Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

1961. JAVÜÄR 8, VASÄRNAP Meere i 'Adrian Megyénk lakossága tízmillió forint értékű társadalmi munkát végzett 1960-ban Több tervszerűséget a községiéjlesz tési munkában! A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának kezdemé­nyezésére, szombaton dél­előtt nagyfontosságú érte­kezlet zajlott le a községfej­lesztési politika kérdéseiről, a megyeházán. A megbeszé­lésen részt vettek a járási és városi tanácsok vb-vezetői, a községfejlesztési és a költ­ségvetési csoportvezetők, a pénzügyi osztályvezetők, va­lamint a megyei tanács köz­ségfej lesztésd é« pénzügyi ál­landó bizottságának tagjai... Az első napirendi pont előadója, dr Farkas Mihály, a megyei tanács vb-titkára, elmondotta, hogy 1960-ban jelentős mértékben emelke­dett a községfejlesztés vo­lumene, az előző évhez ké­péé-": 30 millió forinttal nagyobb összeg felhasználá­sáról kellett gondoskodni. A községfejlesztési költégve- tés teljes összegéből. 120 mil­lió forintból 100 milliót hasz­náltak fel a helyi tanácsok, s 20 millió forintot tartalé­koltak. A közséafejlesztési munka fellendülésében komoly sze­repe volt a tömegkapcsola­tok javulásának. A társadal­mi. és tömegszervezetek fo­kozott aktivitása, a lakosság javaslatainak gondos össze­gyűjtése. a társadalmi mun­kára való mozgósítás meg­hozta a kívánt eredményt: az 1959. évi 81 százalékkal szemben tavaly 98 százalék­ra tőkésítettük a községfei- l'-sz+ési terveket A lakosság által végzett társadalmi mun­ka értéke meghaladta a 10 millió forintot, vagyis kétszerese a tavaly­előttinek. Ebben az érdem jelentős része a tömegszerve­zeteké: a Hazafia« Népfronté, a Nőtanácsé és a KlSZ-szer- vezeteké. A helyi tanácsok és a felsorolt társadalmi és tömegszervezetek mozgósító erejének hatására 1960-ban összesen mintegy ötvenezer lakos vett részt társadalmi munkában a megyében. Ez a szám is kétszerese a tavaly­előttinek. Dr Farkas Mihály ezután a községfejlesztési munka hiányosságaival foglalkozott. Ezek közé sorolta az egysé­ges. egész megyére érvényes értékelési rendszer hiányát. Hiba az is. hopv sokhelyütt nem tájékoztatják megfelelő­en a lakosságot a községfej­lesztési tervekről, s ezzel le­mondanak arról az ösztönző erőről, amellyel a dolgozókat érdekeltté tehetnék annak végrehajtásában. Nem kielé­gítők az eredmények a he­lyi anyagok felhasználásában sem. Pedig a községfejleszté­si építkezések 60—65 száza­léka házi kezelésben törté­nik, ami nemcsak lehetővé, de szükségessé is teszi a he­lyi anyagok minél nagyobb mérvű felhasználását. Foko­zottan vonatkozik ez az idei évre. amikor a takarékossági intézkedések megkövetelik, hogv minél kisebb mértékben vegyük igénybe az országos készleteket. S végül hibát követnek el azokban a köz­ségekben. ahol a községfei- lesztési munkát a karkodás a tervszerűtlenség jellemzi. Minden tanácsvezetőnek, szak­embernek meg kell értenie, hogv o községfejlesztés nem kampányfeladat ! Az állam és a dolgozók pén­zével történő gazda’kodásben tűrhetetlen minden terv­szerűtlenség. vagy halogatás. A határidők oontos h°tartásn válion éDDolv kötelező érvé­nyűvé. mint a pénzügyi fe- gve'om Dr. Révész László, a megyei tanács közsésfejl-’sztési cso­portvezetője ismertette ezután az 1961-es évi községfejlesztési tervek összeállítására vonat­kozó törvénvereiű rendelete­ket. Elmondotta, hogv idén bizonvos megszigorítások lép­nek életbe. Eiőíria a