Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-20 / 17. szám
rr.sr HEGYE I ilCívhm 1961. JANUAR 20, PÉNTEK Jk — A Mester?! Körülpillant tettetett érdeklődéssel, aztán alig látható mosollyal vissza: — Engem keres? — Ha nem tévedek ... — (Elneveti magát.) Én is mester vagyok, ez igaz, de a kérdés hangsúlyáról azt hittem, hogy .valamilyen művészember után tudakozódik. — Az adatok egyeznek! — Hogyhogy? — most már meglepődik. — Mert egy szobrászt keresek — acélszobrászt. Ráncbahúzódott homloka kisimul, ahogy elmosolyodik. — Az én vagyok! Bocsánat — én is! így igaz. Mert szerszámkészítőből sok lehet egy országban. De jó szakemberből, aki valóban mester, kevés. Dobos Jánost pedig így kell bemutatnunk. — Dehát hogy lehet megszerezni ezt az íratlan diplomát? — Elég hosszú a tanulmányi idő! — Mikor kezdődött? — Harmincegy esztendeje. — Ejha! — Igaz, hogy egy évig „gyakorlaton kívül” voltam. * — Hol? — ... Nem szakmába vágó... viceházmester egy évig... a szabadulás után. Akkor válság volt — kitettek. — Egy esztendőbe került Visszajutni? — Visszaverekedtem magam! Mert már akkor bolondja voltam a mesterségnek ... — Ez feltétel? — Az. Most is úgy vagyok, hogyha egy hét szabadságra megyek, legalább fél napra be kell jönni a fiúkhoz. — Milyen mesterség is a szerszámkészítő? — Ha a tervező fejében már megszületett valami és munkára kerül, övé az első szó. Minden munkához ő adja a szerszámot. Vágókést, öntőformát, présmintát. Hiszen sok éjszakán ébredek fel magam is és órákat gondolkozom, hogyan lehetne legügyesebben konstruálni, hogy könnyen és gyorsan érjenek célt vele. Nekünk kell kezdeni a garasoskodást, hogy a végén kellő haszna, s jó ára legyen... — Hogy? Konstruál? — Nincs mindig rajzunk. Sokat konstruáltam megbeszélés szerint És ha a rajz nem stimmel, ott is javít az j ember. — Mi a legszebb? — A rajzolvasás és a pontos reszelés a legfőbb. — Legrosszabb? — Nincs is ilyen nálunk. De a legboldogabb pillanat az, mikor próbára tesszük az új szerszámot. Ahogy mintázza sorra az anyagot... az nagyon szép ... — A legizgalmasabb? — Mindegyik az. — Mégis? — Talán amikor Brazília rendelt árammérőt nálunk. De üvegsapkát kért hozzá. Én csináltam a szerszámot. A Tokodi Üveggyárban volt a próba... — És?... /— Hát sikerült. Sikerülni kellett! De ettől függött a külföldi rendelés. — Ha jól meggondolom, nemcsak idehaza van köze minden villanyórához, de ke- zemunkáját őrzi a nagyvilágban is sok mérő. Egyszóval Dobos János egyszerre sokhelyütt jelen van. — Bár nem mindenütt örülnek neki — rázza a fejét a mester. — Ahol sok a fogyasztás, s kevés a pénz, ott biztosan ... Nevetve bólogat. — Mégis. Gyönyörködik-e a mérőkben? — Az újak jól néznek ki. Könnyűek. A legutóbbiakba 60 alkatrésszel kevesebbet építettünk. Mégsem teljes az öröm, mert otthon a legrégebbi mérő lóg a falon, s az nagyon csúf! — Jó szakma ez, de köny- nyű vagy nehéz? — Szép... De mindenesnek kell lenni. Kicsit mérnöknek, fúrósnak, marósnak, de még műanyagértőnek is. — Rajongásig szeretem őket. De szigorú is vagyok. Mint jó apának kell. Dobos János, a Ganz Árammérőgyár szerszámkészítője Sápi Vendel, Tóth József és Mészáros László ipari tanulókkal. Megkezdődtek ai építkezések az országos mezőgazdasági kiállítás területén Az idén újra megrendezik i a hagyományos Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. /A vásárvárosban már megkezdődtek az építkezések. A főpavilon két oldalán | lévő, régebbi építésű csarnok | átalakításához kezdtek hozzá először a szakmunkások. Teljesen átalakítják ezeknek az épületeknek a tetőszerkezetét, s korszerű felső világítással segítik elő az ízlésesebb, látványosabb rendezést. Az építkezések megkezdésével egyidőben a részvétel szervezése is megindult. A jelentkezési feltételeket és a jelentkezési lapokat eljuttatták már a mezőgazdasági nagyüzemekhez. A termelőszövetkezetek jelentkezését a megyei tanácsok gyűjtik ösz- sze. Már egyre több lesz a műanyag alkatrész. Külön tudományág. Dehát ez csak még érdekesebb ... — Hát a reszelő? . — Ne gondolja, hogy kiment a divatból. Igaz, itt már sok a gép, nem úgy, mint tizenöt éve, amikor kézzel reszeltük a fogaskerekeket. — Megcsinálná ma is? — Minden további nélkül. — Csak kéz kell és szem? — Az. — S a szeme bírja? — Olykor már szemüveget is használok — sajnos. Dehát eleget koptattam a szemem, megszolgált — Azt mondta az imént, még szabadságidején is be kell térnie egy kicsit a fiúk közé. — Nemcsak az vöregfiúk- ra” gondoltam, a saját gyerekeimre ... Dobos Jánosnak két lánya van. Egy 13, s egy öt esztendős. Idebenn, az ipari tanulók a fiai. — Rajongásig szeretem őket, de szigorú is vagyok. Mint a jó apának kell. — S mit lát az itteni gyerekekben? Lesznek-e diplomásai az acélszobrászatnak? — Hiszem!... És a jókezű, jóhírű mester nem csalódhat. Ha a jövő felnőttjeiben csak egy szikrája is éledt az alkotás szépségének, boldog emberek — mesterek lesznek. Az acél aranyat érő mesterei. Tóth György Magyar geodéziai műszereket is használná az indiai új vasútépítkezéseknél térképészeti földméréseknél A magyar műszereket exportáló METRIMPEX külkereskedelmi vállalat Bombay-i képviselőjénél, a Photo Cine Sound cégnek közreműködésével részt vett a Kerala államban geodéziai műszerek vásárlására kürt pályázaton, versenytárgyaláson. Az indiaiak elfogadták a magyar ajánlatot és százezer rúpia értékben nyolcvan teodolitot, földmérő műszert rendeltek. A METRIMPEX az utóbbi időben több más megrendelést is kapott Indiából ugyanilyen műszerekre, ezeket az indiai út-vasútépítkezéseknél és térképészeti méréséknél használják. A magyar vállalat egyébként egy indiai céggel együttműködési szerződést is kötött, átadta a teodolitok gyártási jogát. Egyelőre ott szerelik össze a magyar üzemekben készített alkatrészeket, de fokozatosan berendezkednek a műszer gyártására is. Két indiai mérnök tavaly egy hónapig tanulmányozta Budapesten a teodolit gyártását, mdst pedig a MOM egyik mérnöke tartózkodik Indiában, hogy megismertesse a műszer készítésének technológiáját. (MTI) Amerikai cirkálói polaris-rakétával szerelnek fel Mint a DPA jelenti, Gates amerikai hadügyminiszter szerdán engedélyezte, hogy a Long Beach nevű amerikai cirkálót polaris-rakéták- kal szereljék fel. Ezzel a tengeralattjárók után az első amerikai cirkáló is rakétahordozóvá válik. BAGOLYVÁR Alsógöd-Ujtelepen öt esztendeje üzemelteti boltját a földművesszövetkezet. Ez alatt az idő alatt egy krajcárt sem költött az állam tulajdonát képező épületre, dolgozóit, vásárlóit arra sem érdemesítette, hogy legalább a villanyt bevezettesse. A tatarozás nélkül elszállt évek során az egyedülálló ház mindinkább bagolyvárhoz vált hasonlóvá; roskatagsága maholnap összeomlással fenyeget. Mindeddig hiábavalónak bizonyult a községi tanács jóindulata, amellyel tavaly az fmsz saját kezelésébe adta a házat; remélve, hogy a szövetkezet ezután már áldoz egy keveset fenntartására. Négyszáz szorgalmas termelőszövetkezeti paraszt lakik az újtelepen; valameny- nyi a szomorú képet nyújtó bolt vásárlója, sokuk a földművesszövetkezet tagja. Megérdemelnék ezek a gazdák, hogy az fmsz szebb boltról gondoskodjék számukra. Szeretnénk mielőbb hírt adni arról, hogy az fmsz megrendelte a tatarozást, mert egy korszerű üzletház kívánatosabb a bagolyvárnál — amivé javitás hiányában előbb-utóbb végleg „átalakul” az épület. Két hét — két leltár Péteriben e hó negyedikén fejeződött be >az egyik leltározás a 4. számú földművesszövetkezeti vegyesboltban — 16-án megkezdődött a másik ... Négy napon keresztül ismét Monorra, Üllőre járhattak a falubeliek edényért, vegyi- és textiláruért, divatcikkért. A „községi szinten” jelentkező bosszúság — ha szabad így neveznünk — könnyen elkerülhető lett volna. Mindössze Tomka Gyulának, a Monor és vidéke Körzeti Fmsz üzemág- vezetőjének kellett volna úgy eljárnia a leltározásnál, amint azt a szabályok előírják. Tevékenységének szakszerűtlenségére jellemző, hogy a járási fmsz megbízottja az első leltározás után ejtett szúrópróbák során ötezer forintos hiányról állapította meg, hogy az — nem hiány... Még jó, hogy így történt, máskülönben a boltvezetőt érte volna erkölcsi és anyagi károsodás, önként adódó tanulság: nem elég leltározni; megfelelő képzettségű és gondosságú szakemberről is gondoskodni kell ahhoz, hogy a leltározásra ne duplázzanak rá, mint ügyetlen vadász a nyúlra... így hét közlekedési baleseti krónikája Dunabarasztin, a Bajcsy- Zsilinszky út 204 számú ház előtt a kalocsa—budapesti autóbuszjárat egyik gépkocsijából Kiss Mária 22 éves jegykezelő kiesett. A fiatal lány jobb lába az autóbusz hátsó kereke alá került. Kiss Máriát súlyos sérülésekkel a budapesti Tétényi úti kórházba szállították. ' A szerencsétlenséget a jegykezelőnő vigyázatlansága idézte elő, mért á még mozgásban levő kocsi ajtaját — szabályellenesen — kinyitotta. Pilis ^aba határában a 30-as kilométerkő közelében Báli Győző dorogi gépkocsivezető szabálytalan előzés következtében összeütközött a Szauer Gábor pomázi lakos által vezetett tehergépkocsival. Az összeütközés következtében mindkét teherautó megsérült. A kár 2500 forint. Cegléden, a Széchenyi utca 3 számú ház előtt Zakar Sándor 31 éves gépkocsivezető a ceglédi Rákóczi Tsz teherautóHazánk földje Eurázia legnagyobb embertani múzeuma Legutóbb a mohácsi csatatér ásatásai terelték rá a figyelmet, hogy hazánk földjéből szinte havonta kerülnek elő sok százados, néha sok évezredes emberi csontmaradványok. A magyar föld antropológiai gazdagságáról dr. Bart u ez Lajos egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem embertani intézetének vezetője a következőkben tájékoztatta a Magyar Távirati Iroda munkatársát. Hazánk az embertani kutatásnak valóban igen gazdag terepe. Legrégebbi leletünk a közép-paleolit korból származik. A mintegy 60 000—80 000 éves csontmaradvány a Heves megyei Subalyuk-barlangból került elő a 30-as években. A lelet önmagában is nagyon értékes, mert a neandervölgyi embertípust képviseli, de ezen túlmenően majdnem biztosítékát láthatjuk benne annak, hogy előbb-utóbb megtaláljuk hazánkban többi kortársainak maradványait is. A diluviumvégi ősember kultúráját már sok lelőhelyen sikerült feltalálnunk az Alföld peremének barlag- jaiban. Ebből a korból a legrégibb, 10 opo—15 000 éves csontleletünket — egy gyermek csontmaradványait — a Borsod megyei, répáshutai Balla-barlangban hozták napvilágra, A mezolitikumból nálunk még nem kerültek elő hitelesíthető leletek, de a neolitból, a csiszolt kőkorszakból, majd a réz- és a bronzkorból már sokat őriznek antropológiai gyűjteményeink. A történelmi korszakokból aztán szinte példátlan meny- nyiségben kerülnek elő nálunk emberi maradványok. Különös érdekessége a leleteknek, hogy Magyarországon kívül is igen sok nép, néptörzs, embertípus jellegzetességeit őrizték meg a kutatás számára évszázadokon, sőt évezredeken keresztül. Hiszen hazánk védett, gazdagon termő földje szinte** csábította ide a különböző népeket. Egymást váltották fel a kelták, a szkíták, az agatirzek, a dákok, a basztar- nák, a géták, az illírek, a pannonok, a szarmaták, a jazigok, a kvádok, a szvé- vek, a markomannok, a gepidák, a longobárdok, a gó- tok, a vandálatok, a kunok, az alánok, a bulgárok, az avarok, a szlávok, a besse- nyők, a kunok, a jászok, a mongolok, a tatárok, a törökök stb. Ha pedig a kisebb számban idevetődött egyéb népelemeket is tekintetbe vesszük, klsebb-nagyobb arányban Európa és Ázsia szinte minden embertípusa itthagyta nyomait * hazánk földjében, részint a sírleletekben, részint — a keveredés folytán — az élő ember típusá- ban. És mindezeknek a csontjai viszonylag épen maradtak meg. Hazánk területének ugyanis az embertani kutatás szempontjából a lelete^ sokféleségén kívül az adja meg a jelentőségét, hogy földje — elsősorban a homok, de az iszapos és az agyagos talaj is — a legtöbb helyen rendkívül jól megőrzi a csontokat. Ennek a két tényezőnek köszönhető, hogy a gyűjteményeinkben jelenleg őrzött, körülbelül 20 000 hitelesített, pontosan meghatározott típusú és korú csontmaradvány birtokában bátran vallhatjuk magunkat Eurázia legnagyobb embertani múzeumának, hiszen jelenleg talán az egész világon a legnagyobb tömegű hitelesített embertani leletanyaggal mi rendelkezünk. Ez pedig nemcsak a magyar antropológia, hanem az egyetemes tudomány szabiéra is rendkívül fontos, és egyúttal bizonyítéka a magyar embertani kutatás nagy nemzetközi jelentőségének is. jával ittas állapptban nekiütközött az úttest jobb oldalán álló pótkocsis vontatónak. A baleset következtében Monori István ceglédi lakos könnyebb sérülést szenvedett. KISKUN LACH ÁZ A belterületén, az állomáshoz vezető úton Katus László 36 éves kiskunlacházi lakos ittas állapotban fel akart ugrani a mozgó autóbuszra. Annak ajtaja ekkorra azonban már becsukódott. Katus visszaesett az úttestre. Könnyebb ' sérüléseivel a mentők a budapesti Ist- ván-kórházba szállították. Viliscsaba külterületén Albert László gépkocsivezető a GA—21—60 forgalmi rendszámú autóbusszal úgy előzte meg az előtte haladó tehergépkocsit, hogy azt az árokba szorította, majd a vele szemben közeledő teherautónak ütközött. A baleset személysérülést nem követelt. A gépkocsikban keletkezett kár 3000 forint. Az összeütközésért Albert Lászlót, az autóbusz vezetőjét terheli a felelősség. Kislkunlűcházán a Dózsa György út 171. számú ház előtt Pokornyik Dániel, a gépállomás 15 éves motorszerelő ipari tanulója, az ÁMG egyik bejáratos motorkerékpárjával felborult. A balesetet Józsa András 62 éves kiskunlacházi lakos idézte elő, mert lovaskocsijával irányjelzés nélkül akart befordulni. Pokornyik Dánielt könnyebb sérüléssel kórházba szállították. Cegléd és Abony között Csé- pány János 56 éves gépkocsi- vezető a szolnoki AKÖV taxijával a kora esti órákban belerohant Balaton Ferenc abo- nyi lakos által hajtott kivilá- gítatlan lovaskocsiba. Balaton Ferencet a mentők súlyos sérülésekkel a ceglédi baleseti kórházba szállították. A lovaskocsi utasa, Készéi Lajos is súlyosan megsérült. Öt egy honvédségi gépkocsi a szolnoki kórházba vitte be. A szerencsétlenség bekövetkezéséért úgy a gépkocsivezetőt, mint a lovaskocsi hajtóját felelősség terheli. Pátyon, a Rákóczi utca 14. számú ház előtt Vajda Béla 21 éves pátyi lakos motorkerékpárjával elütötte az úttesten átlós irányban áthaladó Varga Hugó 53 éves, Páty, Árpád utca 16. szám alatti lakost Varga Hugót koponyaalapi töréssel, súlyos állapotban szállították be a budapesti Költői Anna kórházba. A balesetet a gyalogos vigyázatlansága okozta, mert körültekintés nélkül lépett le a gyalogjáróról. A motorkerékpár vezetőjét azért terheli felelősség, mert a síkos úton a megengedettnél gyorsabban vezette járművét. Megkezdődött az elektromágneses automatikus szabályozó műszerek hazai sorozatgyártása A Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben széleskörű kutatómunka és kísérletezés folyt annak megállapítására, milyen típusú mérő- és szabályozó műszerek felelnek meg leginkább az élelmiszer- ipar adottságainak. Elkészítették az élelmiszeripar műszaki színvonalának leginkább megfelelő, úgynevezett tranzduktoros és elektromágneses mérő és szabályozó műszer kísérleti példányát. A műszer segítségével automatikusan mérhető és szabályozható a bepárlási technológiában a hőmérséklet, a feldolgozandó anyag sűrűsége, áramlási sebessége, meny- nyisége és más műszaki jellemzők. A kísérleti példány felhasználásával az Anód Áramirányító Gyárban az idén megkezdődött ezeknek a szabályozási köröknek a sorozatgyártása. Előreláthatólag 1961-ben 250 komplett berendezés készül. Az Élelmezésügyi Minisz-' térium műszaki tanácsa már több ízben foglalkozott az ipar automatizálásának lehetőségeivel. Az elmúlt évben a műszaki tanács határozata alapján felmérték, mely iparágak és technológiák műszaki fejlettsége érte el azt a színvonalat, amelyben lehetséges az egyes technológiai szakaszok automatikus szabályozása. Meghatározták azokat a személyi és anyagi feltételeket, amelyek szükségesek az automatizálás bevezetéséhez. A műszaki tanács határozatainak valóra váltására az élelmiszeripari vállalatok 1961-re mintegy 150 mérő- és szabályozóberendezést kértek. A növényolajipar 87, a cukoripar pedig 29 ilyen berendezést igényelt. A minisztérium műszaki főosztályán arra törekszenek, hogy az igényeknek minél nagyobb részét ki tudják elégíteni.- (MTI)
