors. Szili bácsit — pontosabban Szili György brigádvezetőt — azon a kis házi ünnepségen ismertem meg, ahol a fertőzésmentes gyümölcstermesztésért egy 70 ezer forintos permetezőgépet adtak át ajándékba első díjként a termelő- szövetkezetnek. Hogy az Üj Barázda Tsz nyerte ezt a gépet, meg hogy a gyümölcstermesztésben országosan is előkelő helyet tölt be, az Szili bácsi érdeme is. A hatvanadik évét taposó, már fehér hajú kertész ugyanis nagy szorgalommal, fáradságot nem kímélve munkálkodik a tsz gyümölcsösében. Nagy úr a szükség, sok mindenre rákényszeríti az embert, szokta mondogatni az öreg s miután elkezdtünk beszélgetni, azt is megjegyezte: „most legalább megírhatja, hogyan lesz egy folyamőrből gyümölcskertész”. 1953-ban lépett az Új Barázda Termelőszövetkezetbe. Eleinte mint növénytermelő dolgozott, de nemsokára átkerült a gyümölcsösbe. A 16 hold almáskertben 3600 gyümölcsfát ápolt féltő gonddal. Már az első napokban nagy hozzáértéssel fogott a munkához. Nem is maradt el az eredmény. Azóta is mind több gyümölcsöt — főként pedig fertőzésmentes almát — termel a tsz. Szili bácsi világéletében szerette a gyümölcsfákat, szabad idejében odahaza mindig oltogatott, metszett, s nemesítette a fáit. A szövetkezetben még csak gyarapította a magával hozott tapasztalatokat, tanulmányozta a szakkönyveket és rövid idő alatt kitűnő gyümölcstermesztőnek bizonyult. Jó munkája eredményeként Minisztériumhoz. Az a kíván, sága a községnek, hosszabbítsák meg a községen át, egészen a téglagyárig az átépített utat. Az építkezésekhez a téglagyárból nagy mennyiségű téglát szállítanak majd, és ezek a szállítmányok a község főutcájának amúgyis erősen megviselt, ká- tyús kocsiútját még jobban megrongálnák. Két és fél kilométerrel kellene tehát meghosszabbítani az útépítést. A Nehézipari Minisztérium, tekintve, hogy az erőműnek csak saját telepéig van útra szüksége, a község kérelmét áttette a megyei tanácshoz, ahol azonban az útépítéshez egyelőre nem tudnak pénzügyi keretet biztosítani. Több kilátással kéri a községi tanács, hogy az erőmű épülő vízvezetékébe kapcsolják be a jó vízben szűkölködő községet. Ezt a kérelmet a minisztérium. tájékoztatást és adatokat kérve tette ót a megyei tanácshoz. A községnek mintegy 250—300 köbméter vízre lenne szüksége naponta. A vízvezetéképítés munkálatai különben nagy gyorsasággal haladnak. Elkészült a Duna-parti négy kút, az árkokat, amelyekbe a vezeték csöveit fektetik. nagyrészt máris megásták, és most szerelik össze a víztornyot. A Dunától az olajfinomítóig két párhuzamos csatprnát is építenek. Ezek hajózhatók lesznek, csak az építkezés későbbi folyamán kezdenek azonban megépítésükhöz. De a községben aggodalmat kelt. hogy ezek a csatornák, ha híd nem kerül föléjük. elvágnák a hozzátartozó Duna- füredet a falutól. Dunafüre- den. amely voltaképpen inkább nyaralóhely, és így főleg csupán a nyári hónapokban lakott, mindössze huszonöt család, mintegy száz ember él állandóan. Az ottani gyermekek azonban a százhalombattai iskolába járnak, Ercsi nagyon nagy távolságra esik, közvetlen út nem is vezet odáig. Napi bevásárlásaik. hivatalos ügyek elintézése miatt a dunafüre- dieknek szintén a községbe kell járniok, nyáron az ott üdülőknek is. Valamennyiök számára nehéz helyzet állna elő, ha a készülő csatornákra nem kerülne híd. Természetesen az erőmű és olajfinomító építése sokkal nagyobb jelentőségű a kis létszámú dunafüredi lakosság esetleg bekövetkező kényelmetlenségeinél. Nagy alkotásoknál nem nagyon leheti tekintettel lenni mindenki érdekeire. bármennyire is jogos kívánságaira. Mégis, ha agy mód lenne rá. meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy Duna- fiired közvetlen összeköttetése az anyaközséggel ne szakadjon meg. A hatalmas építkezés különben tavasztól, talán már márciustól kezdve, erősebb ütemben folytatódik. Egyre újabb felvonulási épületeket emelnek. annak ieléül. hogy nemsokára a már dolgozókon felül, ismét több száz főnyi munkás érkezik az építkezésekhez. Az erőmű tulajdonképpeni épületeinek építése csak a tavasszal kezdődik Ugyanakkor hozzáfog, nak a vasútállomásnál. Százhalombatta—Újtelep mellett, a lakótelep építéséhez is. A napokban tartották meg a tervezett kikötő helvén a helvszíni beiárást. és rövidesen itt is megkezdik a munkát. Sí. E. Ez évben nagy mértékben fejlesztik a fővárosi zöldövezet kertészeti kultúráját A Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet az őszszel befejezte két évig, tartó, nagy munkáját: a fővárosi zöldövezet talajviszonyainak