rendelet, hogy a közcórffeilesztési alen 20 százalékát tartalékolni kell. Ez zárolt összeg lesz, amelyet nem szabad betervezni, fel­használni. Befejezésül dr. Révész László felhívta a megjelente­ket; ne forduljon elő olyan eset, hogy a járási tanács az illetékes tanácsi vezetők meg­hallgatása nélkül döntsön egy- egy község tervének jóváha­gyásáról. Választókerületen­ként gyűjtsék össze a tanács­tagok és a népfront-aktívák a lakosság véleményét, javasla­tait. A tervek összeállítását kibővített tanácsülésen tárgyalják, erre hívják meg az állandó bi­zottság tagjait, a társadalmi- és tömegszervezetek aktíváit, s a helybeli értelmiség kép­viselőit. Az elfogadott terve­ket pedig részletesen és alapo­san ismertessék az érdekeltek­kel: a lakossággal! Szünet után számos hozzá­szólás hangzott el a második napirendi ponttal kapcsolat­ban. Török György, a Haza­fias Népfront megyei titkára hozzászólásában a tanácsok és a népfront-bizottságok szoros kapcsolatának, jó együttműkö­désének fontosságáról szólva hangsúlyozta: a népfront-aktí­vák adjanak meg minden se­gítséget az államhatalom helyi szerveinek a falu fejlődéséhez, gyarapodásához. Azok a taná­csi vezetők pedig, akik ma még szűklátókörűén presztízsü­ket féltik a népfront-bizott­ságtól, segítőjüket lássák ben­ne, s támaszkodjanak a felkí­nált segítségre, amely évről- évre számottevőbb. íny. é.) ÚJ BÉRRENDSZERT dolgoznak ki a Dunai Hajó­gyárban. Már lezajlott a munkanap-fényképezés, s en­nek keretében a veszteség- időket is tanulmányozták. Száztizenegy dolgozó munká­ját vizsgálták meg folyama­tos időméréssel. Most felül­vizsgálják az egyes munka- területek időnormáit és a ta­pasztalatok alapján az üzem- gazdasági osztály, karöltve a munkaügyi osztállyal, elké­szíti az új, ösztönzőbb bér­rendszert. A tervek szerint február 28-ig elvégzik ezt a munkát, s az év második ne­gyedében bevezetik az új bérrendszert. Száz darab szikraforgácsolót készít az idén az Ipari Műszergyár Az Erosimat szikraforgá­csológép nemcsak idehaza, ha­nem már a külföldön is ko­moly érdeklődést váltott ki. Tavaly 12 darabot készített belőle az ikladi Ipari Műszer­gyár — az idén már 100 darab szikraforgácsológép gyártását vállalták az ikladiak. Nemré­giben elkészült a műszergyár intézkedési terve is, amelynek megvalósításával tetemesen növekszik a termelékenység. A tervek szerint körülbelül 15 százalékkal termelnek itt többet az idén a tavalyi évi mennyiségnél. Több mint 100 ezer Vox mosógépmotort, kö­zel 20 000 lemezjátszót és nagy- mennyiségű műanyag cikket is készít az Ipari Műszergyár. Ötszáz üzemben megvalósítják az SZTK-kifizetések társadalmi ellenőrzését Mint ismeretes, a száz dol­gozónál nagyobb létsizámú üzemekben az SZTK-szolgál- tatások — táppénz, családi pótlék és a különböző segé­lyek — folyósítása helyben történik. Az üzemi kifizető- helyek munkáját egyrészt a társadalombiztosítási taná­csok társadalmi aktivistáik útján, másrészt a vállalat el­lenőrzi. Az elmúlt évek so­rán a társadalombiztosítási tanácsok ellenőrző tevékeny­sége jelentősen fejlődött, vizsgálataikat azonban csak szúrópróbaszerűen és nem eléggé szakszerűen végezték. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a TT-k a dolgozók bevonásával megvalósítják a társadalmi ellenőrzést és a vállalatok is gondoskodnak a kellő felügyeletről, ott leg­inkább megvalósítható a hi­bátlan ügyintézés: a dolgozók késedelem nélkül kézhez kap­Falu-telefonközpontok Az egyre fejlődő Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban nemrégiben új, korszerűen felszerelt gyárrészlegét helyeztek üzembe. Itt szalagrendszerben gyártják a legújabb rendszerű automata falu-telefonközpontokat. Az első 10—20—30—40-es központok nullszériája elkészült. Az átlagosnál nagyobb termelésemelkedés 71 százalékát a termelékenység növelésével érik el az idén az általános gépipari üzemekben A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium általános gépipa­ri igazgatóságához tartozó üzemek idei teljes termelé­si terve 14 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál. Export­ra 38 százalékkal kell töb­bét' termelriiök. A kiemelt gyártmányok közül a vegy­ipari gépek és berendezések terve 55, a hűtőipari beren­dezéseké 26 százalékkal ma­gasabb a tavalyinál, élelmi- szeripari gépekből pedig 10 százalékkal gyártanak többet. Az átlagosnál nagyobb mér­tékű termelésnövekedés igen nagy feladatokat jelent az általános gépipari üzemek­nek. Ugyanis a termelésemel­kedés 71 százalékát a terme­lékenység növelésével kell elémiök. Építési és gépi be­ruházási összegük a tavalyi- íj hoz képest lényegesen csők kent, csupán a Láng Gép- ■ gyár turbinaüzemének fej- j lesztése fejeződik be, ezért j a vállalatok nagy gonddal j készítették el idei mű- I szaki és technológiai fej­lesztési tervüket. í í A gépipari üzemekben je- í lentősen fejlesztik az idén ! a célgépesítést. Például az í Angyalföldi Vasszerelvény- ; gyárban a tolózár-házak meg- ! munkálására célgépet helyez- ! nek üzembe, amellyel 22 000 ; óra időmegtakarítást érhet- \ nek el. A Mosonmagyaróvári ! Fémfeldolgozó Vállalatnál is j nagymértékű célgépesítésre ; készülnek. : i Több üzemben korszerűsí- \ tik a termelés megszerve- í zését is. Az Április 4 Gépgyárban az i armatúra üzemrész példájára ! az idén a kazánüzemben is j kialakítják a zárt termelési j ciklust, ami azt jelenti, hogy i a gépeket a technológiai fo- j lyamatnak megfelelő sor- i rendben helyezik el, s ezzel i nagymértékben rövidítik a j megmunkálandó alkatrészek j szállításának útját. Ezzel a : módszerrel csak a lemeztás- I kás léghevítők gyártásánál > 19 000 óra munkaidőt és csak- | nem 470 000 forintot takarí- í tanak meg. A gondos előkészítés azért i is fontos volt, mert az idén számos új gyártmány sorozat- gyártását kell megkezdeniök a gépipari üzemeknek és a hazai iparfejlesztési munkák­ban is megnövekednek fel­adataik. Az idén kezdik sorozat­ban gyártani például a húsipari gépek közül a főző-füstölő, valamint a folyamatos töltőgépet, a Zuglói Gépgyárban pedig az új típusú, korszerű la­boratóriumi és ipari centrifugákat. Bővültek szerelési munkáik is. Az év közepén üzembeál­lítják a Székesfehérvári Könnyűfémműben az ötezer tonnás prést, részt vesznek az ajkai és oroszlányi erőmű építésében és megkezdik a szerelési munkát a Dunai Ce­ment- és Mészműben is. (MTI) Tíz telefont kapcsoltak rá az első elkészült 10-es faluköz­pontra, amelynek műszaki átvétele és MEO-ellenőrzése megkezdődött. A képen: Nikolies Attila technikus, műszaki átvevő. ják az SZTK-szolgál tatáso­kat, s a pénzügyi számviteli szabályok is pontosan betart­hatók. A tapasztalatokból kiin­dulva a SZOT társadalom­biztosítási főosztálya, a szak- szervezetek és az SZTK bu­dapesti alközpontjának be­vonásával több üzemben kí­sérletképpen megszervezte a kifizetőhelyek társadalmi el­lenőrzését. Ez a módszer