Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-05 / 4. szám
IMI. JANUAR 5, CSÜTÖRTÖK Pest megye ipara és a második ötéves terv A terv nagy vonalai ismertek. Az irányelveket széles körben megvitatta az ország. Mi jut ebből Pest megyébe? Ha mindent el akarnánk mondani, vaskos kötetre rúgna az ismertetés. E helyen tehát csak arra szorítkozhatunk, hogy a legjelentősebb teljesítményeket ismertessük, amelyek egyben országos jelentőségűek is és ízelítőt adjunk abból, hogyan fejlődnek a kisebb vállalatok, s milyen haszna származik ebből az országnak, a lakosságnak. Egymillió tonna cement Egy éve múlt, hogy Vácott, a Naszályhegy lábánál nagyszabású munkába kezdtek építőink, s azóta az itt közölt makett életbeni mása is erőteljesen kirajzolódott a tájon. A biztosító berendezések híján kész a két pályaudvar. Az alapozási munkák nagy része szintén elkészült. Az irodaépület is áll és a műhelyraktár épületét is rövidesen befejezik. A hat nyerssiló építésével magasba törtek már az építők. A megmozgatott föld köbmétereit milliókkal kell számlálni. Az ötszáz lakásos új lakótelep építése is elkezdődött, a készenléti lakótelep építése pedig a befejezéshez közeledik. S mit ígér az ötéves terv? Pontosan azt, hogy 1963 április első napjaiban megkezdi a folyamatos termelést a Dunai Cement- és Mészmű első kemencéje. Ez azt jelenti, hogy addigra a mű nagyrésze megépül, mert egyetlen kemence üzemeltetéséhez is szükség van a teljes kiszolgáló rendszerre. Ezt aztán rövidesen, 1964 január első napjaiban követi a második, 1964 novemberében pedig a harmadik kemence üzembehelyezése. 1965-ben tehát már egymillió tonna cementet kell adnia a cementműnek, amely európai viszonylatban is az egyik legmodernebb, teljesen mecha- nizált cementgyár lesz. A bányában a nyersanyag lerobbantásától mindaddig, amíg zsákba nem kerül a cement, embernek nem kell az anyaghoz nyúlnia. Az itt gyártandó egymillió tonna cementtel másfélszeresére nő hazánk évenkénti cementtermelése. Talán mondani sem kell, milyen nagy jelentősége van ennek terveink, köztük a 15 éves lakásépítési program megvalósításában. Ma már szinte természetesnek tartjuk, hogy ilyen hatalmas gyár négy esztendő alatt felépül, holott azelőtt jóval kisebb és korszerűtlenebb cementgyárak is hosszú évekig épültek. Ez nemcsak a technika rohamos fejlődésének köszönhető. Nem akarunk nagy szavakat mondani a baráti népek összefogásának erejéről. Elég annyi, hogy szakembereink közösen tervezik a cementművet a német szakemberekkel. A berendezés nagyrészét is a NDK-ból kapjuk. A szerelési munkákat ugyancsak német szakemberek irányítják majd, már a jövő év második felében. S hadd tegyük még ehhez hozzá, hogy a Lengyel Népköztársaságból már mindhárom forgókemence elemei megérkeztek Vácra. Éj eiiergÉáfesia&s Százhatom bíít'ás* Rohamosan fejlődő iparunk, a köz’'kedés és a háztartás gépesítése egyre több energiát igényei. Ez a tény parancso- lóan megköveteli energiabázisunk bővítését. Bár lehetőségeink korlátozottak, mégis viszonylag rövid idő alatt meg tudjuk ezt tenni, mert segít bennünket a Szovjetunió. Nem ismeretlen olvasóink előtt a nemzetközi kőolajvezeték terve, amely az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és hazánk számára szállít majd kőolajat. Hozzánk hárommillió tonna érkezik majd évente a it' e aranyból ezen a vezetéken. A vezeték magyar szakaszának legnagyobb része Pest megyén húzódik majd keresztül. Sahinál (Ipolyság) lépi át a határt, majd Budapestet Kelet felől megkerülve jut el Százhalombattáig, ahol csatlakozik a Százhalombatta és Ercsi között felépítendő kőolajfinomítóba. A vezeték építését az idén megkezdik. A kőolaj finomító építését az ötéves tervben kezdik el, de az üzembehelyezés a következő tervidőszakra marad. Addig is feldolgozzák a kő- olajvezetéken érkező nyersanyagot, amit az tesz majd lehetővé, hogy a vezetéket ideiglenesen a szőnyi hálózatba kapcsolják. A kőolajfinomító szoros energiaegységet képez majd a Százhalombatta határában felépítendő Dunamenti Hőerőművel. Az erőmű építési munkálatai már 1960-ban elkezdődtek, s az idén erőteljes ütemben folytatódik a munka. Az üzemelő hőerőművet az olajfinomító látja majd el fűtőanyaggal, pakúrával. Az olajfinomító számára viszont az erőmű szolgáltatja a gőzt egy 40 megawattos hőszolgáltató generátorral, amely az ötéves terv végére elkészül. A hőerőmű 600 megavatt energiát szolgáltat majd, amely körülbelül a fele a jelenleg az egész országban termelt energiamennyiségnek. Az erőmű nagyságáról még megközelítőbb képet alkothatunk, ha elmondjuk, hogy ötszöröse lesz a kelenföldi erőműnek és háromszorosa a ti- szapalkonyai erőműnek. A Dunamenti Hőerőmű két ütemben épül majd meg. Az első ütemben hazai gépeket, kazánokat szerelnek fel. Az első 50 megawattos magyar turbina és generátor üzembehelyezését 1963-ra tervezik, ami azt jelenti, hogy az erőmű ettől kezdve már rendszeresen áramot szolgáltat. A második 50 megawattos egység egy évvel később, 1964-ben kezdi meg az energiatermelést. A második építési szakaszban három, egyenként 150 megawattos szovjet turbinát és generátort helyeznek majd üzembe. Az első ilyen gép az ötéves terv végére már áramot ad. A második 1966-ban, a harmadik pedig 1967-ben lép be a hálózatba. Egy-egy ilyen szovjet gépegység nagyobb teljesítményű, mint az inotai erőmű. Szovjet tapasztalatok alapján az erőművet úgynevezett szabadtéri rendszerben építik, ami azt jelenti, hogy a gépháznak a kezelő szint feletti része elmarad, tehát alacsonyabb épületet kell építeni és a gépek egyrésze is a szabadba kerül, természetesen megfelelő szigeteléssel. Az erőmű frissvíz hűtőrendszerű lesz, a Dunából csatornán vezetik majd a hűtővizet a gépekhez. Lényeges még, hogy amíg az olajfinomító el nem készül, Nagylengyelből hozzák majd a pakúrát az erőmű fűtéséhez. T clevízióképcso-^’á r Vácott 1957-ben létesített egy fióküzemet az Egyesült Izzó Vácott, egy volt laktanyában. Kisebb alkatrészeket készített itt néhány ember az anyavállalatnak. 1960 elején azonban már elkezdték a televíziós képcsövek kísérleti gyártását. Ma már sorozatban készülnek a 90 fokos 17 colos és a 90 fokos 21 colos képcsövek. 105 millió forintos költséggel nagyszabású építkezés folyik az üzemben. A tervek szerint 1962-ben fejezik be a televíziós képcsőgyár építését. Akkorra az új üveggyár is elkészül, amelyben a televíziós képcsőballonokat készítik majd. Még egy szentendrei cemeníárugyár Az építkezéseknél nélkülözhetetlenek a különböző betonelemek, a mozaiklapok és a csővezetékek. Ezeknek jelentős részét a Szentendrei Ce- mentárugyárban készítik. Az Építésügyi Minisztériumban nyert értesüléseink szerint az ötéves tervben 50—60 milliós beruházással elkezdik a gyár rekonstrukcióját, ami azt jelenti, hogy új épületeket építenek, új gépeket állítanak munkába és új technológiát vezetnek be a gyártásnál. Természetesen a munkavédelmi berendezések és a szociális létesítmények is szerepelnek a tervben. Két automata csőgyártó gépet már munkába is állítottak. A rekonstrukció nyomán mintegy a duplájára nő a gyár termelése. A többi gyárban ugyancsak jelentős beruházásokra kerül sor a második ötéves tervben. A Csepel Autógyárban például új, korszerű öntöde épül. A Forte-gyárban új, modern légszűrő berendezést szerelnek fel. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában többszörösére növelik a nyomtatott áramkörök gyártását. Konzervgyáraink modern gépekkel gyarapodnak. Textiliparunk gépparkja is számottevően bővül. A Ceglédi Cipőgyár termelése a jelenlegi 200 ezer párról évente 260 ezerre emelkedik már a közeli jövőben, csupán azáltal, hogy bevezetik a második műszakot. A Könnyűipari Minisztériumban nyert értesülésünk szerint ebben a kiváló minőségű gyerekcipőket gyártó és az országban a legjobb önköltséggel dolgozó kis cipőgyárban megszüntetik a zsúfoltságot és ha a lehetőségek megengedik, új épületeket is építenek bővítésére. E pár példa is nagyszerűen bizonyítja, hogy iparunk nagyot lép előre a második ötéves tervben. A lehetőségek adottak, rajtunk múlik, hogyan élünk velük. Farkas István 1961 