Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-29 / 25. szám
1961. JANUÁR 29, VASÁRNAP 3 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE (Folytatás az 1. oldalról.) roméves tervidőszak folyamán a rádióvevőkészülékek termelése csökkent, és megindult a televízió vevőkészülékek sorozatgyártása. (1960- ban kb 140 000-et gyártottak.) Megkezdődött a képcső- gyártás. Bevezették a tranzisztoros rádióvevőkészülékek gyártását is. Villamos háztartási gépek termelése 1960-ban több mint háromszor annyi volt, mint 1957-ben. A vegyiparon belül másfél- szeresére nőtt a kőolajfeldol- gozó-ipar termelése. A szénfeldolgozóipar termelése mintegy 70 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően lényegesen növelték a nitrogén műtrágyagyártás kapacitását, 1960- ban több mint háromszor annyit termeltek, mint 1957- ben. A tervidőszak eleién üzembehelyezték a Borsodi Vegyikombinátot, amely ez idő szerint a hazai nitrogénműtrágya-termelés csaknem kétharmadát adja. Az építőanyagipar termelése 1960-ban a tervezett 20 százalékkal szemben kb. 40 százalékkal haladta meg az az 1957. évi termelési színvonalat. Az épületelemgyártás a három év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett. Téglából 27 százalékkal, cserépből 70 százalékkal, azbeszt- cement tetőfedő palából kétszeresre. cementből 59 százalékkal, vasbetongerendából 69 százalékkal termeltek többet. Az építőanyagiparban is javult a termelőberendezések kihasználása. Három év alatt több mint 40 százalékkal növelte termelését az építőipar. Az állami építőipar 1960-ban mintegy 220 000 munkást és alkalmazottat foglalkoztatott, kb. 30 000 fővel — 15 százalékkal — többet, mint 1957- ben. A hároméves terv az építőipar fő feladatául a termelőerők koncentrálását és az építési idő csökkentését szabta meg. E feladatokat lényegében nem teljesítették. Három év alatt nem csökkent az építőipar erőinek szétforgácsoltsá- ga és csak kismértékben — kb. egy hónappal —■ csökkentették az építkezések átlagos kivitelezési idejét. Az építmények ez idő szerint is jóval hosszabb idő alatt készülnek el, mint ami műszakilag indokolt. A könnyűipar leggyorsabban fejlődő ágazata a hároméves tervidőszak alatt a bútoripar volt. A textiliparban a termelés növekedése három év alatt viszonylag mérsékelt 23 százalék volt. Megkezdték a szintetikus szállal erősített, továbbá nemeskikészítésű szövetek nagyüzemi gyártását. A ruházati ipar egészének termelése három év alatt 46 százalékkal nőtt. Megváltozott az élelmiszeripar szerkezete is. A tervidőszak folyamán hét százalékkal nőtt a malom és a sütőipar termelése. Jóval nagyobb mértékben nőtt a tejipar (48 százalékkal), a konzervipar (35 százalékkal), a cukoripar (27 százalékkai) és a húsipar (24 százalékkal) termelése. Az egész élelmiszeriparra az utóbbi években a termékek minőségének javítása és a választék bővítése volt jellemző. A sütőipar a kenyértermelést három év alatt 5 százalékkal, a péksüteménytermelést 20 százalékkal növelte, a húsipar termelésén belül évről-évre emelkedett a hentesáruk (húsfeldolgozás) aránya. A hároméves tervidőszakban általában kielégítő volt a népgazdaság, illetve az ipar anyag- ellátása. Az időlegesen fellépő anyagellátási zavarokat főleg az anyaggazdálkodás hibái (helytelen elosztás, a készletek nem megfelelő összetétele) idézték elő. 1960-ban a munka termelékenysége az állami iparban az előirányzott 15 százalék helyett mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. A termelékenység évi átlagos 6,4 százalékos növekedése meghaladta a korábbi években elért ütemet. Mindamellett, a termelékenység színvonala még jelentősen elmarad a fejlettebb szocialista országok: így a Szovjetunió, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság termelékenységi szintjétől. Az ipari termelés növekedése három év alatt 53 százalékban a termelékenység és 47 százalékban a munkáslétszám növekedéséből adódott. Ez az arány kedvezőtlenebb annál, amit a terv előírt. A termelékenység nagyobb mérvű növelését akadályozta, hogy az új, korszerű gépek és termelőbe- rende-'ések üzembehelyezésével és haladottabb technológiai eljárások bevezetésével egvidőben általában nem változtatták meg a munkanormákat. A hároméves tervidőszakban az ipar jelentős mértékben csökkentette a termelési költségek színvonalát, a termékek önköltségét; a vállalatok, üzemek nyeresége évről évre emelkedett. Az ipari termelés növekedése és szerkezetének átalakítása, a termelékenység emelése és a műszaki színvonal fejlesztése mellett az ipar munkájában olyan hiányok is voltak, amelyek gátolták a termelési lehetőségek jobb kihasználását. Az utóbbi években jelentősen javult ugyan az iparvezetés színvonala, egyes esetekben azonban nem törekedtek elég következetesen arra, hogy a vállalatok minden esetben a szükségleteknek megfelelő termékek termelését fokozzák. Nem volt kielégítő a termelés műszaki fejlesztésének üteme sem. | lomány 15 százalékkal emelkedett, a lóállomány pedig I — a fokozódó gépesítéssel egyidejűleg — jelentősen csökkent. Az állami gazdaságokban a szarvasmarhaállomány jelentősen nőtt, a sertésállomány csökkent, A lakosság megnövekedett vásárlóereje, a növekvő exportigények kielégítése a felvásárlás fokozását tette szükségessé. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása lehetővé tette az árutermelés növelését. V. Mezőgazdaság A hároméves tervidőszak során alapvető társadalmi átalakulás ment végbe a mező- gazdaságban. A dolgozó parasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Az 1961. január 20-i adatok szerint 4750 termelő- szövetkezet volt az országban, a termelőszövetkezetek tagjainak száma meghaladta az 1 100 000-et. A szocialista (az állami és a szövetkezeti) szektor aránya- az ország szántó- területéből 1961. január 20-án 87,2 százalék volt. A mezőgazdaság fejlesztését szolgálta az elmúlt három év alatt a műtrágyaellátás, a gépesítés, a talajjavítás, az építkezések stb. nagymérvű fokozása. Az 1958—60. években a felhasznált műtrágya mennyisége kb. 2 millió tonna volt, több mint kétszer annyi, mint az 1955—57. években. 1960- ban az egy kát. hold szántóra, szőlőre és kertre jutó műtrágya mennyisége meghaladta a 75 kg-ot, a tervezett 60 kg- mal szemben. A tervidőszak alatt 280 000 kát. holdon az előző három évinél 70 százalékkal nagyobb területen végeztek talajjavítást. A hároméves terv időszakában a mezőgazdaság 19 000 traktort, 2100 db gabonakombájnt és jelentős számú traktoros munkagépet — többek között több mint 19 000 traktorekét, kb. 9000 vetőgépet, 2400 silókombájnt — kapott. 1960. év végén a traktorállomány elérte a 40 000 darabot, az egy traktorra jutó szántó- terület az 1957. évi 357 kát. holdról 1960. év végére 230 ELŐNYŐS FELTÉTELEK MELLET! KÖTHET SZERZŐDÉST A F0LQMÜVESS7ÖVFTKE7ETEKKEI .OJÄUBÄBA!& KACSARA pulykára KEDVEZMÉNYEK- készpénz előleg, naposbaromfi juratus MAGASABB ÁR. TOJÁS ÉS HÍZOTT LIBÁRA TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉS ESETEN TAKARMÁNY-JUTTATÁS ÁLLAMI ÁRON kát. holdra csökkent. A gép- beruházások eredményeként a gépállomások 1960-ban 23 millió normálhold gépi munkát végeztek, két és félszer any- nyit, mint 1957-ben. A főbb mezőgazdasági munkák gépesítése. — a mezőgazdaság egészét tekintve — az utóbbi három évben megkétszereződött. A felsoroltakon kívül is sok más támogatást kapott a mezőgazdaság, elsősorban a szövetkezeti szektor. Három év alatt a termelőszövetkezetek mintegy félmillió sertés- és 350 000 szarvasmarha-férőhelyet építettek. Jelentős ősz- szegeket fordítottak a hároméves terv időszakában a termelőszövetkezetek szociális, egészségügyi és kulturális céljainak kielégítésére is. Gondoskodás történt az idős és munkaképtelen mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok ellátásáról. A tervidőszak végén ezen a címen már mintegy 137 000 fő részesült rendszeres öregségi, illetőleg nyugdíjjárulékban. Az állami gazdaságok pénzügyi eredményében a hároméves terv folyamán javulás mutatkozott. A növénytermelés önköltsége egyre kedvezőbben alakul, ezzel szemben az állattartás egyes ágaiban még mindig magas az önköltség. A növénytermelésben a fontosabb növények közül a tervidőszak alatt a kenyérgabonavetés terhére nőtt a cukorrépa, a burgonya, a kukorica és általában a takarmánynövények vetésterülete. Az olajos növények és a zöldség termelése nem érte el a tervben előírt szintet és elmaradt áz előző három év termelési eredményei mögött is. A szocialista nagyüzemek terméseredményei az elmúlt három évben a legtöbb növényből jelentősen felülmúlták az egyéni gazdaságok termésátlagait. A mezőgazdaság összes termelésén belül az állattenyésztés hozama nagyobb mértékben növekedett, mint a növénytermelése. A hústermelés az 1958—60. években vágómarhából 16 százalékkal, vágósertésből 15 százalékkal, a tej- és tojástermelés 22 százalékkal, a gyapjútermelés 25 százalékkal volt több, mint három évvel korábban. Az állami gazdaságok 78 százalékkal több darab hízott marhát, 50 százalékkal több tejet adtak közfogyasztásra, mint a megelőző három évben. E növekedés nem az állatállomány számszerű gyarapodásából, hanem az állati hozamok jelentős növekedésé, bői származott. A hároméves terv időszakában a szarvas- marha- és sertésállomány lényegében az előző három év színvonalán mozgott, a juhálA három év alatt az összes felvásárlás kb. 15 százalékkal nőtt. Több fontos cikk, mint pl. a kenyérgabona, a vágósertés, a tojás felvásárlása, elmaradt az előirányzattól. A felvásárlási tervtől Való elmaradás, valamint a lakosság fogyasztásának áz előirányzottnál nagyobb mérvű növekedése egyes mezőgazda- sági termékek kivitelének csökkentését és egyes élelmiszerek behozatalának fokozását tette szükségessé. VI. Közlekedés A hároméves terv időszakában jelentős mértékben nőtt a közlekedési vállala. latok szállítási teljesítménye, bővült a közlekedési hálózat és nőtt a járműállomány. 1960-ban a teherforgalom 45 százalékkal, a személyforgalom 33 százalékkal volt nagyobb mint 1957- ben. A vasutak áruszállítása a három év alatt 31 százalékkal, utasforgalma 45 százalékkal emelkedett. Az 1958— 60. években több mint 8000 új vasúti teherkocsit és több száz személykocsit helyeztek üzembe, továbbá mintegy 100 dieselmozdonyt, motoráJlíkocsit és motorvonatot tottak forgalomba. Előrehaladt a tervidőszak folyamán a közúti hálózat korszerűsítése is. Három év alatt közel 2000 km hosszú útszakaszt pormentes, bitumenes burkolattal láttak el. A tervben előirányzott Budapest—Tatabánya közötti betonburkolatú út építése nem fejeződött be. Az utasforgalmat lebonyolító távolsági autóbuszok hálózata 2500 krn-rel bővült, járműparkja mintegy 1000 autóbusszal nőtt, utasforgalma csaknem megkétszereződött. VII. Külkereskedelem A tervidőszak során jelentősen bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai. 1958 és 1960 között a behozatali forgalom évenként átlagosan 23 százalékkal, a kiviteli forgalom 13 százalékkal nőtt. A tervidőszakban — a korábbi évekhez hasonlóan — a behozatal legnagyobb része anyag és félkész-termék volt, és növekedett a gépbehozatal. 