megállapítását. A kutatás célja az volt, hogy pontos adatok álljanak rendelkezésre arra vonatkozólag, milyen kertészeti tömegtermelésre lehet még felhasználni a zöldövezetet. A Pest megyei Tanács mezőgazda- sági osztálya, amikor az értékes adatok birtokába jutott, megbeszélésre hívta ösz- sze a járási mezőgazdasági osztályok agronóm-usait és ismertette velük a kutató- intézet fontos megái lapitá- sait. A kutatóintézet javaslatára ez évben lényegesen emelik a gödöllői járásban, ezenkívül Veresegyház, Aszód, Túra és Isaszeg határában az almaparadicsom termőterületét. A korai burgonyát igen jelentős területen termesztik majd Taksony, Dabas, Gyón, Rákospalota és Pestlőrinc községben. A rajnai, úgynevezett „fürtös”-uborka termesztését bevezetik Csömör, Pécel, Dunakeszi. Főt. Kis- és Nagytarcsa határában. Az érdek« talajtani megállapítás alapján Mátyásföld és Cinkota szerves, melegtalajú földjein jelentős területet jelöltek ki a korai spárga és az édes-nemes torma termesztésére. A főváros határában: Dabas, Gyál és Vecsés község földjein több mint 300 holdnyi területet használtak fel a korai cukordinnye és a Marsovszky-féle görögdinnye termesztésére. A Vecsés közelében levő Halmi-pusztán már eddig is Heves megyéből idetelepedett dinnyések dolgoztak. Most ezek a hírneves dinnyések mindany- nyiain beléptek a gyáli Dózsa Termelőszövetkezetbe, ahol ők fogják irányítani a dinnyetermeiést. A Pest megyei Tanács a zöldövezet kertészeti kultúrájának emelésére haiároza- tot hozott, hogy a megyében minden öntözhető földparcellát a termelés szolgálatába kell állítani. Ezért elrendelte, ha a földeken végighúzódó patakok vizét a termelők öntözésre akarják felhasználni, gyors helyszíni szemlék megtartásával tegyék ezt lehetővé. Németh Jenő Kétszeresére növelik Tápiógyörgyén a villanyhálózatot A szövetkezeti község rangjára emelkedett Tápiógyörgyén a községfejlesztés keretében idén befejezik azokat a létesítményeket, amelyek alapját már tavaly lerakták. Korszerű is, szép is lesz az ikermegoldású orvosi rendelő, amelyet a Tápiószelei Vegyesipari Ktsz épít. A györgyeiek örömmel látnák, ha a ktsz jobban igyekeznék. A tető- szerkezet betongerendái' már jó ideje megérkeztek; s ha valamely más anyag ma még hiányzik is — célszerű lenne a gerendákat mielőbb elhelyezni. Máskülönben alighanem későbbre tolódik a májusra tervezett átadás.,. 'A pokoltanyai iskola nevelői, diákjai egyaránt örülnek: a kovesúttól a tanintézetig betonjárda épül, kereken 25 ezer forintos költséggel. Rövidesen hozzálátnak a tavaly vásárolt orvosi lakás renoválásához is. Ebben az évben — három és félkilométeres bővítéssel. 300 ezer forintos ráfordítással — megkétszerezik Tápiógyör- gye villanyhálózatát. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat három új transzformátor juttatásával segíti ezt a munkát, A lakos ság a villanyoszlopok megvásárlásához készpénzzel is hozzájárult; a szállításhoz, felállításhoz így összesen mintegy 150 ezer forintos társadalmi segítséget nyújtott. A tápiógyörgyeiek segítőkészségére jellemző, hogy a karácsony estéjén érkezett betongyámokat haladéktalanul kirakták a vagonokból. Ebben az önkéntes munkában a nagykertiek és a Hajnal utcaiak jeleskedtek. Faluszerte nagyon várják a villanyhálózat bővítését, amelyet jövőre — újabb Kétkilo- méteres építéssel — be kívánnak fejezni. brigadvezetonek is megvalasz tották Szili bácsit. Aztán jöt ötvenhat és már-már úgy né zett ki, hogy szétbomlik i szövetkezet. Ö persze halion sem akart erről, nem hagyti abba a munkát, sőt, amikor < többiek magára hagyták, méi szorgalmasabban dolgozott/Mt is példát mutat, ha el is száll tak fölötte az évek, még mos is fölkapaszkodik a fákra, s i létrán is úgy mozog, minthe ifjú lenne. Nem törődik se t hőséggel, se a hideggel, éjjel- nappal kint van a gyümöl esősben. Az elmúlt tavasszal amikor a fagyveszély jött ködgyertyával pédte a fákat most füstöléssel űzi majd e a virágölő hideget, öt embe; tartozik a keze alá, öten gon. dozzák az almafákat. Tavaly a legnagyobb bevételt éppen az almával szerezU a tsz. Még a mostoha időjárás ellenére is 1655 mázsc alma termett, s ennek töbl mint 90 százalékát — minthogy kifogástalan, fertőzés mentes volt — az államnál adták el exportra. Négyszáznegyvenhétezer forinttal gya. rapította ez az összeg a közöl kasszát. Szili bácsi az elmúlt évben 528 munkaegységet szerzett, s ez szép kis összeg Ji forintjával. Az idén sem akai kevesebbet keresni. Min mondta is, elég volt a nélkülözésből „ezermester” korában. Súlyán Pál