elóő hónapjainak Lönij vújtlonóácjai Az új esztendőt a magyar ! könyvkiadás sok érdekesnek j ígérkező könyv megjelentetésével kezdi. Januárban lát napvilágot az Európa-antoló- gia sorozatban a Gondolat Kiadónál Deákok és lovagok címmel efíy középkori lírai antológia. A Móra Ferenc Könyvkiadónál a Világirodalom gyöngyszemei sorozatban kiadják Shelley a Megszabadított Prometheus című munkáját. A nagy angol klasszikus költő legszebb művének első magyar megszólaltatója Weöres Sándor, rövid életrajzzal és jegyzetekkel is ellátta a kötetet. A mai költők közül kibocsátják Takáts Gyula Virágok Virága, Kalász Márton Ünnep előtt és Mezei András Torlódó világ című verseskötetét. Az Európa Könyvkiadó bocsátja közre a Népek meséi sorozat új kötetét a Foltos hátú sirály című könyvet. Ugyancsak az Európa .jelenteti meg Pirandello: Mattia Pascal két élete című könyvét és David Rubinowicz naplóját. Farkasok a küszöbön címmel Sánta Ferenc a mai élet kérdéseiről ír. Ruffy Péter Varsói hajnal című munkája, amely a Kossuth Kiadó gondozásában lát napvilágot, érdekes kísérlet Lengyelország bensőséges és lírai bemutatására, a nép jellemének megragadására. s a nemzet arcának felvillantására. A Magvető Könyvkiadónál jelenik meg Georgijevszkaja AZ ÚT VEGE Beteg vagyok. Vizsgálják, 'keresik a bajomat jó ideje. Most is zúgó fejjel, megbomlott egyensúllyal tiblábolok a IV. kerületi rendelő- intézet felső emeleti folyosóinak egyikén. Nézek ki a hatalmas ablakon. Igazi téli idő, minden az elmúlásra emlékeztet. Az utcán villamos csörömpöl, a házakat sűrű, fojtó köd üli meg, a kémények fekete füstöt ontanak. Az újpesti víztoronynak épp hogy csak a körvonalai látszanak. Hátat fordítok a vigasztalan képnek. Szemben a rendelő fehér ajtaja. Az ajtó mögül fojtott beszéd szűrődik ki, műszerek csengése, sóhajok, tompa nyögések, elharapott jajkiáltások. Bizony, jaj, cseberből vederbe! Ezembe jut minden bajom és bánatom, s páni rémülettel rohanok újra az ablakhoz. Nézek az utcára. Szemben velem a hirdetőtáblán két nagy mozi-falragasz. az újpesti mozik műsora: Az út vége — hirdeti az egyik. Találkozás az ördöggel — ígéri a másik. Hát nincs menekvés? ... ... Fel fogotk íratni egy kis anti- neuralgicát! F. M. a Kis Tarasz című műve. Pintér István—Szabó László a Légió hadnagya című kalandos regénye a francia idegenlégióba sodródott három fiatal magyar disszidens életrajzát ábrázolja. Ugyancsak januárban adják ki J. Ti- nyanov A követ halála, L Tolsztoj: Hadzsi Murat, Győri Dezső Viharvirág, Kassák Lajos: Misillo királysága és Benedek István: Kisvárosi történetek című művét. A politikai művek közül kiemelkedik a nemrég elhunyt tehetséges kommunista történész, Balázs Béla Népmozgalom és Nemzeti bizottságok 1945—1946 című munkája, amelyben a szerző személyesen gyűjtötte össze azokat a visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amelyekkel gazdagon illusztrálja könyvét. Korom István a Fasizmus bukása Magyarországon című munkájában hazánk történetének egyik leggyászosabb korszakát — az 1943—45-ös esztendőket — tárja az olvasó elé. Ugyancsak januárban bocsátják ki a Műszaki értelmező szótár 13. kötetét — Általános geodézia — és 14. kötetét — Tartós szerkezetek — címmel. Érdekesnek ígérkezik még Mencer—Slávik az Antarktisz című munkája, amelyből kiderül, mi az oka annak, hogy a világközvélemény figyelme az elmúlt években e távoli lakatlan és nehezen megközelíthető kontinens felé fordult. (MTI) JNAGYKŐRÖSI P0RLAZADAS Emlékezés a nagykőrösi népmozgalom 100. évfordulójára A vesztett szabadságharc után az országba özönlő Habsburg gyarmatosítók, a császárhű tisztviselők és fináncok végsőkig kizsákmányolták és megalázták a védtelen magyar népet. Törvénytelen garázdálkodásuk nyomán sokszor lobbant fel a népharag, s a parasztok kaszát, fejszét markolva kergették ki falujukból a gyarmatosítók kíméletlen zsoldosait. 1860, december 2-án Nagykőrösön zúzta szét a város lakossága a gyűlölt adó- és szolgabírói hivatalt és leverte a zsarnokság szimbólumát, a kétfejű sassal díszített címert. Az egyre terjedő forradalmi mozgalmat csak vasas osztrák katonaság bevetésével tudták időlegesen megfékezni a hatalom urai. A kizsákmányoló idegenek iránt érzett gyűlölet azonban hamarosan ismét lángralob- bant. A „nagykőrösi pórlázadás” néven ismert nép- mozgalom éppen száz esztendeje — 1861. január 5-én — robbant ki. E forradalmi megmozdulás A Dunai Cement- és Mészmű makettje közvetlen okát is a fináncok durva fellépése szolgáltatta. 1861. január 5-én, a négy héttel előbbi események után először, a fináncok ismét kimerészkedtek az utcára. Végigjárták az úgynevezett „gyalogpiacot”, s tilalmas áruk után kutatva, feltúrták a kirakott portékákat. A városi elöljáróság figyelmeztette ugyan a fináncokat eljárásuk veszélyeire, mivel a város az új év első napjaiban megtelt a környező pusztákról beözönlő cselédekkel. A fináncok azonban, a katonaság védelmére számítva, elég erősnek érezték magukat a lakosság zaklatására. Szemleútjuk első perceiben letartóztattak egy dohányt árusító öregasz- szonyt és egy fiatalabb férfit „s portékájukat velük vitetvén, a városházához behajtották“. A hír pillanatok alatt elterjedt. A piac felbomlott. Mindenfelől emberek siettek a városháza felé, hogy kiszabadítsák a letartóztatott öregasszonyt. Csakhamar több mint ezer ember követelte az elíogottak szabadonbocsátását. A városi elöljáróság — félve a népharagtól — szabadon engedte a dohányárusokat. A tömeg pedig, látva a hatóságok engedékenységét. mármar oszladozni kezdett, amikor a városháza udvarán a fináncok segélylövéseket adtak le. A nép iól tudta, hog' hamarosan megjelennek a kíméletlen osztrák katonák, de menet ' 'és helyett a városháza ka,, iának rohant, benyomult az épületbe és szobáról szobára üldözte a fináncokat és katonákat. Többen a szomszédos református templom tornyába szaladtak fel és megkongatták a vészharangot. A harangkongás megmozgatta az egész várost. Ki gyalog, ki lóháton, a templom felé sietett. Közben riadóztatták a városba szállásolt katonaságot és csakhamar megjelentek a csendőrök is. A városháza közelében lakó parasztok fegyverként fejszét, kaszát és vasvillát osztogattak a fegyvertelenül érkezőknek. A lovas katonaság parancsnoka — miután meggyőződött a tömeg tettrekész elszántságáról — utasította szállásmesterét, hogy csillapítsa le a méltatlankodókat. Csorba János szállásmester a parancsnak megfelelően kérdést intézett a tömeghez, hogy megnyugszik-e abban, ha a fináncokat és a piaci zaklatásban segédkező katonákat a csendőrség letartóztatja' és fegyveres őrizet alatt a laktanyába kíséri? A tömeg egyhangú helyesléssel fogadta a szállásmester indítványát, s utat nyitott a csendőröknek, akik két oldalról közrefogták a fináncokat. A kíséretet lovaskatonasag zárta be. Ezek közül néhány túlbuzgó osztrák katona „vág- talás közben a rendetlen irányban ácsorgó népből nemcsak többeket ló alá gázolt, de egynémely lovas negédes elbízottságában kivont karddal az előtte rendetlenül tolongott, s vágtatásukra szét- iramló néptömegre csapkodott”. A fejszés, vasvillás. nagyrészt azonban fegyvertelen tömeg méltatlankodó morajlással tiltakozott a katonák túlkapásai ellen. Néhányan fagyos rögöket emeltek fel és meghaiigálták a legénykedő katonákat, meg a csendőrök mögött megbúvó fináncokat. Egy dobás a vezénylő tiszt köpenyének szárnyához csapódott, mire a tiszt, „felbőszülvén, tüzet adatni parancsolt!" A katonák vállukhoz emelték fegyverüket. A sortüzet maga a parancsnok nyitotta meg: „Kezébe kapott pisztolyával a szándéktalanul őt hajító Gál Ferencet lelőtte, utána másik pisztolyát is Sárközi Ferencre kilővén.” A vezényszó után a gyalog és lovaskatonák, de a félelmükben addig reszkető fináncok is a tömegre lőttek. A sortűz öt halálos áldozatot szedett a föld nincstelen ro- botosainak tömegéből. A sortűz után kiürült a tér. A nép szétszaladt, a fináncok pedig sietve Szolnokra menekültek. Csak a halottak és sebesültek feküdtek vérző testtel a köveken, a kegyetlen osztrák gyarmatosítók vérengzésének néma, illetve jajgató tanúi. Krizsán László