jó! bevált: a társadalmi aktívák helyesen oldották meg fel­adataikat , s a kifizetőhelyek szívesen veszik észrevételei­ket, javaslataikat. Ezért a SZOT titkársága most hatá­rozatot hozott arra. hogy a társadalmi ellenőrzést foko­zatosan kiszélesítik, s a szak- szervezetek és az SZMT-k út­ján országosan mintegy 500 üzemben létrehozzák a kifi­zetőhelyeket ellenőrző, albi­zottságokat. A SZOT társadalombiztosí­tási főosztálya gondoskodik a társadalmi aktivisták szak­mai kioktatásáról, s az SZTK-alközpontok, amelyek munkáját jelentősen meg­könnyíti majd a társadalmi ellenőrzés, szintén rendszeres segítséget nyújtanak a TT-k ellenőrző tevékenységéhez. (MTI) ____________ „ A Szovjetunióban egy hónap alatt többen nézték meg képeimet, mint Amerikában 60 év alatt“ Az Amerikai—Szovjet Ba­ráti Társaság pénteken dísz­vacsorát rendezett a Szovjet­unióból hazatért elnöke, Rockewell Kent festőművész tiszteletére. Kent beszédében utalt rá, hogy nemrégiben minden festményét a szovjet népnek ajándékozta. Majd ke­serűséggel állapította meg, hogy milyen mostoha sors jut a képzőművészet osztályré­széül az Egyesült Államok­ban. „A Szovjetunióban egy hónap alatt többen nézték meg képeimet, mint Ameriká­ban egész hatvanéves pálya­futásom alatt." Visszatértek a vadlibák a Hortobágy» A szokatlanul enyhe január visszatérítette a már útrakelt vadlibákat a Hortobágyra. A hét végén a hortobágyi rezer­vátum vadőrei ismét nagyobb libacsoportot figyeltek meg. (MTI-foto, Szilágyi felv.) Vasárnapi Posta ká ját. Az ember értékét, te­kintélyét pedig nem az örö­költ, vagy szerzett föld, állat, felszerelés, gazdaság adja meg, hanem a közösség érdekében kifejtett egyéni munkájának eredménye, tudása, szorgalma, lelkiismeretessége, jelleme, rá­termettsége, vagy szervező- készsége. És hogy mindenki tudása legjavát adhassa és az új értékmérő alapján meg lehessen különböztetni, erre módot ad az eredményességi jövedelemelosztás. Ez lehető­vé teszi, hogy az emberek be­bizonyítsák értékeiket és en­nek megfelelő életkörülménye­ket teremthessenek maguk­nak, amely az esetek döntő többségében rövidesen jobbak lehetnek, mint azelőtt. Különösen a munkásság, de több nagy sorsfordulón a tör­ténelem folyamán, a paraszt­ság is bebizonyította már, hogy igazán haladni, nagy eredményeket elérni csak úgy lehet, ha az emberek fogják egymás kezét. Fogják egymás kezét és egy úton haladnak, egy cél felé. És akik ezen az úton emberi értékeikkel, ha­ladóbb gondolkodásukkal, jobb munkájukkal kimagasla- nak a többiek közül, nagyobb megbecsülést kapnak, mint bármikor. A magyar mezőgazdaság­nak sok pótolnivalója van. A hiányokban jócskán része volt nemcsak a kisüzemi kor­látozottságnak, hanem az eb­ből fakadó régi paraszti élet- szemléletnek is. Mindezt most a nagy változással átadjuk a múltnak és nemsokára azt mondhatjuk, hogy a közös gaz­daságokban már az emberek gondolkozása, életszemlélete is közösségi, szocialista. > Tenkely Miklós Úi körülmények - úi értékmérők nálták volna különben egy gazdagabb birtokocska tulaj­donosaként. így alakult ki, ez volt az élet rendje, értelme és hajtóereje — gondolták. Az ember értékét, rangját, te. kintélyét az örökölt, vagy szerzett vagyon adta meg, nem a rátermettség, a tudás, a nemesebb gondolkodás vagy a jellem. Az elmúlt tizenöt esztendő mindenképpen sokat változta­tott a paraszti gondolkodáson, életszemléleten. A falvak ha­tárai kitágultak, a falusi