Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

-zMírlap 1961. JANUAR 24, KEDD jit. se. un use so v be szene (Folytatás az 1. oldalról.) kommunista társadalom ál­talánosan kibontakozó építé­sének szakaszában van. Országunknak olyan erős az ipara, olyan erős a honvédelme, hogy az iparfejlesztés és a honvé­delem erősítésének meg­károsítása nélkül nagy összegeket fordíthat a me­zőgazdaság fejlesztésére, a közszükségleti cikkek ter­melésének fokozására, a szovjet nép jólétének to­vábbi emelésére. Népünk várja ezt, minden joga megvan ahhoz, hogy megnövekedett anyagi és szel­lemi szükségleteinek kielégí­tésére számíthasson. A jelen­legi körülmények között min­dent meg kell tenni, hogy ki- I elégíthessük a nép megnöveke- ! dett igényeit. E létfontosságú | feladat megoldásában nagy i szerep hárul a mezőgazda­sagra. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének feladatai — A hétéves terv hátralevő öt éve alatt példátlanul gyors ütemet kell elérni a szovjet mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. A szovjet mező- gazdaság nagy sikerei ellené­re még mindig nem fejlődik olyan gyors ütemben, mint az ipar, nem tud összhangba jut­ni iparunk .gyors fejlődésével és a lakosság igényeinek nö­vekedésével — jelentette ki Hruscsov. Az utóbbi években megvál­toztak a viszonyok a Szovjet­unióban. A helyzet a mezőgaz­daság fejlődésének gyorsabb ütemét követeli meg. A mező- gazdasági termékek termelésé­nek felül kell múlnia a lakos­ság részéről megnyilvánuló ke­resletet. Hruscsov elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztésével kapcsolatos felada­tok megvitatása és a hibák bí­rálata a mostani plénumon egészen más körülmények kö­zött folyik, mint az SZKP Központi Bizottságának 1953 szeptemberi plénumán. — Akkor arról volt szó, hogy a mezőgazdaság minden ágá­ban komoly lemaradás mu­tatkozott. A mezőgazdaságban mutatkozó hibák fölött gya­korolt bírálatunkat az ellen­ség akkor a szovjet mezőgaz­daság válságaként tüntette fel. Most egészen más a helyzet. Hibáinkat a szocialista gaz­daság gyors fejlődésének kö­zepette, a népgazdaság min­den ágának nagy sikerei mel­lett bíráljuk. Az országban az utóbbi évek során végbement válto­zásokról szólva, Hruscsov hangsúlyozta, hogy a lakosság az utóbbi öt év alatt több mint 18 millióval szaporodott, ezen belül a városi lakos­ság több mint 17 mil­lió fővel. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára megál­lapította, hogy a dolgozók jö­vedelme öt év alatt évi át­lagban 24 200 millió új rubel­lel növekedett. A kolhozpa­rasztok jövedelme szintén magasabb lett. 1959-ben a kolhozparasztok a kolhozok­ban végzett munkájukért 2300 millió rubellel több pénzt kaptak, mint 1955-ben. — A reálbérek továbbra is növekedni fognak, így tehát fokozódik majd a kereslet az élelmiszerek és a köz­szükségleti cikkek iránt. Ez összhangban áll politikánkkal — mondotta Hruscsov, majd megállapította: az országban erősen megnövekedett a ke­reslet az élelmiszerek, első­sorban a hús, a vaj, a tej iránt. Ipari munkások csa­ládjainak költségvetéseit meg­vizsgálva, kiderült, hogy hat év alatt (1953—1959-ig) az egy főre eső évi fogyasztás a kö­vetkezőképpen növekedett: hús 38 kilogrammról 54 kg- ra, vaj 4,7 kg-ról 6,4 kg-ra, tej és tejtermékek 88 kg-ról 154 kg-ra. — örvendetes a fogyasztás ilyen mérvű növekedése. Ez a szocializmus a valóságban. Ez ékes bizonyítéka annak, hogy a szovjet hatalom nemcsak politikai szabadságot hozott a dolgozóknak, hanem nagy anyagi javulást is — jelentette ki Hruscsov. — A nép jólétének szakadat­lan emelése érdekében — mondotta a továbbiakban — napról napra komoly figyel­met kell fordítani a mezőgaz­dasági termelés fejlesztésére. A mezőgazdaság szakadat­lan emelkedéséért folyta­tott harc: a kommunista társadalom felépítésének igen fontos feltétele, való­ban az egész nép ügye. Nem lehet felépíteni a kommunizmust, ha nincs jól fejlett mezőgazdaság, amely biztosítani tudja a termékbőséget a nép szá­mára. Hruscsov hangsúlyozta, most megvannak a lehetőségek ar­ra, 'hogy komolyan módosítsák a költségvetés mezőgazdasági előirányzatait, és hogy az idő­járási viszonyoktól függetlenül biztosítsák a szükséges meny- nyiségű mezőgazdasági termék felvásárlását. — Most megvan a lehetősé­günk, hogy a hétéves terv elő­írásain felül komolyan növel­jük a mezőgazdaság fejleszté­sét célzó beruházásokat, vala­mint a mezőgazdaság fellendü­lését biztosító ipar fejlesztésé­re előirányzott beruházásokat is — fűzte hozzá a szónok. — Amikor további összege­ket fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére — mondotta Hruscsov —, azt a célt is ma­gunk elé kell tűznünk, hogy olyan körülményeket teremt­sünk, amelyek alapján úgy le­het folytatni a mezőgazdasági termelést, hogy az ne függjön az időjárás szeszélyeitől. A mezőgazdasági termelést úgy kell megszervezni, hogy az minden évben az időjárási vi­szonyoktól függetlenül bizto­sítsa számunkra a lakosság szükségleteit kielégítő ter­ménymennyiséget. Hruscsov kijelentette, hogy a terméshozamok biztosításának a legmegbízhatóbb eszköze, sok millió hektár föld öntözése és vízellátása. Az öntözéses földművelés jelentősége — Az öntözéssel művelt földterületek nagyarányú nö­velésére ugyanolyan erőfe­szítéseket kell tenni, mint a szűzföldek hasznosítására tet­tünk. — Hangsúlyozta azt is, hogy az öntözés eredménye­ként sok millió hektár föld válik művelhefővé Közép- Ázsiában, az OSZSZSZK és Ukrajna déli részében és a Kaukázuson túli köztársasá­gokban. Az öntözéssel mű­velt földterületekből további egy-másfél millárd púd sze­mesterményt lehet „kihozni”, sőt. ha szükséges, még többet is. Ez azt jelenti, hogy az ön­tözéses területekről feltétle­nül ki lehet elégíteni az or­szág szemesterményszükség- letének 30—40 százalékát. Ezzel kapcsolatban Hrus­csov megjegyezte: leginkább azokban a körzetekben érde­mes áldozni az öntözéses mű­velésre. ahol a legkedvezőb­ben térülnek meg a befekte­tések. Ilyen körzetek közé sorolta Közép-Ázsiát, ezen belül pedig az „éhes pusztát”. Hruscsov rámutatott arra, milyen nagy jelentőségű a Tádzsikisztánban és Turfcmé- niában épülő vízierőmű, a Sztálingrád és Kujbisev kör­nyékén építendő öntözőháló­zat, valamint az északi fo­lyók, a Pecsora és a Vicseg- da vizének átvezetése a Kárna útján a Volgába. — Ha ez az átvezetés meg­történik — mondotta Hrus­csov — a Kárna és a Volga mentén épült vízierőművek teljesítménye annyival nö­vekszik, mint amennyi elekt­romos energiát most a volgai vízierőmű termel. A szónok hangsúlyozta, hogy az öntözéses földeken azo­kat a növényfajtákat kell előnyben részesíteni, ame­lyek viszonylag a legna­gyobb hozamot biztosít­ják. A gyapottei tr.'S7tő vidékeken az öntözéses földeket elsősor­ban gyapottermesztésre kell igénybe venni. — A gyapot gazdaságilag a legelőnyösebb növényfajta — mondotta. — Az öntözés alapján újabb lé­pést tehetünk az intenzívebb mezőgazdaság felé. A széles­körű öntözési program nagy távlatokat Ígér. A burzsoá közgazdászoknak arról az állításáról szólva, hogy az emberiséget a föld túlnépesedése fenyegeti, Hrus­csov hangoztatta, hogy ezek „vagy nem értik, vagy szán­dékosan elferdítik, csökkentik az emberiség értelmezése szempontjából rendelkezésre álló lehetőségeket”. — India például azért nem tudja megtermelni a szüksé­ges mennyiségű élelmiszert, mert gazdaságilag elmaradott, a gyarmatosítók kifosztották, gazdasági fejlődésében aka­dályozták. Ámde Indiának óriási vízierőforrásai vannak. Ha azokat jól felhasználják, sok-sok millió hektár, jelen­leg aszályos földet öntözéssel műveihetővé és magas ter­méshozamúvá lehetne tenni, így van ez minden ázsiai és afrikai országban: mindenütt meg lehet termelni a szüksé­ges mennyiségű élelmiszert. „Ilyenformán az emberiség nyugodtan élhet, nem kell fél­nie a túlnépesedéstől” — je­lentette ki Hruscsov. A szovjet mezőgazdaságban most az a fő feladat, hogy a rendelkezésre álló lehetősége­ket a szemes termények, az ipari növények, a hús, a tej és más termékek termelésé­nek erős növelésére használ­ják fel már az idén és a leg­közelebbi években. A tudomány és a tapasztalatok szerepe a mezőgazdaság fejlesztésében Hruscsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy egészen újszerűén kell megszervezni a mezőgazdaságügyi miniszté­rium, valamint helyi szervei és a szakemberek munkáját. A minisztérium munkájában a leglényegesebb a tudomá­nyos intézmények irányítása, a tudomány továbbfejlesztése és a legjobb mezőgazdasági dolgozók tapasztalatainak szé­leskörű meghonosítása a ter­melésben. A mezőgazdaságügyi mi­nisztérium tevékenységét elsősorban arra kell össz­pontosítani, hogy segít­sen a kolhozoknak és a szovhozoknak az ország legkiválóbb gazdaságai ál­tal képviselt termelési színvonal elérésében. A minisztérium egyik leg­főbb feladata a növényne­mesítő munka megszerve­zése és a vetőmagtermelés fejlesztése. — Szigorú törvényekre van szükség a vetőmag termelés vonalán. Minden gazdaság a legjobb, az illető területen legmagasabb hozamot bizto­sító magfajtákkal végezze a vetést — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára nyoma­tékosan hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságügyi minisz­térium felelős a tudományos intézmények irányításáért, a kolhozoknak és szovhozoknak adandó tudományos javasla­tok kidolgozásáért. Rámuta­tott, hogy „szilárdabb tudo­mányos megalapozást kell adni a mezőgazdasági terme­lés szervezésének”. Kijelen­tette, hogy még határozot­tabban kell meríteni a me­zőgazdasági tudományból, tá­mogatni kell a tudományt, amely kapcsolatban áll az élettel, segíti a termelést. Nyikiita Hruscsov itt meg­bírált néhány tudományos kutatóintézetet, amelyek rosz- szabbul gazdálkodnak, mint a környező kolhozok. Hruscsov külön felhívta a A kolhozok gépellátása, a mezőgazdasági termékek felvásárlása és eladása figyelmet a legjobb mező­gazdasági dolgozók tapaszta­lataira és javasolta e ta­pasztalatok általános ter­jesztését. A mezőgazdasági terme­lésben élenjárókat „vi­lágítótornyoknak” nevez­te, akik megmutatják az utat a mintaszerű mező- gazdasági termelés, a ma­gasabb termelékenység felé. Az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára sok olyan kiváló mezőgazdasági dolgozó nevét említette, akik nagyszerű eredményeket ér­tek el. Többek között meg­említette Dolinyukot, az Uk­rajnában levő tyemopoli te­rület Sztálin kolhozának munkacsapatvezetőjét, aki hektáronként átlag 167 má­zsa szemeskukoricát termelt. Hruscsov valósággal forra­dalmi jelentőségűnek nevez­te azoknak az üzbég nők­nek a kezdeményezését, akik elsajátították a gyapotbeta­karító gép kezelését. Utalt Tursizuna Ahunova kolhoz- pairasztasszonyra, aki gép­pel 320 tonna gyapotot ta­karított be és ezzel 160 em­ber munkáját végezte el. Ahunova példáját Üzbekisz- tánban több ezer nő követ­te. Végeredményben a köz­társaságban 500 000 tonna gyapotot takarítottak be gép­pel. Nyitotta Hruscsov kijelen­tette, hogy amint a legki­válóbb mezőgazdasági dol­gozók tapasztalatai mutat­ják, , .lehetőségein k valóban korlátlanok”. Egyszersmind utalt arra, hogy ezeket a le­hetőségeket rosszul használ­ják ki, ezért egyes városok­ban kevés az eladásra kerülő hús, tej és vaj mennyisége. — A vezető ne csak büszke legyen •> kiváló dolgozókra, hanem tegyen is meg mindent azért, hogy sok ezer követő­jük legyen, nekünk is tanul­nunk kell ezektől a kiváló emberektől — mondotta Hrus­csov. — Célszerű volna létre­hozni országos társulást, amely a kolhozok és szovho- zok technikai felszereléssel éfi műtrágyával való ellátását intéri — folytatta Hruscsov. Ez a társulás közvetítő len­ne egyfelől az ipar, másfelől a kolhozok és szovhozok kö­zött. Hruscsov javasolta, hogy e társulást demokratikus ala­pokon működő központ irá­nyítsa. E központ tagjai a szovjet szövetséges köztársa­ságok képviselői legyenek. Hasonló irányító központo­kat kellene alakítani a köz­társaságokban és a területe­ken is. Emellett a kolhozod és szovhozok képviselőiből alakítsanak övezeti vagy öve­zetközi társulásokat. E háló­zat fő végrehajtó szerve a te­rületi társulás lenne. Hruscsov véleménye szerint a gépek szállítása a társulá­sok révén az alábbi elvet és utat követné: gyáriroda — kolhoz, szovhoz. — Az iparnak — jelentette ki Hruscsov — csak a kolhozok és szovhozok igényeinek meg­felelően. a kolhozok és szov­hozok megrendelésére kelle­ne gyártania mezőgazdasági gépeket és felszereléseket. A szónok állást foglalt amellett, hogy vizsgálják fe­lül a mezőgazdasági termé­kek felvásárlásának rendsze­rét. Hangsúlyozta, hogy a je­lenlegi rendszer „nagyon töké­letlen”. Javasolta, hogy lé­tesítsenek állami felvásárlá­si bizottságot. Hruscsov kijelentette, hogy ki kell dolgozni a kolho­zokkal és szovhozokkal kötendő szerződések rend­szerét oly módon, hogy a szerződések a termékek eladását termékfajták szerint, és határidőhöz kötve írják elő. A felvá­sárlás ilyen megszerve­zése mellett jobban ész­re lehet venni a kolho­zokban és szovhozokban mutatkozó gyenge ponto­kat. A központi bizottság első titkára követelte, hogy távolít­sák el a felvásárlási appará­tusból az oda indokolatlanu1 befurakodott elemeket és aze (Folytatás a 3. oldalon) Vasárnap megnyílt az Egressy Klubban a Pest megyei képzőművészek kiállítása A Pest megyei Tanács mű­velődési osztálya az Egressy Klubban kiállítást rendez a fnegyében él 5 képzőművészek alkotásaiból, akiknek több sikeres vidéki tárlata után ez az első közös i bemutatkozásuk a fővárosban. A kiállítás 30 fes­tőművész 60 képét mutatja be és áttekintés t ad a Dunaka­nyar, Vác, Cegléd és Pest me­gye más jellegzetes tájain tevékenykedő művészek mun­kájáról. A megye legrégibb művészeti központja, a nagy­bányai hagyományokat őr > szentendrei művészkollektíva is képviselteti magát a Vác környéki, modern irányzatokat követő alkotások mellett. A kiállítást vasárnap nyitották meg és február 5-én zárják. (MTI) mou, nap 1961. janiár 24, kedd, Ti- mót napja. A nap kél 7.21 órakor, nyugszik 16.32 órakor. A hold kél 11.29 órakor, nyugszik 0.41 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: felhős, párás, ködös idő, néhány helyen kisebb hava­zással. Mérsékelt szél, kora délután fagypont körüli hőmérséklt t várható. Vár­ható legnr, agasabb nappali hőmérséklt t mínusz 2 fok körül. — VASÁRNAP ISMÉT Cegléden lépett fel a Bel­ügyminisztérium Duna Mű- vészegyü tüsse. A tizenhat tagú tánc tar és a népi ze­nekar nagysikerű műsort adott. — JANUÁR 26"án tár­gyalja a ceglédi járási fel- vásárlási operatív bizott­ság a ceglédi járás múlt évi zöldség-gyümölcs ter­melésének tapasztalatait és az idei szerződéskötések helyzetét. — Megkezdte működését a Monori Kefegyár partvis- kötő gépe, amelyen egy évig csak külfildi megrendelés­re dolgozlak. — A FEBRUÁR 15-i tel­jes napfogyatkozás tanulmá­nyozására magyar expedí­ció utazik a jelenség hoz­zánk egyiic legközelebb eső zónájába. Bulgáriába. A ma­gyar csilla gászküldöttség ve­zetője dr. Dezső Lóránt, a Magyar Tudományos Aka­démia debreceni napfizikai obszervatóriumának igaz­gatója. — A CSEPEL AUTÓGYÁR kisegítő üzemének dolgozói felajánlották, hogy patro­nálni fogják a nemrég ala­kult kiskunlacházi Kiskun Termelősz övét kezetek — AZ AUSCHWITZI kon­centrációs tábor volt fog­lyai január 29-én, délelőtt 11 óraikor az Egyetemi Szín­padon (V.. Pesti Barnabás utca 1.) megemlékeznek Auschwitz felszabadulásá­nak 16. évfordulójáról. Meg­hívók a Nácizmus Üldözöt­téi Bizot iságának Irodájá­ban (V., Szabadság tér 16.) igényelhet 5k, 10—18 óra kö­zött. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK általános va­gyonbiztosítását már 170 tsz adta fii előjegyzésre az Állami Biztosító Pest me­gyei Igazgatóságánál. Az új rends zerű biztosítások felvételére a zárszámadások kapcsán február hónapban kerül sor. — FOLYIK a ráckevei ter- melőszöve kezetekben az újonnan belépett szövetkeze­ti tagok körében a kapások területvállalása. A Rákóczi Termelőszövetkezetben pél­dául már több mint 70 új szövetkezeti család vállalt megművelésre kapásterüle­tet. — SZUBÁN északi részén a 4000 éves Buhen erődben ásatások során vasdarabokat hoztak feLzínre. A hírt nagy érdeklődéssel fogadták, mert eddig azt a feltevést vallot­ták a tudósok, hogy a vas­gyártást csak az időszámítá­sunk elől ti első évezredben eedezték f ii. — NYOLCEZER LOVAT íoztak a közösbe az elmúlt násfél hó tap alatt a szövet­kezetbe lépett Pest megye' gazdák. — A MAGYAR—SZOV­JET BARÁTI TÁRSASÁG az év első felében sokolda­lúan ismerteti a Szovjetunió mezőgazdasági és műszaki fejlődését. A Magyar Tudo­mányos Akadémián rende­zendő országos konferenciá­val február 17-én kezdődnek az idei magyar—szovjet me­zőgazdasági napok. Mező- gazdaságunk szocialista át­szervezését, a termelőszö­vetkezetek megszilárdulását szolgálja, hogy a konferen­cián a nagyüzemi tej-, hás- és tojástermelés időszerű 'kérdéseit vitatják meg. Elő­reláthatóan szovjet vendégei is lesznek a konferenciának, amely az előző évekhez ha­sonlóan megyei ankétokon, községi, termelőszövetkezeti megbeszéléseken folytatódik. — ÚJABB KILENCVEN traktort kapnak az idén munkagépekkel együtt a Pest megyei termelőszövetkeze­tek. — ORSZÁGOS SVÁBBÁL lesz a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem aulájában január 28-án. — DUNAVARSÁNYBAN képzőművészeti szakkör ala- kult a községi művelődési házban. — KISKUNLACHÁZÁN az Üj Élet és a Pereg Ter­melőszövetkezet közösen el­vállalta az alsónémedi tej­üzem lachári jégvermének megtöltését. Ezért a mun­káért háromezer forintot kapnak, amelyből irodahe­lyiségeiket kívánják beren­dezni. — AZ ORSZÁGOS Szóra­koztató Központ gödöllői já­rási kirendeltsége 1961. ja­nuár 30-án, hétfőn este 7 órától másnap reggel 6 óráig nagyszabású cigánybált ren­dez a gödöllői Halászcsárdá­ban. — A PILISI Űj Élet Ter­melőszövetkezet, amely de­cember közepén alakult, az idén két darab 250 férőhe­lyes süldőszállást, egy darab ötven férőhelyes növendék- marha-istállót és két darab 5 vagonos górét épít házila­gos kivitelezésben, szerfából. A TELEVÍZIÓ MŰSORA 18.00: Iskolások műsora: 1. 100 kérdés — 100 felelet, fő­szerkesztő: öveges József, 2. Tudományos eseménynaptár. 19.00: Bende Szilárd esete, kisfilm. 19.15: TV Híradó. 19.30: A berlini Kamara-trió műsora. 20.00: Pompás idők, filmvetítés. PAROS FORGÁS-áioua— — Szent ég! Hát Esztike hová lett?

Next

/
Thumbnails
Contents