1958-ban a behozott érték 70 százalékát tették ki az anyagok és a félkésztermékek és 17 százalékát a gépek, 1960- ban ez az arány 60 százalék, illetve 27 százalék volt. A kivitelben a gépipar .termékeinek aránya 1960-ban elérte a 38 százalékot. VIII. A lakosság Jövedelme és vásárlásai A hároméves terv időszakában jelentősen — a tervezettnél nagyobb mértékben — javult a lakosság anyagi helyzete. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére — a nyereségrészesedést is számításba véve — 1960-ban 10—11 százalékkal volt több. mint 1957-ben. A hároméves terv — a nyereségrészesedés nélkül — 6 százalékos reálbérnövekedést irányzott elő. Három év alatt a népgazdaság különböző területein kereken 365 000 fővel — 14,5 százalékkal — nőtt a munkások és az alkalmazottak száma. Az állami szektorban 1960-ban az iparban 156 000 fővel (16,7 százalékkal, az építőiparban 29 000 fővel (15.3 százalékkal). a közlekedésben 45 000 fővel (18,6 százalékkal), a kereskedelemben 35 000 fővel (18,5 százalékkal) dolgoztak többen, mint 1957-ben. A foglalkoztatottság növekedésén túlmenően több bérügyi, továbbá a családi jövedelmeket növelő egyéb intézkedés javította a lakosság anyagi helyzetét. Nyereségrészesedés címén évről-évre nagyobb összeget, három év alatt több mint 3 milliárd forintot fizettek ki a dolgozóknak. A munkások átlagos havi keresete — a nyereségrészesedés nélkül számítva — 1957—60 — között az állami iparban 1486 forintról 1574 forintra, az állami építőiparba:. 1513 forintról 1577 forintra emelkedett. Az alacsonyabb fizetési kategóriákba tartozó dolgozók száma csökkent: az 1000 forintnál kevesebbet keresők aránya 1957-ben 20,7 százalék, 1960-ban 12,9 százalék volt, 12,7 százalékról 18,4 százalékra nőtt a magasabb 2000 forint feletti keresetűek aránya. Növekedett a kifizetett családi pótlékok összege. A nyugdijak összege az 1957. évi 2,5 milliárdról 1960-ban több mint 4 milliárdra emelkedett. 1959-ben mintegy 78 000 általános és középiskolai pedagógus fizetését kb. 12 százalékkal és több mint 7500 . orvos havi fizetését átlagosan 16,5 százalékkal emeltek. 1960-ban emelték a tanácsok és a felső- oktatási intézmények dolgozóinak fizetését. A tervidőszak során — a jövedelmek jelentős növekedése folytán — egyrészt nagymértékben (4 milliárd forinttal) nőtt a lakosság takarékbetétállománya, másrészt jelentősen növekedtek vásárlásai. A fogyasztás egyre nagyobb hányadát kitevő kiskereskedelmi forgalom három év alatt a tervezett 14 százalékos növekedéssel szemben mintegy 28 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerforgalom 24 százalékkal, a ruházati cikkeké 20 százalékkal, az ún. tartós, fogyasztási és egyéb iparcikkek eladása 44 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek közül elsősorban az élettani szempontból értékesebb élelmiszerek fogyasztása emelkedett. A kiskereskedelmi eladás — mely a fogyasztásnak csak egy részét tartalmazza — 1960-ban pl. húsból kb. 25 százalékkal, tejből kb. 38 százalékkal, sajtból kb. 50 százalékkal volt több, mint 1957-ben, Az italok közül a bor- és a söreladás három év alatt kb. 20 százalékkal nőtt, a rum- és a pálinkaeladás ugyanakkor lényegesen csökkent. A hároméves terv időszakában a ruházati forgalom a vártnál nagyobb mértékű volt. Jelentősen növekedett a konfekcionált ruházati cikkek vásárlása. A lakosság kereslete leginkább a különböző tartós fogyasztási cikkekre — építési anyagokra, bútorokra, lakberendezési és lakásfelszerelési cikkekre, járművekre stb. irányult. IX. A lakosság egészségügyi és kuHurális elláiolisága 1958—60. években tovább javultak az egészségügyi viszonyok. A tervidőszak során — elsősorban a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti mozgalom növekedésével — lényegesen megnőtt azoknak a száma, akikre az általános társadalombiztosítás kiterjed. A tervidőszak végén az egész lakosságnak mintegy 85 szá- | zaléka volt már jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybevételére. Jelentősen csökkent a csecsemőhalandóság: míg 1938-ban ezer élveszülött közül százharmincegy nem érte meg az egyéves kort és 1957-ben ez az arány 53 volt. addig 1960- ban ezer élveszülött közül. 47 halt meg egyéves kora előtt. Az egészségügyi viszonyok javulása megmutatkozik többek között abban is, hogy a születéskori várható átlagos élettartam csaknem eléri a hetven évet, ami tizennégy évvel több, mint a felszabadulás előtti utolsó népszámlálás idején (1941-ben) volt. Az egészségügyi hálózat, illetve ellátás fejlesztése nem tartott lépést azzal a szükséglettel, amely a társadalombiztosítás kiterjesztése során fellépett. A tervidőszak során jelentős összegeket fordított az állam a gyermekek és az ifjúság nevelésére. A bölcsődei férőhelyek száma két- ezerkilencszázzal nőtt és 1960 végén minden ezer bölcső- déskorú (3 éven aluli) gyermek közül hatvanöt volt elhelyezhető bölcsődében, az óvodáskorú gyermekek több, mint harminc százaléka járt napközi otthonokba. A tervidőszak végén az iskoláskorúak közül valamemy- nyi oktatási intézményben lényegesen többen tanulnak; mint három évvel ezelőtt. Az 1960/61. tanévben mintegy 1,4 millió tanuló jár általános iskolába, a középiskolai tanulók száma megközelíti a kétszázötvenezret, az egyetemeknek, főiskoláknak, valamint egyéb felsőoktatási intézményeknek több, mint negyvenezer hallgatója van. Az általános iskolai tanulók száma 10,6 százalékkal, a középiskolai tanulóké 51,1 százalékkal, a felsőfokú oktatásban részvevőké 22,2 százalékkal haladja meg az 1957/58. tanévi szintet. Az 1960/61. tanévben az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági tanulók száma kereken. 125 000, negyven százalékkal több, mint az 1957/58. tanévben volt. A tervidőszak három éve alatt háromszázharmincezer tanuló fejezte be általános iskolai tanulmányait, kilencvenhatezer középiskolás érettségizett és ti zenkilencezer fiatal szerzett egyetemi, főiskolai diplomát. Ez idő szerint már évente háromszor annyian tesznek érettségi vizsgát, illetve szereznek egyetemi, főiskolai oklevelet, mint a felszabadulás előtti években. & hároméves terv időszakában számos új iskola épült: az általános iskolai osztálytermek száma kétezeregyszázzal, a középiskoláké négyszázkilencvenöttel gyarapodott. A tantermek számának növekedése azonban az általános iskolákban nem tartott lépést a tanulólétszám emelkedésével és ezért az utóbbi két tanévben a tanterem-ellátottság átmenetileg rosszabbodott. Az állam a hároméves terv időszakában fokozott gondot fordított a lakosság általános műveltségének a szervezett ok_ tatáson túlmenő fejlesztésére is. Jelentősen nőtt a kiadott művek száma és példányszáma: 1958—60. években összesen ötvenötezer mű (könyv, zenemű, brosúra stb.) jelent meg, százhatvanmillió példányban, melyből kilencvenöt- millió volt a könyvek példány, száma. Tovább bővült a kulturális intézmények hálózata is. A mozik száma három év alatt négyszázzal nőtt. Több mint százötven mozit átalakítottak szélesvásznú vetítésre. Ebben a időszakban filmszínházaink több mint négyszázhúsz filmet mutattak be. Három év alatt negyvenhat magyar játékfilm készült, ezek közül öt nyert díjat a különböző nemzetközi filmfesztiválokon. A rádióelőfizetők száma 1958—60-ig négyszázötvenezerrel emelkedett és 1960 végén meghaladta a kétmilliókétszázezret. A hároméves terv első évében megindult a rendszeres televíziós adás. A szabadsághegyi adóállomáson kívül Kékesen, Szentesen, Pécsett, Sopronban, Miskolcon közvetítő állomások épültek. 1960 végén már száznégyezer volt a televíziótulajdonosok száma. Budapest. 1961. január 29. Központi Statisztikai Hivatal