élet­be is behatolt a haladóbb kor­szellem, a parasztság is többet látott meg a világból, és töb­bet kezdett áldozni magára, családjára, emberibb, kultu­ráltabb körülményeire. A falu maradisága minden tekintet­ben oszladozni kezdett, de az évszázadok hosszú során ki­alakult tulajdonosi szemlélet, önzés, szerzési vágy (ha úgy adódott, akár a mások rovásá­ra is), még jócskán tartotta magát. Százával, ezrével van­nak már felvilágosult szellemű parasztemberek, akik mind­ezt látják, felismerik és tud­ják. hogy a kisparaszti gazdál­kodás megszűnésével együtt, ha nem is egycsapásra, de megszűnik a paraszti élet- szemléletnek ez a fajtája is. A közösben dolgozó em­bereknek közösek az érde­keik is. Az emberek fizikailag is közelebb kerülnek egymás­hoz. Az egyén érdeke azono­sul a köz érdekével és ez szabja meg cselekedeteit, mua­nak legfőbb tényezője minden időkben a magántulajdon, il­letve a nincsteleneknek a tu­lajdon utáni vágya volt (amely aztán a földreform so­rán be is teljesült). Ez maga után vonta az emberek befelé fordulását. A parasztember magával, a maga családjával, a maga gyarapodásával törő­dött . elsősorban. A „kaparj kurta, neked is jut!” elve megteremtette az önzést, és a magántulajdon, a vagyon szentségére támaszkodó tár­sadalmi viszonyok belenevel­ték a parasztemberbe az in­dividualista gondolkodást. Ál­landó versengés folyamatában élt és hajtotta a szerzési vágy, hogy a már meglevőhöz újabb néhány holdat szerezzen, ha egészsége, élete árán is. Ter­mészetes, hogy ilyen körülmé­nyek között a birtokolt hol­dak és a birtokolt állatok, épületek nagysága, mennyi­sége volt a tekintély és elis­merés egyetlen alapja, még ha történetesen az illető egy szal­maszállal sem gyarapította az apai örökséget, amelybe érde­meitől függetlenül belecsep­pent. Ilyen körülmények között természetesnek tartották, ha zúgolódtak is ellene, a módo­sabbaktól elszenvedett vere­séget. kizsákmányolást, ki- uzsorázást. Természetesnek ta­lálták, mert évszázadokon ke­resztül ezt hitték a dolgok rendjének, • maguk sem csi­Elmondhatjuk, hogy a termelőszövetkezetek megala­kulásának országos méretű mozgalma lezárja a magyar mezőgazdaság eddigi történe­tét és új fejezetet nyit a pa­rasztság életében. A törté­nelmi jelentőségű átalakulás azon túl, hogy társadalom­szerkezeti változásokat ered- ! ményez, még számtalan egyéb, : nem kevésbé fontos kérdést : tartogat, amelyek a falusi élet i új körülményeinek kialakulá- i sával jelentkeznek majd. \ A gazdálkodás módjának ; minőségi fejlődése egyúttal ; megváltoztatja az emberek j egymáshoz való viszonyát és ; gondolkodását is. Ez azért ■ következik be, mert a mező- ; gazdasági termelés színvona­■ Iának emelése — mint a vi- í lágpiaci, elkerülhetetlen ver- i senyből fakadó gazdasági kö- ívetelmény — nem az egyéni ! gazdálkodás körülményed kö- ízött megy végbe. Az elörelé- Ipést, az agrártermelés orszá- \ gos méretű felemelkedését a \ termelőszövetkezetekbe lépő ; parasztok közösen, nemcsak ■ földjüket, hanem tapasztala- \ taikat, tudásukat, szorgalmu- l Icát, akaratukat, teremtővá- ígyukat egyesítve érik el. A ! közös munka, a közös érdek \ pedig lassú, de elkerült) etet- í lenül végbemenő folyamat- !ban, megváltoztatja a paraszti (szemléletet, és megváltoztatja ! a falusi élet értékmérőit is. j A paraszti életszemlélet és 'a paraszti morál kialakulásé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents